Dietetika

Az evolúció során az ember évmilliókig egyáltalán nem élt gabonával. Az „egészséges” táplálkozást célul tűzve, nem a nyugati étrendből kell kiindulni, hanem abból, hogyan táplálkoztak őseink, mire adaptálódtunk évmilliók alatt. Ehhez modellként szolgálnak a természeti népek, ahol még ismeretlenek a civilizációs betegségek – bár a civilizáció csápjai lassan őket is elérik. Az evolúciós orvoslás és evolúciós táplálkozás-tudomány az ő tanulmányozásukkal többet tudhat meg az emberi szervezet egészséges működéséről, mint az orvostudományi kutatásokkal. Új könyvem sokéves gondolkodás és vizsgálódás eredménye. Ebből szeretnék néhány kiragadott gondolatot megosztani a Kedves Olvasóval.

Nemcsak az fontos, hogy a menopauza alatt – életünk második szakaszában – mi történik velünk, hanem legalább ennyire az is, hogy mi történik bennünk – testi és lelki értelemben egyaránt. Szerencsére mindennek nem pusztán elszenvedői, hanem aktív, kreatív alakítói, irányítói is lehetünk.

A bőség zavarában élünk! A boltok kínálata soha nem látott mértékben megnövekedett. 12 évvel ezelőtt legfeljebb 5 ezer, önmagában is fogyasztható élelmiszert kínáltak, ma viszont már több mint 50 ezerből is választhatunk. Ha 100 évig élnénk, akár mindennap más ételt ehetnénk, s még a végére sem érnénk. Kérdés, hogy beltartalmi értékük mennyire szolgálja a hosszú életet? Megrövidítik, avagy meghosszabbítják életünket, hogy tényleg 100 évig kóstolgathassuk őket?

Tudjuk, hogy elhízni veszélyes, és hogy ennek kockázata a korral egyre növekedik. Azt is tudjuk, hogy diétázni kellene, ám ez sokunknak valahogy nem sikerül. A kezdeti, átmeneti sikereket gyakran kudarcok követik – pár nap alatt visszahízzuk az épp leadott kilókat, erről persze hallgatunk. Talán segíthet Önöknek, ha tisztázunk néhány fontos alapfogalmat.

Kutatók felfedeztek egy új génsort, ami az elhízásért, a derékbőség növekedéséért, és akár a 2-es típusú diabétesz kialakulásáért is felelős lehet. A génsorozat a brit népesség 50%-ánál fellelhető.

Egyes felmérések szerint a magyarok 15%-a szenved székrekedésben. Közülük 41%-ot különösen súlyosan és tartósan érint a probléma, melynek egyik legfőbb kiváltó oka a stressz. A hajszolt életet élőknél összességében sokkal gyakrabban fordulnak elő emésztési panaszok, mint a manapság kisebbséghez tartozó, nyugodt életvitelt folytatóknál. Állapotunkon a hashajtók mellett (vagy helyett) sokat javíthatunk körültekintő, rostdús étrenddel, rendszeres testmozgással és speciális lazító gyakorlatokkal.

Miért nassolunk? Milyen erő bír rá minket, hogy akkor is együnk, amikor nem vagyunk éhesek? Egyáltalán mit igyekszünk ezzel csillapítani, éhséget, vagy valami mást?

Optimális esetben megfelelő vegyes – például mediterrán – táplálkozással egy felnőtt nő energiaszükséglete 1700–1900 kcal/nap, a férfié pedig 1900–2200 kcal/nap – napi 10 ezer lépésnyi mozgásmennyiség teljesítése esetén, kb. 40 éves korig. 40 év felett azonban, ha nem növeljük a mozgás mennyiségét, anyagcserénk lassulása miatt, még fenti optimális táplálkozás esetén is – a statisztikák szerint – évi 1kg-ot hízhatunk. Kevesen vagyunk azonban, akik a fenti optimumot tartjuk – ki a kalória-bevitelben, ki pedig a mozgásban.

Szervezetünk az anyagcsere során a környezetéből különböző anyagokat vesz fel, azokat feldolgozza, felhasználja, és a „felesleget” ugyancsak környezetének adja le. A szervezet számára – többek között az élet fenntartásához – szükséges anyagokat (a molekuláris oxigén kivételével) táplálékunkkal vesszük fel, nem mindegy tehát, hogy milyen élelemmel, milyen minőségű és hosszúságú életet biztosítunk magunk számára.

Az anyagcsere szó nagyon elterjedt a magyar szóhasználatban. Az interneten rákeresve a másodperc töredéke alatt 89 000 találatot kapunk, ugyanakkor a fogalom körül számos dolog tisztázatlan.

Az elhízás, korunk népbetegsége az egyik legnagyobb egészségügyi probléma. Általában a testtömeg alapján döntjük el, hogy ki a normális, és ki van elhízva. A mérleg azonban sok mindent nem árul el, ezért más jellegű vizsgálatra is szükség lenne.

Az emberi szervezet felépítéséhez, sejtjeinek pótlásához, az összes élettani folyamat működéséhez, mindennapi életünk tevékenységeihez szükséges energiát nagyrészt elfogyasztott táplálékunkból merítjük. Ennek feldolgozása és hasznosítása az emésztés és felszívódás során történik. Tápcsatornánk egy kb. 9 méter hosszú „csőrendszer, melynek fő szakaszai a száj, a garat, a nyelőcső, a gyomor és a belek.

A coeliakia (lisztérzékenység), életre szóló gluten-intolerancia miatt létrejövő immunbetegség, ahol a szervezet a kalászos gabonákban található gluten fehérjék hatására, a saját szervek, szövetek (vékonybél, bőr, máj, idegrendszer) ellen kezd dolgozni. Ennek következtében a vékonybél károsodása alakul ki, és a kórjelek serdülő vagy felnőtt korban már más szervekben is megjelenhetnek.

Mit köszönhet tehát a kisbaba a baktériumoknak? Az életét! Születéskor ugyanis a bélrendszer steril, az immunrendszer pedig még nem működik, hiszen eddig mindent a mama csinált. Egy esetleges fertőzés akár napok alatt végezhetne a babával, de a mama újabb csodát tesz érte.

A gyermekvállalás egy életre szóló program, vállalkozás, melyet az egészséges, életerős baba érdekében érdemes alaposan megtervezni és előkészíteni. Tekintettel arra, hogy a magzat számára 9 hónapon át az anya teste biztosítja a „lakhatást" és a táplálékot, illendő azt a kis vendég érkezése előtt alaposan megtisztítani, „kitakarítani”.

Most mi magyarok, fejlettek vagy fejletlenek vagyunk – legalábbis az elhízás tekintetében? A hazai lakosságnak körülbelül a fele ugyanis túlsúlyos. A kövérség pedig egyszerre a fejlődő és a fejlett országok betegsége, bár az utóbbi időben – érdekes módon – a szegényebb államokban vált inkább népbetegséggé. Miért?

A tavaszi időszakban a közelgő fürdőruha szezonra gondolva gyorsan szeretnénk megszabadulni a télen felszedett plusz kilóktól. Még épp időben hozzákezdhetünk az anyagcsere-diétához, melynek segítségével fokozatosan és tartósan adhatjuk le a súlyfelesleget.

Könnyű mindent a „tavaszi fáradtság” számlájára írni, és ráfogni a mögöttünk álló hosszú, sötét és vitaminokban szegény télre! Amikor a gyakori fáradtság, erőtlenség, kedvetlenség és visszatérő fejfájások mellé emésztőszervi vagy allergiás panaszok is társulnak, vegyük ezt intő jelnek: itt az ideje a tavaszi méregtelenítésnek, tisztító kúrának.

A böjtöt manapság sokan csak szépítő, karcsúsító célzattal alkalmazzák, pedig a táplálékfelvételről való önkéntes részleges vagy teljes lemondás az emberiség legősibb gyógymódja. Elődeink a böjtölést egyrészt aktív megelőzésnek, másrészt a kialakult betegségek egyik fontos gyógymódjának tekintették. E hagyományokat követve alakultak ki a böjt mai, modern életformához igazított változatai. A böjtöt ne tévesszük össze semmilyen divatos diéta-irányzattal, és ne éljük meg nélkülözésként! Aki jól böjtöl, nem éhezik.

Felmérésünk szerint az elhízottak mindössze 12,8%-a fordul orvoshoz, dietetikushoz tanácsért, a többiek ismerősöktől, vagy a „tele-bulvárból” tájékozódnak. Így nem csoda, hogy a fogyókúrával kapcsolatban számtalan tévhit, minden tudományos alapot nélkülöző módszer, és diéta kering a köztudatban, a lakosság pedig megállíthatatlanul hízik Az elhízás hatalmas témakör, új könyvünkben csak a kezelésével foglalkozunk, bemutatva számos eredményes módszert, programot, diétás receptet - az elengedhetetlenül szükséges életmódváltás legfőbb elemeivel együtt.

Immunrendszerünkre télen lényegesen nagyobb feladat hárul. Sokat elfelejtik azonban, hogy nem elegendő a fokozott vitamin utánpótlás, érdemes nagyobb gondot fordítanunk emésztőrendszerünk jó működésére is, hiszen ezzel nemcsak a téli betegségeket védhetjük ki, de a közérzetünkön is sokat javíthatunk.

A magyar lakosság az európai szinthez képest nemcsak a gyógyszerfogyasztásban, hanem a megrögzött rossz táplálkozási szokások terén is élen jár, mindez hozzájárul számos betegség kialakulásához.

Ismert jelenség, hogy főtt étel fogyasztása után pár perccel, szervezetünkben elszaporodnak a fehérvérsejtek, mintha fertőzés ért volna bennünket, mintha valamilyen támadás készülődne. Ezt nevezik emésztési leukocitózisnak. Ez az állapot evés után körülbelül egy óráig tart, és ezzel magyarázható az étkezés utáni ólmos fáradtság érzése. Kell ez nekünk?

A fogyásról, hasmenésről, diffúz testi tünetekről a legtöbb páciensnek rögtön a rák jut eszébe. Ezek után nagy megkönnyebbüléssel nyugtázzák, ha kiderül, hogy „csak” lisztérzékenységben szenvednek. Bár a daganatos betegekével tényleg nem hasonlítható össze, de a cöliákiások kálváriája sem egyszerű történet.

A vashiányos állapot éppúgy veszélyes lehet, mint ha a szervezet a kelleténél többet raktároz el belőle. Helyes étrenddel biztosítani tudjuk a szükséges mennyiséget, azonban egyes betegségek – Crohn, lisztérzékenység – miatt csökkent felszívódás esetén nagyobb körültekintés szükséges.

A gyomorégés kellemetlen érzését sokan kénytelenek rendszeresen elviselni. A torok irányába sugárzó égető mellkasi fájdalom (melyet a szájban szűnni nem akaró keserű, vagy savas íz kísér) azonban elkerülhető, de legalábbis csökkenthető, ha megfelelően választjuk meg ételeinket.

A gyomorsav túltengés leggyakoribb oka az idegesség. Kitűnően szemlélteti ezt közismert „gyomorideg” kifejezésünk, amely után már csak következmény a savtúltengés, esetleg reflux vagy gyomorfekély. Napjainkat és éjszakáinkat megkeserítő panaszainkra hazai gyógynövényeink is enyhülést nyújthatnak.

Naphosszat a kalóriákat számolgatjuk, a hizlaló ételekre rá sem nézünk, zsírpárnáink mégsem hajlandóak megválni tőlünk. Nézzük, melyek azok a hozzávalók, melyekkel a súlycsökkenés biztosan elérhető.

Nyakunkon a nyár! Egyre sürgetőbbé válik az év során fölhalmozódott zsírpárnák eltüntetése, melyeknek ráadásul van egy kellemetlen tulajdonságuk: nem az ember vállszélességét növelik, hanem a hasát és a csípőjét, s igen erősen ragaszkodnak hozzánk. Kevesen tudják, hogy az esztétikai problémán túl, ennek a hasi zsírrétegnek komoly szerepe van a különféle anyagcsere betegségek – cukorbetegség, kóros vérzsír-szint –, magas vérnyomás, degeneratív ízületi betegségek és rosszindulatú daganatok kialakulásában. Hogyan ránthatnánk le mielőbb „úszóguminkat"?

Dr. Edward Howell biokémikus, táplálkozás-kutató 50 évnyi kutatómunkája eredményeként, a vitaminok és ásványi anyagok felfedezése óta a legjelentősebb táplálkozás-tudományi felismerésre jutott: egészségünk romlásának, számos súlyos betegségnek, az elhízásnak, sőt még a korai öregedésnek is elsődleges oka enzimszegény étrendünk. Enzim-sorozatunk I. része után érkezett számos olvasói levél nyomán, egy időszerű témával folytatjuk: enzimek és elhízás.