Keresés
Close this search box.

Dietetika

A lisztérzékenység (coeliakia) hazánkban minden századik embert érint - kisgyermekkortól időskorig bármikor jelentkezhet. Valójában egy autoimmun betegség, egy élethosszig tartó intolerancia, amelyet a táplálkozással a szervezetbe kerülő glutén okoz. Kizárólagos terápiája az élethosszig tartó szigorú, gluténmentes diéta, diagnosztizálása azonban nem könnyű, mert nincsenek jellemző tünetei.
Egyes szakmai vélemények szerint egy 60 év körüli magyar ember szervezetében, főleg bélrendszerében több kiló vegyszer, leginkább tartósítószer, színezék, állományjavító, stb. halmozódik fel. Nem csoda, hiszen sok kicsi sokra megy! A táplálékkal együtt mindenki naponta fogyaszt olyan „műanyagot”, ami a természetben egyébként nem lelhető fel. A tudósok egyetértenek abban, hogy a civilizációs betegségek hátterében a mára már korszerűtlenné vált „műanyagokból” készült ételek állnak. Mit tehetünk ez ellen, mikor szinte már minden táplálékunk tartósított?
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) közleménye szerint a laktózra, vagyis tejcukorra érzékeny gyermekek számára is fontos, hogy elegendő mennyiségű tejterméket fogyasszanak a csontok egészséges fejlődése érdekében.
Leginkább tavasszal érezzük szükségét, hogy a természettel együtt mi is megújuljunk, felfrissüljünk, megszabaduljunk felesleges kilóinktól, s a bennünk felhalmozódott méreganyagoktól. Kevesen tudják azonban, hogy tisztító kúrára, léböjtre nemcsak néha, ötletszerűen, hanem negyedévente, tervszerű módon lenne szükségük. Háromhavonként ugyanis az emberi szervezetben bőven felgyülemlik annyi káros anyag, amitől ildomos megszabadulni.
Dr. Edward Howell biokémikus, táplálkozás-kutató 50 évnyi kutatómunkája eredményeként, a vitaminok és ásványi anyagok felfedezése óta a legjelentősebb táplálkozás-tudományi felismerésre jutott: egészségünk romlásának elsődleges oka enzimszegény étrendünk. Az enzimek lényege a biológiai erő, melyet a tudomány jelenleg még sem mérni, sem szintetizálni nem képes.
Ősrégi rítus minden kultúrában, körben ülve, közösen étkezni. Ebben a helyzetben óhatatlanul emberi közelség, melegség alakul ki. Az anorexiások, bulímiások számára épp ez a közelség az, ami félelmet ébreszt, pedig nagyon is vágynak rá!
Testünk megóvása a betegségek jó részét okozó elsavasodástól egy egész életre szóló programot jelent, melyet idejekorán érdemes elkezdenünk. De mikor? Amikor panaszaink elsőként jelentkeznek, vagy még előtte? Fiatalkorban? Kisgyermekként? Talán még előbb?
Előfordulhat, hogy nap, mint nap küzdünk különféle tünetekkel. Számtalan orvosnál tettünk már látogatást, tucatnyi gyógyszerrel „gazdagodtunk”, állapotunk azonban mégsem javul. Mi a megoldás? Sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk…
A csontritkulás elleni küzdelem első és legfontosabb lépése a kalcium utánpótlása. Kevesen tudják, hogy a koffein tartalmú ételek és italok - így a kávé is - fokozzák a szervezet kalcium kiválasztását, ezzel rombolják csontozatunkat.
Svájci kutatók szerint a csoki-imádóknak másfajta baktériumok élnek a beleikben, valószínűleg ez az oka a barna édesség iránti olthatatlan vágyuknak.
Német kutatóorvosok állítása szerint a napi rendszerességgel elfogyasztott kis mennyiségű étcsokoládé plusz kilók felszedése nélkül segít a magas vérnyomás megelőzésében. Hogyan lehetséges ez?
A karácsonyi ünnepek időszakára is érvényes az aranyszabály, hogy a cukorbeteg – normál testsúly esetén – épp annyi energiát vigyen be szervezetébe, amennyit felhasznál (1800–2500 kcal/nap). Túlsúly esetén a fokozatos fogyás, az anyagcsere javítása érdekében 1000–1500 kcal/nap is elegendő. Mi kerüljön ezek után az ünnepi asztalra?
Pusztán étrendünk helyes megválasztásával elősegíthetjük koleszterin-, vércukor- és vérnyomás értékeink optimalizálását, normál határok között tartását, s ezzel komoly betegségek megelőzését. Számos kutatási eredmény igazolja azonban, hogy koleszterin-szintünk rendben tartása érdekében az általánosan javasolt, zöldségben, gyümölcsben gazdag, állati zsiradékokban szegény étrendet érdemes kiegészítenünk speciális, esetenként talán meglepő ételekkel is.
A Diabetes Care folyóiratban közölt tanulmány szerint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára különösen fontos az ideális testsúly elérése és megtartása. Jó hír, hogy már egészen kis mértékű testsúlycsökkenés is jelentős javulást hozhat állapotukban.
Naphosszat a kalóriákat számolgatjuk, a hizlaló ételekre rá sem nézünk, mindezek ellenére zsírpárnáink továbbra sem hajlandóak megválni tőlünk. Nézzük, melyek azok az elengedhetetlen „kellékek”, melyekkel a súlycsökkenés biztosan elérhető.
Mindannyian tudjuk, hogy a szívbetegségek a vezető halálokok között szerepelnek mind a férfiak, mind pedig a nők körében. Kialakulásának okai – a genetikai tényezők mellett – a legtöbb esetben saját életmódunkban, mindennapi életvitelünkben keresendők. Mindez nem jelent egyebet, mint hogy tudatos, ésszerű megelőzés helyett mozgásszegény életmóddal, cukrozott és zsíros ételek fogyasztásával, avagy dohányzással és alkohollal, esetleg a bennünket érő folyamatos, túlzott stressz rendszeres levezetésének, kezelésének elmulasztásával, valójában saját magunk idézzük elő a bajt.
A köles a pázsitfűfélék családjába tartozó legősibb kultúrnövényünk. Régebben megszokott gabonafélénk volt, melynek termelése a búza előtérbe kerülésével fokozatosan visszaszorult, pedig táplálkozás-élettani szempontból ma is nélkülözhetetlen része az egészséges étrendnek.
Számtalan sikertelen kúra, önsanyargató próbálkozás után adjon még egy esélyt önmagának, fontolja meg alábbi tanácsainkat, így talán könnyebb lesz véglegesen búcsút mondani felesleges kilóinak.
Tudta, hogy a csokoládé megszépít, és egészségessé tesz? Sokan az elhízástól való félelmükben teljesen száműzték életükből, pedig a kellemes „nass” valójában jó hatással van egészségünkre - amennyiben ismerjük a mértéket.
Hiába minden varázslat, a sikeres fogyókúra alapvető feltétele a kalória-bevitel csökkentése, és – ha lehet – a leadás növelése. Minél nagyobb azonban a súlyfelesleg, annál nehezebben valósítható meg a kalória ledolgozása például sporttal. Így az elérhető eredményt a bevitel csökkentése határozza meg.
Japán kutatóorvosok felfedezték, hogy a jóllakottság érzését egy, az agyunkban lévő molekula szabályozza. Kutatási eredményeik új távlatokat nyitnak a világ elhízás elleni küzdelmében, a valóban eredményes fogyókúrák felé.
A koleszterintől való túlzott rettegése közepette az ember megalkotta a transz-zsírokat – többek közt a vaj, margarinnal történő helyettesítésére. Az évek folyamán azonban szép lassan bebizonyosodott, hogy e döntés nem volt feltétlenül helyes.
A viszonylag egyszerűen diagnosztizálható légzőszervi (pl. szénanátha, asztma) és bőrallergiák (pl. kontakt ekcéma) mellett sokszor még a szakavatott allergológus orvosnak is komoly fejtörést jelent kideríteni, hogy az általánosnak tűnő tünetek mögött vajon milyen betegség, milyen ételallergia állhat.
A genetikailag módosított ételekről hallottunk már jót is, rosszat is. Egy most kezdődött kutatás célja, hogy felderítse, van-e összefüggés az allergia kialakulása és a genetikailag módosított ételek fogyasztása közt.
A mogyoró-allergiában szenvedő emberek esetében még egy ártatlan csók is súlyos következményekkel járhat, amennyiben a partner korábban mogyoró tartalmú ételt fogyasztott.
Tény, hogy manapság a nőideál kissé eltávolodott a rubens-i alkattól, s igen nagy kihívást jelent minden életkorban megfelelni az elvárásoknak, az ugyancsak irreális Barbie-méreteknek. Más szempontok nem is léteznek, pedig egy ötéves kisfiú nagyon őszintén kijelentette: „azért is szeretem anyut, mert jó hozzábújni, olyan puha”.
Alapszabály: ideges, fáradt, dühös ember ne egyen!!!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!