Dietetika

Régóta csodáljuk a mediterrán népek egészségi állapotát: egész Európában náluk a legkevesebb a szív- és érrendszeri halálozás, a legkisebb a II. típusú diabétesz gyakorisága, a legritkább az elhízott fiatalok aránya. Vajon mit tesznek másként, mint mi?

Darázsderék nyárra? Igen, ez sokak vágya! A túlsúlytól csak a kitartóak tudnak fogyókúrával megszabadulni. Ráadásul a visszafogott étkezés nemcsak éhezési tünetekkel kínozza a próbálkozót, de gyorsabban elfárad, el is gyengül, s ilyenkor jön a nassolás, ami tönkreteszi az addigi fáradozás eredményét.

Hétmilliárdan élünk a Földön. Ezen belül, Ön, Kedves Olvasó melyik nemhez, korosztályhoz, anyagcsere típushoz tartozik? Milyen a fizikai és szellemi állapota, erőnléte, leterheltsége és egészsége? Ezek alapján a sok irányzat, módszer, jó tanács és javallat közül melyik az Ön számára megfelelő életmód és étrend?

Célszerű, ha a várandós és szoptató kismamák étrendje kiegyensúlyozott, különösebb diétáktól mentes, mivel az hiányállapotot idézhet elő, ami károsíthatja a magzat normális fejlődését. Emellett néhány speciális tápanyaggal csökkenthetjük születendő gyermekünk hajlamát az elhízásra, allergiára, asztmára, a későbbi cukorbetegségre.

Talán hihetetlenül hangzik, de testünkben minden pillanatban több baktérium mozog, mint ahány ember a Földön valaha is élt – hússzor annyian vannak, mint ahány sejtből felépül szervezetünk. Ha házigazdaként jól bánunk velük, PREbiotikumokkal etetjük őket, és PRIMbiotikummal állandóan hidratált környezetet biztosítunk részükre, hálából erős immunvédelmet nyújtanak számunkra, megóvnak az elhízástól, szabadidejükben pedig létfontosságú anyagokat állítanak elő részünkre.

Tavaszi nagytakarítás idején ne csak a függönyt mossuk ki! Tegyük ugyanezt szervezetünkkel, hiszen közérzetünket, erőnlétünket, immunrendszerünk működését nem az ablak csillogása, hanem sokkal inkább emésztő rendszerünk tisztasága, bélflóránk állapota határozza meg.

Hölgyeknél minden tavasszal égető probléma a télen felszedett kilók eltüntetése, mely a zsírpárnák vékonyítása mellett, a kedvünket is jobbá teszi. Diéta esetén azonban kerüljük a koplalást, mely szervezetünk védekező rendszerét aktiválná. Hívjuk inkább segítségül a gyógynövényeket!

Mai ismereteink szerint, az ún. civilizációs betegségek, allergiák és autoimmun gyulladásos folyamatok megelőzésében döntő szerep jut a csecsemőkori ún. környezeti antigén-ingereknek.

Megfigyelték, hogy a grönlandi eszkimók körében – zsírban gazdag étrendjük ellenére – ritkább a koszorúér-betegségből eredő halálozás. Kiderült, hogy ennek oka az omega-3 zsírsavakban gazdag, halakból, fókából és bálnából álló étrend.

Sokan azt hiszik, hogy azért buknak bele a fogyókúrákba, mert hiányzik belőlük a kitartás, pedig az igazság az, hogy pusztán akaraterővel nem lehet lefogyni!

Új étkezési stílus terjed az USA-ban, amely keletről, a buddhista szerzetesektől ered, de már az egyetemek falai közé is beszivárgott, sőt a Google dolgozói is kipróbálták, mivel jelenleg ezt tekintik az elhízás elleni küzdelem utolsó mentsvárának.

Az agyunk és bélrendszerünk működése közötti kölcsönhatás ékes bizonyítékát adják az irritábilis bél szindrómában szenvedők, akik fokozott érzékenységgel bírnak a bélpanaszok fájdalomkénti megélése, illetve a pszichés panaszok emésztőrendszeri következményeit illetően. Hazánkban mintegy másfél millió IBS-beteg napi szinten érzékeli, hogy a bélcsatornának „önálló idegrendszere” van.

Bikini-diéta, kéthetes szuperdiéta, 10 nap alatt 8 kiló… sokan pillanatok alatt szeretnének megszabadulni fölösleges kilóiktól, amikor egy jeles napon jól kell kinézni. Ezek a diéták, szuper-kúrák azonban nem csak gyors visszahízást eredményezhetnek, de az egészséget is veszélyeztetik. Keressünk tehát hosszú távú megoldást!

A bélflóra vizsgálatai magyarázatot adnak arra, miért sovány az egyik ember ugyanazon az étrenden, amitől a másik elhízik. Ezek szerint az „örökött” hízáshajlam nem más, mint öröklött bélflóra?

Fogyókúrás csodareceptek jönnek, majd idővel kimennek a divatból, minden notórius fogyókúrázó tanú erre. A káposztaleves-diéta viszont nem veszített népszerűségéből az idők folyamán, valamiért örökéletűnek tűnik…

A máj méregtelenítő működése nélkülözhetetlen egészségünk megőrzéséhez. Tekintsük át, mi mindennel kell megküzdenie májunknak a hétköznapok során, és hogyan segíthetjük munkáját!

Egy ősi életformát őrző afrikai faluban élő kisgyerekek bélflóráját összehasonlították az Európai Unióban élő gyerekekével. A különbség meghökkentő volt, és bizonyította a táplálkozás fontosságát az egészséges bélflóra és a jól működő immunrendszer fenntartása szempontjából is. A bélflóra és az immunrendszer közti kapcsolatot magyar kutatók is vizsgálják a Debreceni Egyetemen.

A gyulladásos bélbetegségek a természeti népeknél ismeretlenek, sőt a nyugati világban is csak a 20. században jelentek meg. Bár hátterében genetikai tényezők is kimutathatók, mindez nem indokolná, hogy miért éppen most, és miért épp a fejlődő országokban vált ez az autoimmun betegség néhány évtized alatt 10-100-szoros gyakoriságúvá.

Az ünnepek alatt mindannyian jóval többet eszünk, mint egyébként. Sokat és sokfélét. Ennek egyik következményét a szobamérleg nyugtázza, amikor ráállunk, a másikat pedig mi magunk tapasztaljuk, emésztési panaszok formájában. Jó lenne gyorsan magunk mögött hagyni e következményeket (a szó szoros értelmében is), de hogyan?

A máj a szervezet központi laboratóriuma. Több mint 500 életfontos funkcióját azonosították már. Az orvostudományban kevésbé jártasak a májpanaszokat egyszerűen az alkoholizmus következményének tekintik, pedig a vírusok, a gyógyszerek, az anyagcsere és az immunrendszer hibái ugyancsak komoly májbetegségeket okozhatnak.

A májrák diagnózisa legtöbbször előrehaladott állapotban történik, ezért az utóbbi 3 évtizedben a betegek túlélési esélyei lényegében nem javultak.

A közelmúlt epidemológiai és biokémiai kutatási eredményeiből világosan kiderült, hogy a fruktóz-fogyasztás jelenlegi, ijesztő mértékű növekedése komoly egészségügyi kockázatokkal jár, hozzájárul az elhízás és a cukorbetegség gyors terjedéséhez, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt.

Nehézlégzés, mellkasi szorítás, égő érzés a has felső részén – a felsorolt tünetek könnyen összetéveszthetők a szívinfarktus jeleivel, ám sok esetben nem kardiológiai panasz, hanem a gyomor betegsége, a GERD, vagy közismertebb nevén reflux áll a háttérben, melyet rossz táplálkozási szokások, dohányzás, vagy túlzott mértékű stressz is okozhat.

Talán furcsán hangzik, de nem csak a száraz, vízhiányos vagy öregedő bőrnek tesz jót a kozmetikai kezelés, a hidratálás különféle készítményekkel, ugyanez belülről végezve, jelentősen javítja a bélrendszer működését.

A jó gyomorközérzet nagy áldás – mondják azok, akik sokat szenvednek emésztési zavaroktól, gyomor- vagy bélproblémáktól.

Az irodai munkával, a manager típusú életmóddal együtt jár a stresssz, a rohanás, a gyorséttermi – zöldségben, gyümölcsben és rostokban szegény – étkezés, elégtelen folyadékfogyasztás és minimális testmozgás. Mi egyéb következne ebből, mint székrekedés, puffadás, elhízás, magas vércukorszint, szív- és vérnyomás problémák?

A Swedish School of Sport and Health Sciences kutatói figyelmeztetnek, hogy 4 órányi ülés után azok a gének, amelyek a glükóz- és zsíranyagcserét szabályozzák, elkezdenek „lekapcsolni”. A mozgáshiány összefüggésbe hozható szinte minden modernkori betegséggel, az elhízástól a cukorbetegségen keresztül egészen a szívproblémákig.

Korunkban a civilizációs betegségek okozta halálozás nem csökken, hanem folyamatosan növekszik. A hivatalos étrendi ajánlások alapvetően meghatározzák a népesség egészségi állapotát, illetve a kialakult betegségeket. A 2010-es amerikai étrendi útmutatás még mindig azokat az elveket ismétli, melyek az egész nyugati civilizációt felhizlalták: sok szénhidrát, kevés zsír.

A tv-reklámokban pattognak le a gombok, emberek lufiként a levegőbe emelkednek, pedig nincsenek héliummal töltve. Miért történik ez velük? Ki vagy mi okozza, mit csinálunk rosszul? Hogyan kerülhetjük el e szenvedéssel járó kellemetlenséget?

Kit tekintünk elhízottnak? Mi alapján ítélünk valakit normál alkatúnak? Hol a határ, és mivel mérjük azt? Sok minden van, amit a mérleg nem árul el, ezért más jellegű vizsgálatokra is szükség lenne.