Dietetika

A sófogyasztás a közegészségügy és a kardiológusok kedvenc vesszőparipája, jó példa arra, amikor a hivatalos álláspont homlokegyenest mást állít, mint a tudomány.

Két bűntudattal fogyasztott „élelmiszerről” – a són kívül a kávéról is – bebizonyosodott: nem hogy kárunk származna belőle, de kifejezetten fontos lenne elegendő mennyiséget fogyasztanunk belőlük.

A napjainkban jellemző ülőmunka, kevés mozgás, alacsony folyadékfogyasztás, rostszegény étrend sok kellemetlen panasz megjelenéséhez vezethet. A rostokban gazdag táplálkozás ugyanakkor hatékonyan segít megelőzni és kezelni a már kialakult tüneteket, emésztőrendszeri és egyéb panaszokat is.

Nyár elejére – mindannyiunk szerencséjére – a vírusvédelmi intézkedések már lehetővé teszik, hogy ismét találkozhassunk a családdal, rokonokkal, barátokkal. Kitűnő és minden szempontból biztonságos alkalom erre egy hangulatos, szabadtéri közös sütögetés, melyen minden generáció részt vehet, csak azokra kell figyelnünk, akik valamilyen ételallergia vagy -intolerancia miatt nem fogyaszthatják az ilyenkor szokásos ínyencségeket.

A nyárral együtt nemcsak a grillszezon, de a salátaszezon is elérkezett! Szakítsunk a nehéz és hízlaló köretekkel! A hétvégi grillezés mellett hétköznapi étrendünket is gazdagítsuk változatos, színes és egészséges salátakölteményekkel!

A sófogyasztás csökkentéséről már évekkel ezelőtt kiderült, hogy még a szívbetegeknek is kifejezetten káros, a sószegény közétkeztetés pedig veszélyezteti a gyerekek egészségét. Vajon miért buzdítanak mégis – rég meghaladott elveket követve – a sófogyasztás csökkentésére egyes szakemberek?

Egyre növekszik a gluténmentesen étkezők száma, de a köztudatban még mindig nagy az információhiány, a tévedés és félreértés, hogy kinek és miért is kell diétáznia.

Sokak szerint a gluténmentes étkezés egyhangú és tápanyagszegény. Az alábbi 27 féle gluténmentes liszt összehasonlításából kiderül, hogy ilyen étkezés mellett is biztosíthatók a szervezet számára fontos tápanyagok, főként ha megfelelően használjuk őket az étrendünkben.

A nyár első napjaitól egészen őszig lehetőségünk van megtölteni a kamra polcait azokkal a gyümölcsökkel, melyeket nyáron frissen, télen pedig lekvár, dzsem formájában kóstolhatunk. A kora nyári epret követi a cseresznye, meggy, málna, ribizli, fekete szeder, sárgabarack, őszibarack, majd a szilva, de társíthatunk hozzájuk almát, körtét, sőt, akinek kertje van, akár fügelekvárt is főzhet – természetesen, mentesen!

Milyen igazságtalan a sors a háziasszonyokkal szemben, akik hosszú órákat töltenek nap mint nap – vagy szerencsésebb esetben csak hétvégén – a tűzhely mellett, s ennek jutalmát, a jóízűen falatozó család látványát, csak pár percig élvezhetik, olyan gyorsan eltűnik minden a tányérokból. Nem csoda, ha kikopnak a menüből az időigényesebb fogások és a változatosság. Szerencsére néhány trükkel pár perc alatt új ízeket csempészhetünk az életünkbe, ételeinkbe az unalomig ismételt, klasszikus fogások helyett.

A szervezet megtisztítására és regenerálására szokásos módon az újraéledést, az újjászületést is szimbolizáló tavasz a legalkalmasabb. Minél kevesebb szennyező anyag és felesleges anyagcseretermék található sejtjeinkben, annál jobban működik a tavaszi vitaminhiány miatt amúgy is legyengült, veszélyes vírusok által ostromolt immunrendszerünk.

Kevesen gondolnak rá, hogy a kén, a kéntartalmú növények – kívülről és belülről alkalmazva – méregtelenítenek, fertőtlenítenek, sőt fiatalítanak, ha azokat szakértő kezek alkalmazzák.

Napjainkban a megnövekedett otthoni teendők újszerű munkamegosztásra kényszerítik a családokat, a szülőket és a gyerekeket egyaránt. A sütés-főzés területén még plusz feladatot is jelenthet, hogy mindennapra megfelelő MENTES ételeket készítsünk, ha azt valamelyik családtag állapota – például cöliákia, lisztérzékenység, inzulinrezisztencia (IR) vagy egyéb panasz – indokolja. Ilyenkor még nagyobb kihívást jelent, hogy eleget tegyünk a folyton sütit követelő, édesszájú gyerekeknek, pláne, ha időnk sincs rá, mert otthonról dolgozunk.

Manapság a diétáknak se szeri, se száma, annak ellenére, hogy optimális esetben nincs szükség szervezetünk diétákkal történő „sanyargatására”. Egyre nagyobb kihívás azonban az egészséges alapanyagokhoz való hozzájutás és a kiegyensúlyozott táplálkozás rohanó, gyorséttermekkel és mirelit készételekkel tarkított világunkban. Ha bármi következtében felborul szervezetünk egyensúlya, betegség, allergia vagy túlsúly jelentkezik, igenis van létjogosultságuk e diétáknak.

Egyre ismertebbek a különböző ételintoleranciák. A szerteágazó tünetek – gyomor- és bélrendszeri, illetve bőr- és idegrendszeri panaszok – a felnőtt lakosság 15-30%-át érintik. Ilyenkor sokan diétázni kezdenek, elhagyják például a tejet vagy a cukrot, de tüneteik sok esetben mégsem javulnak, mert esetleg épp gluténmentes vagy alacsony-hisztamintartalmú étrendre lenne szükségük.

Amennyiben felnőttként a tejfogyasztás panaszokat okoz, mindjárt tejcukor-érzékenységre gondolunk, és bevásárolunk laktózmentes termékekből. Kevéssé ismert azonban, hogy gyakran nem is a tejcukor, hanem a tejfehérje okozza a tüneteket. Tejfehérje-érzékenység – másnéven tejintolerancia – esetén nem elég a laktózmentes diéta, csak a tejtermékek teljes kizárása, helyettesítése szünteti meg a tüneteket.

Az Institute of Food Allergy Research kutatói úgy vélik, az interleukin-12 a felelős az ételallergiák megjelenéséért. Ez a molekula fontos szerepet játszik az immunrendszer helyes működésében, ám ételallergiások esetében nem termelődik.

Egész év során, a hétköznapokban nem túl egyszerű az egészségtudatos étrend és életmód betartása. A téli ünnepek alatt még a reformétrend hívei is gyakran „kirúgnak a hámból”, ám azok kedvéért, akik alakjuk megőrzése vagy ételérzékenység (pl. glutén, laktóz) miatt MENTES étrendet választanak, szeretnénk az ünnep fényét néhány egészséges sütirecepttel is emelni.

Az ünnepi időszakban talán több időnk van, hogy a menüt változatosabbá, egészségesebbé varázsoljuk, s ehhez új ízeket, összetevőket, recepteket is kipróbáljunk. Semmiképp ne hagyjuk ki az egyre nagyobb választékban kapható ízletes, egészséges, hidegen sajtolt olajokat, melyekkel igen sokféle ételt különlegessé varázsolhatunk!

Most, hogy már egyértelműen megcáfolták a telített zsírok fogyasztása és a szívbetegségek közötti összefüggést, végre nyugodtan élvezhetjük az ízletes szalonnát, a liba- és kacsazsírt, a finom vajat, tejszínt és kókuszolajat? Van, aki igen és van, aki sajnos nem!

Bizonyára sokan tapasztalták már, milyen elemi erővel tud rátörni az emberre a cukor és a szénhidrát utáni vágy, s azt is tudják, milyen nehéz ezt kontrollálni. Mindez különösen igaz az év végi túlhajszoltság, kimerültség időszakában, pláne, amikor az ünnepi sütés-főzés, vendégség, családi ünneplés közepette a desszertek folytonos csábítása már-már elviselhetetlen.

Szabó Gyuri bácsi, a gyógynövényes gyógyítás legendás alakja a természet szeretetét és a gyógynövények ismeretét gyermekkorából hozta magával. Gyógyteáit az egész ország ismeri. A 91 éves, kiváló egészségnek örvendő, mai napig aktív bükki füvesember a cukorbetegség tüneteinek enyhítésére szolgáló gyógyteájáról mesél.

Az utóbbi években a dietetika válogatás nélkül ajánlgatta a szénhidrátokat. Kétségtelen, hogy vannak, akiknek nem muszáj követni a lowcarb (alacsony szénhidráttartalmú) étrendet, de ettől még fontos óvakodniuk a gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű szénhidrátoktól, azok hosszú távú egészségromboló hatása miatt.

A „fölöslegesen”, „orvosi indok nélkül” gluténmentesen táplálkozó ember még mindig vörösposztó a dietetikusok és a média szemében, mert „fölöslegesen” fosztja meg magát az oly értékes gabonaféléktől. Jó lenne, ha megmondaná már nekik valaki, hogy a cöliákia vagy lisztérzékenység csak a jéghegy csúcsa.

Számos betegség kiindulópontját képezi az a fokozódó egyensúlytalanság, ami a mindennapi étrendünkkel bevitt antioxidánsok túl alacsony szintje, illetve az egészségromboló hatású szabad gyökök képződésének egyre növekvő sebessége között fennáll. A gyorsuló tendenciához hozzájárul többek között a modern életformára jellemző fokozódó stressz, mozgáshiány, a káros szenvedélyek, a növekvő környezeti – például vegyi – terhelés, sugárzás, szmog, kipufogógáz stb.

Eljött az ősz, és ezzel a méregtelenítés és a regenerálódás ideje. Menjünk el tehát sétálni az erdőbe és tegyük le a terheinket! Hagyjuk, hogy megnyugtasson minket, ahogy a hulló levelek földet érnek, és az őszi szél az arcunkat simogatja. Olyan hely ez, mely tele van csodákkal, és ahol igazi kincsekre bukkanhatunk, melyekkel nemcsak lelkünket, de testünket is kényeztethetjük.

Vajon mennyire egészségesek a régi, hagyományos befőzési technikák és adalékok? Lehet-e cukor, édesítő- és tartósítószerek nélkül lekvárokat, befőtteket készíteni? Milyen alapanyagot válasszunk?

A helytelen táplálkozás, a túl kevés testmozgás és a gyakori stressz hatására a szervezet savassága fokozódhat. Míg a savas eső környezetromboló hatása köztudott, addig kevésbé ismert, hogy a szervezet sav-bázis háztartásának zavara ugyancsak egészségkárosító hatású. Az érzékeny egyensúly kibillenése nyomán eleinte általános rossz közérzet, később súlyos betegségek is kialakulhatnak fiatalnál, idősnél egyaránt.

Szerencsére rendkívül ritka, hogy valakinél súlyos krómhiány alakuljon ki, arra viszont jóval nagyobb az esély, hogy mégsem jut elegendő ebből a mikrotápanyagból a szervezetünkbe. Ennek pedig sajnos jól érzékelhető tünetei is lehetnek.

Sokan azt hiszik, ha az éhgyomri vércukorszintjük 6 mmol/l alatt van, akkor minden rendben, nincs szükségük szénhidrát-csökkentett diétára. Az igazi veszélyt azonban az evés utáni tartósan magas vércukorszint jelenti, amit normál esetben nem is szoktak se mérni, se észrevenni.