Dietetika

Szabó Gyuri bácsi, a gyógynövényes gyógyítás legendás alakja a természet szeretetét és a gyógynövények ismeretét gyermekkorából hozta magával. Gyógyteáit az egész ország ismeri. A 91 éves, kiváló egészségnek örvendő, mai napig aktív bükki füvesember a cukorbetegség tüneteinek enyhítésére szolgáló gyógyteájáról mesél.

Az utóbbi években a dietetika válogatás nélkül ajánlgatta a szénhidrátokat. Kétségtelen, hogy vannak, akiknek nem muszáj követni a lowcarb (alacsony szénhidráttartalmú) étrendet, de ettől még fontos óvakodniuk a gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű szénhidrátoktól, azok hosszú távú egészségromboló hatása miatt.

A „fölöslegesen”, „orvosi indok nélkül” gluténmentesen táplálkozó ember még mindig vörösposztó a dietetikusok és a média szemében, mert „fölöslegesen” fosztja meg magát az oly értékes gabonaféléktől. Jó lenne, ha megmondaná már nekik valaki, hogy a cöliákia vagy lisztérzékenység csak a jéghegy csúcsa.

Számos betegség kiindulópontját képezi az a fokozódó egyensúlytalanság, ami a mindennapi étrendünkkel bevitt antioxidánsok túl alacsony szintje, illetve az egészségromboló hatású szabad gyökök képződésének egyre növekvő sebessége között fennáll. A gyorsuló tendenciához hozzájárul többek között a modern életformára jellemző fokozódó stressz, mozgáshiány, a káros szenvedélyek, a növekvő környezeti – például vegyi – terhelés, sugárzás, szmog, kipufogógáz stb.

Eljött az ősz, és ezzel a méregtelenítés és a regenerálódás ideje. Menjünk el tehát sétálni az erdőbe és tegyük le a terheinket! Hagyjuk, hogy megnyugtasson minket, ahogy a hulló levelek földet érnek, és az őszi szél az arcunkat simogatja. Olyan hely ez, mely tele van csodákkal, és ahol igazi kincsekre bukkanhatunk, melyekkel nemcsak lelkünket, de testünket is kényeztethetjük.

Vajon mennyire egészségesek a régi, hagyományos befőzési technikák és adalékok? Lehet-e cukor, édesítő- és tartósítószerek nélkül lekvárokat, befőtteket készíteni? Milyen alapanyagot válasszunk?

A helytelen táplálkozás, a túl kevés testmozgás és a gyakori stressz hatására a szervezet savassága fokozódhat. Míg a savas eső környezetromboló hatása köztudott, addig kevésbé ismert, hogy a szervezet sav-bázis háztartásának zavara ugyancsak egészségkárosító hatású. Az érzékeny egyensúly kibillenése nyomán eleinte általános rossz közérzet, később súlyos betegségek is kialakulhatnak fiatalnál, idősnél egyaránt.

Szerencsére rendkívül ritka, hogy valakinél súlyos krómhiány alakuljon ki, arra viszont jóval nagyobb az esély, hogy mégsem jut elegendő ebből a mikrotápanyagból a szervezetünkbe. Ennek pedig sajnos jól érzékelhető tünetei is lehetnek.

Sokan azt hiszik, ha az éhgyomri vércukorszintjük 6 mmol/l alatt van, akkor minden rendben, nincs szükségük szénhidrát-csökkentett diétára. Az igazi veszélyt azonban az evés utáni tartósan magas vércukorszint jelenti, amit normál esetben nem is szoktak se mérni, se észrevenni.

Nem véletlen a mondás a mindenre jó ecetes ollóról – az ecet valóban egy rendkívül sokoldalú készítmény. Története évezredekre nyúlik vissza: az ember nagyon régóta használja emésztést serkentő tulajdonsága miatt és a fertőzéseket keltő kórokozók ellen. Az elmúlt évtizedek méltatlan mellőzése után érdemes tehát újra felfedeznünk!

Az elhízás bizonyítottan az egyik legjelentősebb egészségügyi probléma. A magyar lakosság 60%-át, vagyis 10 emberből 6-ot közvetlenül érint. A túlsúly következménye olyan betegségek kialakulása, mint például az érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívinfarktus, érelzáródások vagy a 2-es típusú cukorbetegség. A statisztikák szerint a dohányzást követően a második legfőbb rizikófaktora a civilizációs betegségeknek. Hátterében állhatnak betegségek, genetikai és pszichés tényezők, de leggyakoribb okozója mégis a helytelen életmód.

Javában tart a grillszezon, a nyárias időben szívesen sütögetünk a szabadban. A legtöbben finom fűszerekkel vagy ízletes szószókban pácolt grillezett húsokat, halakat készítenek, melyek egyöntetű sikert aratnak – kivéve hisztamin-intolerancia esetén, ahol a füstölt húsok és egyes fűszerek is gondot okozhatnak.

A számtalan diétás irányzat sokféle, gyakran egymásnak ellentmondó tanáccsal lát el bennünket, viszont mindegyik, egységesen a salátafélék bőséges fogyasztására buzdít. Ha nyár, akkor nemcsak grillszezon, de salátaszezon is van, hiszen a grillhúsok mellé „kötelező” valamilyen salátakölteményt is tálalni.

A kiegyensúlyozott, változatos, értékes alapanyagokban, élelmi rostban gazdag étrend követése mindenkinek hasznos, de cukorbetegként emellett figyelni kell a napi energiabevitelre, és a makro-tápanyagok (szénhidrát, fehérje, zsír) elfogyasztott mennyiségére is. Nézzük meg a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, tévhiteket a cukorbetegek gyümölcsfogyasztása kapcsán!

Közeledik a fürdőruhaszezon. Egyre sürgetőbbé válik a fogyókúra. Sokan mégis hiába kezdenek különböző diétákba, hiába sportolnak, hogy formába hozzák magukat, előfordul, hogy a plusz kilók mégsem akarnak eltűnni. Hogyan tovább?

Hazánkban sajnos népbetegség a 2-es típusú cukorbetegség és a krónikus fáradtság szindróma, ennek következtében az irritábilis bél szindróma (IBS), illetve a vékony- és vastagbélgyulladás különféle formáinak gyakorisága már milliós nagyságrendű. Nézzük meg, hogyan alakul ki a helytelen táplálkozás, a tudománytalan gyógyszerezés és a divathóbortok eredményeként a komplex kórkép.

Hippokratész eme bölcs megállapítása ma már szinte mindenki számára evidens. A helyes táplálkozás szerepe a testtömeg karbantartásban és az egészségmegőrzésben már köztudott és bizonyított, ám a korábbi irányelvekhez képest az újabb ajánlások néhány meglepő fordulattal szolgálnak.

Napjainkban egyre többen követnek gluténmentes étrendet. Ez sokaknál – helytelen módon – rendkívül alacsony rosttartalmú diétát jelent, ami növelheti akár a 2-es típusú cukorbetegség, akár más anyagcsere-betegségek kockázatát.

Ezek lennénk mi, magyarok a világ többi részének szemében: az ostorcsattogtató gulyásnemzet, akik paprika nélkül talán csak a desszertet tudják elképzelni az asztalon? Ha jobban belegondolunk, tényleg minden magyar konyhában ott a paprika, és ha nem lenne, hiányozna. Tartjuk a tradíciót, hisz már a napköziben is ezen „edukálódtak” az ízlelőbimbóink. Ráadásul, ha kicsit utánanézünk a paprikafogyasztás élettani hatásainak, már nem is akarjuk lecserélni távol-keleti fűszerekre vagy dél-amerikai szuperfood-őrleményekre.

Az amerikai Orvosi Intézet 1998-ban a kolint esszenciális tápanyagnak nyilvánította. Szerepe a szervezet működésében igen sokrétű. Egész életünkön át – a magzati kortól idős korunkig – alapvető szükségletünket képezi. Ezt bizonyítandó, egy vizsgálatban egészséges emberektől megvonták a kolint, és hamarosan a résztvevők 80%-ánál a máj- vagy izomkárosodás előjelei jelentkeztek.

Legtöbben, amikor a baktérium szót meghalljuk, általában a kórokozókra gondolunk, és különféle betegségek jutnak eszünkbe. Azonban egyes baktériumok az emberi szervezet normál állapotának részei, méghozzá olyannyira, hogy 10-szer több van belőlük testünkben, mint emberi sejt. Hasznos baktériumok találhatók például az emberi bőrön, szájban, torokban, a béltraktusban és a szülőcsatornában is.

Megdöbbentő, hogy az élő szervezetben minden mindennel összefügg, és ideális esetben harmonikus egyensúlyban van. Ilyenkor megfelelő a koleszterinszintünk, így egészséges az érrendszerünk, megfelelő az epesavak termelése, ami elengedhetetlen a jó emésztéshez, ennek köszönhetően pedig stabil a tápanyag- és vitaminellátásunk, nem szenvedünk hiányt semmiben, így jól működik az immunrendszerünk. Sajnos, az összes feltétel ritkán teljesül egyszerre.

Egészségünk, erőnlétünk és jó közérzetünk nagymértékben függ bélflóránk összetételétől és stabilitásától. A bélrendszerben élő hasznos baktériumok száma a téli egészségtelen étkezés és gyakori antibiotikum kúrák miatt általában megfogyatkozik. Ennek következményeit, a hasfájást, puffadást, székrekedést vagy hasmenést megfelelő diétával, pre- és probiotikumok fogyasztásával enyhíthetjük.

A kókuszpálma azon kevés növény közé tartozik, melynek minden részét felhasználják.

Télen, kora tavasszal immunrendszerünkre nagyobb feladat hárul, de a fokozott vitamin-utánpótlás mellett gondoskodnunk kell azok felszívódásáról, hasznosulásáról is, amihez zsiradékok szükségesek. Igaz ugyan, hogy manapság egymásnak is ellentmondó információözön zúdul ránk a zsírokkal, olajokkal kapcsolatban, melyből az valóban igaz, hogy nem mindegy, mit választunk, és hogyan használjuk!

Tapasztalatok szerint a mesés, vonzó külső vagy esetleg a szívinfarktus elkerülése nem a legnyomósabb érvek a fogyás mellett. A következő 4 változás azonban közvetlen, jelentős és hosszú távú javulást eredményezhet az életminőségben, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni!

„Alig eszem, mégis hízok” – panaszolják sokan. „Na, persze” – gondoljuk kajánul, ez a zugevők szokásos mentegetőzése. Pedig a jelenség valóban létezik, több oka is lehet. Mi most a stressz hizlaló hatását járjuk körül.

Az ünnepi időszak a pihenésről, „nassolásról” és a kiadós étkezésekről is szól. Sok családnál egymást érik az ebéddel, vacsorával egybekötött rokonlátogatások, az asztalon ínycsiklandó fogások sorakoznak. Néhány praktikus tanáccsal szeretnénk segíteni, hogy a hagyományostól eltérő, egészségesebb karácsonyi ételeket állíthassanak össze.

Az ünnepek alatt sokan úgy gondolják, itt a büntetlen evés-ivás szezonja, ilyenkor a gyomorrontás is gyakoribb. Hogyan kerülhetjük el a súlygyarapodást és az ünnepi rosszulléteket?