Aktuális

Kedves Olvasó! Várakozásban vagyunk. A most kezdődő Adventi időszakban várjuk az Eljövetelt, – a keresztény kultúrkörben – a Teremtő eljövetelét, általánosságban pedig az Ünnep, a Karácsony, s vele a Kisded érkezését. Még általánosabban (és egész éven át), várjuk a világba a Gyermekek érkezését, akik – ha nem is megváltani, de – talán jobbá tenni jönnek bolygónkat és mindannyiunkat.

Közhely, de igaz: a gyerek nem a szép szóból vagy a fenyegetésből ért, hanem a szülői minta alapján tanulja meg a legtöbbet az életről, az őt körülvevő világról. Legyen szó étkezésről, sportról, a másokkal való kommunikációról, vagy egy ünnep megéléséről, egy biztos: a gyermek úgy fogja érezni, látni, gondolni, és (jaj, nekünk!) továbbvinni a dolgokat, ahogyan azt tőlünk eltanulta.

Kedves Olvasó! A természet itt Európában – a négy évszak körforgása során – eleve folyamatos edzésben tart minket. Ám, a már tapasztalható éghajlatváltozások, a fokozódó szélsőségek miatt kénytelenek vagyunk még inkább „turbóra kapcsolni” immunrendszerünket, hogy ne döntsön le lábunkról az első őszi szellő, mint ahogy ez a napsütéses szeptemberi „náthaszezonban” már igen sokakkal megtörtént.

Sokan érzik úgy, hogy a hűvösebb napokkal együtt megérkezett a náthaszezon is az életükbe. Ősztől egészen tavaszig szinte egyik betegség követi a másikat, ha van valamilyen fertőzés a közelükben, ők azt biztosan elkapják. Mit tehetünk ilyen esetben?

Az egyre hidegebb időben immunrendszerünk növekvő kihívásokkal áll szemben, így az aktív kórokozókkal találkozva gyakran egyértelmű, ki lesz a győztes. Az ismétlődő „felfázás” tüneteit észlelve tanácstalanok vagyunk, hogy panaszaink hátterében csupán az elégtelen folyadékfogyasztás vagy egy újabb fertőzés, valamilyen krónikus betegség, esetleg valóban egyszerű megfázás áll-e.

Az antibiotikumok az orvoslás egyelőre nélkülözhetetlen fegyverei, de az egyre terjedő antibiotikum-rezisztencia napjaink egyik növekvő globális problémája. A fölösleges antibiotikum-használat mérséklése pedig mindannyiunk közös érdeke.

Kedves Olvasó! A közfelfogásban szerepel a luxusautó, luxusvilla, luxusnyaraló, luxusbankszámla, luxus életforma… stb. fogalma, s értékrendje szerint ki-ki véleményt alkot minderről, miközben eszünkbe sem jut, hogy milyen nagyszámú luxustevékenységet folytatunk, melyek nagy része nem is pénz kérdése, de súlya és hosszú távú következménye annál jelentősebb. Lássunk néhány példát, melyek is ezek!

Ha a nyári szabadság, pihenés, kikapcsolódás után a munkába visszatérve változatlanul fáradtnak, ingerültnek, motiválatlannak és gyengének érzi magát, érdemes tesztelnie, mennyire érinti Önt a burnout (kimerültség, kiégés) problémaköre.

Életünk és egészségünk mellett talán az idő jelenti számunkra a legnagyobb értéket. Ha pazarlóan bánunk vele, nem tehetjük jóvá, hiszen nem tudjuk visszahozni a hiábavalóságokkal eltékozolt, egyre értékesebbé váló időt.

Napjaink egyre gyorsuló élettempója, a fokozódó követelmények sokak számára folyamatos stresszt jelentenek. Mindez hosszabb távon – számos betegség kialakulása mellett – sejtjeink gyorsabb öregedéséhez is vezet. A folyamat azonban gátolható. Bizonyított tény, hogy az életmódváltás jótékony hatása még a sejtek és a gének szintjén is tetten érhető.

Kultúránk a „tegyél meg mindent, s ha ez kevés, tegyél még többet, próbáld még keményebben” jegyében programozott. A sikerhez gyakran nem többet kell tennünk, hanem arra koncentrálni: mit NE TEGYÜNK. Egy csaknem 2000 évvel ezelőtt élt ember – Marcus Aurelius, Róma császára – épp az önuralom, az önmérséklet kifinomult művészetét alkalmazva ért el egykor hatalmas sikereket.

Világszerte évről évre nő a smart (okos) városok és települések száma. Magyarországon is terjednek az ilyen jellegű informatikai fejlesztések. Budapest II., VII., VIII. és XXIII. kerületei, valamint több vidéki település is – lakosaik kényelmének, biztonságának növelése érdekében – a HelpyNet nevű magyar alkalmazás segítségével lehetővé teszi lakosainak a kényelmesebb ügyintézést, és bajba jutás esetén a gyors segítségkérést, segítségnyújtást.

Kedves Olvasó! Előző lapszámunkban 7+1 pontban foglaltuk össze a gyermekkortól kialakítható és idős korig megőrizhető reális testkép és fenntartható egészség néhány fontos mérföldkövét. Írtunk a családi életmódminta egész életen át meghatározó hatásáról az étrendi-preferenciákra, az aktivitás szintjére, a munkához való viszonyra és a szabadidő eltöltési igényekre. Mindez főként a testről, a fizikai épség fenntartásáról szól, de hol marad a mentális egészség?

Az egészséges élethez elengedhetetlenül szükséges tápanyagok listája igen hosszú, és a tudomány fejlődésével egyre bővül. Fiatalon szervezetünk látszólag „automatikusan” jól működik, ám az évek múltával egyre több teendőnk lesz, hogy megőrizzük erőnlétünket és fiatalos külsőnket.

Nemrégiben tudományosan is igazolták, hogy az alvás nemcsak gyógyít, de annak hiánya súlyos egészségkárosodásokat is okozhat: növeli többek között a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a diabétesz kialakulásának kockázatát. Alvásritmusunk sokféle okból, nyáron például a hőség vagy akár a hosszabb utazások miatt is kizökkenhet megszokott rendjéből.

Kedves Olvasó! Ennek az örök érvényű mondásnak az igazságát még a modern, rendkívül jól képzett, széleskörűen tájékozott 21. századi embernek sem sikerül cáfolnia, sőt…

2019-ben is tovább folytatódik Magyarország legnagyobb átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, melyben a felnőtt lakosság mellett idén a gyermekek integrációja is megkezdődik, hiszen csak egészséges gyermekből lehet egészség felnőtt.

Kedves Olvasó! Statisztikák azt mutatják, hogy mi magyarok élen járunk depresszió, borús hangulat és pesszimizmus terén. Elég csak körülnéznünk az utcán, a járműveken zsúfolódó emberek között: semmi szín, semmi változatosság! Homogén, sötét, szürke tömegnek látszunk, s persze, mint kinn, úgy benn… Pedig bizonyára sokan tudják, hogy a színek hatnak ránk, nemcsak hangulatunkra, pszichés állapotunkra, boldogságunkra, hanem fizikai közérzetünkre, egészségünkre is. Ez a hatás oda-vissza működik.

Vajon miért van az, hogy egyeseknek állandóan jókedvük van, mások meg mindig lehangoltak? Az emberek többsége gyakran ok nélkül is szomorú, egyszerűen azért, mert az élet sokszor örömtelennek, kilátástalannak, unalmasnak vagy lehangolónak tűnik. Elég egy apró bosszúság, és máris kibillenünk a lelki nyugalmunkból. Mindez másként is lehetne…

A téli fényhiányos hónapokban jelentkező levertség sokkal több embert érint, mint gondolnánk. Tünetei között szerepel a csökkent aktivitás, kedvetlenség, fáradékonyság, motivációhiány. Ilyenkor segítenek a szabadban, még inkább a napsütésben tett séták, kirándulások vagy a kocogás.

A betegségekről nagyrészt elmondható, hogy a szervezet lelki és energetikai egyensúlyának megbomlásából alakulnak ki, melynek oka a gondolkodásmód helytelenségéhez vezethető vissza, de befolyásolják a magzati, csecsemőkori és kisgyermekkori traumák, lelki sérülések is. Mindenki úgy él, úgy érez, úgy cselekszik, ahogy gondolkodik. A gondolatok megjelenési helye a test.

Kedves Olvasó! A kép, melyet itt lát, nem trükkfelvétel! Minden színárnyalat, forma és a helyszín valós. A mi élőhelyünkön készült, télen. Nem lenne nagy kunszt a tavaszi virágözönben vagy a természet nyári pompájában gyönyörködni, de a decemberi hűvös, nedves, ködös párában megtalálni a szépet, a fázva, morcosan siető emberekben meglátni a boldogítót és felemelőt, már egészen más kihívás.

Közeledik az ünnep. Mi jut erről eszünkbe? A befejezetlen munkák? Az ajándékok és vásárolnivalók, meg a főzés? Máris hosszú a listánk? Nem felejtettük le róla saját magunkat? Ugye, kitaláltuk már, mikor és hogyan fogunk pihenni, kikapcsolódni, regenerálódni?

Havas családi kirándulások, szánkózás, hócsaták, hóemberépítés, korcsolyázás, síelés… e téli örömökben – határainkon belül – az utóbbi évek éghajlatváltozásai miatt egyre ritkábban van részünk. Mindez azért is sajnálatos, mert hó nélkül, a szürke, párás időben nehezebb rávenni a gyerekeket egy kiadós téli túrára, szabadtéri programra, ami a közös időtöltés mellett fontos immuntréning is.

A magyar társadalom alapvetően családbarát, a fiatalok még ma is több gyereket szeretnének, mint ahányan ténylegesen megszületnek. Ez különösen igaz a magasabb végzettségű fiatalok esetében. A házaspárok statisztikailag átlagosan tervezett 2,23 gyermekéből csak 1,31 születik meg, mindez világos magyarázatot ad a népességfogyásra.

Kedves Olvasó! Az északi féltekén az ősz nem épp a megújulás, az új élet időszaka. Ehhez alkalmazkodnak népi hagyományaink, szimbólumaink és – a tapasztalatok alapján – az itt élő emberek életciklusai is. Miről is van szó?

Napjainkban a házasságok kb. 15%-a küzd meddőséggel, 35 év felett azonban ez az arány már 25%-os. A meddőségi esetek negyede orvosilag megmagyarázatlan, azaz szervi eltérés nincs, csak működésbeli, funkcionális probléma lehet.

Kedves Olvasó! Ki mint vet, úgy arat! – szól a régi mondás, s jó lenne még ma is hinni ennek egyszerű igazságában. Hinni, hogy van értelme és értéke a szorgalmas, becsületes munkának, mely valóban meghozza gyümölcsét, s az talán édesebb is, mint a másoktól elcsent szőlőszem, szőlőfürt vagy konténernyi termés – mert aki ilyet (el)birtokol, biztosan nincs tudatában annak, hogy: A MUNKA – SZENTSÉG.

Mindössze 7 hónap alatt az emberiség elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait! Augusztus 2. óta már a jövőnket emésztjük fel: úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre.