Aktuális

Kedves Olvasó! Az év leghidegebb, legsötétebb időszakát éljük, mely a legtöbb ember számára testileg és lelkileg egyaránt megterhelő. A külső környezethez való alkalmazkodás talán ilyenkor viszi el a legtöbb energiánkat, így kevesebb jut az életre, egészségre és jókedvre. Kompenzálnunk pedig – jobb híján – saját magunknak kell, kérdés: mivel és hogyan?

Mire neveljük magunkat és gyermekeinket, ha sikeres és hosszú életet szeretnénk magunknak és nekik? Arra, hogy minden percben döntünk valamiről, s adott percben, bármily jelentéktelennek tűnik is az a dolog, legyen az életünk legfontosabb döntése. A sikeres élet: felelősséggel meghozott milliónyi mikrodöntés sorozata.

A „várandósság” már a fogantatás előtt kezdődik. Hogyan készítsem fel szervezetemet, hogy minél egészségesebb kisbabám születhessen? Kihez fordulhatok, ha késik a fogantatás?

Kedves Olvasó! Petőfi szavaival élve: „még nyílnak a völgyben a kerti virágok”, s ez itt és most igaz a természetre, sőt – életkortól függetlenül – mindannyiunkra. Hogyan őrizhetjük meg mind tovább a legnagyobb ajándékot, amit kaptunk, s amivel még most is rendelkezünk?

A mondás szerint: az vagy, amit megeszel. Ez így nem egészen igaz, hiszen testünk több mint 70%-a víz, tehát még jelentősebb hatással van ránk, egészségünkre, életünkre az, amit megiszunk – és még inkább az a folyadékmennyiség, amit elmulasztunk meginni, pedig szükségünk lenne rá.

Kedves Olvasó! Előző lapszámunkban arra buzdítottuk, hogy a jelenben éljen, ne a múlton rágódjon, ne a jövőn aggódjon. Most azt kérdeznénk: tudja-e, látja-e, honnan hová tart? Figyelmet szentel-e az útnak, melyen jár, a történteknek, élményeknek és tanulságoknak, melyek e közben érik? Utóbbiak a legfontosabbak, azaz nem a végállomás, hanem maga az út!

Ki ne vágyna sikeresnek lenni? Mindenki. De ki az, aki hajlandó ezért meg is dolgozni? Kevesen.

Alig kezdődött el az iskola, sok szülő tapasztalja, hogy a gyerek máris fáradt, napközben is álmos, ásítozik. Keveset alszik? Rosszul táplálkozik? Kevés a vitamin? Mire gondolhatunk még?

Szeptemberben sok gyermek tér vissza a nyári vakációról az iskolába, óvodába, sőt sokan most lépik át először az ovi vagy a suli kapuját, új környezetbe kerülve. Az új közösségben a kicsik sok, korábban ismeretlen kórokozóval találkoznak. Bár az immunrendszer éréséhez fontos, hogy bizonyos fertőzéseken átessenek, érdemes csökkentenünk ezek gyakoriságát.

Szeptemberben elkezdődik a szüreti időszak. A szőlő préselése után visszamaradó szőlőmag és szőlőhéj a borászatok számára már nem hasznosítható, ám kár lenne veszni hagyni őket, hiszen bővelkednek az értékes anyagokban. Lássuk, mi minden készül belőlük!

A pajzsmirigy hormonjai számos alapvető életfunkcióhoz – az agy, a test, az izmok és egyéb szervek működéséhez – nélkülözhetetlenek. Ők szabályozzák, hogy testünk sejtjei milyen ütemben használják fel a rendelkezésükre álló energiakészletet, ez is befolyásolja, hogy gyorsak, energikusak vagyunk, vagy lassabb fordulatszámon működünk.

A nyári időszak csúcsszezonnak számít a kirándulni, táborozni, nyaralni induló felnőttek, gyerekek, családok számát illetően, de szintén csúcsidőszak a belőlük táplálkozni készülő szúnyogok és kullancsok tömege számára. Mindez nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. Védekezzünk! Ne váljunk szúnyog- vagy kullancseledellé!

Készülünk a nyárra. Majd ha eljön az a hosszú hétvége, amit terveztünk, majd ha eljön az az egy hét, amikor nyaralni megyünk, na, akkor lesz igazán jó, akkor fogunk igazán pihenni, kikapcsolódni!

Itt a nyár! Úgy tűnik, miénk a világ! Ahhoz, hogy valóban felhőtlenül élvezzük a meleg hónapokat, nyaralást, utazást, kirándulást, érdemes előre gondolnunk néhány gyakori kellemetlenség megelőzésére. Ha ez mégsem sikerült, legalább kezeljük helyesen a kialakult problémát!

A nyári hőség közeledtével, különösen időszerű felhívnunk a figyelmet a megfelelő folyadékfogyasztásra, ám az sem mindegy, mit iszunk!

„Mindig is volt bennem küldetéstudat, hogy valami olyasmit szeretnék alkotni, ami az emberiség javát szolgálja. Fiatalon azt hittem, az emberek a pénztől lesznek boldogok, így közgazdásznak tanultam. Később egy haláleset ébresztett rá: a pénz a természet törvényeivel nem veheti fel a versenyt.”

Kedves Olvasó! Ismét saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy újra kezdődik minden. Az elmúlás, kiszáradás, lehullás dermedtsége csak átmeneti, s előbb-utóbb kitörli emlékezetünkből az újabb Kikelet. De mihez kezdhetünk ezzel a tudással?

Sokan azt hiszik, hogy a téli hideg elpusztította a kullancsokat. De mi a valóság? Németországi vizsgálatok szerint ahhoz, hogy biztosan elpusztuljanak, a talajban legalább 24 órán át –20 °C alatti hőmérsékleten kell lenniük. Az utóbbi évek telei nem ennyire hidegek, ráadásul a hótakaró alatt a talajban plusz fokok vannak, így vidáman átvészelik a telet, s a kellemes tavaszi napsütésben újra „tárt karokkal” várják a kirándulókat.

Mit igyon a baba? Nem kérdés! Csecsemők számára az első, egyetlen és tökéletes folyadék- és tápanyagforrás az anyatej! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint, 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel kellene táplálni a csecsemőket, sőt azon túl is biztosítani kell számukra egészen addig, amíg annak szükségét érzi.

A három évnél fiatalabb magyar gyermekek 80%-a az ajánlott mennyiségnél jóval több cukrot fogyaszt. Minden tizedik szülő a hétköznapok során is édességgel jutalmazza gyermekét, és az 1-3 éves korosztálynak csak a harmada kap külön nekik készített ételt, többségük azt eszi, amit a szülei. Ezzel figyelmen kívül hagyják a kisgyermekek számára ajánlott napi cukor- és sómennyiséget, vagy a felnőttektől eltérő vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Az iskolás korúaknál sem jobb a helyzet, sőt náluk már nagyobb arányú és mértékű az elhízás.

Megfelelő táplálkozás mellett a gyerekek testsúlya leginkább genetika, egyéni hajlam kérdése. Sok szülőben felmerül a kérdés, hogy mi lehet a baj, milyen vitamin, ásványi anyag hiányozhat az étrendből?

Kedves Olvasó! Ahogy a néphagyomány mondja: böjti szelek fújnak. Hoznak és visznek, de inkább visznek. Kitakarítanak mindent: tisztára söprik a kerteket, utakat, réteket, mezőket. Ugye tudjuk, hogy a természetben soha nincs rendetlenség? Számunkra is lassan elérkezik a külső-belső rendteremtés ideje!

Vajon mi tartja simán a bőrt, és mi okozza a ráncokat? Mi az, ami más a fiatalok bőrében, mint az idősekében? Lehet-e lassítani az öregedési folyamatot, vagy el kell fogadnunk, hogy ez az élet rendje?

Igaz ugyan, hogy a „szépség belülről fakad”, s a nő vonzó külsejét főként egészsége alapozza meg, mégis érdemes az idő múlásának jeleit, a csökkenő frissességet – mely leginkább a hosszú tél után szembetűnő – a bőr külső és belülről ható táplálásával is megelőzni, mérsékelni.

Megmagyarázhatatlan emésztőrendszeri panaszokkal, túlsúllyal küzd? Hiába minden vizsgálat, nem tudják, mi okozza a migrént, ekcémát vagy épp az alvászavarokat, fáradékonyságot, depressziót? Aggasztja gyermeke hasfájása, tanulási nehézségei, viselkedési zavarai, de az orvosi vizsgálatok szerint minden rendben van? Lehet, hogy a megoldás közelebb van, mint gondolná!

E kérdés megválaszolása talán mindkét nem számára könnyű: a férfiak inkább az italok készítési módja, míg az asszonyok inkább az évszázados, sőt évezredes konyhai technikák terén mozognak otthonosabban. De mi köze ennek mai életünkhöz és egészségünkhöz?

Kedves Olvasó! Felmérések szerint, az emberek általában gyorsabban és sokkal több olyat tudnak felsorolni, amivel elégedetlenek, ami nem tetszik, ami rossz, s jóval hosszabb gondolkodást igényel a lista összeállítása arról, aminek örülnek, ami miatt hálásak.

A tél sok változást hoz életünkben. A rövidülő nappalok, borús, nyirkos időjárás nemcsak a hangulatunkra, de egészségi állapotunkra, sőt hétköznapi szokásainkra is hatással van, gyakran hátrányos módon.

Kedves Olvasó! Elnézést a tegező hangnemért, de e figyelemfelkeltő mondat magázódva igen furcsán hangzik. Arról szeretnék írni, hogy vajon miért példálóznak a kutatók, a tudósok a természeti népek életmódjával és egészségével, miért van ott minden mondatuk elején a BEZZEG…