Allergológia

Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól – tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt – előfordulhatnak. Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Mikor forduljunk orvoshoz?

A GfK LHS HealthCare 2010. májusában hazánkban végzett felmérése szerint, a felnőtt lakosság 36%-a szenved valamilyen allergiában, saját bevallása szerint. A válaszadók 40%-a semmit sem tesz allergiája ellen; 36%-a fordult orvoshoz, vagy szed valamilyen gyógyszert; 14%-a alternatív módszereket használ, 10%-a pedig az életmódváltásban látja a megoldást. Az is kiderült, hogy a nők jóval aktívabbak a megoldások keresésében, mint a férfiak.

A Föld klímájának tartós és jelentős megváltozása számos következménnyel járhat. A leszakadt jéghegyekről és a tengerszint emelkedéséről szóló hírek hallatán talán mindez távolinak tűnhet, az időjárás változásait azonban hazánkban is tényként kell kezelnünk. Az átlagnál magasabb hőmérséklet és az egyenetlenül eloszló csapadékmennyiség hatásai az allergiás betegeket is érzékenyen érinthetik.

Közeleg a pollenszezon, de sokat tehetünk a tünetek csökkentéséért, ha már most felkészítjük a szervezetünket a „támadásra”. A szakorvos által végzett immunterápián kívül, magunk is megerősíthetjük szervezetünk védekezőképességét, lássuk, hogyan.

Hazánkban a gyomorfájás az egyik leggyakoribb panasz a felnőtt lakosság körében. Sok esetben azonban az alapos, és nem kevéssé kellemetlen kivizsgálás – gyomortükrözés, szövettani vizsgálat, nyelőcső pH mérése, hasi ultrahang – eredménye negatív, eltérés nem mutatkozik, a beteg mégis szenved. Szerencsés esetben felmerül az ételintolerancia gyanúja is, mely ma már egyszerű vérvétellel is diagnosztizálható, s a beteg fellélegezhet.

Július 1-től az allergiások által széles körben használt antihisztaminok többsége már vény nélkül kapható a patikákban. A betegek számára azonban fontos információ, hogy az így vásárolt készítmények egy részére nem jár támogatás, recept nélkül tehát kizárólag teljes áron vásárolhatók meg.

Allergiásként sokan megtapasztalhattuk már a tengeri levegő jótékony hatását. A pollenszezonban már egyhetes tengerparti nyaralás is jelentős javulást hoz tüneteink enyhítésében. A sós levegőt sajnos haza nem hozhatjuk, de pótolhatjuk itthon tengeri sós párologtatással vagy tengeri klíma kabinnal.

Kinn a természetben évmilliók óta fennálló rend és egyensúly uralkodik. Ez a csodával határos önszabályozó rendszer háborítatlanul működik – ha hagyjuk. De nem hagyjuk. Ennek ellenére időről időre begyógyítja csúf sebeit, amit ejtünk rajta, azaz „öngyógyító képességgel” rendelkezik. De mi a helyzet velünk, az állítólag „legjobban sikerült” teremtményekkel? Hová tűnt belőlünk a rend és az egyensúly? Miért nem működik kezünkben a varázspálca, amit öngyógyításnak hívnak?

Az allergiás tünetek megelőzésére, kezelésére számos alternatív módszer is rendelkezésünkre áll, melyek elengedhetetlen kiegészítője néhány életmódbeli változtatás. Fontos azonban, hogy idejében készüljünk fel, s még jóval a tünetek megjelenése előtt kezdjük el a terápiát.

Kutatók szerint, gyermekeknél csökkenti a későbbi allergiák megjelenését, ha kis koruktól kezdve háziállatok, kutyák, macskák élnek a környezetükben.

Napjainkban folyamatosan növekszik az allergiás betegek száma, becslések szerint, 2010-re minden harmadik ember allergiás lesz valamire. Milyen kockázatnövelő tényezőkre kell odafigyelnünk?

A parlagfű virágzása idején országszerte egyre többen fordulnak orvoshoz segítségért, hogy a szénanáthás, asztmás, esetenként ekcémával is járó allergiás tünetekre gyógyszert kérjenek. Kevesen tudják azonban, hogy a kezelés hatékonysága jelentősen növelhető stressz-oldással.

A szezonális allergiától szenvedők számára nagy körültekintést igényel a megfelelő étrend összeállítása. Léteznek ugyanis olyan ételek, melyek keresztreakciót kiváltva felerősíthetik a szénanáthás tüneteket, vagy ún. orális allergia szindróma formájában okozhatnak panaszokat.

Az asztma kialakulásában egyaránt szerepet játszanak örökletes és környezeti tényezők. Senki sem tudhatja biztosan, hogy gyermekénél jelentkeznek-e majd asztmás tünetek, vagy sem. Egy új vizsgálat eredményei alapján ez könnyen megállapítható.

Az allergiás légúti betegségek sok ember életét keserítik meg. Gyakoriságuk – egyes becslések szerint – a jövőben akár a lakosság felét is elérheti. Kezelésük sokáig megoldatlan volt. Mára már nem csak a tartós kezelés, de a sürgősségi ellátás, a kiegészítő kezelés és a megelőzés céljára is jó készítményekkel rendelkezünk. Hatékonyságuk korlátai, vagy lehetséges mellékhatásaik azonban behatárolják felhasználhatóságukat, s ez a kutatókat újabb megoldások kifejlesztésére serkenti.

A fél világ allergiás valamire manapság. Gyerekkoromból nem is emlékszem, hogy ismertük volna ezt a fogalmat, senki nem volt allergiás. A tudomány egyik nagy rejtélye ez a napjainkban oly gyakori, újkeletű betegség. Tetszik, nem tetszik, együtt kell élnünk vele, nézzük tehát, mit tehetünk ellene?

Mi az oka annak, hogy az allergiás emberek legtöbbször egész életükben küszködnek ezzel a betegséggel? A válasz egyszerű: a gyógyítás a gyakorlatban általában a gyötrő tünetek megszűntetésére irányul, gyógyszerek vagy természetgyógyászati szerek alkalmazásával. A testi tüneteket kiváltó okok mögött azonban mélyebb dolgok is rejtőznek.

Mai felgyorsult, túlhajszolt, stresszes és elszennyezett világunkban túlterheljük szervezetünket, emellett kevés időt fordítunk pihenésre, regenerálódásra. Energia-rendszerünk legyengül, nincsenek tartalékai, így immunrendszerünk sem tudja jól ellátni feladatát. Beláthatjuk, hogy a folyamatos stressz-hatás, negatív gondolataink, félelmeink mind-mind gyengítik szervezetünk védekező képességét.

Ki ne ismerné az érzést, amikor a „semmiből” apró piros dudorok keletkeznek, s kellemetlenül égnek, viszketnek test szerte. Mikor már alaposan agyonvakartuk magunkat, s épp az orvoshoz készülünk, hirtelen elmúlnak. Ennél jóval hosszabb, akár évtizedekig elnyúló, életünket megkeserítő bőrpanaszainkra is csak átmeneti enyhülést lelünk. Hol késik már a végleges megoldás?

A szénanátha az allergiás nátha egyik, évszakhoz kötötten jelentkező formája, amelyet kaszálás, aratás során a fű- és gabonapollenek, illetve virág-, fa-, és gyompollenek váltanak ki. Előfordulása fiatal felnőttkorban a leggyakoribb, és tünetei is ekkor a legerősebbek.

Magyarországon ma már nincs olyan család, ahol a közeli, távoli rokonok között ne lenne valaki allergiás. E népbetegség, egyes felmérések szerint, már minden harmadik embert érinti. Az, hogy bizonyos családokban gyakoribb, másoknál pedig ritkább, egyértelműen a betegség genetikai hátterére utal.

Allergiás jelenségekről már i.e. több ezer évvel írtak a kínaiak, sőt a mezopotámiai kultúrában és az egyiptomi leírásokban is találunk adatokat az allergiáról. A tudományos vizsgálatok e téren a XIX. században jelentősen előre haladtak, megállapították például, hogy az allergiás tünetek kiváltásában az idegrendszer is szerepet játszik.

Az allergiás megbetegedések jelentős részét a pollenek okozzák. A legismertebb allergén növény – a parlagfű – életminőséget romboló hatása már az ország lakosságának közel 15%-át érinti. Nem ritka eset, hogy a pollenallergia – elhanyagolt esetben – egyre több, egyre súlyosabb tünetet produkál, így a szénanátha kiindulópontja lehet egy komolyabb megbetegedésnek is.

Igen megrázó, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy allergiánkat nem más, mint saját házi kedvencünk okozza. Mivel – a szezonalitás hiánya miatt – egész évben komoly panaszokat okozhat, az éveken keresztül szeretett és védett házi állatunktól gyakran véglegesen meg kell válnunk.