Felmérések szerint, a túlsúly akár 7 évvel is megrövidítheti az életet, ezért a testsúly csökkentése elsődleges célnak tűnik. A kutatók azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a fogyókúra sokszor a halálozási arányokat is megnövelheti!
Végül is nem vagy beteg! Laborleleted is „majdnem” jó! Mégis valami nincs rendben… De mi? Nincs időd, hogy észre vedd szervezeted jelzéseit, hogy egyre nehezebben birkózik meg a felhalmozódott mérgekkel? Kérlek, jelöld meg a felsorolt panaszok közül azt, ami Rád is igaz!
A 80-as évektől kezdve észleljük az elhízott betegek számának folyamatos növekedését, amely már odáig terjedt hogy a világ fejlettebb részén népbetegségnek számít, ennek minden társadalmi és egyéni következményével, a kardiovaszkuláris és daganatos betegségek számának növekedésével. A statisztikai adatok Magyarországon is erre utalnak, a 15 év feletti lakosság több mint felének az optimálisnál magasabb a testsúlya, minden ötödik felnőtt pedig elhízott.
Az irritábilis bélszindróma a szervezet sérült energia-gazdálkodásának emésztőrendszeri „segélykiáltása”. Az irritációt lelki terhek, létbizonytalanság, természetellenes táplálkozás, kialvatlanság, tartós hideg, céltalanság, párkapcsolati zavarok, illetve minden olyan lelki és fizikális behatás okozhatja, amely tartósan meghaladja a szervezet kompenzáló-képességét.
Köztudott, hogy számos kórokozó, különböző vírusok és baktériumok az emberi szervezet megbetegedését idézhetik elő. A rákbetegségek 15-20%-áért is a vírusfertőzéseket teszik felelőssé. Kevéssé ismert, hogy az agy megbetegedését is okozhatják, sőt az emberi magatartásformák és hajlamok megváltozását is előidézhetik.
Hideg időben a szervezet több energiát igényel, ezt érezhetjük az étvágyunk növekedésén, illetve a megkívánt ételek fajtáján is. A zsíros húsok és édességek helyett azonban, érdemes megpróbálkozni a melegítő hatású élelmiszerekkel.
Miért étkezzünk úgy, mint az ősemberek? Génállományunk alig változott a földművelés kezdetei óta, így talán furcsán hangzik, de genetikai szempontból még mindig ősembernek számítunk, a mai ember tehát továbbra is ugyanaz a kőkorszaki ember, akinek szervezete a paleolitkor étrendjéhez alkalmazkodott.
Paleolit szakácskönyv eddig még sosem jelent meg Magyarországon, de a világon sincs sok belőle. A paleolit táplálkozásnak tulajdonképpen egyetlen titka van: vissza kell térnünk ahhoz a táplálkozáshoz, amelyhez évmilliókon át alkalmazkodtunk. Hogy mit is jelent ez bővebben?
A 20. század hatalmas fordulatot jelentett a táplálkozásban, ugyanis egyre jobban teret hódítottak a finomított szénhidrátok. A táplálkozás összetételének módosulása komoly biológiai következményekkel járt. Ezek közül egyik a 40-es években óriási méreteket öltő szívhalál-járvány. Ma az emberek még nagyobb arányban lesznek szívbetegek, ám a fejlett orvosi technika miatt már kevesebben halnak meg korán.
A 20. század második felében egyre nagyobb méreteket öltő fásultságot, lehangoltságot, örömtelenséget, amit sokan leegyszerűsítve depressziónak neveznek, nem lehet egyszerűen a stresszel magyarázni, hiszen stressz-mentesen élőket is érint, így az okokat máshol kell keresnünk.
A WHO ajánlása szerint, felnőtteknek naponta minimum 400 g gyümölcsöt, zöldséget kellene elfogyasztania, hat részletben. Ezzel a létfontosságú vitaminok, enzimek, mikroelemek, stb. bevitelén túl, növényi fito-nutriensekből – például – polifenolokból (40 ezer féle ismert) 1000 mg-ot, ezen belül is flavonoidokból (közel 3 ezer féle ismert) 100 mg-ot lenne szükséges fogyasztanunk egészségünk védelmében.
Életünk számos területén csak akkor érhetünk el sikereket, ha a szakemberek ismereteire és útmutatásaira támaszkodunk. Nincs ez másképp a fogyással sem, hiszen testünk működése rendkívül bonyolult. Kutatók jártak utána, hogyan lehet gyorsan, egészségesen és véglegesen fogyni – és megalkották a megoldást!
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke a hosszú nyári szünetben kikerekedett. Ilyenkor ugyanis nehezebb megoldani a gyerekek étkezését, könnyebben előfordulhat, hogy az iskolások azt esznek otthon, amit éppen találnak, vagy gyorsételekre költik a zsebpénzüket. Ráadásul a rendszeres testnevelésórák és edzések hiánya is meglátszik rajtuk. Miért hízik el egy gyerek? Kövér gyerekből kövér felnőtt lesz?
A hízásra hajlamosító gének működését, illetve a zsírlebontást segítő enzimek aktivitását befolyásolni képes, természetes alapú kutatási anyag látott napvilágot hazánkban, melyet a magyar médiaszemélyiségek közül Gombos Edina próbált ki elsőnek. Lássuk, milyen eredménnyel!
Az ember növekedéséhez, valamennyi tevékenysége lebonyolításához, valamint a kopások pótlására a szükséges tápanyagokat a táplálkozás útján veszi fel. Ezek felszívódását, hasznosulását erősen befolyásolja egyrészt az, hogy milyen minőségben, milyen formában kerülnek a tápcsatornába – nem mindegy tehát, hogy mit eszünk – másrészt az, hogy milyen a tápcsatornánk állapota – azaz, hogyan tartjuk kézben egészségünket, s e ponton jutnak fontos szerephez a probiotikumok.
Hetekig kőkeményen diétázol, és mi az eredmény? Hamarosan még több rakódik rád! Ugye, ismerősen hangzik? A mentális tréning segítségével elérheted – és megtarthatod – álomsúlyodat!
Előző lapszámunkban az atomrobbantások és a túlsúly egészségkárosító, tömegpusztító hatását hasonlítottuk össze. Sorozatunk következő részében a derékbőség, a szervezetben fellépő gyulladások és a rák egyes összefüggéseire világítunk rá.
Májustól már Magyarországon is kapható a CM3 Alginat, mely egy biotechnológiai felfedezésnek köszönhetően kifejlesztett, kizárólag természetesen alapanyagokból álló testsúlycsökkentő készítmény, ami a jóllakottság érzetét keltve segít elérni az ideális testsúlyt. A készítményt már 12 országban – Európában és a tengerentúlon is – nagy sikerrel alkalmazzák a diétázni vágyók.
Valaha a telt, rubensi idomok voltak divatban minden kontinens kultúrájában, főleg azért, mert a jóllakottság a gazdagság jele volt egy olyan korban, amikor a többség sosem lakott jól. Igazából csak a „dekadens” 20. század hozta el a karcsúság (soványság) divatját, annak minden túlzásával együtt, melyekről még a laikusok is hallanak a „celebek”, főként a manökenek világáról szóló híradásokban.
A fogyókúra manapság nemcsak divatos beszédtéma, hanem sok ország társadalmi problémája is, hiszen a mai ember egészségtelen életmódja közvetlenül befolyásolja a jövő nemzedékek egészségét. Az elhízás szív-, érrendszeri, anyagcsere és egyéb szövődményei, sőt a korai öregedés is olyan sejtmódosulásokat okozhatnak, melyek hosszú távon hatnak a következő generációk egészségére.
Nehéz a csontom. Mindenért a hormonok a felelősek. A génjeim áldozata vagyok, ezért híztam meg ennyire. Ugye, milyen ismerősen csengenek ezek a hárító mondatok?
A Hirosimában és Nagaszakiban történt atomrobbantás egészségkárosító hatásából következő átlagos élettartam-csökkenés a túlélők között, jóval kevesebb (kisebb sugárdózisnál 4 hónap, nagyobb dózisnál 2–6 év), mint a túlsúly okozta átlagos élettartam csökkenés, amely – felmérések szerint – mintegy 7 évvel rövidítheti meg az ember életét.
A gyermekvárás ideje alatt a legtöbb nő fokozottan odafigyel étrendjére, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsa gyermeke számára. Felmerül azonban a kérdés: elegendő-e ezt a figyelmet és törődést csak a terhesség idejére koncentrálni?
A cukorbetegség már az ókorban is ismert volt. Akkor még kizárólag gyógynövényekkel kezelték, gyógyították. A napjainkban alkalmazott gyógyszeres, illetve diétás terápiák kiegészítésére, továbbra is segítségül hívhatjuk a „természet patikáját”, bizonyos gyógynövényekkel ugyanis meglepően jó eredményeket érhetünk el.
Az emberi szervezetben lejátszódó oxidációs folyamatok, illetve az azokat ellensúlyozó anti-oxidánsok rendelkezésünkre álló választéka az egészségvédelem egyik legfontosabb területét képezik. Tekintsük át, milyen forrásokból juthatunk e nélkülözhetetlen anyagokhoz!
Felmérések szerint, a kis jövedelműek pénzük legnagyobb részét élelemre költik, s nyilván olyat vásárolnak, ami olcsó és laktató, cukros, zsíros. A szegény családok körében legalább annyi, vagy még több az elhízott, mint a jómódúaknál. A gazdasági válság sem tesz jót a kilóknak! A munkanélküliek általában mind meghíznak, hiszen többet vannak otthon, többet főznek, gyakrabban nyitják ki a hűtőt, hiszen otthon nincs egész nap kontroll, mint a munkahelyen. Megállapítható, hogy a munkanélküliség és a nyugdíjba vonulás egyaránt hizlal.
