Dietetika

A hízásra hajlamosító gének működését, illetve a zsírlebontást segítő enzimek aktivitását befolyásolni képes, természetes alapú kutatási anyag látott napvilágot hazánkban, melyet a magyar médiaszemélyiségek közül Gombos Edina próbált ki elsőnek. Lássuk, milyen eredménnyel!

"A szőlőt elsősorban a magja miatt kellene termeszteni!" (Dr. Oláh Andor)

Az ember növekedéséhez, valamennyi tevékenysége lebonyolításához, valamint a kopások pótlására a szükséges tápanyagokat a táplálkozás útján veszi fel. Ezek felszívódását, hasznosulását erősen befolyásolja egyrészt az, hogy milyen minőségben, milyen formában kerülnek a tápcsatornába – nem mindegy tehát, hogy mit eszünk – másrészt az, hogy milyen a tápcsatornánk állapota – azaz, hogyan tartjuk kézben egészségünket, s e ponton jutnak fontos szerephez a probiotikumok.

Hetekig kőkeményen diétázol, és mi az eredmény? Hamarosan még több rakódik rád! Ugye, ismerősen hangzik? A mentális tréning segítségével elérheted – és megtarthatod – álomsúlyodat!

Előző lapszámunkban az atomrobbantások és a túlsúly egészségkárosító, tömegpusztító hatását hasonlítottuk össze. Sorozatunk következő részében a derékbőség, a szervezetben fellépő gyulladások és a rák egyes összefüggéseire világítunk rá.

Májustól már Magyarországon is kapható a CM3 Alginat, mely egy biotechnológiai felfedezésnek köszönhetően kifejlesztett, kizárólag természetesen alapanyagokból álló testsúlycsökkentő készítmény, ami a jóllakottság érzetét keltve segít elérni az ideális testsúlyt. A készítményt már 12 országban – Európában és a tengerentúlon is – nagy sikerrel alkalmazzák a diétázni vágyók.

Valaha a telt, rubensi idomok voltak divatban minden kontinens kultúrájában, főleg azért, mert a jóllakottság a gazdagság jele volt egy olyan korban, amikor a többség sosem lakott jól. Igazából csak a „dekadens” 20. század hozta el a karcsúság (soványság) divatját, annak minden túlzásával együtt, melyekről még a laikusok is hallanak a „celebek”, főként a manökenek világáról szóló híradásokban.

A fogyókúra manapság nemcsak divatos beszédtéma, hanem sok ország társadalmi problémája is, hiszen a mai ember egészségtelen életmódja közvetlenül befolyásolja a jövő nemzedékek egészségét. Az elhízás szív-, érrendszeri, anyagcsere és egyéb szövődményei, sőt a korai öregedés is olyan sejtmódosulásokat okozhatnak, melyek hosszú távon hatnak a következő generációk egészségére.

Nehéz a csontom. Mindenért a hormonok a felelősek. A génjeim áldozata vagyok, ezért híztam meg ennyire. Ugye, milyen ismerősen csengenek ezek a hárító mondatok?

A Hirosimában és Nagaszakiban történt atomrobbantás egészségkárosító hatásából következő átlagos élettartam-csökkenés a túlélők között, jóval kevesebb (kisebb sugárdózisnál 4 hónap, nagyobb dózisnál 2–6 év), mint a túlsúly okozta átlagos élettartam csökkenés, amely – felmérések szerint – mintegy 7 évvel rövidítheti meg az ember életét.

A gyermekvárás ideje alatt a legtöbb nő fokozottan odafigyel étrendjére, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsa gyermeke számára. Felmerül azonban a kérdés: elegendő-e ezt a figyelmet és törődést csak a terhesség idejére koncentrálni?

A cukorbetegség már az ókorban is ismert volt. Akkor még kizárólag gyógynövényekkel kezelték, gyógyították. A napjainkban alkalmazott gyógyszeres, illetve diétás terápiák kiegészítésére, továbbra is segítségül hívhatjuk a „természet patikáját”, bizonyos gyógynövényekkel ugyanis meglepően jó eredményeket érhetünk el.

Az emberi szervezetben lejátszódó oxidációs folyamatok, illetve az azokat ellensúlyozó anti-oxidánsok rendelkezésünkre álló választéka az egészségvédelem egyik legfontosabb területét képezik. Tekintsük át, milyen forrásokból juthatunk e nélkülözhetetlen anyagokhoz!

Felmérések szerint, a kis jövedelműek pénzük legnagyobb részét élelemre költik, s nyilván olyat vásárolnak, ami olcsó és laktató, cukros, zsíros. A szegény családok körében legalább annyi, vagy még több az elhízott, mint a jómódúaknál. A gazdasági válság sem tesz jót a kilóknak! A munkanélküliek általában mind meghíznak, hiszen többet vannak otthon, többet főznek, gyakrabban nyitják ki a hűtőt, hiszen otthon nincs egész nap kontroll, mint a munkahelyen. Megállapítható, hogy a munkanélküliség és a nyugdíjba vonulás egyaránt hizlal.

Szénhidrátban, zsírban és kémiai adalékanyagokban gazdag táplálkozásunk óhatatlanul a szervezet elsavasodásához vezet, ami kedvező feltételeket teremt a gombák elszaporodásához – fő táplálékukat ugyanis épp ezek a tápanyagok jelentik. Visszatérő gombafertőzés esetén viszont felmerül az immunrendszer gyengülésének gyanúja, amit többek között toxikus anyagok, krónikus stressz és kimerültség is okozhat, ami önmagában is elsavasodáshoz vezethet, s íme, így zárul be az ördögi kör.

Valljuk be, szinte mindannyian teszünk valamilyen újévi fogadalmat! Nagy hévvel nekikezdünk, majd mikor pár hét múlva elfogy a kezdeti lelkesedés, lendület, gyorsan lemondunk fogadalmunkról, hiszen ami nincs, azzal nem is kell foglalkozni. Egyre egészségtelenebb életmódot folytató társadalmunkban sokan fogadják meg, hogy az előttük álló új esztendőben lefogynak, egészségesen táplálkoznak, rendszeresen sportolnak majd. Mit tegyünk, hogy lelkesedésünk a hótakaró olvadása után is megmaradjon, s szervezetünk végre megtisztulhasson a sok év alatt lerakódott feleslegektől?

Sokan azt gondolják, azzal, hogy diétájuk, méregtelenítő kúrájuk, vagy mindennapi étkezésük során lemondanak bizonyos ételek, például a hús fogyasztásáról, mindent megtettek az egészséges táplálkozás érdekében, holott ez a táplálkozási forma is rejthet magában veszélyeket, ha nem vagyunk elég tájékozottak.

Egyre több egészségtudatos fogyasztó számára válik világossá, hogy kísérleti nyulak vagyunk egy világméretű manipulációban, ahol a „boszorkánykonyhák” évről-évre a mesterséges élelmiszer adalékanyagok ezreit zúdítják a reklámokkal elkábított embertömegek milliárdjaira.

Állandóan fáradt, szélgörcsök gyötrik, a puf-fadás miatt már a nadrágját is ki kell gombolnia, nem tud megszabadulni súlyfeleslegétől és rossz az emésztése? Mindez azt jelzi, hogy ideje az alapos méregtelenítésnek, melynek első lépése a béltisztítás, ugyanis az egészségért felelős baktériumok csak a tiszta belekben és KÖTÖTT VÍZ jelenlétében maradnak életben. Mit jelent mindez?

Nyakunkon az ünnep! Közeledik a karácsony, ami nemcsak pihenést, kikapcsolódást, hanem szervezetünknek – ezen belül is emésztőrendszerünknek – nagy megterhelést jelent. Az ünnepi asztalnál ugyanis mindenki lelkiismeret-furdalás nélkül tömi tele a hasát, röviddel azután pedig következik a gyomorfájás, haspuffadás, epegörcs, mert emészteni – legalábbis ilyen mennyiségű, ennyi fogásból álló lakomát – igenis nehéz!

Az őszi időszakban különösen sok panaszt okoz a gyomor- és nyombélfekély. Igen gyakori megbetegedés, statisztikák szerint csaknem minden tizedik embert érinti. Számukra a karácsonyi ünnepek részben az önmegtartóztatásról szólnak, hiszen nem lakmározhatnak azt, és annyit, mint a család többi tagja.

Élt egy Percy Weston nevű ember Ausztráliában, aki már az 1900-as évek közepén rájött, hogy az egészségünket érintő legtöbb probléma szervezetünk végtelen elsavasodásának következménye. Percy Weston 50 év kutatómunkájának eredményeként kiderítette, melyek azok a lúgosító anyagok, amiket speciális módon egy receptúrába ágyazva, emberek ezreinek, tízezreinek segíthet.

A civilizációs betegségeket a civilizáció okozza. De vajon hogyan ragadható meg a civilizáció, mint megbetegítő tényező? Melyik aspektusa felelős a betegségekért? A sűrű népesség? A mesterséges anyagok és a szennyezett környezet? A kutatások alapján úgy tűnik, hogy a fő tényező: a helytelen táplálkozás és a nap kerülése.

Az evolúció során az ember évmilliókig egyáltalán nem élt gabonával. Az „egészséges” táplálkozást célul tűzve, nem a nyugati étrendből kell kiindulni, hanem abból, hogyan táplálkoztak őseink, mire adaptálódtunk évmilliók alatt. Ehhez modellként szolgálnak a természeti népek, ahol még ismeretlenek a civilizációs betegségek – bár a civilizáció csápjai lassan őket is elérik. Az evolúciós orvoslás és evolúciós táplálkozás-tudomány az ő tanulmányozásukkal többet tudhat meg az emberi szervezet egészséges működéséről, mint az orvostudományi kutatásokkal. Új könyvem sokéves gondolkodás és vizsgálódás eredménye. Ebből szeretnék néhány kiragadott gondolatot megosztani a Kedves Olvasóval.

Nemcsak az fontos, hogy a menopauza alatt – életünk második szakaszában – mi történik velünk, hanem legalább ennyire az is, hogy mi történik bennünk – testi és lelki értelemben egyaránt. Szerencsére mindennek nem pusztán elszenvedői, hanem aktív, kreatív alakítói, irányítói is lehetünk.

A bőség zavarában élünk! A boltok kínálata soha nem látott mértékben megnövekedett. 12 évvel ezelőtt legfeljebb 5 ezer, önmagában is fogyasztható élelmiszert kínáltak, ma viszont már több mint 50 ezerből is választhatunk. Ha 100 évig élnénk, akár mindennap más ételt ehetnénk, s még a végére sem érnénk. Kérdés, hogy beltartalmi értékük mennyire szolgálja a hosszú életet? Megrövidítik, avagy meghosszabbítják életünket, hogy tényleg 100 évig kóstolgathassuk őket?

Tudjuk, hogy elhízni veszélyes, és hogy ennek kockázata a korral egyre növekedik. Azt is tudjuk, hogy diétázni kellene, ám ez sokunknak valahogy nem sikerül. A kezdeti, átmeneti sikereket gyakran kudarcok követik – pár nap alatt visszahízzuk az épp leadott kilókat, erről persze hallgatunk. Talán segíthet Önöknek, ha tisztázunk néhány fontos alapfogalmat.

Kutatók felfedeztek egy új génsort, ami az elhízásért, a derékbőség növekedéséért, és akár a 2-es típusú diabétesz kialakulásáért is felelős lehet. A génsorozat a brit népesség 50%-ánál fellelhető.

Egyes felmérések szerint a magyarok 15%-a szenved székrekedésben. Közülük 41%-ot különösen súlyosan és tartósan érint a probléma, melynek egyik legfőbb kiváltó oka a stressz. A hajszolt életet élőknél összességében sokkal gyakrabban fordulnak elő emésztési panaszok, mint a manapság kisebbséghez tartozó, nyugodt életvitelt folytatóknál. Állapotunkon a hashajtók mellett (vagy helyett) sokat javíthatunk körültekintő, rostdús étrenddel, rendszeres testmozgással és speciális lazító gyakorlatokkal.