Dietetika

Az elmúlt években az ún. „bél-agy tengely” területén végzett kutatásokból kiderült, hogy az emberi mikrobiom összetétele és az életminőség, illetve a mentális egészség között egyértelmű összefüggés igazolható.

A tejfogyasztás körüli szakmai vitákban sokan azzal érvelnek, hogy a laktózt az emberek többsége már meg tudja emészteni. Az alábbi vizsgálatból kiderül, hogy a laktózzal akkor van igazán baj, ha valaki valóban meg tudja emészteni!

Napjainkban sokat hallhatunk és olvashatunk arról, hogy a szénhidrátok, főleg a könnyen oldódó szénhidrátok milyen módon károsítják egészségünket. Emiatt jelentős előnyökkel jár a szénhidrátokban szegény, népszerű nevén CH- diéta. Az sem mindegy azonban, hogy mit tud kezdeni szervezetünk az elfogyasztott szénhidrátokkal, azaz milyen a szénhidrát-feldolgozó képessége.

Az életet meg lehet hosszabbítani, és időskorban is egészségesnek maradni egy egyszerű étrendi változtatással, ami bekapcsolja az ún. „fiatalság-gént”. Ezt állítja Cynthia Kenyon professzor asszony, akinek munkássága kiemelkedő az öregedéssel kapcsolatos kutatások terén.

Az emésztőrendszert az idősödés során a mozgás, a fizikai aktivitás csökkenése, a táplálkozási nehézségek, a rendszeresen fogyasztott gyógyszerek és a csökkenő folyadékfogyasztás egyaránt negatívan érinti. Tekintsük át ennek következményeit és az állapotjavítás lehetőségeit!

A befőzés évszázados módszerei és alapanyagai sokat változtak az utóbbi időben. Nagyanyáink egyrészt a szokások, másrészt a higiéniai hiányosságok miatt nagy adag cukrot és tartósítószert adtak a befőtthöz. Ma már tudjuk, hogy lehetséges cukor és vegyszerek nélkül is jól elálló, sokkal egészségesebb befőttet, lekvárt készíteni. Lássuk, hogyan!

Az ókori görögöktől származik a híres mondás: „A halál a belekben lakozik!” Ezért egy egészségtudatos embernél a vastagbéltisztítás és a bélflórapótlás alapvető, hiszen nemcsak a megfelelően gyors anyagcsere, de az immunrendszerünk 70–80%-a is a vastagbél egészséges működésétől függ. A vastagbél egészsége viszont nagyban függ a bélfal épségétől, melyhez elengedhetetlen a vastagbél rendszeres tisztulása, ürülése, és a benne élő, jótékony baktériumtörzs megfelelő mennyisége és jó aránya!

A nyár folyamán a családi, baráti találkozók alkalmat teremtenek egy-egy hangulatos, közös kerti sütögetésre, grillezésre, ahol sokféle ember igényeit kell egyszerre figyelembe vennünk, hogy mindenki elégedett lehessen.

Egyre növekszik a gluténmentesen étkezők száma, de a köztudatban még mindig nagy az információhiány, a tévedés és félreértés, hogy kinek és miért is kell diétáznia.

Még az egymásnak teljesen ellentmondó diétás irányzatok is egyetértenek abban, hogy a salátafélék elmaradhatatlan részei a legtöbb étkezésnek. Mégpedig nem csupán díszítésként a tányér szélén, hanem köretként vagy önálló fogásként is. Ha ehhez gyermekeinket is hozzászoktatjuk, sokat tettünk a felnőttkori egészségükért is!

Most, hogy már egyértelműen megcáfolták a telített zsírok fogyasztása és a szívbetegségek közötti összefüggést, végre nyugodtan élvezhetjük az ízletes szalonnát, a liba- és kacsazsírt, a finom vajat, tejszínt és kókuszolajat? Van, aki igen és van, aki sajnos nem!

Kedvcsinálóként, íme néhány könnyen elkészíthető, mentes ropogtatnivaló, melyeket ételérzékenyek is fogyaszthatnak, ráadásul – útravalóként – akár magukkal is vihetnek tavaszi kirándulásokra!

Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat ételallergia vagy ételérzékenység esetén. Fontos tudnunk, hogy e kettő különböző betegség, ezért érdemes tisztáznunk, milyen eltérések vanna a tünetek, a kivizsgálás és az diéta terén.

Időnként mindannyiunkra rátörhet a farkasétvágy, amikor legszívesebben befalnánk a hűtő és a spájz tartalmát, de főleg a szénhidrátokat. Ennek legtöbbször lelki okai vannak, de ha rendszeresen előfordul normál étkezés mellett is, akkor inzulinrezisztenciára, esetleg kezdődő cukorbetegségre is gyanakodhatunk.

Talán meglepően hangzik, de becslések szerint a felnőtt lakosságnak akár 50 százalékát is érintheti az enyhébb mértékű krómhiány. Szerencsére súlyos krómhiánnyal igen ritkán találkozunk, ám jóval gyakoribb, hogy mégsem jut elegendő ebből a mikrotápanyagból a szervezetünkbe. Ennek pedig jól érzékelhető tünetei lehetnek.

Ugye, már mindenki tudja, hogy nem a zsírok hizlalnak, hanem a szénhidrátok? Aki még nem biztos ebben, az gyorsan olvassa el ezt a rövid kis cikket, s meg fogja érteni, miért is van ez így.

Gyakori jelenség, hogy a cöliákia (lisztérzékenység) okozta rossz felszívódás miatt az érintett sovány testalkatú: kissé felpuffadt, előre domborodó hassal. A gluténmentes étkezésre átállva a szervezet regenerálódik, és a helytelenül alkalmazott „mentes” étrend miatt akár jelentős túlsúly is keletkezhet, amit érdemes megelőznünk.

Szokatlanul nehéz év van mögöttünk, így nem is csodálkozhatunk, hogy már tél végén ránk tör a tavaszi fáradtság. A sokaknál február eleje óta jelentkező kimerültség, aluszékonyság, ingerültség okát a szakemberek a pandémia okozta nehézségekkel, a fényviszonyok változásából eredő hormonális átrendeződéssel, illetve esetenként tápanyaghiányos étrendünkkel magyarázzák.

Manapság egymásnak igencsak ellentmondó információözön zúdul ránk a zsírokkal, olajokkal kapcsolatban. Sokan az elhízásért – tévesen – a zsíradékokat okolják, és messze elkerülik őket, pedig fogyasztásuk valójában nélkülözhetetlen az egészséghez. Nem mindegy azonban, mit és hogyan használunk.

Tudományosan bizonyított tény, hogy fogyókúra esetén az alacsony szénhidráttartalmú diéta rendkívül hatékony. Mégis előfordul, hogy a fogyás abbamarad a kívánt testsúly elérése előtt.

Az ünnepi időszak a pihenésről, „nassolásról” és a kiadós étkezésekről is szól. Sok helyen egymást érik a gyerekekkel, unokákkal, családi körben elfogyasztott ebédek, vacsorák, az asztalon ínycsiklandó fogások sorakoznak. Néhány praktikus tanáccsal szeretnénk segíteni, hogy a hagyományostól eltérő ételekkel és elkészítési módokkal egészségesebb karácsonyi menüt állíthassanak össze.

A járványhelyzet miatt megváltozott munkabeosztás, napirend, az étkezések eddigiektől eltérő ütemezése, a bizonytalan helyzet miatt erősödő stressz, szorongás az érintetteknél hozzájárulhat a refluxos panaszok erősödéséhez.

Meglepő módon ma a zsírmáj már a világ népességének kb. 25%-át érinti. Kapcsolatot mutat az elhízással, a 2-es típusú cukorbetegséggel, és egyéb inzulinrezisztenciával összefüggő rendellenességekkel. Hozzuk rendbe mielőbb májunkat, hogy megelőzzük a komolyabb egészségügyi következményeket!

Napjainkban kétféle ember van: egyik ért a koronavírus témához, a másik épp az ellenkezőjét állítva, még jobban ért hozzá. Olyanok is vannak, akik most, a 2. hullám idején a korábbi, tavaszi tapasztalatok és a friss hazai és nemzetközi adatok alapján józanul betartják a vírusvédelmi ajánlásokat. Ezek kiegészítésére a sikeres megelőzéshez szeretnék pár egyszerű módszert és gondolatot átadni a Kedves Olvasónak.

Tudjuk, hogy jelen vírushelyzetben a magas vércukorszint és a túlsúly rizikótényezőnek számít, ám gyakori, hogy többféle fogyókúrás módszer kipróbálása sem hozza meg a várt eredményt. A pluszkilók nem tűnnek el, sőt gyarapodnak! Ilyen esetben hormonális zavarra is gyanakodhatunk, melyet érdemes mielőbb kivizsgáltatni és megfelelően kezelni.

Tudta, hogy a nassolás jó hatással is lehet egészségünkre? Főleg ha nem veszélyes, hizlaló, allergizáló, hanem egészséges finomságokkal és mértékletesen tesszük! Sütemények helyett talán a legjobb választás, ha olajos magvakat ropogtatunk vagy aszalt, szárított gyümölcsöket majszolunk.

A diagnózis utáni első sokkhatást követi a többi. Az ételallergiás ember végiggondolja, hogy az egész élete megváltozik: mostantól nem eheti ugyanazt, mint a többiek; neki külön kell főzni; problémás személlyé vált az összes családi és baráti rendezvényen, ünnepségen; ráadásul le kell mondania sok kedvenc ételéről, tehát mostantól már nem ehet semmi finomat! Valóban ennyire tragikus a helyzet?

Szokott köd ülni az agyára egy-egy kiadós étkezés után? Szokott ebéd után kábán meredni a munkájára, s legszívesebben az asztalra borulva aludna egyet? Tévedés azt hinni, hogy ez normális és elkerülhetetlen része az életnek.

Való igaz, hogy nagyanyáink egyrészt az évszázados szokások, másrészt a higiéniai hiányosságok miatt befőzéskor nagy adag cukrot és különféle tartósítószereket adtak a befőtthöz, melyekről ma már tudjuk, hogy közel sem egészségesek. Azt is tudjuk azonban, hogy lehetséges cukor és vegyszerek nélkül is jól elálló, sokkal egészségesebb befőtteket készíteni! Lássuk, hogyan!

Hagyományosan a csokoládéfogyasztást egészségtelen, sőt hizlaló és megbetegítő káros szenvedélynek tekintik. Az elmúlt évek kutatási eredményei cáfolják ezt a véleményt, sőt a csokiról – a tiszta, jó minőségű, minél sötétebb, nem tömegtermelésben készült csokiról – egyre-másra derülnek ki annak egészségvédő hatásai. Tehát a kutatások alapján, szakemberek állítják, hogy A CSOKI EGÉSZSÉGES!