Fogászat

Ki gondolná, hogy a hétköznapjaink során időnként vagy tartósan jelentkező stresszes állapot nemcsak fejfájást, szív- vagy emésztőrendszeri panaszokat okozhat, de még a fogainkat is veszélyezteti?

Nem ajánlott legyinteni az ínygyulladás tüneteire, ugyanis ez a probléma a szívbetegség rizikóját is növelheti.

A menopauza körül a fogágybetegség számos egészségi probléma rizikóját fokozza, így a mellrákét és a szív-érrendszeri betegségekét is. A rendszeres kontroll, a megfelelő kezelés és szájhigiénia, akár súlyos következményeket is megelőzhet.

Szív-érrendszeri problémák, ízületi fájdalmak, bőrbetegségek, női-férfi intim panaszok, gyulladások, görcsök, foltos hajhullás, számos, nem szűnő, látszólag „ok nélküli” tünet. Hol keressük a bajt?

Elég egy pillantást vetnünk egy fogkrém vagy szájvíz összetételére, rögtön láthatjuk, mennyi adalékot, színezőanyagot és tartósítószert tartalmaznak. Habár a szájápolásra használt gyógynövényekről már a római Pliniustól is vannak feljegyzéseink, és napjainkban a természetességre való igény a szájápolás területén is erősödik, igen nehezen találunk valóban természetes termékeket.

A gyermeknevelésnek a helyes fogápolási szokások kialakítása, megtanítása is szerves része. Mikor és hogyan kezdjük? Milyen legyen az első fogkefe? Vigyük-e a kisgyereket fogorvoshoz? Mikor aktuális a fogszabályozás? E kérdésekre adunk válaszokat, hasznos tanácsokat cikkünkben.

Az elmúlt évek kutatásainak bizonysága szerint, meglepően sok testi folyamattal függ össze a száj higéniája. Az egészségmegőrzés fontos része a gondos fogápolás, mely a fogaink védelmén túl, szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, sőt a koraszülésnek is csökkenti a valószínűségét.

A felnőtt lakosság 80-85%-a esetében a fogágybetegség lényegében magatartási betegség, mivel kialakulásában komoly szerepe van az életvitelnek, a táplálkozásnak, az egyéni testkultúrának és legfőképp a száj higiénének, illetve a fogorvoshoz fordulás gyakoriságának.

A kisgyermek fogainak egészségét az anya nemcsak a helyes szájápolás megtanításával, hanem kezdetben saját táplálkozásával is befolyásolja.

A női hormonháztartás állandóan változik. A hölgyek jobban teszik, ha készenlétben tartják a fogkefét, fogselymet, ugyanis a legújabb kutatások szerint, komoly összefüggés mutatkozik a nők egészségi állapota és az ínygyulladás között.

Manapság már korántsem csak a tinédzserek villantják fel fogszabályzóikat, hanem egyre több felnőtt vállalja fel az átmeneti kellemetlenséget. Kevesen tudják, hogy ezzel a módszerrel nem csak esztétikailag, de egészségileg is sokat tehetünk magunkért, fogainkért.

Egyes ételek – főleg a meleg, a hideg, az édes és a savanyú íz – fájdalmat okozhat az érzékeny fogakon. Az érintés és a levegővel való érintkezés ugyancsak kellemetlen érzést válthat ki. Tekintsük át az okokat és a megoldási lehetőségeket!

Az 1990-es évek elejétől folyó kutatásokban bizonyítást nyert, hogy – a cukorbetegség és az immunhiányos állapotok mellett – a dohányzásnak is kiemelkedő szerepe van a fogágy pusztulásában. Emellett szinte elkerülhetetlen a fogak elszíneződése, a szájszag, de bekövetkezhet súlyos nyálkahártya elváltozás és fogínysorvadás is, ami végül a fogak elvesztéséhez vezethet.

A legtöbb kismama tudja, milyen fontos a megfelelő szájhigiénia a saját és a baba egészsége szempontjából, az ilyenkor tapasztalható esetleges ínygyulladás, terhességi daganatok és a közepestől súlyosig fajuló íny-megnagyobbodás ellenére sokan mégis elkerülik a fogorvost.

Már régóta közismert a fogak és a szájhigiénia kapcsolata az egészséggel, a legújabb kutatások azt is bizonyították, hogy az elvesztett, hiányzó fogak növelik a demencia, és az Alzheimer-kór kockázatát.

Fogaink egészségének megőrzésére egyáltalán nem kell vagyonokat költenünk, ám utólagos javításukra, pótlásukra annál inkább. A magyar lakosság többsége azonban, mégsem mossa fogait rendszeresen, illetve a fogmosások átlagos időtartama nem éri el még minimum felét sem. Pedig némi odafigyeléssel, akár egy családi nyaralás összege is megspórolható az éves fogászati ellátáson.

A fogzománc testünk legkeményebb és legtöbb ásványt tartalmazó anyaga. Helytelen táplálkozási és fogápolási szokásaink azonban, még ezt az erős védelmet is tönkretehetik, aminek következménye: a fogak érzékenysége, majd szuvasodása. Mit tehetünk ez ellen?

Az 1950-es években Voll, Kramer és Gleditsch, német kutatók mutatták ki, hogy kölcsönös kapcsolat van a fogak és a belső szervek között. Adott fogak, adott szervhez, illetve akupunktúrás csatornához tartoznak és fordítva, a belső szerveknek is kapcsolatuk van a fogakkal.

Az implantáció, azaz beültetés, az elvesztett fogak pótlásának egyik módja. Míg a hagyományos hídnál két vagy több pillér kell, ami áthidalja a foghiányt, az implantációnál erre nincs szükség, hiszen a korona megtartásához előbb beültetnek egy csavar formájú, titánból készült műgyökeret. Kérdés: ki válassza a hidat, és ki a beültetést?

Sokan azért nem mernek önfeledten nevetni, mert bár fogaik épek, s nem is hiányosak, mégis elégedetlenek azok esztétikai megjelenésével. Pedig nincs olyan rendezetlen fogsor, melyet ne lehetne szebbé, harmonikusabbá varázsolni.

Ha fagyi evés vagy hideg ital kortyolgatása közben nyilall a fogunk, nem az a megoldás, hogy örökre lemondjunk ezekről, hiszen a fájdalom arra figyelmeztet: kezelni kell fogainkat, utána jöhet újra a fagyi!

Brit kutatók vizsgálatai szerint, a helytelenül ápolt fogazat nem csak higiéniai probléma, hanem súlyos következményekkel járhat, így jelentősen növeli a szívinfarktus, az érelmeszesedés, valamint a koraszülés kockázatát. Mivel tudjuk hát biztosítani fogaink hosszú távú egészségét?