Dietetika

Most mi magyarok, fejlettek vagy fejletlenek vagyunk – legalábbis az elhízás tekintetében? A hazai lakosságnak körülbelül a fele ugyanis túlsúlyos. A kövérség pedig egyszerre a fejlődő és a fejlett országok betegsége, bár az utóbbi időben – érdekes módon – a szegényebb államokban vált inkább népbetegséggé. Miért?

A tavaszi időszakban a közelgő fürdőruha szezonra gondolva gyorsan szeretnénk megszabadulni a télen felszedett plusz kilóktól. Még épp időben hozzákezdhetünk az anyagcsere-diétához, melynek segítségével fokozatosan és tartósan adhatjuk le a súlyfelesleget.

Könnyű mindent a „tavaszi fáradtság” számlájára írni, és ráfogni a mögöttünk álló hosszú, sötét és vitaminokban szegény télre! Amikor a gyakori fáradtság, erőtlenség, kedvetlenség és visszatérő fejfájások mellé emésztőszervi vagy allergiás panaszok is társulnak, vegyük ezt intő jelnek: itt az ideje a tavaszi méregtelenítésnek, tisztító kúrának.

A böjtöt manapság sokan csak szépítő, karcsúsító célzattal alkalmazzák, pedig a táplálékfelvételről való önkéntes részleges vagy teljes lemondás az emberiség legősibb gyógymódja. Elődeink a böjtölést egyrészt aktív megelőzésnek, másrészt a kialakult betegségek egyik fontos gyógymódjának tekintették. E hagyományokat követve alakultak ki a böjt mai, modern életformához igazított változatai. A böjtöt ne tévesszük össze semmilyen divatos diéta-irányzattal, és ne éljük meg nélkülözésként! Aki jól böjtöl, nem éhezik.

Felmérésünk szerint az elhízottak mindössze 12,8%-a fordul orvoshoz, dietetikushoz tanácsért, a többiek ismerősöktől, vagy a „tele-bulvárból” tájékozódnak. Így nem csoda, hogy a fogyókúrával kapcsolatban számtalan tévhit, minden tudományos alapot nélkülöző módszer, és diéta kering a köztudatban, a lakosság pedig megállíthatatlanul hízik Az elhízás hatalmas témakör, új könyvünkben csak a kezelésével foglalkozunk, bemutatva számos eredményes módszert, programot, diétás receptet - az elengedhetetlenül szükséges életmódváltás legfőbb elemeivel együtt.

Immunrendszerünkre télen lényegesen nagyobb feladat hárul. Sokat elfelejtik azonban, hogy nem elegendő a fokozott vitamin utánpótlás, érdemes nagyobb gondot fordítanunk emésztőrendszerünk jó működésére is, hiszen ezzel nemcsak a téli betegségeket védhetjük ki, de a közérzetünkön is sokat javíthatunk.

A magyar lakosság az európai szinthez képest nemcsak a gyógyszerfogyasztásban, hanem a megrögzött rossz táplálkozási szokások terén is élen jár, mindez hozzájárul számos betegség kialakulásához.

Ismert jelenség, hogy főtt étel fogyasztása után pár perccel, szervezetünkben elszaporodnak a fehérvérsejtek, mintha fertőzés ért volna bennünket, mintha valamilyen támadás készülődne. Ezt nevezik emésztési leukocitózisnak. Ez az állapot evés után körülbelül egy óráig tart, és ezzel magyarázható az étkezés utáni ólmos fáradtság érzése. Kell ez nekünk?

A fogyásról, hasmenésről, diffúz testi tünetekről a legtöbb páciensnek rögtön a rák jut eszébe. Ezek után nagy megkönnyebbüléssel nyugtázzák, ha kiderül, hogy „csak” lisztérzékenységben szenvednek. Bár a daganatos betegekével tényleg nem hasonlítható össze, de a cöliákiások kálváriája sem egyszerű történet.

A vashiányos állapot éppúgy veszélyes lehet, mint ha a szervezet a kelleténél többet raktároz el belőle. Helyes étrenddel biztosítani tudjuk a szükséges mennyiséget, azonban egyes betegségek – Crohn, lisztérzékenység – miatt csökkent felszívódás esetén nagyobb körültekintés szükséges.

A gyomorégés kellemetlen érzését sokan kénytelenek rendszeresen elviselni. A torok irányába sugárzó égető mellkasi fájdalom (melyet a szájban szűnni nem akaró keserű, vagy savas íz kísér) azonban elkerülhető, de legalábbis csökkenthető, ha megfelelően választjuk meg ételeinket.

A gyomorsav túltengés leggyakoribb oka az idegesség. Kitűnően szemlélteti ezt közismert „gyomorideg” kifejezésünk, amely után már csak következmény a savtúltengés, esetleg reflux vagy gyomorfekély. Napjainkat és éjszakáinkat megkeserítő panaszainkra hazai gyógynövényeink is enyhülést nyújthatnak.

Naphosszat a kalóriákat számolgatjuk, a hizlaló ételekre rá sem nézünk, zsírpárnáink mégsem hajlandóak megválni tőlünk. Nézzük, melyek azok a hozzávalók, melyekkel a súlycsökkenés biztosan elérhető.

Nyakunkon a nyár! Egyre sürgetőbbé válik az év során fölhalmozódott zsírpárnák eltüntetése, melyeknek ráadásul van egy kellemetlen tulajdonságuk: nem az ember vállszélességét növelik, hanem a hasát és a csípőjét, s igen erősen ragaszkodnak hozzánk. Kevesen tudják, hogy az esztétikai problémán túl, ennek a hasi zsírrétegnek komoly szerepe van a különféle anyagcsere betegségek – cukorbetegség, kóros vérzsír-szint –, magas vérnyomás, degeneratív ízületi betegségek és rosszindulatú daganatok kialakulásában. Hogyan ránthatnánk le mielőbb „úszóguminkat"?

Dr. Edward Howell biokémikus, táplálkozás-kutató 50 évnyi kutatómunkája eredményeként, a vitaminok és ásványi anyagok felfedezése óta a legjelentősebb táplálkozás-tudományi felismerésre jutott: egészségünk romlásának, számos súlyos betegségnek, az elhízásnak, sőt még a korai öregedésnek is elsődleges oka enzimszegény étrendünk. Enzim-sorozatunk I. része után érkezett számos olvasói levél nyomán, egy időszerű témával folytatjuk: enzimek és elhízás.

A lisztérzékenység (coeliakia) hazánkban minden századik embert érint - kisgyermekkortól időskorig bármikor jelentkezhet. Valójában egy autoimmun betegség, egy élethosszig tartó intolerancia, amelyet a táplálkozással a szervezetbe kerülő glutén okoz. Kizárólagos terápiája az élethosszig tartó szigorú, gluténmentes diéta, diagnosztizálása azonban nem könnyű, mert nincsenek jellemző tünetei.

Egyes szakmai vélemények szerint egy 60 év körüli magyar ember szervezetében, főleg bélrendszerében több kiló vegyszer, leginkább tartósítószer, színezék, állományjavító, stb. halmozódik fel. Nem csoda, hiszen sok kicsi sokra megy! A táplálékkal együtt mindenki naponta fogyaszt olyan „műanyagot”, ami a természetben egyébként nem lelhető fel. A tudósok egyetértenek abban, hogy a civilizációs betegségek hátterében a mára már korszerűtlenné vált „műanyagokból” készült ételek állnak. Mit tehetünk ez ellen, mikor szinte már minden táplálékunk tartósított?

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) közleménye szerint a laktózra, vagyis tejcukorra érzékeny gyermekek számára is fontos, hogy elegendő mennyiségű tejterméket fogyasszanak a csontok egészséges fejlődése érdekében.

Leginkább tavasszal érezzük szükségét, hogy a természettel együtt mi is megújuljunk, felfrissüljünk, megszabaduljunk felesleges kilóinktól, s a bennünk felhalmozódott méreganyagoktól. Kevesen tudják azonban, hogy tisztító kúrára, léböjtre nemcsak néha, ötletszerűen, hanem negyedévente, tervszerű módon lenne szükségük. Háromhavonként ugyanis az emberi szervezetben bőven felgyülemlik annyi káros anyag, amitől ildomos megszabadulni.

Dr. Edward Howell biokémikus, táplálkozás-kutató 50 évnyi kutatómunkája eredményeként, a vitaminok és ásványi anyagok felfedezése óta a legjelentősebb táplálkozás-tudományi felismerésre jutott: egészségünk romlásának elsődleges oka enzimszegény étrendünk. Az enzimek lényege a biológiai erő, melyet a tudomány jelenleg még sem mérni, sem szintetizálni nem képes.

Ősrégi rítus minden kultúrában, körben ülve, közösen étkezni. Ebben a helyzetben óhatatlanul emberi közelség, melegség alakul ki. Az anorexiások, bulímiások számára épp ez a közelség az, ami félelmet ébreszt, pedig nagyon is vágynak rá!

Testünk megóvása a betegségek jó részét okozó elsavasodástól egy egész életre szóló programot jelent, melyet idejekorán érdemes elkezdenünk. De mikor? Amikor panaszaink elsőként jelentkeznek, vagy még előtte? Fiatalkorban? Kisgyermekként? Talán még előbb?

Előfordulhat, hogy nap, mint nap küzdünk különféle tünetekkel. Számtalan orvosnál tettünk már látogatást, tucatnyi gyógyszerrel „gazdagodtunk”, állapotunk azonban mégsem javul. Mi a megoldás? Sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk…

A csontritkulás elleni küzdelem első és legfontosabb lépése a kalcium utánpótlása. Kevesen tudják, hogy a koffein tartalmú ételek és italok - így a kávé is - fokozzák a szervezet kalcium kiválasztását, ezzel rombolják csontozatunkat.

Svájci kutatók szerint a csoki-imádóknak másfajta baktériumok élnek a beleikben, valószínűleg ez az oka a barna édesség iránti olthatatlan vágyuknak.

Német kutatóorvosok állítása szerint a napi rendszerességgel elfogyasztott kis mennyiségű étcsokoládé plusz kilók felszedése nélkül segít a magas vérnyomás megelőzésében. Hogyan lehetséges ez?

A karácsonyi ünnepek időszakára is érvényes az aranyszabály, hogy a cukorbeteg – normál testsúly esetén – épp annyi energiát vigyen be szervezetébe, amennyit felhasznál (1800–2500 kcal/nap). Túlsúly esetén a fokozatos fogyás, az anyagcsere javítása érdekében 1000–1500 kcal/nap is elegendő. Mi kerüljön ezek után az ünnepi asztalra?

Pusztán étrendünk helyes megválasztásával elősegíthetjük koleszterin-, vércukor- és vérnyomás értékeink optimalizálását, normál határok között tartását, s ezzel komoly betegségek megelőzését. Számos kutatási eredmény igazolja azonban, hogy koleszterin-szintünk rendben tartása érdekében az általánosan javasolt, zöldségben, gyümölcsben gazdag, állati zsiradékokban szegény étrendet érdemes kiegészítenünk speciális, esetenként talán meglepő ételekkel is.

A Diabetes Care folyóiratban közölt tanulmány szerint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára különösen fontos az ideális testsúly elérése és megtartása. Jó hír, hogy már egészen kis mértékű testsúlycsökkenés is jelentős javulást hozhat állapotukban.

Naphosszat a kalóriákat számolgatjuk, a hizlaló ételekre rá sem nézünk, mindezek ellenére zsírpárnáink továbbra sem hajlandóak megválni tőlünk. Nézzük, melyek azok az elengedhetetlen „kellékek”, melyekkel a súlycsökkenés biztosan elérhető.