Dietetika

Svájci kutatók szerint a csoki-imádóknak másfajta baktériumok élnek a beleikben, valószínűleg ez az oka a barna édesség iránti olthatatlan vágyuknak.

Német kutatóorvosok állítása szerint a napi rendszerességgel elfogyasztott kis mennyiségű étcsokoládé plusz kilók felszedése nélkül segít a magas vérnyomás megelőzésében. Hogyan lehetséges ez?

A karácsonyi ünnepek időszakára is érvényes az aranyszabály, hogy a cukorbeteg – normál testsúly esetén – épp annyi energiát vigyen be szervezetébe, amennyit felhasznál (1800–2500 kcal/nap). Túlsúly esetén a fokozatos fogyás, az anyagcsere javítása érdekében 1000–1500 kcal/nap is elegendő. Mi kerüljön ezek után az ünnepi asztalra?

Pusztán étrendünk helyes megválasztásával elősegíthetjük koleszterin-, vércukor- és vérnyomás értékeink optimalizálását, normál határok között tartását, s ezzel komoly betegségek megelőzését. Számos kutatási eredmény igazolja azonban, hogy koleszterin-szintünk rendben tartása érdekében az általánosan javasolt, zöldségben, gyümölcsben gazdag, állati zsiradékokban szegény étrendet érdemes kiegészítenünk speciális, esetenként talán meglepő ételekkel is.

A Diabetes Care folyóiratban közölt tanulmány szerint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára különösen fontos az ideális testsúly elérése és megtartása. Jó hír, hogy már egészen kis mértékű testsúlycsökkenés is jelentős javulást hozhat állapotukban.

Naphosszat a kalóriákat számolgatjuk, a hizlaló ételekre rá sem nézünk, mindezek ellenére zsírpárnáink továbbra sem hajlandóak megválni tőlünk. Nézzük, melyek azok az elengedhetetlen „kellékek”, melyekkel a súlycsökkenés biztosan elérhető.

Mindannyian tudjuk, hogy a szívbetegségek a vezető halálokok között szerepelnek mind a férfiak, mind pedig a nők körében. Kialakulásának okai – a genetikai tényezők mellett – a legtöbb esetben saját életmódunkban, mindennapi életvitelünkben keresendők. Mindez nem jelent egyebet, mint hogy tudatos, ésszerű megelőzés helyett mozgásszegény életmóddal, cukrozott és zsíros ételek fogyasztásával, avagy dohányzással és alkohollal, esetleg a bennünket érő folyamatos, túlzott stressz rendszeres levezetésének, kezelésének elmulasztásával, valójában saját magunk idézzük elő a bajt.

A köles a pázsitfűfélék családjába tartozó legősibb kultúrnövényünk. Régebben megszokott gabonafélénk volt, melynek termelése a búza előtérbe kerülésével fokozatosan visszaszorult, pedig táplálkozás-élettani szempontból ma is nélkülözhetetlen része az egészséges étrendnek.

Számtalan sikertelen kúra, önsanyargató próbálkozás után adjon még egy esélyt önmagának, fontolja meg alábbi tanácsainkat, így talán könnyebb lesz véglegesen búcsút mondani felesleges kilóinak.

Tudta, hogy a csokoládé megszépít, és egészségessé tesz? Sokan az elhízástól való félelmükben teljesen száműzték életükből, pedig a kellemes „nass” valójában jó hatással van egészségünkre - amennyiben ismerjük a mértéket.

Hiába minden varázslat, a sikeres fogyókúra alapvető feltétele a kalória-bevitel csökkentése, és – ha lehet – a leadás növelése. Minél nagyobb azonban a súlyfelesleg, annál nehezebben valósítható meg a kalória ledolgozása például sporttal. Így az elérhető eredményt a bevitel csökkentése határozza meg.

Japán kutatóorvosok felfedezték, hogy a jóllakottság érzését egy, az agyunkban lévő molekula szabályozza. Kutatási eredményeik új távlatokat nyitnak a világ elhízás elleni küzdelmében, a valóban eredményes fogyókúrák felé.

A koleszterintől való túlzott rettegése közepette az ember megalkotta a transz-zsírokat – többek közt a vaj, margarinnal történő helyettesítésére. Az évek folyamán azonban szép lassan bebizonyosodott, hogy e döntés nem volt feltétlenül helyes.

A viszonylag egyszerűen diagnosztizálható légzőszervi (pl. szénanátha, asztma) és bőrallergiák (pl. kontakt ekcéma) mellett sokszor még a szakavatott allergológus orvosnak is komoly fejtörést jelent kideríteni, hogy az általánosnak tűnő tünetek mögött vajon milyen betegség, milyen ételallergia állhat.

A genetikailag módosított ételekről hallottunk már jót is, rosszat is. Egy most kezdődött kutatás célja, hogy felderítse, van-e összefüggés az allergia kialakulása és a genetikailag módosított ételek fogyasztása közt.

A mogyoró-allergiában szenvedő emberek esetében még egy ártatlan csók is súlyos következményekkel járhat, amennyiben a partner korábban mogyoró tartalmú ételt fogyasztott.

Tény, hogy manapság a nőideál kissé eltávolodott a rubens-i alkattól, s igen nagy kihívást jelent minden életkorban megfelelni az elvárásoknak, az ugyancsak irreális Barbie-méreteknek. Más szempontok nem is léteznek, pedig egy ötéves kisfiú nagyon őszintén kijelentette: „azért is szeretem anyut, mert jó hozzábújni, olyan puha”.

Alapszabály: ideges, fáradt, dühös ember ne egyen!!!

A mandarinfa (Citrus Nobilis) nem csak ízletes gyümölcsöt ad, de forrása az Európában egyelőre még kevéssé ismert mandarinfa-ecetnek is, amely Ázsiában évszázadok óta közismert és megbecsült univerzális gyógyító anyag.

Van-e lisztérzékeny az ismerősei között ? Mivel kínálná meg, ha meghívja vacsorára? Sokan csodálkoznak e kérdésen, pedig a legújabb felmérések szerint legalább minden századik honfitársunkat érinti. Annyira gyakori, hogy mindnyájunk közvetlen környezetében is kell lennie lisztérzékeny embernek, bár gyakran maguk az érintettek sem tudják, hogy panaszaikat a búzafélék fogyasztása tartja fenn.

Az emberi test 50-80%-os víztartalmáért a folyadékegyensúly, azaz a vízleadás és -felvétel a felelős. A napi átlagos 1,5 literes vízleadás nagy része a bőrön keresztül (0,6 liter), illetve a kilélegzett levegővel (0,4 liter) távozik, a vizelet mennyisége mindössze 0,5 liter. Hangsúlyoznunk kell, hogy folyadékfelvétel gyanánt a szervezetnek leginkább vízre van szüksége!

Az elhízott embert sajnos a mai napig keserű sors jellemzi, mert meg nem értés veszi körül mind közvetlen környezetében, mind az egészségügyi ellátó rendszerben, mind a társadalomban. Olykor kétségbeesetten próbálja megértetni, hogy beteg, és testsúly-csökkentésre szorul. A környező világ gyakran nem érti meg, nem csoda tehát, ha depressziós lesz, csalódást okozva az embereknek, mert mindenki azt hiszi, hogy a kövér ember pirospozsgás, és örökké vidám. Szép lenne, ha áttörhetnénk végre ezt a szemléletet

A narancsbőr (lipodisztrófia) napjainkban a nők 90%-át érintő esztétikai probléma. Leggyakoribb, enyhe formájában nem betegség, ám igen zavaró esztétikai jelenség, így megszüntetése, mérséklése markánsan hozzájárul a jó közérzethez.