Hogyan működünk?

Előző cikkemben már kiemeltem, hogy a máj, epehólyag, nyombél és hasnyálmirigy szoros kölcsönhatásban állnak egymással. A májról a legtöbb embernek méregtelenítő funkciója jut eszébe, azt azonban kevesen tudják, hogy milyen szerepe van a természetes immunitás fenntartásában. Ez alkalommal a máj által termelt epe, a természetes immunitás és a stressz összefüggéseivel foglalkozunk.

Ma már mindenki ismeri a vitaminok, nyomelemek, sőt a gyógynövények szerepét is az egészség fenntartásában, de az enzimekről igen kevés ismeretünk van, pedig részt vesznek minden életműködésünkben. A velünk született enzim-készlet genetikailag meghatározott, így egyes enzimek hiánya – a kapcsolódó panaszokkal együtt – örökletes tényező lehet. Szerencsére, az enzimek pótlásával a legtöbb probléma már kezelhető!

A B12 vitaminhiány a rejtőzködés nagymestere, hiszen tüneteinek széles spektruma összetéveszthető a legkülönfélébb betegségek tüneteivel, ezért a páciens könnyen áldozatául eshet a helytelen orvosi diagnózisnak. Ha az orvos kellőképpen felkészült és gyanakvó, akkor a páciens a laboreredmények helytelenül meghatározott érték-tartományai miatt vélhetően nem kap helyes diagnózist és kezelést.

Bár a nyár több kikapcsolódási lehetőséget nyújt, ám a hideg napokban sem kell lemondanunk a testünket-lelkünket felfrissítő programokról. Az ünnepek közeledtével fontos, hogy családunk és magunk számára pihentető, az egészséget támogató élményeket találjunk. Legyen szó meleg fürdőről, vízi gimnasztikáról, vagy masszázsról, új lendületet nyerhetünk általuk a téli napokra.

Egy angol kutatás szerint, a nők 16%-a legalább egy évet feláldozna az életéből, ha cserébe szép és jó alakú lehetne. A jobb megjelenés valóban sokat javíthat az életminőségen, kérdés, mit tehetünk ennek elérésére anélkül, hogy akár életünket, akár egészségünket feláldoznánk?

Egyre több kutatás erősíti meg, hogy a mentális zavarok, a szellemi leépülés, az Alzheimer-kór, sőt még a depresszió sem az agy betegsége, hanem a nyugati táplálkozás okozta magas gyulladásszint és inzulinrezisztencia következménye. Ezt igazolja a nemrégiben elvégzett francia-finn INSERM vizsgálat is, melyben szoros kapcsolatot találtak a szellemi képességek hanyatlása, illetve az elhízás, cukorbetegség és szívbetegség között.

Mitől betegszik meg az ember? Az 1800-as évek második felében Dr. W. H. Schüssler német homeopata orvos kutatásai során erre a kérdésre kereste a választ. Felismerte, hogy sejtjeinknek bizonyos sókra feltétlenül szükségük van az egészséges működéshez, sőt azt is, hogy minden szervre egy adott ásványisó-összetétel jellemző. Arcdiagnosztikai rendszere megalkotásakor feltérképezte azokat a külső jeleket, melyek előre jelzik a hiányállapotot, még a betegségek kialakulása előtt.

Tavasszal mozgásba lendül a természet. Ilyenkor leginkább a máj meridiánját kell erősítenünk, méregtelenítenünk, ezáltal formás külsőt is nyerhetünk.

Mai rohanó világunkban nem csak, hogy nincs időnk étkezésre, de az elfogyasztott táplálék összetételére, tápértékére sem figyelünk. Egyre inkább tért hódítanak a gyors, akár menetközben is elfogyasztható, finomított, ízfokozóval ellátott, tartósított, zsírban, szénhidrátokban gazdag, rostban szegény élelmiszerek. A rosthiány pedig komoly panaszok előidézője lehet.

A hőhullámok és az éjszakai izzadás a leggyakoribb menopauza-tünetek. Kutatók azt vizsgálták, hogy gyakoriságuk, erősségük és tartósságuk csupán a genetikától, vagy egyéb tényezőktől is függ-e.

Kevesen tudják, hogy a csontok nemcsak a menopauza után, hanem fiatalabb korban, helytelen életmód, vagy bizonyos betegségek következtében is törékennyé válhatnak. Hogyan előzhetjük meg a csontok idő előtti leépülését?

A bolygók átalakulása és együttállása befolyásolja ugyan életünket, de cikkünkben most nem erről lesz szó, hanem az előbb-utóbb mindannyiunkat érintő változó korról. Míg a menopauza közismert elnevezése a női változó kornak, addig az andropauza kifejezést és a férfi klimaxot még kevesen veszik komolyan, nem tekintik ugyanolyan problémának, mint a női változatát.

Nincs olyan akaratlagosan működtethető izom a testünkön, amely tréning nélkül megtartaná fiatalos erejét. Az évek múlásával – nőknél és férfiaknál egyaránt – az izomzat óhatatlanul gyengül, sorvadásnak indul mind a látható, mind a rejtett, intim testtájakon.

A férfi és női nemi szervek – prosztata és méh, herék és petefészkek – ugyanazokból az embrionális sejtekből fejlődnek ki, ugyanazokra a nemi hormonokra reagálnak: ösztradiolra, progeszteronra és tesztoszteronra. Emiatt a hormonális harmónia megteremtése, helyreállítása is hasonló módon történhet.

Valóban együtt kell élni a hőhullámokkal, alvászavarokkal, hangulatingadozással, libidó csökkenéssel, elhízással, ödémás lábakkal, ritkuló csontokkal, vagy tehetünk ellenük valamit?

Selye János, magyar származású tudós kutatásai során megállapította, hogy a stressz szakaszai kémiai „sebhelyeket” hagynak maguk után, amik kitörölhetetlenek, és ha túl intenzíven halmozódnak fel, a sejtek gyors öregedését vonják maguk után.

Bár a XX. század legnagyobb népegészségügyi fordulata a fertőzések visszaszorítása volt, még manapság is komoly harcot vívunk ellenük. A fertőzéseket vírus, baktérium, egysejtű, gomba, rovar és féreg is okozhatja. Egy egészséges immunrendszer a legtöbb vírussal pár nap alatt elbánik, de a baktériumok ellen például, jól jön a külső segítség. Csak győzzünk eligazodni a tünetek és gyógymódok útvesztőjében!

A téli időszakban általában nagyobb figyelmet fordítunk immunrendszerünk erősítésére, ám gyakran épp mindennapi szokásainkkal ártunk a legtöbbet. Mit NE tegyünk, hogy a náthás, influenzás hónapokat könnyebben átvészeljük?

Citrom, narancs, paprika, káposzta, karalábé, karfiol, alma, snidling, sárgarépa, cékla, spenót, mustármag és vizitorma. Vajon mi a közös e sokféle színű, ízű és formájú élelmiszerben?

Gyakran ismételt bölcsesség, hogy a betegségek jelentős része lelki eredetű. Tekintsük át, mennyiben igazolta a tudomány e népi bölcsességet, majd vizsgáljuk meg, milyen objektív bizonyítékok léteznek a lélek mibenlétére.

A KAQUN egy speciális klaszterszerkezetű víz, mely egyedi, stabil és kötött formában tartalmaz és tárol oxigént. Egyrészt palackozott ivóvízként, másrészt kádfürdő formájában áll rendelkezésre a KAQUN fürdőklubokban.

Újabb bizonyítást nyert, hogy azok az emberek, akik rendszeres testmozgást végeznek, kevésbé esnek depresszióba és más mentális betegségekbe, mint azok, akik nem sportolnak.

Őszi-téli borongós, szürke estéken hajlamosabbak vagyunk a rosszkedvre, lehangoltságra, melyet gyógynövényekkel és kellemes illóolajokkal egyaránt enyhíthetünk, ha tudjuk, melyiket válasszuk.

Ősszel sok kisgyermek kerül bölcsödébe, óvodába. A megszokott otthoni környezet után az új közösségben a kicsik sok, korábban ismeretlen kórokozóval találkoznak. Az immunrendszer éréséhez fontos, hogy bizonyos fertőzéseken átessenek, hogyan segíthetünk mégis, hogy elkerüljük a gyakori náthát, megfázást?

Az ősz beköszöntével, egyre gyakrabban náthásodunk be és az influenzát sem könnyű ilyenkor elkerülni. A legújabb kutatások bizonyítják, hogy rendszeres testmozgással megelőzhetők az ilyen jellegű betegségek, ám szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a túl intenzív sport akár még árthat is a betegnek.

A környezeti feltételekhez – például jelen esetben a nyári hőséghez – az élőlények alapvetően kétféle módon alkalmazkodnak. Vannak a „konformisták”, és vannak a „regulátorok”. Mi, emberek, ez utóbbi csoporthoz tartozunk. Lássuk, mit is jelent mindez?

Kutatók hangsúlyozzák, hogy a melanómát nem az UV-sugárzás okozza, s a mértékletes, leégés nélküli napozás kifejezetten egészséges. Egyes napvédő szerek azonban nemcsak gátolják a létfontosságú D-vitamin szintézisét, hanem aktívan serkenthetik a melanóma vagy más daganatok kialakulását.

Hét vezető brit egészségügyi csoport hivatalos közleményt adott ki, amely cáfolja az előző évtizedek napozásellenes álláspontját. A közlemény elismeri, hogy a napozás egészséges, és annak érdekében, hogy szervezetünk több D-vitamint állítson elő, több időt kellene a napon töltenünk.

Manapság már köztudott, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég először sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, sőt a gének szintjén is tetten érhető.

A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hiánya súlyos testi, lelki és mentális zavarokat eredményez. Mivel szervezetünk nem képes jódot termelni, ezért azt táplálékainkból, ivóvizünkből kell pótolni, azonban hazánk területe nagyrészt jódhiányos.