Prevenció és terápia

Télen akár több alkalommal is elkaphatjuk a főként orrfolyással, orrdugulással, rossz közérzettel járó náthát. Jó esetben egy hét alatt különösebb kezelés nélkül is kigyógyulunk belőle, de mit tegyünk, ha mégsem? Vajon mi okozhatja, ha a gyógyulás nagyon elhúzódik?

A nátha tüneteit hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig kezeletlen esetben kellemetlen szövődményekkel járhat. Ezek egyike az erős fejfájással, orrdugulással és köhögéssel jelentkező arcüreggyulladás. Hogyan vehetjük észre, hogy már nem „egyszerű náthával” van dolgunk, s mi a teendő ilyenkor?

A téli betegségek, az influenza és egyéb fertőzések kockázatát többféle, jól ismert módon csökkenthetjük. Nem árt azért némi ismétlés, hiszen a környezetünkben biztosan most is van köhögő ember, tehát vagy ő, vagy mi valamit mégis elmulasztottunk.

Az elhúzódó köhögéssel járó hörghurut megfázás vagy influenza szövődményeként is jelentkezhet. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.

A bölcsődébe, óvodába járó gyerekek között nem ritka, hogy akár több héten át is köhögnek. Az elhúzódó köhögés lehet egy légúti betegség következménye, ám komolyabb problémákra is utalhat, ezért fontos mielőbb tisztázni a tényleges kiváltó okot.

Ősszel a bölcsőde-, óvoda- és iskolakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét. Ilyenkor jellemzően megduplázódik a beteg gyermekek száma az orvosi rendelőkben. Megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt a gyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is jelentős hatással van.

Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat, a gyerekeknek később számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak. Milyen tünetekből ismerhetjük fel, hogyan előzhetjük meg a vashiány kialakulását?

A kellemes szeptemberi nyárutót követően, amint hűvösebbre és csapadékosabbra fordul az idő, egyre gyakoribbá válnak a hurutos, náthás megbetegedések. A nátha annyira hétköznapi jelenség, hogy már nem is törődünk vele, pedig ha elhanyagoljuk, komoly szövődmények forrásává válhat.

A köztudatban a köhögést egy olyan betegségnek tartják, melyet bármi módon, de azonnal meg kell szüntetni. A köhögés annyiban hasznos, hogy elősegíti a légutak öntisztulását, ráadásul önmagában nem is betegség, hanem inkább tünet, melyet érdemes komolyan venni, és a kiváltó okait felfedezni és kezelni.

Tévhit, hogy megfázni csak hideg időben lehet! Íme az 5 leggyakoribb példa a melegben jelentkező megfázásos tünetek okaira.

A meleg hónapok során sokan az éjszakát nyitott ablakok mellett vészelik át. A légmozgás miatt talán jobban is alszanak, ám reggelre könnyen a huzat kellemetlen mellékhatásaival ébredhetnek: fájó fül és torok, kivörösödött szem, náthás tünetek jelentkezhetnek. Az, hogy ki mennyire érzékeny a huzatra, lehet alkati kérdés, de a visszatérő panaszokat okozhatják más, fel nem ismert betegségek is.

Épp most járunk a parlagfű allergiás időszak közepén, ami sokak számára okoz kellemetlen tüneteket, így nem is gondolunk rá, hogy a tartós orrdugulás hátterében más okok is állhatnak. Nem csoda tehát, ha a megfázás, nátha tünetei – megfelelő kezelés hiányában –nem múlnak el a parlagfű pollenszórásának végével.

A tavaszi változékony időjárás miatt könnyebben megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok azonban összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel. A rendkívül hideg március után a felmelegedés jó hír a tavaszt váróknak, ám az allergiások öröme nem felhőtlen, ők ugyanis hirtelen erős tünetekre számíthatnak.

A hosszú hideg tél vitaminraktárainkat, míg a tél végi influenza energiatartalékainkat merítette ki alaposan. Nem csoda, hogy erőtlenek, fáradtak, sápadtak vagyunk. Ránk fér tehát egy alapos roborálás, hogy mielőbb visszanyerjük vitalitásunkat.

A köznyelvben „felfázásként” emlegetett rendkívül kellemetlen tünetegyüttes sokaknál visszatérő probléma. A megelőzés érdekében tekintsük át, hogy a hidegen túl valójában mi minden okozhatja, és milyen lehetőségeink vannak a kezelésre.

A köhögés – amennyiben „produktív” – elősegíti a légutak öntisztulását. A száraz, kínzó, szűnni nem akaró köhögés azonban nem szolgálja e célt. A köhögés – mint tünet – megszüntetéséhez fontos tisztáznunk a kiváltó okokat a megfelelő kezelés érdekében.

Amennyiben a vírusoknak sikerül megtelepedniük a hörgők nyálkahártyáján, hamar kialakul a nyálkahártya lokális gyulladása: megduzzad, sárgás-zöldes, nyúlós váladékot termel, mely összeragasztja a csillószőröket, akár hörgőgörcsöt, légszomjat is okozhat.

A hideg időben gyakran köhögünk, krákogunk, van, hogy rekedt a hangunk, megszólalás előtt köszörülni kell a torkunkat, másoknak a környezetet zavaró szokásává válik a krákogás, s van, aki szeretné, de nem tudja abbahagyni – ilyenkor már máshol kell keresnünk a kiváltó okokat.

Az ausztrál és amerikai bemutató után hazánkban is láthatta a közönség a Just One Drop (Csak egy csepp) című dokumentumfilmet, amelyet 8 éven át a világ számos országában forgattak orvosokkal, történészekkel, tudósokkal, homeopatákkal és páciensekkel. „Azért készítettem ezt a filmet, hogy párbeszédet kezdeményezzek a homeopátiáról. Ez a film jóval többről szól, mint a homeopátia: a választás szabadságáról az egészségügyben.” – nyilatkozta Laurel Chiten, a film rendezője.

Lassan vége a télnek, mégis egyre többen panaszkodnak torokfájásra, melyet valójában nem a hideg, hanem döntően a vírusok okoznak, ám lehet bakteriális eredetű is. A tünetek enyhítésére az első napokban bevethetjük a házi praktikákat is, de ha a panaszok nem múlnak, sőt erősödnek, forduljunk inkább orvoshoz!

Orrdugulást az egyszerű nátha mellett allergia, orrpolip vagy orrsövényferdülés is eredményezhet. Tapasztalatok szerint, ha tartósan szájon át lélegzünk, és nem találunk gyors megoldást az orrdugulás megszüntetésére, a következmény – a nyálkahártyák kiszáradása mellett – rossz közérzet, köhögés, sőt fertőzés is lehet.

Sajnos hajlamosak vagyunk félvállról venni az igen gyakori náthás, meghűléses tüneteket, s nem gondolunk arra, hogy az elhúzódó panaszok komoly szövődményekkel járhatnak.

A civilizáció egyik „áldása”, hogy a boltokban kapható élelmiszerek többségét csak úgy tudják tartósítani, hogy egyrészt kivonják belőlük a szerves anyagok többségét, másrészt telerakják tartósítószerekkel, íz- és színfokozóval, aminek következtében az évek során jelentős mennyiségű salakanyag halmozódik fel szervezetünkben. A mérgeket a zsírszövet raktározza el, ezért akár fogyókúra, akár immunerősítés a célunk, kezdjük a salaktalanítással, méregtelenítéssel!

Amikor elég hosszan alszik, mégis fáradtan ébred, és napközben sem érzi túl energikusnak magát, érdemes végiggondolni az okokat és a lehetséges megoldásokat!

Nem csoda, ha az egész éves munka, rohanás után év végére teljesen kimerülünk, fáradtnak, gyengének, rosszkedvűnek érezzük magunkat. Ilyenkor már a kávé sem segít, a „lemerült elemnek” töltődésre van szüksége, ami esetünkben a pihenés, kikapcsolódás, relaxáció és főként az alvás. Mi is történik velünk az alvás során, és vajon mi, ha megvonjuk magunktól?

Az állandó fáradtság gyakori oka a vashiány, ami elsősorban a nőket érinti. Mivel igen kellemetlen tüneteket okoz, mindenki igyekszik mielőbb javítani az értékeit. Ma már kaphatók vastartalmú étrend-kiegészítők, ám vasraktáraink feltöltésében a táplálkozásunknak is jelentős szerepe van.

A nyirokmirigyek az immunrendszer fontos részei. Fertőzések következtében megduzzadnak, majd a betegség leküzdésével visszanyerik eredeti méretüket. Figyeljünk fel azonban arra, ha a megnagyobbodás látszólag ok nélkül történik, vagy a fertőzés megszűnését követően, hetek alatt sem múlik el!

A hideg téli idő kedvez a meghűléses betegségeknek. Ezek megelőzésére, a tünetek enyhítésére kevés olyan kellemes gyógymód létezik, mint az aromaterápia. Illóolajos fürdő, gyógynövényes szauna, aromamasszázs, inhaláció, aromalámpában történő párologtatás – mindenki kedve és vérmérséklete szerint választhat a változatos módszerek közül!

A bélflóra összetételének zavarai – melyek az antibiotikum használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze – szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával, az allergiákkal és az asztmával. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ: milyen szerepet játszik a bélflóra az immunrendszer működésében, szabályozásában.