Selye János, magyar származású tudós kutatásai során megállapította, hogy a stressz szakaszai kémiai „sebhelyeket” hagynak maguk után, amik kitörölhetetlenek, és ha túl intenzíven halmozódnak fel, a sejtek gyors öregedését vonják maguk után.
Bár a XX. század legnagyobb népegészségügyi fordulata a fertőzések visszaszorítása volt, még manapság is komoly harcot vívunk ellenük. A fertőzéseket vírus, baktérium, egysejtű, gomba, rovar és féreg is okozhatja. Egy egészséges immunrendszer a legtöbb vírussal pár nap alatt elbánik, de a baktériumok ellen például, jól jön a külső segítség. Csak győzzünk eligazodni a tünetek és gyógymódok útvesztőjében!
A téli időszakban általában nagyobb figyelmet fordítunk immunrendszerünk erősítésére, ám gyakran épp mindennapi szokásainkkal ártunk a legtöbbet. Mit NE tegyünk, hogy a náthás, influenzás hónapokat könnyebben átvészeljük?
Citrom, narancs, paprika, káposzta, karalábé, karfiol, alma, snidling, sárgarépa, cékla, spenót, mustármag és vizitorma. Vajon mi a közös e sokféle színű, ízű és formájú élelmiszerben?
Gyakran ismételt bölcsesség, hogy a betegségek jelentős része lelki eredetű. Tekintsük át, mennyiben igazolta a tudomány e népi bölcsességet, majd vizsgáljuk meg, milyen objektív bizonyítékok léteznek a lélek mibenlétére.
A KAQUN egy speciális klaszterszerkezetű víz, mely egyedi, stabil és kötött formában tartalmaz és tárol oxigént. Egyrészt palackozott ivóvízként, másrészt kádfürdő formájában áll rendelkezésre a KAQUN fürdőklubokban.
Újabb bizonyítást nyert, hogy azok az emberek, akik rendszeres testmozgást végeznek, kevésbé esnek depresszióba és más mentális betegségekbe, mint azok, akik nem sportolnak.
Őszi-téli borongós, szürke estéken hajlamosabbak vagyunk a rosszkedvre, lehangoltságra, melyet gyógynövényekkel és kellemes illóolajokkal egyaránt enyhíthetünk, ha tudjuk, melyiket válasszuk.
Ősszel sok kisgyermek kerül bölcsödébe, óvodába. A megszokott otthoni környezet után az új közösségben a kicsik sok, korábban ismeretlen kórokozóval találkoznak. Az immunrendszer éréséhez fontos, hogy bizonyos fertőzéseken átessenek, hogyan segíthetünk mégis, hogy elkerüljük a gyakori náthát, megfázást?
Az ősz beköszöntével, egyre gyakrabban náthásodunk be és az influenzát sem könnyű ilyenkor elkerülni. A legújabb kutatások bizonyítják, hogy rendszeres testmozgással megelőzhetők az ilyen jellegű betegségek, ám szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a túl intenzív sport akár még árthat is a betegnek.
A környezeti feltételekhez – például jelen esetben a nyári hőséghez – az élőlények alapvetően kétféle módon alkalmazkodnak. Vannak a „konformisták”, és vannak a „regulátorok”. Mi, emberek, ez utóbbi csoporthoz tartozunk. Lássuk, mit is jelent mindez?
Kutatók hangsúlyozzák, hogy a melanómát nem az UV-sugárzás okozza, s a mértékletes, leégés nélküli napozás kifejezetten egészséges. Egyes napvédő szerek azonban nemcsak gátolják a létfontosságú D-vitamin szintézisét, hanem aktívan serkenthetik a melanóma vagy más daganatok kialakulását.
Hét vezető brit egészségügyi csoport hivatalos közleményt adott ki, amely cáfolja az előző évtizedek napozásellenes álláspontját. A közlemény elismeri, hogy a napozás egészséges, és annak érdekében, hogy szervezetünk több D-vitamint állítson elő, több időt kellene a napon töltenünk.
Manapság már köztudott, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég először sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, sőt a gének szintjén is tetten érhető.
A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hiánya súlyos testi, lelki és mentális zavarokat eredményez. Mivel szervezetünk nem képes jódot termelni, ezért azt táplálékainkból, ivóvizünkből kell pótolni, azonban hazánk területe nagyrészt jódhiányos.
Workalcoholism – így is nevezik a munkamániát, amely nevének megfelelően komoly betegséget takar. Az ebben szenvedők szinte észrevétlenül csúsznak bele egy olyan állapotba, amelyben az öröm és az önigazolás egyetlen forrása a munka, amely szinte minden mást kiszorít az életből. A következmények pedig nem csak lelki, de testi problémákban is jelentkeznek.
Nyáron jelent meg magyar nyelven az a nemzetközi bestseller, melynek címe: Mennybe döngölve. Nem csak azoknak ajánljuk „tankönyvként”, akik már 1-2 stroke-on átesve, gyógyulást és reményt keresnek, hanem okulásként, megelőzésként mindenkinek, hogy a rohanás, túlhajszoltság közepette módjuk legyen idejében átértékelni életüket és prioritásaikat.
Talán meglepő, de egészségi állapotunk, közérzetünk nem csak a nemünktől és a korunktól függ, de a képzettségünktől is. A témában folyó, egymástól független kutatások szerint, a tanultabb személyeknek kisebb panaszaik vannak, és összességében egészségesebbnek mondhatók, sőt akár tovább is élhetnek.
A dohányzás szenvedélybetegség, amely egyaránt káros és veszélyes a dohányzó és környezete számára, legyen az akár munkahely, akár a család. A leszokáshoz nem elegendő pusztán a biológiai szükségletek, azaz a nikotin pótlása tapasszal, rágógumival vagy gyógyszerrel, szükség lehet olyan pótcselekvésekre is, amelyekkel az orális fixáció enyhíthető.
Sok várandós kismamával beszélgetve rá kellett jönnöm, hogy a szülést a legtöbben saját „szükséges rossz” élményüknek tekintik, mely után a megérdemelt „jutalom” lesz gyermekük. Sajnos manapság olyan szinten megrendült a saját testünkbe vetett hitünk, hogy azt hisszük, az az esemény, melyre a női test az evolúció során, évmilliók alatt formálódott, meghaladja képességeinket. Az pedig már fel sem merül bennünk, hogy van jobb mód gyermekünk hogylétének megállapítására, mint a 4D-s ultrahang…
Kultúránk folyamatosan változó gyermeknevelési divatjai között csak kapkodják fejüket a kismamák. Saját anyai ösztöneikbe vetett bizalmuk helyett, gyakran már a várandósság előtt megveszik az éppen aktuális Nagykönyvet, mely a legkülönfélébb praktikákat vonultatja fel, hogyan lehetünk tökéletes szülei szándékaink szerint zseninek nevelt gyermekünknek.
Amíg testünk a télvégi időszak vírusaival, baktériumaival birkózik, addig lelkünket a szürkeség, a napfény hiánya, a rövid nappalok terhelik meg. Mindez igen sokaknál állandó lehangoltságot, álmosságot, rosszkedvet eredményez, melybe nem nyugodhatunk bele – tennünk kell ellene valamit.
Lassan véget ér a tél, s a vele járó hideg és szürkeség. Önmagában ez is örömre adhat okot, ám sokan nem elégszenek meg ennyivel, más örömökre is vágynak. Sőt egyre többen tudják is, hogyan biztosíthatják ezt maguknak hosszú távon. Nem egyébre gondolunk, mint a „boldogsághormonnak” elkeresztelt endorfinokra, melyek csodát tehetnek velünk, ráadásul számtalan módon „varázsolhatjuk” őket elő saját testünkből.
A Journal of Psychiatric Research egy korábbi számában megjelent tanulmány szerint a ginkgo biloba kivonatát számos nagy vizsgálat hatásosnak találta a korral járó szellemi hanyatlás, valamint szorongás és depresszió kezelésére, továbbá egészséges idősek szellemi és szociális funkcióinak javítására.
A legtöbb ember számára az evés-ivás nemcsak létfenntartás, hanem fontos hétköznapi örömforrás is, melyet a „torkosok” gyakran túlságosan is kihasználnak. A tápanyagok felvétele és hasznosítása mellett azonban, a szervezet működése közben keletkezett anyagcseretermékek, káros anyagok, elhasználódott, elöregedett sejtalkotók, illetve a felszívódás során a vérbe került mérgező anyagok eltávolítása fontos, gyakran igen megterhelő feladatot ró szakadatlanul dolgozó kiválasztó szerveinkre, melyekről szinte tudomást sem veszünk.
Manapság egyre több nő vállal gyermeket 35, sőt 40 éves kor felett. E tendenciának kétségtelen előnyei és vitathatatlan hátrányai is vannak. A kérdés tehát nem az, hogy e jelenség jó vagy rossz, hanem hogy – szembesülve e kihívással – a kockázatok reális felmérésével, találunk-e optimális megoldást azok minimalizálására – az egészséges utódok érdekében.
Az egész immunrendszer szempontjából kitüntetett figyelmet érdemel a velünk együtt élő mikroorganizmusok együttese, az ún. normál, azon belül is a hasznos bélflóra. Az élet kezdetén, az anyatejjel táplált csecsemőknél, a hasznos flóra aránya 95–98%. Vegyes táplálkozásra áttérve, ez a kitűnő arány messze a miniálisan kívánatos 40–45%-os határ alá csökken. Hazánkban jelenleg a felnőttek szervezetében átlagosan mindössze 1–2%-nyi (!) hasznos baktérium él, arányuk csak a legritkábban haladja meg a 12%-ot. Mindez magyarázatot adhat a gyomor-bélrendszeri és keringési megbetegedések rendkívüli gyakoriságra és az immungyengeségre is.
Szervezetünk „vegykonyhája” csak adott pH-tartományban képes megfőzni életünk levesét! A legtöbb betegség kiváltó oka a túlsavasodás. A test lúgosítása és ásványianyag-készleteinek újraépítése minden terápia alapköve. Ez elsősorban természetes, bázisokban gazdag táplálkozással valósítható meg.
Az ember állandó kölcsönhatásban él környezetével, melynek ingereire mindenkori fejlettségének megfelelően reagál. A létfontosságú külső-belső egyensúly folyamatos fenntartását bonyolult idegi, hormonális és immunológiai mechanizmusok biztosítják. Kérdés persze, hogy milyen sikerrel, és befolyásolhatjuk-e egyáltalán ennek hatékonyságát?
