Mozgásterápia

A lassú tűzön, hosszú ideig főzött csontból finom leves készíthető, mely az egészség és fiatalosság megőrzéséhez szükséges kollagén bőséges forrása. Napjainkban a kollagén szinte varázsszóvá vált, de ezúttal teljesen indokolt a felhajtás, amit körülötte csapnak.

40-50 éves kor felett sem kell lemondanunk a remek fizikai kondícióról, a könnyedebb tréningekről és a komoly edzésről sem. Ebben az életkorban azonban már előtérbe kell, hogy kerüljön a sérülések megelőzése, a biztonság!

A home office, a bezártság, a közösségi, baráti és társasági érintkezés, a programok, események hiánya miatt sokak számára a sport jelenti a „menekülési útvonalat”. Rengetegen kezdtek el futni, tornázni, olyanok is, akik soha nem sportoltak, s a kezdeti lelkesedéstől fűtve, fokozatosság nélkül vágtak bele az edzésbe, megfelelő erőnlét és felkészültség nélkül. Vajon, milyen tapasztalatokat szereztek?

A Glasgow Caledonian University kutatása egyértelműen bizonyítja, hogy az életkor előrehaladásával, a csontok épségének leghatékonyabb őrzője egészen biztosan nem az inaktív élet vagy az ágynyugalom, hanem épp ellenkezőleg: a rendszeresen végzett erősítő gyakorlatok.

Kimerítő edzés, energiatartalékokat felemésztő sportteljesítmény, túlfeszített fizikai munka, szívpanaszok, esetleg szívritmuszavar? Tapasztalatok szerint ilyen esetekben hasíthat belénk a felismerés, hogy talán hiányt szenvedünk valamilyen fontos tápanyagból.

A térdízületi kopás főként az idősebb korosztály betegsége. Minél öregebbek vagyunk, annál nagyobb az esélye a porckopás kialakulásának. Az érintettek között azonban egyre több a fiatal. Mit tegyünk, hogy elkerüljük, megelőzzük a bajt?

Fiatalabb korban sem ritka, de 60 év felett a lakosságnak csaknem a fele szenved valamilyen komolyabb ízületi betegségben, 10%-uk gyógyszert is szed rá. Sajnos az elváltozások jó része azokkal legfeljebb csak tünetmentessé tehető, érdemes tehát megismernünk néhány kiegészítő vagy alternatív módszert, melyekkel állapotjavulást is elérhetünk.

A koronavírus-járvány szempontjából – az idősek mellett – a krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedők is rizikócsoportot képeznek, így esetükben is indokolt a fokozott óvatosság. Ám ők sem mondhatnak le a napi rendszeres testmozgásról, ahogyan a csontritkulással vagy ízületi problémákkal küzdők sem, mivel állapotuk az inaktív életmód mellett rosszabbodhat!

A koronavírus-járvány ideje alatt a „maradj otthon” és a kötelező távolságtartás elvét követve sem mondhatunk le a napi rendszeres testmozgásról, mely a testi-lelki egészség fenntartásához kulcsfontosságú. Minden kreativitásunkra szükség lehet, hogy az időseknek és a gyerekeknek is vidám, pezsdítő, változatos mozgásformákat találjunk ki a „bezártság” előttünk álló időszakára.

Talán furcsán hangzik, de életmódunk egyes elemei is vezethetnek ízületi fájdalmakhoz, a hüvelykujjunktól egészen a térdünkig. A megoldáshoz nemcsak az orvosi kezelés, de a tudatosság is fontos!

Egy bizonyos életkor után egyre többet ülünk, egyre kevesebbet mozgunk. A legtöbbek életéből teljesen kimarad a hosszas, mindennapos gyaloglás, testmozgás, melyen az emberi test – evolúciósan kialakult – egészséges működése alapszik. Hazánkban jelenleg közel egymillió ember szenved csontritkulásban…

A túlsúlyos, elhízott emberek életmódváltása mindenképp nagy döntés, amihez nagy lelkierő és – jó esetben – komoly felkészülés szükséges. Ne úgy gondoljunk a sportra, mint kényszerű időtöltésre, melynek eredményeként majd kisebb nadrágba férünk bele! A fogyással ugyanis csökkenthetjük komoly betegségek rizikóját, ráadásul önértékelésünk is javul.

Se a tél végi hideg idő, se az esetleges ízületi fájdalom nem ad felmentést az egészséget védő, állóképességet és mozgékonyságot fenntartó, csontritkulást fékező rendszeres testmozgás alól. A túl sok pihenés, fotelben a tv előtt ücsörgés elgyengítheti az izmokat, ami fokozhatja az esetleges mozgásszervi panaszokat.

A multivitaminok és étrend-kiegészítők mellett szervezetünk ellenállóbbá tételének egyszerű, természetes módszere a testmozgás. Ha sikerül rátalálnunk a számunkra ideális sportra, annak nemcsak testi, de lelki hatásait is élvezhetjük.

A kalcium pótlás sokak számára elengedhetetlen. Mégis egyre többen aggódnak amiatt, hogy a kalcium lerakódik, és nem a megfelelő módon épül be. Valóban nem mindegy, milyen formában pótoljuk?

Akiknél csontritkulást diagnosztizálnak, hajlamosak azt gondolni, hogy mostantól óvakodniuk kell minden mozgásfajtától, mert csak így előzhetik meg a csonttöréseket. A valóság azonban épp ennek ellenkezője!

Az ösztrogén és az ízületi gyulladás kapcsolatát jelenleg is kutatják. Nem kizárt, hogy a női nemi hormon csökkenő szintje összefüggésbe hozható a gyulladás megjelenésével. Köztudott, hogy a csontritkulás is gyakrabban érinti a hölgyeket, így a problémák összeadódnak, s az eredmény nem „csak” a fájdalom, hanem változó mértékű mozgáskorlátozottság és életminőség-romlás is lehet.

A mozgásszegény életmód – az elhízás, cukorbetegség és a szív-érrendszeri problémák mellett – gyötrő mozgásszervi panaszok kiindulópontja is lehet. Az isiász (ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába) például, kifejezetten a modern kor, egész pontosan az ülő ember betegsége.

Ahogy a folytonos ülés, a mozgásszegény életmód, úgy a túlzásba vitt testmozgás, a túlhajtott sportolás, a mértéktelen edzés, a bemelegítés vagy a levezető nyújtás elmulasztása is fájdalmakhoz, sérülésekhez vezethet. Emiatt aztán épp arról kell lemondanunk, ami fontos számunkra: a mozgásról. Néhány fontos szabály betartásával elkerülhetjük, vagy utólag enyhíthetjük a következményeket.

Mi az a glükozamin? Hogyan segít csökkenteni a térdízületi artrózis tüneteit? Íme!

Az ízületi gyulladás igen szerteágazó tüneteket okozhat a reggeli ízületi merevségtől a duzzanatig. Szeretnénk felhívni a figyelmet azokra az általános, illetve egyes ízületekre jellemző specifikus tünetekre, melyekkel mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni.

Testünkben minden ízület egy kifinomult mérnöki alkotás. Felületüket porc borítja, melynek legfontosabb alkotóeleme (67%-ban) a kollagén, mely anyagával hálószerűen védelmezi és táplálja azokat. Idővel, a kollagéntermelés csökkenésével, romlik a porcok rugalmassága, emiatt lesz egyre nehezebb mozogni, szaladni, ugrálni.

Mindenkinek az életében eljön az a pillanat, az a szituáció, amikor eldönti, hogy szeretne, vagy az egészségi állapota miatt fontos elkezdenie mozogni. Sokan abba a hibába esnek, hogy hosszú kihagyás után azt hiszik, egyből bármivel lehet kezdeni, sőt igazából nekik a leggyorsabb, legnehezebb és leghatékonyabb mozgásformák valók, melyeknek az eredménye rövid időn belül látványos lehet.

Egy korábbi cikkemben már kifejtettem, hogy az ízületi problémák javításához, az ízületek épségének megőrzéséhez – a rendszeres testmozgáson kívül – három természetes anyagra van szükség: kollagénre, proteoglikánokra és hialuronsavra. Ahhoz, hogy jobban megértsék javaslataim fontosságát, érdemes megismerniük az életünk minden mozdulatát lehetővé tévő ízületek csodás szerkezetét, felépítését, működését.

A modern kultúrákban az egészségügyi panaszok nagy része abból fakad, hogy mindennapos aktivitásunk eltér attól, amire genetikailag adaptálódtunk.

Mindenki jól ismeri azt a tényt, hogy a fogyás komplex folyamatok eredménye, és a testmozgás is egyik kulcsa a sikernek. Hosszú távú eredményt csak alaposan átgondolt, türelmes munkával lehet elérni. Ahogy a mindennapi testmozgás, úgy az étrend átalakítása is kulcsfontosságú, nem tanácsos azonban eltérni az egészséges étkezés alapvető szabályainak betartásától.

Világszerte növekszik a főként nagyízületeket (térd, csípő) érintő kopásos betegségek gyakorisága. Kézenfekvő magyarázat lehetne erre a születéskor várható élettartam növekedése, a népesség nyugati országokban történő elöregedése, ám ezzel még nem értünk az oknyomozás végére, hiszen a panaszok – meglepő módon – fiatal korban is jelentkeznek.

Térdünk a legemberibb testrészünk, hiszen a két lábon járás miatt felszabadult kezeink használata tette lehetővé agyunk fejlődését. Az emberi térd, talán azért, mert még csak 3 millió éves, nagyon sérülékeny, bonyolult szerkezet. Idősebb korban, vagy túl sok, esetleg túl kevés testedzés hatására a térdízület gyengül, a térd instabillá, sérülékennyé válik. Az igen gyakori térdízületi kopások egyik oka a többszöri, nem szakszerűen kezelt térdsérülés.

Akár zsibbadást, fájdalmat érzékelünk a derekunkban, lábunkban, akár tüsszentéskor, köhögéskor nyilall bele a fájó érzés, könnyen lehet, hogy isiász okozza a tüneteket. Tapasztalatom szerint igen sok tévhit kering a köztudatban erről a kórképről, melyeket érdemes tisztázni.

Legyen szó meszes vállról, sarokcsonti kinövésről vagy ún. ugrótérdről, sok esetben a kombinált terápia a célravezető gyógymód. Milyen terápiákat lehet kombinálni?