Mozgásterápia

Az ízületi gyulladás igen szerteágazó tüneteket okozhat a reggeli ízületi merevségtől a duzzanatig. Szeretnénk felhívni a figyelmet azokra az általános, illetve egyes ízületekre jellemző specifikus tünetekre, melyekkel mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni.

Testünkben minden ízület egy kifinomult mérnöki alkotás. Felületüket porc borítja, melynek legfontosabb alkotóeleme (67%-ban) a kollagén, mely anyagával hálószerűen védelmezi és táplálja azokat. Idővel, a kollagéntermelés csökkenésével, romlik a porcok rugalmassága, emiatt lesz egyre nehezebb mozogni, szaladni, ugrálni.

Mindenkinek az életében eljön az a pillanat, az a szituáció, amikor eldönti, hogy szeretne, vagy az egészségi állapota miatt fontos elkezdenie mozogni. Sokan abba a hibába esnek, hogy hosszú kihagyás után azt hiszik, egyből bármivel lehet kezdeni, sőt igazából nekik a leggyorsabb, legnehezebb és leghatékonyabb mozgásformák valók, melyeknek az eredménye rövid időn belül látványos lehet.

Egy korábbi cikkemben már kifejtettem, hogy az ízületi problémák javításához, az ízületek épségének megőrzéséhez – a rendszeres testmozgáson kívül – három természetes anyagra van szükség: kollagénre, proteoglikánokra és hialuronsavra. Ahhoz, hogy jobban megértsék javaslataim fontosságát, érdemes megismerniük az életünk minden mozdulatát lehetővé tévő ízületek csodás szerkezetét, felépítését, működését.

A modern kultúrákban az egészségügyi panaszok nagy része abból fakad, hogy mindennapos aktivitásunk eltér attól, amire genetikailag adaptálódtunk.

Mindenki jól ismeri azt a tényt, hogy a fogyás komplex folyamatok eredménye, és a testmozgás is egyik kulcsa a sikernek. Hosszú távú eredményt csak alaposan átgondolt, türelmes munkával lehet elérni. Ahogy a mindennapi testmozgás, úgy az étrend átalakítása is kulcsfontosságú, nem tanácsos azonban eltérni az egészséges étkezés alapvető szabályainak betartásától.

Világszerte növekszik a főként nagyízületeket (térd, csípő) érintő kopásos betegségek gyakorisága. Kézenfekvő magyarázat lehetne erre a születéskor várható élettartam növekedése, a népesség nyugati országokban történő elöregedése, ám ezzel még nem értünk az oknyomozás végére, hiszen a panaszok – meglepő módon – fiatal korban is jelentkeznek.

Térdünk a legemberibb testrészünk, hiszen a két lábon járás miatt felszabadult kezeink használata tette lehetővé agyunk fejlődését. Az emberi térd, talán azért, mert még csak 3 millió éves, nagyon sérülékeny, bonyolult szerkezet. Idősebb korban, vagy túl sok, esetleg túl kevés testedzés hatására a térdízület gyengül, a térd instabillá, sérülékennyé válik. Az igen gyakori térdízületi kopások egyik oka a többszöri, nem szakszerűen kezelt térdsérülés.

Akár zsibbadást, fájdalmat érzékelünk a derekunkban, lábunkban, akár tüsszentéskor, köhögéskor nyilall bele a fájó érzés, könnyen lehet, hogy isiász okozza a tüneteket. Tapasztalatom szerint igen sok tévhit kering a köztudatban erről a kórképről, melyeket érdemes tisztázni.

Legyen szó meszes vállról, sarokcsonti kinövésről vagy ún. ugrótérdről, sok esetben a kombinált terápia a célravezető gyógymód. Milyen terápiákat lehet kombinálni?

A csípőízületi kopás igencsak megnehezítheti a mindennapokat, ezért érdemes még idejében elkezdeni a kezelését, hogy megelőzhető legyen a csípőprotézis műtét. Ismerjük meg tehát a hajlamosító tényezőket és a kezelési lehetőségeket!

Kiver a víz, amikor a tengő-lengő nyugdíjasok számára pártok és önkormányzatok ingyen virslis „kultúrprogramokat” szerveznek. Nem törvényszerű, hogy leamortizált testben vegetáljuk végig a nekünk kirótt időt – túl értékesek vagyunk ehhez! Ne hagyjuk parlagon heverni képességeinket!

Se a téli hideg idő, se az esetleges ízületi fájdalom nem ad felmentést az egészséget védő, állóképességet fenntartó rendszeres testmozgás alól. A túl sok pihenés, a fotelben a tv előtt ücsörgés elgyengítheti az izmokat, ami tovább fokozhatja fájdalmainkat. Íme, a 10 leghasznosabb tanácsunk.

Ha szeretnénk szervezetünket ellenállóbbá tenni a téli időszakban, akkor az immunerősítést szolgáló étrend-kiegészítők mellett ne riadjunk vissza a szabadban végzett intenzív testmozgástól sem!

Egy amerikai kutatás eredményei szerint sosem késő elkezdeni a testmozgást, hiszen minden, a negyvenes-ötvenes életévekben végzett edzésmunka sokszorosan megtérül a későbbiekben, hiszen alapvetően befolyásolja az időskori egészségi állapotot is.

Az ízületi gyulladás (ostheoarthritis) igen gyakori betegség, mely komoly fájdalmat és mozgáskorlátozottságot is okozhat. Fontos ismernünk ezért a legfőbb kockázati tényezőket, hogy a megelőzés vagy az állapotromlás mérséklése érdekében megtehessük azt, ami rajtunk múlik.

Világszerte megfigyelhető tendencia, hogy egyre növekszik a térd- és csípőízületeket érintő fájdalmas betegségek gyakorisága. A reumatológiai rendeléseken a páciensek nagy hányadát a kopásos ízületi gyulladásban – orvosi terminológiával osteoarthritisben (OA) – szenvedő betegek teszik ki. Mindez összefügg a várható élettartam növekedésével, a népesség elöregedésével, de ugyanilyen mértékben a helytelen életmóddal is. Ne csupán az orvosoktól várjuk tehát a megoldást, hiszen a megelőzés, és az állapotromlás fékezése terén mi magunk is sokat tehetünk!

A hétköznapjainkat gyakran kísérő tartós stressz, az aggodalmak, szorongások előbb-utóbb nemcsak lelki, de testi panaszokat is eredményeznek. A közismertebb pszichoszomatikus betegségek – magas vérnyomás, szívritmuszavar, egyéb szív-érrendszeri betegségek, gyomorfekély, gyulladásos bélbetegségek stb. – mellett gyakran jelentkeznek mozgásszervi panaszok, izom- és ízületi fájdalmak is. A krónikus fájdalom elviselése ugyanakkor önmagában – lelki okok nélkül is – feszült, stresszes állapotot eredményez – s ezzel már be is zárult az ördögi kör.

A hosszan tartó nyári meleg igen kedvező volt a vízparti üdüléshez, nyaraláshoz, ám igencsak rontotta a visszérbetegek állapotát. E panaszt sokan csak esztétikai problémának gondolják, pedig kezeletlenül, súlyos szövődményei is lehetnek. Érdemes tehát idejében tennünk a megelőzés vagy állapotjavítás érdekében.

A traumák, sportsérülések mellett a vállal kapcsolatos tartós panaszok leggyakoribb formája az ízületi gyulladás (arthritis), mely más ízületekre is kiterjedhet. Ne keverjük össze azonban ezzel az igen gyakori „befagyott váll” szindrómát, melyen megfelelő kezelésekkel hatékonyan segíthetünk.

A nyári kánikulát követően, ősz kezdetén ismét sokan belevágnak a szabadtéri edzésekbe, akár versenyekre készülve, akár „csupán” egészségük és állóképességük megőrzése érdekében. Érdemes azonban megfelelően felkészülnünk a fokozott terhelésre, pláne, ha előtte átmenetileg inaktív életmódot folytattunk!

A sportsérülés és a sportártalom igen eltérő fogalmak, s a megelőzés és kezelés során is gyakran más feladatot jelentenek. Tekintsük át röviden, mi mindenre kell gondolnunk a megelőzés és kezelés során, hogy mielőbbi állapotjavulást érhessünk el!

Az ízületi problémák javításához és épségük megőrzéséhez négy természetes anyagra van szükség: kollagénre, proteoglikánokra, hialuronsavra és MSM-re. Az első három építi és védi az ízületeket, míg a negyediknek gyulladásgátló hatása van.

A szakmai ajánlás szerint heti 150 perc kardio-, plusz 40-60 perc izomfejlesztő mozgás rendszeres gyakorlása kell minimum ahhoz, hogy fittnek érezhessük magunkat, és megőrizhessük egészségünket. Jó hír, hogy egy friss nemzetközi tanulmány szerint heti egyszeri testmozgásnak nagyobb szerepe van, mint eddig gondoltuk, sőt már az első edzésnek is van egészségvédő hatása.

A reumatológiai rendeléseken megjelenő páciensek nagy hányadát a kopásos ízületi gyulladásban – orvosi terminológiával osteoarthritisben (OA) – szenvedő betegek teszik ki. E tendencia világszerte megfigyelhető: egyre növekszik a térd- és csípőízületeket érintő fájdalmas betegségek gyakorisága. Mindez összefüggésbe hozható a várható élettartam növekedésével, a népesség elöregedésével, illetve életmódi tényezőkkel is, tehát kialakulásának megelőzése, fékezése érdekében mi magunk is sokat tehetünk.

Míg fiataloknál főként a sportolás közben szerzett sérülés okozhat térdfájdalmat, addig idősebbeknél – akár már 40 éves kortól – a leggyakoribb ok az ízületek kopása, elhasználódása, gyulladása. Amerikai kutatások szerint azonban az osteoathritis kockázatát jelentősen csökkenthetjük rendszeres sporttal, ám nem mindegy, milyen jellegű mozgást végzünk.

Aki már próbált súlyfelesleggel edzeni, az jól tudja, hogy kín és szenvedés ugyanazokat a gyakorlatokat ugyanolyan intenzitással és ismétlésszámmal végezni, ami a karcsúbbaknak jóval könnyebb. Mindez nem csoda, hiszen a molettebb ember mozgása eleve nehézkesebb, s ha mégis megpróbálja követni az edzettebbek és vékonyabbak edzéstervét, akkor nemcsak csalódottá válhat, de akár le is sérülhet.

Negyven felett egyre többen panaszkodnak a fájó nyak-, váll-, derék-, térd- vagy ujjízületek miatt, sőt a porckopás egyre több fiatalt is érint. Íme, néhány hatékony tipp a fájdalom csillapítására.

A magyarok fele – saját bevallása szerint – hetente többször is mozog. A legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta, a gyaloglás. Míg a fiatalabbak főként az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbeket gyakran a testi fájdalmak akadályozzák a rendszeres sportban – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.

Hideg van, begubódzunk, és még a szokásosnál is kevesebbet mozgunk, sportolunk. Idegenkedve, a bolondoknak kijáró tisztelettel nézzük odakinn a végletekig elszánt biciklistákat és futókat. Nyugaton és persze északon már nemcsak a fiataloknak, de az idősebbeknek is kedvenc sportágává váltak ezek a szabadidős foglalkozások.