Mozgásterápia

A túlsúlyos, elhízott emberek életmódváltása mindenképp nagy döntés, amihez nagy lelkierő és – jó esetben – komoly felkészülés szükséges. Ne úgy gondoljunk a sportra, mint kényszerű időtöltésre, melynek eredményeként majd kisebb nadrágba férünk bele! A fogyással ugyanis csökkenthetjük komoly betegségek rizikóját, ráadásul önértékelésünk is javul.

Se a tél végi hideg idő, se az esetleges ízületi fájdalom nem ad felmentést az egészséget védő, állóképességet és mozgékonyságot fenntartó, csontritkulást fékező rendszeres testmozgás alól. A túl sok pihenés, fotelben a tv előtt ücsörgés elgyengítheti az izmokat, ami fokozhatja az esetleges mozgásszervi panaszokat.

A multivitaminok és étrend-kiegészítők mellett szervezetünk ellenállóbbá tételének egyszerű, természetes módszere a testmozgás. Ha sikerül rátalálnunk a számunkra ideális sportra, annak nemcsak testi, de lelki hatásait is élvezhetjük.

A kalcium pótlás sokak számára elengedhetetlen. Mégis egyre többen aggódnak amiatt, hogy a kalcium lerakódik, és nem a megfelelő módon épül be. Valóban nem mindegy, milyen formában pótoljuk?

Akiknél csontritkulást diagnosztizálnak, hajlamosak azt gondolni, hogy mostantól óvakodniuk kell minden mozgásfajtától, mert csak így előzhetik meg a csonttöréseket. A valóság azonban épp ennek ellenkezője!

Az ösztrogén és az ízületi gyulladás kapcsolatát jelenleg is kutatják. Nem kizárt, hogy a női nemi hormon csökkenő szintje összefüggésbe hozható a gyulladás megjelenésével. Köztudott, hogy a csontritkulás is gyakrabban érinti a hölgyeket, így a problémák összeadódnak, s az eredmény nem „csak” a fájdalom, hanem változó mértékű mozgáskorlátozottság és életminőség-romlás is lehet.

A mozgásszegény életmód – az elhízás, cukorbetegség és a szív-érrendszeri problémák mellett – gyötrő mozgásszervi panaszok kiindulópontja is lehet. Az isiász (ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába) például, kifejezetten a modern kor, egész pontosan az ülő ember betegsége.

Ahogy a folytonos ülés, a mozgásszegény életmód, úgy a túlzásba vitt testmozgás, a túlhajtott sportolás, a mértéktelen edzés, a bemelegítés vagy a levezető nyújtás elmulasztása is fájdalmakhoz, sérülésekhez vezethet. Emiatt aztán épp arról kell lemondanunk, ami fontos számunkra: a mozgásról. Néhány fontos szabály betartásával elkerülhetjük, vagy utólag enyhíthetjük a következményeket.

Mi az a glükozamin? Hogyan segít csökkenteni a térdízületi artrózis tüneteit? Íme!

Az ízületi gyulladás igen szerteágazó tüneteket okozhat a reggeli ízületi merevségtől a duzzanatig. Szeretnénk felhívni a figyelmet azokra az általános, illetve egyes ízületekre jellemző specifikus tünetekre, melyekkel mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni.

Testünkben minden ízület egy kifinomult mérnöki alkotás. Felületüket porc borítja, melynek legfontosabb alkotóeleme (67%-ban) a kollagén, mely anyagával hálószerűen védelmezi és táplálja azokat. Idővel, a kollagéntermelés csökkenésével, romlik a porcok rugalmassága, emiatt lesz egyre nehezebb mozogni, szaladni, ugrálni.

Mindenkinek az életében eljön az a pillanat, az a szituáció, amikor eldönti, hogy szeretne, vagy az egészségi állapota miatt fontos elkezdenie mozogni. Sokan abba a hibába esnek, hogy hosszú kihagyás után azt hiszik, egyből bármivel lehet kezdeni, sőt igazából nekik a leggyorsabb, legnehezebb és leghatékonyabb mozgásformák valók, melyeknek az eredménye rövid időn belül látványos lehet.

Egy korábbi cikkemben már kifejtettem, hogy az ízületi problémák javításához, az ízületek épségének megőrzéséhez – a rendszeres testmozgáson kívül – három természetes anyagra van szükség: kollagénre, proteoglikánokra és hialuronsavra. Ahhoz, hogy jobban megértsék javaslataim fontosságát, érdemes megismerniük az életünk minden mozdulatát lehetővé tévő ízületek csodás szerkezetét, felépítését, működését.

A modern kultúrákban az egészségügyi panaszok nagy része abból fakad, hogy mindennapos aktivitásunk eltér attól, amire genetikailag adaptálódtunk.

Mindenki jól ismeri azt a tényt, hogy a fogyás komplex folyamatok eredménye, és a testmozgás is egyik kulcsa a sikernek. Hosszú távú eredményt csak alaposan átgondolt, türelmes munkával lehet elérni. Ahogy a mindennapi testmozgás, úgy az étrend átalakítása is kulcsfontosságú, nem tanácsos azonban eltérni az egészséges étkezés alapvető szabályainak betartásától.

Világszerte növekszik a főként nagyízületeket (térd, csípő) érintő kopásos betegségek gyakorisága. Kézenfekvő magyarázat lehetne erre a születéskor várható élettartam növekedése, a népesség nyugati országokban történő elöregedése, ám ezzel még nem értünk az oknyomozás végére, hiszen a panaszok – meglepő módon – fiatal korban is jelentkeznek.

Térdünk a legemberibb testrészünk, hiszen a két lábon járás miatt felszabadult kezeink használata tette lehetővé agyunk fejlődését. Az emberi térd, talán azért, mert még csak 3 millió éves, nagyon sérülékeny, bonyolult szerkezet. Idősebb korban, vagy túl sok, esetleg túl kevés testedzés hatására a térdízület gyengül, a térd instabillá, sérülékennyé válik. Az igen gyakori térdízületi kopások egyik oka a többszöri, nem szakszerűen kezelt térdsérülés.

Akár zsibbadást, fájdalmat érzékelünk a derekunkban, lábunkban, akár tüsszentéskor, köhögéskor nyilall bele a fájó érzés, könnyen lehet, hogy isiász okozza a tüneteket. Tapasztalatom szerint igen sok tévhit kering a köztudatban erről a kórképről, melyeket érdemes tisztázni.

Legyen szó meszes vállról, sarokcsonti kinövésről vagy ún. ugrótérdről, sok esetben a kombinált terápia a célravezető gyógymód. Milyen terápiákat lehet kombinálni?

A csípőízületi kopás igencsak megnehezítheti a mindennapokat, ezért érdemes még idejében elkezdeni a kezelését, hogy megelőzhető legyen a csípőprotézis műtét. Ismerjük meg tehát a hajlamosító tényezőket és a kezelési lehetőségeket!

Kiver a víz, amikor a tengő-lengő nyugdíjasok számára pártok és önkormányzatok ingyen virslis „kultúrprogramokat” szerveznek. Nem törvényszerű, hogy leamortizált testben vegetáljuk végig a nekünk kirótt időt – túl értékesek vagyunk ehhez! Ne hagyjuk parlagon heverni képességeinket!

Se a téli hideg idő, se az esetleges ízületi fájdalom nem ad felmentést az egészséget védő, állóképességet fenntartó rendszeres testmozgás alól. A túl sok pihenés, a fotelben a tv előtt ücsörgés elgyengítheti az izmokat, ami tovább fokozhatja fájdalmainkat. Íme, a 10 leghasznosabb tanácsunk.

Ha szeretnénk szervezetünket ellenállóbbá tenni a téli időszakban, akkor az immunerősítést szolgáló étrend-kiegészítők mellett ne riadjunk vissza a szabadban végzett intenzív testmozgástól sem!

Egy amerikai kutatás eredményei szerint sosem késő elkezdeni a testmozgást, hiszen minden, a negyvenes-ötvenes életévekben végzett edzésmunka sokszorosan megtérül a későbbiekben, hiszen alapvetően befolyásolja az időskori egészségi állapotot is.

Az ízületi gyulladás (ostheoarthritis) igen gyakori betegség, mely komoly fájdalmat és mozgáskorlátozottságot is okozhat. Fontos ismernünk ezért a legfőbb kockázati tényezőket, hogy a megelőzés vagy az állapotromlás mérséklése érdekében megtehessük azt, ami rajtunk múlik.

Világszerte megfigyelhető tendencia, hogy egyre növekszik a térd- és csípőízületeket érintő fájdalmas betegségek gyakorisága. A reumatológiai rendeléseken a páciensek nagy hányadát a kopásos ízületi gyulladásban – orvosi terminológiával osteoarthritisben (OA) – szenvedő betegek teszik ki. Mindez összefügg a várható élettartam növekedésével, a népesség elöregedésével, de ugyanilyen mértékben a helytelen életmóddal is. Ne csupán az orvosoktól várjuk tehát a megoldást, hiszen a megelőzés, és az állapotromlás fékezése terén mi magunk is sokat tehetünk!

A hétköznapjainkat gyakran kísérő tartós stressz, az aggodalmak, szorongások előbb-utóbb nemcsak lelki, de testi panaszokat is eredményeznek. A közismertebb pszichoszomatikus betegségek – magas vérnyomás, szívritmuszavar, egyéb szív-érrendszeri betegségek, gyomorfekély, gyulladásos bélbetegségek stb. – mellett gyakran jelentkeznek mozgásszervi panaszok, izom- és ízületi fájdalmak is. A krónikus fájdalom elviselése ugyanakkor önmagában – lelki okok nélkül is – feszült, stresszes állapotot eredményez – s ezzel már be is zárult az ördögi kör.

A hosszan tartó nyári meleg igen kedvező volt a vízparti üdüléshez, nyaraláshoz, ám igencsak rontotta a visszérbetegek állapotát. E panaszt sokan csak esztétikai problémának gondolják, pedig kezeletlenül, súlyos szövődményei is lehetnek. Érdemes tehát idejében tennünk a megelőzés vagy állapotjavítás érdekében.

A traumák, sportsérülések mellett a vállal kapcsolatos tartós panaszok leggyakoribb formája az ízületi gyulladás (arthritis), mely más ízületekre is kiterjedhet. Ne keverjük össze azonban ezzel az igen gyakori „befagyott váll” szindrómát, melyen megfelelő kezelésekkel hatékonyan segíthetünk.

A nyári kánikulát követően, ősz kezdetén ismét sokan belevágnak a szabadtéri edzésekbe, akár versenyekre készülve, akár „csupán” egészségük és állóképességük megőrzése érdekében. Érdemes azonban megfelelően felkészülnünk a fokozott terhelésre, pláne, ha előtte átmenetileg inaktív életmódot folytattunk!