Prevenció és terápia

Közeleg a tavasz! Alig várjuk, hogy magunkba szívhassuk a zöldellő természet illatát. A napfényben fürdő hegyoldalak, virágzó rétek képe azonban, napjainkban minden ötödik honfitársunk számára, csupán rémálmaik díszlete lehet. Egyre növekszik ugyanis azok tábora, akik már a füvek és virágok gondolatára is tüsszögési rohamot kapnak, fújják az orrukat, és sűrűn könnyeznek.

Az ember maximális csonttömegét 25-30 éves korra éri el, ami a következő 20-25 évben nem változik lényegesen, ám idővel hormonjaink védő funkciója – nőknél korábban, férfiaknál később – megszűnik. Ekkor már rajtunk a sor, hogy ténylegesen tegyünk csontjaink védelme érdekében.

Az élet: a mozgás! Annak korlátozott volta, egyben életterünk beszűkülését is jelenti. Hogyan juthatunk el idáig? Talán észre sem vesszük, hogy veleszületett mozgékonyságunk ellen nap, mint nap milyen aprónak tűnő, de súlyos vétkeket követünk el.

Már a középkorban rájöttek arra, hogy a fogközöket is meg kell tisztítani az ételmaradéktól. Ennek nem csupán esztétikai funkciója van (bár az sem elhanyagolható), hanem egészségügyi oka is. A fogak közzé beszorult ételmaradék elrothad, és fogszuvasodást okoz. Régen csontból készült fogvájóval próbálták megtisztítani e nehezen elérhető területet, később pedig cérnával. Mennyivel egyszerűbb manapság a viaszos, mentolos fogselymekkel! Legalábbis annak, aki használja…

A vese fontos méregtelenítő szervünk, az általa kiválasztott méreganyagok a vizelettel távoznak a szervezetből. Veséink munkájára egy életen át szükségünk van, hiszen a felhalmozódó méreganyagok nemcsak a vesét és hólyagot, hanem ízületeinket és egész szervezetünket károsítják. Segítsük hát vesénk munkáját gyógynövényekkel!

A legfrissebb, nagy európai populációban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban csaknem 6%-os gyakorisággal fordulnak elő. A probléma az, hogy gyakran enyhe, nehezen kimutatható formában van jelen. Korai felismerése azért is fontos, mert jelentős rizikófaktora számos betegségnek, többek között a meddőségnek, a gyakori vetéléseknek, a csökkent étvágy melletti hízásnak, szív- és idegrendszeri panaszoknak.

Szinte mindenki életében előfordul, hogy időnként a szokásosnál erősebben hullik a haja. Vegyük komolyan a normálistól eltérő hajhullást, a haj elvékonyodását, mert ez általában csak tünet, a háttérben nagyrészt valamilyen bel-szervi probléma áll, amely kezelésre szorul. Vegyük hát sorra a hajhullás leggyakoribb okait!

A szív- és érrendszeri betegségek, így a magas vérnyomás, érelmeszesedés, érszűkület és a vénás elváltozások egyaránt népbetegségek. Trombózis következtében például tüdőembólia is kialakulhat, amely az egyik leggyakoribb halálozási ok. Európában évente mintegy félmillióan veszítik életüket emiatt, azaz kétszer annyian, mint emlőrákban, prosztatarákban, HIV és AIDS miatt, illetve a közlekedési balesetekben összesen.

A legújabb átfogó, több mint 40 000 személy adatait feldolgozó tanulmány szerint a légzőszervi és húgyúti fertőzések szerepet játszanak a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásában. Az elemzések alapján például a hörghurut, a tüdőgyulladás vagy a húgyhólyaggyulladás alatt a szívinfarktus kockázata 5-szörösére, az agyvérzésé 3-szorosára növekszik.

Az artériás keringés elégtelensége az érszűkület. A betegség kialakulására hajlamosít az álló munka, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a dohányzás. A keringés javításának fiziológiás ingere az izom edzése, s valóban, mozgásterápiával, gyógytornával kitűnő eredmények érhetők el. Kérdés tehát, hogyan működik az értorna?

Felmérések és személyes tapasztalataink is azt mutatják, hogy a fogmosás sokaknál kívánnivalót hagy maga után. Jelen sorok szerzője is felnőtt korban tanult meg rendesen fogat mosni, és feltételezzük, hogy cikkünk olvasói közül is vannak, akikre ráfér egy kis továbbképzés.

Ősszel és tavasszal igen sokan – a statisztikák szerint minden tizedik ember – tapasztalja, hogy gyomorpanaszai kiújulnak, fokozódik a jellegzetes gyomortáji fájdalom, még többen vannak, akiket „csupán” a savasság, a „gyomorégés” kínoz, akár egész éven át. E tünetek jelentőségét nem szabad alábecsülnünk, ezért tekintsük át röviden, mit kell tudnunk róluk.

Gyomorégés, gyomorsav-túltermelés, gyakori savas felböfögés, reflux, fekély-gyanú – rohanunk az orvoshoz, első a Helicobacter-teszt, majd jön a nagy dózisú antibiotikumos kezelés. Az utóbbi években felmerült: lehet, hogy ágyúval lövünk verébre? Kutatók szerint ugyanis a H.pylori védő funkciót tölthet be a nyelőcsőben, sőt jelenléte állítólag az allergia és asztma megelőzésében is jótékony lehet.

A tudomány jelenlegi állása szerint, a cukorbetegség kezeléséhez szükséges inzulin adagolása injekció segítségével történik. Emiatt a betegek – állapotuktól függően – napi 2-5 szúráson esnek át. Számukra jelenthet nagy könnyebbséget a szájon át adagolható inzulin.

A csontritkulás tulajdonképpen csonttömeg-vesztést jelent. Kialakulásában szerepet tulajdonítanak a családi hajlamnak, a kalciumszegény táplálkozásnak, valamint a nemi hormonok hiányának. Tudnunk kell azonban, hogy a csontokat elsősorban az izmok befolyásolják, így az izommunka csökkenésével – azaz az életkor előrehaladtával – csökken a csontok tömege is, méghozzá 35–40 éves kor felett évi 1–1,5%-kal.

Kalciumkészletünk 99%-át a mintegy 215 db csontunk tartalmazza. A női ösztrogén hormon gátolja a csontállomány leépülését; élénkíti a bélben a kalciumfelvételt a táplálékból; fokozza a kalcitonin pajzsmirigyhormon termelését, hogy a szervezet ne vonjon el túl sok kalciumot a csontokból. Idősebb korban az ösztrogén-hiány mellett a D-vitamintermelés is csökken, így a bélből kevesebb kalcium tud felszívódni, ráadásul kevesebbet is mozgunk, ami csökkenti a csontépítő sejtek aktivitását.

Negatív kicsengése ellenére a klimax nem tragédia. Sőt helyes életszemlélettel a nemi virágzást követő új, fontos életszakasz lesz. Az irodalomban Dante ítélte meg helyesen, aki a negyventől ötvenéves korig terjedő életszakaszt klimaxnak, azaz csúcsnak nevezte. Az élet csúcsára feljutott ember – legyen az férfi vagy nő – nem fejezte be az életét, a csúcsról való visszaút is örömteli, igen boldog évtizedeket hozhat. Ahogy a kirándulásoknál sem csak a célhoz vezető út, hanem a visszaút is örömet jelent.

Az idő tagadhatatlanul nyomot hagy bőrünkön! A drága kozmetikumok, kezelések, bőrfiatalító kúrák mellett azonban nem árt szembenéznünk mindazzal, amit bőrünk ellen mi magunk nap, mint nap elkövetünk.

A legtöbb nő a 40. életév elérkezését egyfajta „vízválasztóként" éli meg. Úgy érzik, ezzel vége a fiatalságuknak, s minden szépnek és jónak, ami vele jár. Innentől középkorúnak tekintik magukat, s lopva figyelnek minden apró jelre, változásra, amit a „öregedés előszelének” tekinthetnek, miközben a klimaxnak még a gondolatát is elhessegetik. A karcsúság, fittség, a szép hamvas bőr, dús haj eddig a természet ajándéka volt, mindez többé-kevésbé a továbbiakban is fenntartható, ám sokkal keményebben meg kell dolgozni érte. De hogyan?

A magazinok a férfitémák közül leginkább a potenciazavarokkal foglalkoznak, igen keveset olvashatunk a teremtés koronáinak – manapság egyre gyarapodó – termékenységi gondjairól, s ugyancsak keveset az amúgy igen gyakori prosztata panaszokról. Elöljáróban leszögezzük, hogy az ötven év feletti férfiak felének lesz életében prosztataproblémája.

A fogápolás, illetve a fogazat rendszeres ellenőrzésének elmulasztása számos betegség kialakulásához vezethet. Itt nemcsak a manapság divatos – étkezések közötti – nassolás, cukrozott ételek, szénsavas italok és édességek fogyasztása miatt felhalmozódott plakkok fogszuvasodást előidéző hatásáról szólunk, hanem a plakkokban élő számtalan baktérium és a szívinfarktus, strok, illetve koraszülés összefüggéseiről. Végezetül szót ejtünk az esztétikai fogászat által kínált lehetőségekről is.

Érzékszerveink közül a szemünknek tulajdonítjuk a legnagyobb jelentőséget, pedig mindennapi életünk során a hallásra ugyanúgy szükségünk van, hiszen kommunikációnk alapja a beszéd. Látászavarral azonnal orvoshoz rohanunk, a hallásproblémák viszont általában kezeletlenül maradnak. A magyar lakosságnak kb. 8%-a szenved valamilyen halláskárosodásban, a gyakoriság az életkor előrehaladtával növekszik.

A növényi szterinek emberi szervezetre gyakorolt pozitív élettani hatásával kapcsolatban már évtizedek óta állnak rendelkezésünkre adatok, de nemrég felfedezett koleszterincsökkentő mechanizmusukat még csak részben ismerjük. Érdemes azonban rögtön kihasználnunk e lehetőséget az érrendszeri kockázatok csökkentésére.

Különleges karriert futott be az ember az elmúlt egymillió évben. Szellemi képességeink elképesztő fejlődésével párhuzamosan eltávolodtunk a többi élőlény közösségétől. Mi így érezzük jól magunkat, ám szervezetünk nem alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Testünknek nemcsak a műanyag ételek, a dohányzás vagy a mozgás hiánya idegen, hanem olyan alapvetőnek tűnő dolgok is, mint az ülés vagy a felegyenesedett járás. Pedig jó néhány betegség, köztük a combnyaktörés, a gerincsérv vagy a visszeresség éppen ezeknek a következménye.

Az aqua fitness kifejezés Amerikából jutott el hozzánk, mi nyugodtan nevezhetjük vízi tornának is, talán kitalálója, a Vietnámban szolgált sérült katona nem haragszik meg érte. Népszerűségét talán annak köszönheti, hogy se az életkor, se a nem, se a testsúly nem akadály, sőt úszni sem kell tudni hozzá.

Mai életmódunk és környezeti adottságaink közepette igen ritka az az ideális állapot, amikor a szervezetünkben zajló káros oxidációs folyamatok és az ezek megakadályozását végző ún. antioxidánsok között egyensúlyi állapot van. A szabadgyökök a szervezet szinte összes molekuláját károsíthatják, a fehérjéket, a lipideket, sőt még a DNS-t, a géneket is, nem csoda hát, ha idő előtt öregszünk, betegszünk. A kérdés csak az: mit tegyünk? Mit együnk-igyunk?

Dr. Schüssler szerint az egészség alappillére nem más, mint a jól működő sejtek. Megállapítása a XIX. században hangzott el, s lássunk csodát: manapság egyre inkább teret hódítanak a sejtközpontú gyógymódok, melyek szelíd gyógyulást ígérnek tetőtől talpig, hajtól körömig, testtől lélekig.

A szájüreg egyrészt lehetséges behatolási kapu számos fertőző ágens számára, de emellett hatásos védelmi vonalként is működik a kórokozók ellen. Elképzelni is nehéz, hogy szájüregünkben több mint 300 különböző baktériumtörzs él, melyeknek egyedeiből minden milliliter nyálunkban összesen mintegy százmillió darab található. Ők így együtt képesek megfelelni annak a hatalmas kihívásnak, amit az általunk fejenként évente elfogyasztott 500kg étellel szervezetünkbe kerülő idegen „betolakodók” jelentenek.

Amerikai felmérések szerint a szénanátha kellemetlen tünetei nemcsak jelentősen rontják a beteg általános egészségi állapotát, és alvási problémákat okoznak, de igen jelentősen csökkentik a munkaképességét is. Mindez nem csupán koncentrációs nehézséget és teljesítmény csökkenést eredményez, hanem – a munkáltatók megítélése szerint – túlzott mértékű hiányzáshoz is vezet, ami jelentősen rontja az allergiás munkaerő megítélését és esélyeit.