Aktuális

A legújabb kutatások szerint, tévedés, hogy télen a kullancsok elpusztulnak! A hótakaró alatt a talajban gyakran plusz fokok vannak, a kullancsok pusztulásához viszont napokig tartó –20 Celsius fok alatti talajhőmérséklet szükséges, ami igen ritka. A globális felmelegedés okán, a téli kemény fagyok hiánya miatt jelentős számban túlélnek a kártevő ízeltlábúak, köztük a kullancsok is.

A természetben minden összhang, rezgés és ritmus. Ezért az „egyensúlyban lévő élet” azt jelenti, hogy ezeket a ritmusokat figyelembe vesszük, és nem úszunk állandóan az árral szemben. Ősi kötelességünk, hogy figyeljünk környezetünkre és saját testünkre, így könnyebben megőrizhetjük annak ideális alakját.

Az alváshiány és az elhízás összefüggéseit számos kutatás vizsgálta már. E gyakori jelenséget egyes kutatók azzal magyarázzák, hogy a kialvatlan, fáradt szervezet anyagcseréje lassul, így azonos mennyiségű táplálékból több zsírt halmoz fel. Míg mások egyszerűen azzal érvelnek, hogy a fáradt ember többet eszik. Vajon kinek van igaza?

A táplálkozástudomány a 22-es csapdájában vergődik, amikor a lakosságot a következő, egymásnak ellentmondó állításokkal zavarja össze: „A vitaminok fontosak, vitaminpótlásra azonban semmi szükség, mert csak a táplálékból felvett vitamin használ az egészségnek. Elég, ha helyesen táplálkozunk, nem kell étrend-kiegészítőket szedni, mellesleg a természetes és a szintetikus vitamin között semmi különbség nincs.” Álljunk meg egy pillanatra! Mégis mi igaz mindebből?

A vizsgaidőszak minden diák számára nagy kihívás! Közeledtével egyre növekszik a stressz – vajon sikerül-e a vágyott eredményt elérni, elmenjünk-e egyáltalán vizsgázni? Hogyan tudunk segíteni ezen a problémán?

Nem is gondolnánk, milyen szoros kapcsolat áll fenn agyműködésünk és táplálkozásunk között. Vannak kifejezetten agyserkentő, és vannak álmosító, tompító, koncentrációs nehézséget okozó ételek. A hétköznapi munka során sem mindegy tehát, mit eszünk, ám a vizsgaidőszakokban ennek vérre, helyesebben jegyre menő jelentősége van.

A fenntartható jövő – megvalósult álom

Az Applied Psychology című folyóiratban publikált kutatásban 5000 egyetemista életét több mint 40 éven át kisérték figyelemmel, s kiderült, hogy a legpesszimistább diákok rövidebb életűnek bizonyultak. Laboratóriumi vizsgálatok bizonyították, hogy a pozitív kedély csökkenti a stressz-hormon szintet, és javítja az immunműködést. Megéri tehát optimistának lenni!

A szépségideál történelmi koronként változik – hol közelebb, hol távolabb van a realitásoktól. A mai nők régóta elégedetlenek magukkal, hiszen minden reklámban csontsovány, anorexiás lányok hirdetik, hogy csak 180 cm felett és csak 50 kg alatt szép az élet. E szélsőséges divatirányzat talán épp most változni látszik. Akkor most fogyjunk, vagy inkább hízzunk?

A nyári napforduló idején az UNIVALOR és a Budapest Klub szervezésében került megrendezésre a Világváltás Konferencia 2012, mely a tévesen interpretált maja próféciákkal és világvége-jóslatokkal szemben, a tudomány szemléletével – a kulturális, vallási és tudományos élet nemzetközileg elismert képviselőinek részvételével – kívánt magyarázatot adni korunk civilizációs válságára, a várható következményekre és a megoldási lehetőségekre.

Gyakran elfelejtjük, hogy agyunk optimális működéséhez rengeteg energia – naponta átlagosan 110-140 gramm szénhidrát – szükséges. Vagyis, ha koplalással szeretnénk fogyni, egyrészt ártunk egészségünknek, másrészt beindítjuk a jojó-effektust, ráadásul még agyi tevékenységünket is megnehezítjük.

A dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és túlsúly, a testmozgás hiánya, a sok só fogyasztása a világ eddig kevésbé érintett, szegény országaiban is civilizációs ártalmakhoz, a szív-érrendszeri betegségek és a metabolikus szindróma rohamos terjedéséhez vezetett.

Enshi egy kisváros Kínában 1400 km-re Shanghaitól, ami arról híres, hogy a statisztikák szerint itt a legalacsonyabb a daganatos betegek aránya egész Kínában. Az itt előállított élelmiszereket országszerte az egészség védjegyeként árulják. E jelenség oka egy barlang, ahol a világon egyedülálló szelénfeldúsulás található a kőzetben. Már a barlang bejáratánál megcsapja orrunkat a „fokhagymaszag”, ami a hidrogén-szelenid csalhatatlan jele.

Demográfiai számításokból tudjuk, hogy 1850 óta minden évben 3 hónappal nő a várható élettartam, vagyis, ha ma a magyar férfinek 70, a nőknek 76 év a várható élettartama, akkor könnyű kiszámolni, hogy a 19-20. század fordulóján kb. 35-40 év volt. Mindez messze áll a valóságtól, ez a tanulsága minden „kész átverés shownak”.

Mit tesz a magyar az egészségéért? A GFK LHS HealthCare 2010-es felmérése szerint, a magyar lakosság jelentős része későn kezd el foglalkozni az egészségével. Minél idősebbek vagyunk, annál negatívabban ítéljük meg egészségi állapotunkat, ezzel párhuzamosan, egyre többet teszünk egészségünkért. 60 év felett ugrásszerűen megnő a gyógyszerszedők száma, és csak ilyenkor kezdünk el szűrővizsgálatokra járni.

Sajnos, ez még messze van, de bizonyos jelek azt mutatják, pár évtized múlva a várható élettartam vélhetően megközelíti majd a 100 évet. És ez nem fantazmagória, tudományos tények támasztják alá ezt az állítást. Az Anti-aging ma már az orvostudomány külön ága, melynek célja, hogy elkerüljük az idős korral ma még szinte mindig együtt járó betegségeket és kiszolgáltatottságot.

Becsöngettek! A diákok a hosszú nyári szünet után ismét hónapokra iskolapadba szögezve töltik napjaikat. Ismét jön a véget nem érő tanulás, felelés, dolgozat, vizsga, koncentráció, teljesítménykényszer. Ki mire esküszik, azt hívja segítségül: C-vitamin, szőlőcukor, magne B-6, ginseng, guarana, Q-10, omega-3, lecitin, jód, vagy épp ezek valamilyen kombinációja, ízlés szerint. Kevesen gondolnak arra, hogy a tanulási nehézséget vashiány is okozhatja!

Számos, országokat és területeket összehasonlító tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a fertőző betegségek jelenléte egy adott országban a legjelentősebb előrejelzője a nemzeti intelligenciának, az IQ-nak. Ehhez képest sem a GDP, sem a tanulással eltöltött évek hatása és minősége nem volt jelentős.

Mindenki nagy örömére, ismét elérkezett a vizsgaidőszak! Az idő túl kevés, a tananyag túl sok, s az agyi kapacitás és lelkesedés sincs mindig a csúcson. A vizsgák közelednek, mi meg a csodára várunk! Íme, néhány tipp: mit tegyünk, mit együnk, s mit ne? Hogyan tegyünk csodát?

Kutatások szerint, a női testnek legalább 22% zsírt kell tartalmaznia a pubertás beindulásához, a normális menstruációs ciklus fenntartásához. Kevesen tudják azonban, hogy nemcsak a soványság, hanem az elhízás is akadályát képezheti a várva várt gyermekáldásnak.

Válságban az emberi immunrendszer: az egyoldalú táplálkozás, fokozódó stressz, mozgáshiány és a gyógyszerre nem reagáló kórokozók mind hozzájárulnak a fertőző betegségekből eredő elhalálozások számának növekedéséhez.

A mai modern étrendből gyakran hiányoznak a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen alapvető tápanyagok. A Dél-Amerikából származó chia, azaz azték zsálya (Salvia Hispanica) magja alapélelmiszer volt. Egyedülállóságát annak köszönheti, hogy szokatlanul magas koncentrációban tartalmaz omega-3 zsírsavakat, antioxidánsokat, növényi fehérjéket, kalciumot, káliumot és vasat.

Független piackutató cégek felmérései szerint, az édesanyák 87%-a érzékenynek találja gyermeke bőrét. A leggyakoribb, ráadásul visszatérő problémát a pelenka kiütések, az ekcéma, a születés utáni foltok vagy kipirosodás és végül a napfény okozta kiütések jelentik.

Hazánkban a várható életkor 10 évvel marad el a nyugati átlagtól. A WHO felmérése szerint, Magyarország Európa egyik legegészségtelenebb országa. Óránként 7 ember hal meg az elhízás okozta betegségekben. Mindez igen sokkolóan hangzik, tehát mielőbb tennünk kell ez ellen. A kérdés csak az, hogy mit?

Mióta ember él a Földön, a természetből eredő, elsősorban növényi készítményekkel gyógyítja magát. Sok ezer év tapasztalataiból alakult ki az a gyakorlat, melyet elsősorban a füvesasszonyok, törzsi varázslók, sámánok, táltosok, papok és a családanyák alkalmaztak, s adták át a tudásukat generációról generációra.

A WHO meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, szellemi-lelki és szociális jóllét állapota, s nem pusztán a betegség vagy nyomorékság hiánya” (1946). Kezdetben az orvosok a „jóllét állapotát” a betegség hiányával tették egyenlővé. Teljesen új szemlélet az egészségtudományban annak elismerése, hogy az egészséget az ember viselkedése is befolyásolja.

Évszázados szokás az adventi időszakra időzített böjt, az ünnep előtti megtisztulás, amely sok felesleges salakanyagtól szabadít meg bennünket, de ne ugorjunk hirtelen bele, hiszen a böjtre is fel kell készülni.