Aktuális

Adam Grant, a Wharton Egyetem legnépszerűbb és legfiatalabb tanára szerint, az emberek három, egymástól jól elkülöníthető kategóriába sorolhatók: az Adakozó, a Kiegyenlítő és az Elvevő. Az, hogy ki, melyik kategóriába tartozik, meghatározhatja emberi- és párkapcsolatainak sikerességét és boldogságát!
Alapvetően életünk második feléről szeretnénk szólni e lapszámban, melyet „a második 50 évként” jelöltünk címlapunkon egyrészt, mert optimisták vagyunk, másrészt, mert az ember genetikai programja lehetővé teszi ezt (vagy még ennél is hosszabb életet), harmadrészt, mivel az idők folyamán nemcsak a ránk vadászó kardfogú tigrist, de a világ népességét megtizedelő halálos kolera, pestis és egyéb járványokat is kiküszöböltük. „Halhatatlanságunk” útjába az óta kifinomultabb, modern járványok álltak, már csak az a kérdés, mit kezdjünk velük?
Sokáig fiatalnak maradni, lassan és egészségben öregedni művészet! Modern korunkban két ellentétes folyamat zajlik e téren: az orvostudománynak köszönhetően életben maradunk súlyos betegségek, sérülések ellenére is; ugyanakkor a rohanó nyugati típusú életmód miatt „két végén égetjük a gyertyát”, felemésztve tartalékainkat, felőrölve egészségünket. Hogyan lesz ebből hosszú, egészséges élet?
♦ 2013. október 18. péntek 9-16 óra ♦ Danubius Hotel Aréna (Bp.) teljes rendezvényszintje Szeretettel várjuk az egész ország területéről a gyógynövény- és bioboltok, gyógyszertárak, gyógytermék kis- és nagykereskedők, természetgyógyászok és védőnők jelentkezését. A részvétel DÍJMENTES, de előzetes regisztráció szükséges. Minden kiállítónk ajándékokkal, kedvezményes vásárlási, megrendelési lehetőséggel várja vendégeinket, akiket egész nap vendégül látunk welcome drink, kávé-tea-sütemény, svédasztalos ebéd és távozáskor ajándékcsomag formájában.
A sikeres felnőttek jövője gyermekkorukban dől el! Hogyan segíthetjük gyermekünket a jobb tanulmányi eredmény elérésében?
Az emberekben általában az önismeret szintjének megfelelően van jelen az önkontroll. Minél jobban tudatosul helytelen viselkedésünk, rossz szokásunk, adott helyzetre adott hibás reakciónk, annál nagyobb igyekezettel próbálunk megszabadulni tőle, hogy mások legyünk. Végül, azon kapjuk magunkat, hogy a nem kívánt viselkedés, tünet automatikussá, erőteljes reflexszé vált. Vajon hol hibáztunk?
Lezárult a Nagy Szépségteszt, melynek keretében 2013 márciusában, 1066 nő online válaszolt olyan kérdésekre, hogy inkább szép lenne-e vagy okos, mit változtatna magán, tapasztalta-e már hogy a szépség előnyt jelent. Az eredményeket Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, Dr. László Zsolt plasztikai sebész és Görög Zita modell-műsorvezető ismertette.
A legújabb kutatások szerint, tévedés, hogy télen a kullancsok elpusztulnak! A hótakaró alatt a talajban gyakran plusz fokok vannak, a kullancsok pusztulásához viszont napokig tartó –20 Celsius fok alatti talajhőmérséklet szükséges, ami igen ritka. A globális felmelegedés okán, a téli kemény fagyok hiánya miatt jelentős számban túlélnek a kártevő ízeltlábúak, köztük a kullancsok is.
A természetben minden összhang, rezgés és ritmus. Ezért az „egyensúlyban lévő élet” azt jelenti, hogy ezeket a ritmusokat figyelembe vesszük, és nem úszunk állandóan az árral szemben. Ősi kötelességünk, hogy figyeljünk környezetünkre és saját testünkre, így könnyebben megőrizhetjük annak ideális alakját.
Az alváshiány és az elhízás összefüggéseit számos kutatás vizsgálta már. E gyakori jelenséget egyes kutatók azzal magyarázzák, hogy a kialvatlan, fáradt szervezet anyagcseréje lassul, így azonos mennyiségű táplálékból több zsírt halmoz fel. Míg mások egyszerűen azzal érvelnek, hogy a fáradt ember többet eszik. Vajon kinek van igaza?
A táplálkozástudomány a 22-es csapdájában vergődik, amikor a lakosságot a következő, egymásnak ellentmondó állításokkal zavarja össze: „A vitaminok fontosak, vitaminpótlásra azonban semmi szükség, mert csak a táplálékból felvett vitamin használ az egészségnek. Elég, ha helyesen táplálkozunk, nem kell étrend-kiegészítőket szedni, mellesleg a természetes és a szintetikus vitamin között semmi különbség nincs.” Álljunk meg egy pillanatra! Mégis mi igaz mindebből?
A vizsgaidőszak minden diák számára nagy kihívás! Közeledtével egyre növekszik a stressz – vajon sikerül-e a vágyott eredményt elérni, elmenjünk-e egyáltalán vizsgázni? Hogyan tudunk segíteni ezen a problémán?
Nem is gondolnánk, milyen szoros kapcsolat áll fenn agyműködésünk és táplálkozásunk között. Vannak kifejezetten agyserkentő, és vannak álmosító, tompító, koncentrációs nehézséget okozó ételek. A hétköznapi munka során sem mindegy tehát, mit eszünk, ám a vizsgaidőszakokban ennek vérre, helyesebben jegyre menő jelentősége van.
A fenntartható jövő – megvalósult álom
Az Applied Psychology című folyóiratban publikált kutatásban 5000 egyetemista életét több mint 40 éven át kisérték figyelemmel, s kiderült, hogy a legpesszimistább diákok rövidebb életűnek bizonyultak. Laboratóriumi vizsgálatok bizonyították, hogy a pozitív kedély csökkenti a stressz-hormon szintet, és javítja az immunműködést. Megéri tehát optimistának lenni!
A szépségideál történelmi koronként változik – hol közelebb, hol távolabb van a realitásoktól. A mai nők régóta elégedetlenek magukkal, hiszen minden reklámban csontsovány, anorexiás lányok hirdetik, hogy csak 180 cm felett és csak 50 kg alatt szép az élet. E szélsőséges divatirányzat talán épp most változni látszik. Akkor most fogyjunk, vagy inkább hízzunk?
A nyári napforduló idején az UNIVALOR és a Budapest Klub szervezésében került megrendezésre a Világváltás Konferencia 2012, mely a tévesen interpretált maja próféciákkal és világvége-jóslatokkal szemben, a tudomány szemléletével – a kulturális, vallási és tudományos élet nemzetközileg elismert képviselőinek részvételével – kívánt magyarázatot adni korunk civilizációs válságára, a várható következményekre és a megoldási lehetőségekre.
Gyakran elfelejtjük, hogy agyunk optimális működéséhez rengeteg energia – naponta átlagosan 110-140 gramm szénhidrát – szükséges. Vagyis, ha koplalással szeretnénk fogyni, egyrészt ártunk egészségünknek, másrészt beindítjuk a jojó-effektust, ráadásul még agyi tevékenységünket is megnehezítjük.
A dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és túlsúly, a testmozgás hiánya, a sok só fogyasztása a világ eddig kevésbé érintett, szegény országaiban is civilizációs ártalmakhoz, a szív-érrendszeri betegségek és a metabolikus szindróma rohamos terjedéséhez vezetett.
Enshi egy kisváros Kínában 1400 km-re Shanghaitól, ami arról híres, hogy a statisztikák szerint itt a legalacsonyabb a daganatos betegek aránya egész Kínában. Az itt előállított élelmiszereket országszerte az egészség védjegyeként árulják. E jelenség oka egy barlang, ahol a világon egyedülálló szelénfeldúsulás található a kőzetben. Már a barlang bejáratánál megcsapja orrunkat a „fokhagymaszag”, ami a hidrogén-szelenid csalhatatlan jele.
Demográfiai számításokból tudjuk, hogy 1850 óta minden évben 3 hónappal nő a várható élettartam, vagyis, ha ma a magyar férfinek 70, a nőknek 76 év a várható élettartama, akkor könnyű kiszámolni, hogy a 19-20. század fordulóján kb. 35-40 év volt. Mindez messze áll a valóságtól, ez a tanulsága minden „kész átverés shownak”.
Mit tesz a magyar az egészségéért? A GFK LHS HealthCare 2010-es felmérése szerint, a magyar lakosság jelentős része későn kezd el foglalkozni az egészségével. Minél idősebbek vagyunk, annál negatívabban ítéljük meg egészségi állapotunkat, ezzel párhuzamosan, egyre többet teszünk egészségünkért. 60 év felett ugrásszerűen megnő a gyógyszerszedők száma, és csak ilyenkor kezdünk el szűrővizsgálatokra járni.
Sajnos, ez még messze van, de bizonyos jelek azt mutatják, pár évtized múlva a várható élettartam vélhetően megközelíti majd a 100 évet. És ez nem fantazmagória, tudományos tények támasztják alá ezt az állítást. Az Anti-aging ma már az orvostudomány külön ága, melynek célja, hogy elkerüljük az idős korral ma még szinte mindig együtt járó betegségeket és kiszolgáltatottságot.
Becsöngettek! A diákok a hosszú nyári szünet után ismét hónapokra iskolapadba szögezve töltik napjaikat. Ismét jön a véget nem érő tanulás, felelés, dolgozat, vizsga, koncentráció, teljesítménykényszer. Ki mire esküszik, azt hívja segítségül: C-vitamin, szőlőcukor, magne B-6, ginseng, guarana, Q-10, omega-3, lecitin, jód, vagy épp ezek valamilyen kombinációja, ízlés szerint. Kevesen gondolnak arra, hogy a tanulási nehézséget vashiány is okozhatja!
Számos, országokat és területeket összehasonlító tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a fertőző betegségek jelenléte egy adott országban a legjelentősebb előrejelzője a nemzeti intelligenciának, az IQ-nak. Ehhez képest sem a GDP, sem a tanulással eltöltött évek hatása és minősége nem volt jelentős.
Mindenki nagy örömére, ismét elérkezett a vizsgaidőszak! Az idő túl kevés, a tananyag túl sok, s az agyi kapacitás és lelkesedés sincs mindig a csúcson. A vizsgák közelednek, mi meg a csodára várunk! Íme, néhány tipp: mit tegyünk, mit együnk, s mit ne? Hogyan tegyünk csodát?
Felmérések szerint, a betegek jelentős része nem szedi olyan rendszeresen a gyógyszereit, hogy azok ki tudják fejteni a tőlük elvárt hatást. Karácsonykor és a nyári időszakban Magyarországon is megfigyelhető a „gyógyszerszabadság”, amikor a betegek szándékosan hosszabb-rövidebb időre felfüggesztik gyógyszereik szedését.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

ParaMedica
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.