Anti-aging

Akár időszakosan, akár krónikusan jelentkezik az igen sok nőt érintő hüvelyszárazság problémája, biztos, hogy senki nem szívesen fordul vele orvoshoz. Ám, ha már jó ideje fennáll a panasz, érdemes kikérni a nőgyógyász véleményét, ugyanis a legtöbbször van rá megoldás.

Büszkék lehetünk, mert legyőztük a korai halálozást, cserébe viszont krónikus betegségeket kaptunk. A 19. század kezdete óta a születéskor várható élettartam több mint duplájára nőtt. Az öregedési folyamatot viszont nem sikerült lelassítanunk: sokan élnek ugyan hosszú életet, miközben megtapasztalják a rák, a szív-érrendszeri betegségek vagy az idegrendszeri hanyatlás „élményét”.

Mindannyian szeretnénk sokáig élni úgy, hogy nyugdíjas napjainkra is megőrizhessük egészségünket és elménk frissességét. Osztrák szomszédjaink alapvető élettani mutatói mind a mai napig sokkal jobbak, így bőven van mit tennünk, javítanunk e téren!

Bőrünk vastagsága a biológiai életkor egyik biomarkere. Próbáljuk csak ki saját magunkon! Csippentsük össze kézfejünkön a bőrt, és tartsuk így egy percig, majd engedjük el, és várjuk meg, míg újra elsimul. A bőr elsimulásásig eltelt idő bőrünk biológiai életkorát jelzi.

Az öregedés önmagában nem betegség. Hogy unokáink vidám, tettre kész nagymamát, nagypapát kapnak-e, jelentős részben rajtunk áll. Következetes, egészséges életmóddal fenntartható az egészséges öregedés!

A hőhullámok és az éjszakai izzadás a leggyakoribb menopauzatünetek. Kutatók azt vizsgálták, hogy gyakoriságuk, erősségük és tartósságuk csupán a genetikától vagy egyéb tényezőktől is függ-e.

A nők gyakran a változókorig sem jutnak el ahhoz a felismeréshez, hogy a Természet intim testrészeiket tökéletes belső védelemmel és öntisztuló rendszerrel alkotta meg, melyet érdemes megóvniuk a működésüket gyengítő vagy tönkretevő külső behatásoktól.

Az öregedés valójában születésünk pillanatától elkezdődik. Biológiai óránk lassítására, élettartamunk növelésére azonban a természet számtalan, kevéssé ismert lehetőséget kínál.

A kritikus olvasónak talán igaza lehet, ha úgy gondolja: elcsépeltnek tűnik a téma, miszerint az egészséges életmód és a magas vitamintartalom, egyéb fitovegyületek bevitele segít bennünket a különböző betegségek leküzdésében. Igaza lehet, de ettől még a betegségek száma nem csökken. Ebben a cikkben szeretnénk rávilágítani arra, hogy miért is olyan fontos a flavonoidok szerepe a szervezetünkben.

Csodálatos világunkban a gondolkodás képessége és a pontos emlékezés, főként az emberre jellemző tulajdonságok. Memóriánk élessége függ az életkortól, a fizikai állapottól, a szellemi frissességtől és egyéb körülményektől is – egy azonban biztos: megfelelő edzés esetén, jobban működik!

Számos biológiai vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a mai 35 évesek sejtállapota legalább 10-15 évvel mutat többet, mint amit a kronológiai kortól elvárnánk. Pedig ki ne vágyna arra, hogy minél tovább megőrizze fittségét, fiatalságát?

A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint a mozgáshiány majdnem kétszer annyi ember halálát okozhatja, mint az elhízás. Aki tehát sport helyett a fotelben ül, nemcsak egészségét, de életét is veszélyezteti!

A változó kort a legtöbb nő nehezen viseli. Ennek oka egyrészt a tudat, hogy végérvényesen maga mögött hagyta a fiatalságot és termékenységet, másrészt az életét megnehezítő kellemetlen tünetek sorozata. Sokan hormonpótlást kérnek, ami valóban enyhíti a tüneteket, ám hosszabb távon számolni kell a mellékhatásokkal is.

Október–novemberi magazinunkban „Az ösztrogéndominancia veszélyei korosodó férfiaknál” című cikkünkben részletesen írtunk arról, miért olyan fontos az ösztrogén és a tesztoszteron hormonok kényes egyensúlyának megőrzése, illetve helyreállítása. E cikk folytatásában most a túl magas ösztrogén- és a túl alacsony tesztroszteronszint természetes módon való korrekciós lehetőségeiről írunk, melyeket megfelelő orvosi ellenőrzés mellett érdemes alkalmazni.

Lassan véget ér a fűtési idény, mely alatt bőrünk a lakás száraz levegőjétől óhatatlanul szárazzá válik. Most azonban érdemes mielőbb megkezdenünk bőrünk regenerálását, frissítő, fiatalító kezelését.

A nő vonzó külsejét főként egészsége alapozza meg – való igaz a mondás, hogy a „szépség belülről fakad”, ám az idő múlásával, érdemes a ráncok kialakulását a bőr külső és belülről ható táplálásával is megelőzni, illetve mérsékelni.

Sok kutató szerint, az „öregség” egy szociális szerep, amit a legtöbb idősödő ember fokozatosan érvényesnek kezd tekinteni magára nézve, és kezdi elfogadni, annak megfelelően élni és viselkedni.

Statisztikai adatok szerint a franciák hosszabb életűek, s ezt állítólag vörösbor-fogyasztásuknak köszönhetik. Ebéd után mindig megisznak egy pohár jó minőségű vörösbort, melynek egyik fontos molekulája – a rezveratrol – állítólag képes meghosszabbítani a sejtek élettartamát, ami összefügghet az élethosszal is.

Az idő múlásával arcvonásaink egyre határozottabbak lesznek, homlokunkon megjelennek a „gondráncok”, és a jellegzetesen legörbülő szájszöglet is az élet súlyáról árulkodik. Az öregedési folyamat lassítására ajánlott számos praktika és kence mellett tehát az sem mindegy, hogyan miként birkózunk meg a testet-lelket romboló mindennapos stresszel.

A bőr rugalmasságának elvesztése a 30-as éveinkben kezdődik, 50 felett pedig egyre gyorsabbá válik, de a folyamat bizonyos módszerekkel lassítható. A megereszkedett bőrrel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, melyeket érdemes tisztáznunk.

Számos biológiai vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a mai 35 évesek sejtállapota legalább 10-15 évvel mutat többet, mint amit a kronológiai kortól elvárnánk. Pedig ki ne vágyna arra, hogy minél tovább megőrizze fittségét, fiatalságát?

A bőr korai ráncosodása 80%-ban azon napsugarak következménye, melyeket még 18 éves korunk előtt gyűjtöttünk be. A ráncok képződése már a húszas-harmincas években kezdődik, de látványos fokozódása ötven év felett jellemző, érdemes tehát gondot fordítani nemcsak az utólagos kezelésre, hanem a korai megelőzésre is.

Az idő múlása és a hétköznapok „taposómalma” az első nyomokat gyakran már igen fiatalon arcunkba vésik, főként a szemek környékén. Nem csoda, hiszen itt harmad olyan vékony a bőr, mint az arc más részein, ráadásul itt kevés a bőr alatti kötőszövet és a faggyúmirigy. Vegyük sorra, mi mindent tehetünk, hogy – ha megállítani nem is, de – lassítani tudjuk az „idő kerekét”.

Egy újszülött sejtfala nagyon vékony, szinte átlátszó és színtelen. Manapság egy 70 éves átlagos ember sejtfala legalább ötször olyan vastag, a színe többnyire barna, ha nem fekete! Ez az a sejtdegeneráció, amelyet általánosságban idősödésnek hívunk.

Az öregedés „elkerülhetetlennek” tekintett következményeit szívesen fogjuk kizárólag a genetikára, pedig kialakulásuk, annak mértéke és ideje főként az életstíluson, az életmódon, vagyis nagyrészt rajtunk múlik. A „korkontroll életmód-tortának” csak egy-egy szeletét képezi például a rendszeres testmozgás vagy a tudatos táplálkozás. Íme néhány megfontolandó gondolat ez utóbbi kapcsán.

Miért élhet tovább az, aki iszik, mint aki nem iszik?

Közhely szinte, hogy lényegesen tovább élünk, mint akárcsak néhány évtizeddel korábban, és sajnos az is, hogy nem feltétlenül egészségesebben. Az elhízás – különösen idős korban –, a testmozgás hiánya, a nem megfelelő étrend és egyéb kis „bűneink“ komolyan hozzájárulnak életminőségünk romlásához és az öregedési folyamathoz.

Csak az utóbbi években kezdik a nőgyógyászok, endokrinológusok és pszichológusok komolyan venni azt a jelenséget, hogy egyre több 30-as éveiben járó nő keresi fel őket klimaktériumra jellemző tünetekkel. A jellegzetes hőhullámok, alvászavarok, heves szívdobogás mellett arról is beszámolnak, hogy folyamatosan túlterheltek, nehezen tudják beosztani idejüket a munka, a gyerekek, a férj és a háztartási teendők között. Szabadidőre, pihenésre egyszerűen nem jut idő. Talán Önnek is ismerős ez a helyzet?

Vajon szükségszerű-e a kor előrehaladtával a haj mennyiségének csökkenése? Nem hiszek abban, hogy együtt kell élni a gyengült, ritkuló, vékony szálú hajjal, mondván, hogy ez már a korral jár. Szerintem mindenre van megoldás, csak meg kell találni a probléma forrását.

Igen sokan érzik úgy: semmire nincs idő, meg, hogy az idő rohan. Tegnap még gratuláltunk barátunknak a kisbabájához, ma meg azt halljuk, hogy a „gyerek” már válik. Hova lett több évtized az életünkből? Hova lett az életünk?