Anti-aging

„Beleőszülök, mire megoldom” vagy „kihullik a hajam tőle” – mondogatjuk magunknak, amikor nehéznek tűnő vagy bosszantó feladattal állunk szemben. Vajon van-e valóságalapja e kifejezéseknek? Járhat-e hajunkra nézve súlyos következménnyel a stressz?

A kortizol hormont stressz hatására termeli a szervezet. Magas szintje gyorsítja az öregedést, többszörösére emeli a korai halál kockázatát például azáltal, hogy akadályozza az immunrendszer megfelelő működését és metabolikus szindrómához vezethet. Emiatt is fontos tehát a kortizolszint alacsonyan tartása.

A legtöbb nő a 40. életév elérkezését egyfajta „vízválasztóként” éli meg. Úgy érzik, ezzel vége a fiatalságuknak, s minden szépnek és jónak, ami vele jár. Innentől középkorúnak tekintik magukat, s lopva figyelnek minden apró jelre, változásra, amit a „öregedés előszelének” tekinthetnek, miközben a klimaxnak még a gondolatát is elhessegetik. A karcsúság, fittség, a szép, hamvas bőr, dús haj eddig a természet ajándéka volt, mindez többé-kevésbé a továbbiakban is fenntartható, ám sokkal keményebben meg kell dolgozni érte. De hogyan?

Mindennapi életünk során a stressz, a szennyezett levegő és a különböző vegyszerek is a sejteket károsító, öregedést gyorsító szabad gyökök fokozott termelődéséhez vezetnek. Számos ásványi anyag és nyomelem azonban nemcsak az anyagcserét, de még agyunk működését is befolyásolja. Lássuk, milyen öregedést gátló hatással bírnak egyes nyomelemek.

Sokkal nagyobb figyelmet fordítanánk bőrünk állapotának javítására, ha tudatosítanánk, hogy az valójában egy univerzális védőszerv, s a mindennapos bőrápolás egyben immunrendszerünk ápolását is jelenti.

A kor előrehaladtával természetes a ráncok megjelenése, de megfelelő életmóddal és hatékony módszerekkel sokáig megőrizhetjük fiatalos külsőnket.

Az őszi szüretről általában nem a szúrós csipkebokor és annak pirosló, savanykás termése jut eszünkbe, pedig legalább annyit profitálhatunk belőle, mint a napérlelte szőlőfürtökből, ráadásul a dércsípte csipkebogyókból is készíthetünk bort és likőrt!

Talán hihetetlennek tűnik, de az emberi test öregedésének kezdete kb. 23 éves korra tehető: átlagosan ebben az életkorban kezdődik az erek rugalmatlanná válásának folyamata.

Szervezetünk folyamatosan megújul. Minden nap 30 000 000 000 új sejt keletkezik az anabolizmus folyamatában. Az egyensúly megőrzése érdekében ugyanennyi elhalt, kiszolgált sejtet kell lebontania szervezetünknek. A nagy mennyiségű sejttörmeléket – jó esetben – a nyirokrendszer elszállítja, és ugyanígy automatikusan kellene tisztulnia bélrendszerünknek és vérünknek is, ha egészségtelen életmódunkkal nem tennénk ezt lehetetlenné.

Nyáron is sokat tehetünk a bőrünk szépségéért, frissességéért. Íme, néhány egyszerű tipp, hogy a meleg hónapokban is a „legjobb bőrben” lehessünk!

Az öregedés megannyi jele – mint a csontritkulás, a bőr elvékonyodása és ráncosodása, az ízületi fájdalmak megjelenése – gyakran egy közös problémára vezethető vissza: étrendünkből jószerével eltűnt a kollagén.

A zsírokról manapság leginkább saját zsírpárnáink és a túlsúly jut eszünkbe, pedig a zsíroknak komoly élettani szerepük van. Az esszenciális, többszörösen telítetlen zsírsavakat – melyeket szervezetünk nem képes előállítani – rendszeresen pótolni érdemes. Kérdés viszont, hogy milyen mennyiségben és arányban. Kevesen tudják, hogy az ideális omega-3/omega-6 arány 1:1, s ha ez – a helytelen táplálkozás miatt – felborul, növekszik a krónikus betegség kockázata.

A vitaminokban szegényebb téli táplálkozás, a fűtés szárító hatása, kevés mozgás a friss levegőn, és a napfény hiánya megviseli egész szervezetünket, így a bőrünket is. A kiszáradt, sápadt, fáradt bőr tükrözi a szervezet belső állapotát, nem csoda hát, hogy az öregedési folyamatok felgyorsulnak. Nem is gondolnánk, hogy ennek lassítására – a számos praktika mellett – még az sem mindegy, hogyan alszunk, és miként birkózunk meg a testet-lelket romboló stresszel!

A női klimax jól ismert tünetei mellett még napjainkban is sokkal kevesebbet tudunk a férfiak hormonális átrendeződéséről, „takarékra állásáról”, annak tüneteiről és következményeiről. Az erősebb nem képviselőit azonban leginkább az érdekli, hogyan lassíthatják e folyamatot.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút inthetnek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimaxnak különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat, ráadásul jellemző tünetei könnyen összetéveszthetők más egészségügyi problémákkal is.

Ugyan többet hallunk a diabétesz veseműködést és látást romboló hatásáról, de a szexuális funkció károsodása szintén nagyon gyakori szövődménynek számít, mely az 50 éves kor feletti cukorbeteg férfiaknak a felét is érintheti. A jó párkapcsolat egyik alappillére a kiegyensúlyozott szexuális élet, így az ezt nehezítő egészségügyi problémákat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Akár időszakosan, akár krónikusan jelentkezik az igen sok nőt érintő hüvelyszárazság problémája, biztos, hogy senki nem szívesen fordul vele orvoshoz. Ám, ha már jó ideje fennáll a panasz, érdemes kikérni a nőgyógyász véleményét, ugyanis a legtöbbször van rá megoldás.

Büszkék lehetünk, mert legyőztük a korai halálozást, cserébe viszont krónikus betegségeket kaptunk. A 19. század kezdete óta a születéskor várható élettartam több mint duplájára nőtt. Az öregedési folyamatot viszont nem sikerült lelassítanunk: sokan élnek ugyan hosszú életet, miközben megtapasztalják a rák, a szív-érrendszeri betegségek vagy az idegrendszeri hanyatlás „élményét”.

Mindannyian szeretnénk sokáig élni úgy, hogy nyugdíjas napjainkra is megőrizhessük egészségünket és elménk frissességét. Osztrák szomszédjaink alapvető élettani mutatói mind a mai napig sokkal jobbak, így bőven van mit tennünk, javítanunk e téren!

Bőrünk vastagsága a biológiai életkor egyik biomarkere. Próbáljuk csak ki saját magunkon! Csippentsük össze kézfejünkön a bőrt, és tartsuk így egy percig, majd engedjük el, és várjuk meg, míg újra elsimul. A bőr elsimulásásig eltelt idő bőrünk biológiai életkorát jelzi.

Az öregedés önmagában nem betegség. Hogy unokáink vidám, tettre kész nagymamát, nagypapát kapnak-e, jelentős részben rajtunk áll. Következetes, egészséges életmóddal fenntartható az egészséges öregedés!

A hőhullámok és az éjszakai izzadás a leggyakoribb menopauzatünetek. Kutatók azt vizsgálták, hogy gyakoriságuk, erősségük és tartósságuk csupán a genetikától vagy egyéb tényezőktől is függ-e.

A nők gyakran a változókorig sem jutnak el ahhoz a felismeréshez, hogy a Természet intim testrészeiket tökéletes belső védelemmel és öntisztuló rendszerrel alkotta meg, melyet érdemes megóvniuk a működésüket gyengítő vagy tönkretevő külső behatásoktól.

Az öregedés valójában születésünk pillanatától elkezdődik. Biológiai óránk lassítására, élettartamunk növelésére azonban a természet számtalan, kevéssé ismert lehetőséget kínál.

A kritikus olvasónak talán igaza lehet, ha úgy gondolja: elcsépeltnek tűnik a téma, miszerint az egészséges életmód és a magas vitamintartalom, egyéb fitovegyületek bevitele segít bennünket a különböző betegségek leküzdésében. Igaza lehet, de ettől még a betegségek száma nem csökken. Ebben a cikkben szeretnénk rávilágítani arra, hogy miért is olyan fontos a flavonoidok szerepe a szervezetünkben.

Csodálatos világunkban a gondolkodás képessége és a pontos emlékezés, főként az emberre jellemző tulajdonságok. Memóriánk élessége függ az életkortól, a fizikai állapottól, a szellemi frissességtől és egyéb körülményektől is – egy azonban biztos: megfelelő edzés esetén, jobban működik!

Számos biológiai vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a mai 35 évesek sejtállapota legalább 10-15 évvel mutat többet, mint amit a kronológiai kortól elvárnánk. Pedig ki ne vágyna arra, hogy minél tovább megőrizze fittségét, fiatalságát?

A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint a mozgáshiány majdnem kétszer annyi ember halálát okozhatja, mint az elhízás. Aki tehát sport helyett a fotelben ül, nemcsak egészségét, de életét is veszélyezteti!

A változó kort a legtöbb nő nehezen viseli. Ennek oka egyrészt a tudat, hogy végérvényesen maga mögött hagyta a fiatalságot és termékenységet, másrészt az életét megnehezítő kellemetlen tünetek sorozata. Sokan hormonpótlást kérnek, ami valóban enyhíti a tüneteket, ám hosszabb távon számolni kell a mellékhatásokkal is.

Október–novemberi magazinunkban „Az ösztrogéndominancia veszélyei korosodó férfiaknál” című cikkünkben részletesen írtunk arról, miért olyan fontos az ösztrogén és a tesztoszteron hormonok kényes egyensúlyának megőrzése, illetve helyreállítása. E cikk folytatásában most a túl magas ösztrogén- és a túl alacsony tesztroszteronszint természetes módon való korrekciós lehetőségeiről írunk, melyeket megfelelő orvosi ellenőrzés mellett érdemes alkalmazni.