Keresés
Close this search box.

Anti-aging

Lassan véget ér a fűtési idény, mely alatt bőrünk a lakás száraz levegőjétől óhatatlanul szárazzá válik. Most azonban érdemes mielőbb megkezdenünk bőrünk regenerálását, frissítő, fiatalító kezelését.
A nő vonzó külsejét főként egészsége alapozza meg – való igaz a mondás, hogy a „szépség belülről fakad”, ám az idő múlásával, érdemes a ráncok kialakulását a bőr külső és belülről ható táplálásával is megelőzni, illetve mérsékelni.
Sok kutató szerint, az „öregség” egy szociális szerep, amit a legtöbb idősödő ember fokozatosan érvényesnek kezd tekinteni magára nézve, és kezdi elfogadni, annak megfelelően élni és viselkedni.
Statisztikai adatok szerint a franciák hosszabb életűek, s ezt állítólag vörösbor-fogyasztásuknak köszönhetik. Ebéd után mindig megisznak egy pohár jó minőségű vörösbort, melynek egyik fontos molekulája – a rezveratrol – állítólag képes meghosszabbítani a sejtek élettartamát, ami összefügghet az élethosszal is.
Az idő múlásával arcvonásaink egyre határozottabbak lesznek, homlokunkon megjelennek a „gondráncok”, és a jellegzetesen legörbülő szájszöglet is az élet súlyáról árulkodik. Az öregedési folyamat lassítására ajánlott számos praktika és kence mellett tehát az sem mindegy, hogyan miként birkózunk meg a testet-lelket romboló mindennapos stresszel.
A bőr rugalmasságának elvesztése a 30-as éveinkben kezdődik, 50 felett pedig egyre gyorsabbá válik, de a folyamat bizonyos módszerekkel lassítható. A megereszkedett bőrrel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, melyeket érdemes tisztáznunk.
Számos biológiai vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a mai 35 évesek sejtállapota legalább 10-15 évvel mutat többet, mint amit a kronológiai kortól elvárnánk. Pedig ki ne vágyna arra, hogy minél tovább megőrizze fittségét, fiatalságát?
A bőr korai ráncosodása 80%-ban azon napsugarak következménye, melyeket még 18 éves korunk előtt gyűjtöttünk be. A ráncok képződése már a húszas-harmincas években kezdődik, de látványos fokozódása ötven év felett jellemző, érdemes tehát gondot fordítani nemcsak az utólagos kezelésre, hanem a korai megelőzésre is.
Az idő múlása és a hétköznapok „taposómalma” az első nyomokat gyakran már igen fiatalon arcunkba vésik, főként a szemek környékén. Nem csoda, hiszen itt harmad olyan vékony a bőr, mint az arc más részein, ráadásul itt kevés a bőr alatti kötőszövet és a faggyúmirigy. Vegyük sorra, mi mindent tehetünk, hogy – ha megállítani nem is, de – lassítani tudjuk az „idő kerekét”.
Egy újszülött sejtfala nagyon vékony, szinte átlátszó és színtelen. Manapság egy 70 éves átlagos ember sejtfala legalább ötször olyan vastag, a színe többnyire barna, ha nem fekete! Ez az a sejtdegeneráció, amelyet általánosságban idősödésnek hívunk.
Az öregedés „elkerülhetetlennek” tekintett következményeit szívesen fogjuk kizárólag a genetikára, pedig kialakulásuk, annak mértéke és ideje főként az életstíluson, az életmódon, vagyis nagyrészt rajtunk múlik. A „korkontroll életmód-tortának” csak egy-egy szeletét képezi például a rendszeres testmozgás vagy a tudatos táplálkozás. Íme néhány megfontolandó gondolat ez utóbbi kapcsán.
Közhely szinte, hogy lényegesen tovább élünk, mint akárcsak néhány évtizeddel korábban, és sajnos az is, hogy nem feltétlenül egészségesebben. Az elhízás – különösen idős korban –, a testmozgás hiánya, a nem megfelelő étrend és egyéb kis „bűneink“ komolyan hozzájárulnak életminőségünk romlásához és az öregedési folyamathoz.
Csak az utóbbi években kezdik a nőgyógyászok, endokrinológusok és pszichológusok komolyan venni azt a jelenséget, hogy egyre több 30-as éveiben járó nő keresi fel őket klimaktériumra jellemző tünetekkel. A jellegzetes hőhullámok, alvászavarok, heves szívdobogás mellett arról is beszámolnak, hogy folyamatosan túlterheltek, nehezen tudják beosztani idejüket a munka, a gyerekek, a férj és a háztartási teendők között. Szabadidőre, pihenésre egyszerűen nem jut idő. Talán Önnek is ismerős ez a helyzet?
Vajon szükségszerű-e a kor előrehaladtával a haj mennyiségének csökkenése? Nem hiszek abban, hogy együtt kell élni a gyengült, ritkuló, vékony szálú hajjal, mondván, hogy ez már a korral jár. Szerintem mindenre van megoldás, csak meg kell találni a probléma forrását.
Igen sokan érzik úgy: semmire nincs idő, meg, hogy az idő rohan. Tegnap még gratuláltunk barátunknak a kisbabájához, ma meg azt halljuk, hogy a „gyerek” már válik. Hova lett több évtized az életünkből? Hova lett az életünk?
A nyári melegben a visszeres panaszok fokozódnak, mivel a meleg hatására az erek kitágulnak, már minimális billentyű-elégtelenség is panaszt okoz, ami vénás pangással, erősebb lábduzzanattal jár. A nyári hosszabb utazások, repülőutak alatt a keringés tovább lassul, ami hajlam esetén fokozza a trombózisveszélyt.
Egy új vizsgálat bebizonyította, hogy az omega-3 zsírsav nem csupán a szív-és érrendszeri megbetegedések vagy az idegrendszeri, mentális zavarok ellen véd, hatása ennél szélesebb körű a telomér védelmén keresztül.
Nem is gondolnánk, hogy hormontermelésünk, illetve annak változásai milyen szerteágazó hatással vannak ránk. Nőknél a menopauza időszakának markáns változásai nemcsak az egészséget és a kedélyállapotot érintik, de a szépségápolás terén is fokozott feladatot ró a hölgyekre.
A férfiassággal összefüggő problémák becslések szerint 5-700 ezer férfit érintenek Magyarországon, jellemzően a 40-70 éves korosztályban. Ma már tudjuk, hogy elsősorban nem lelki tényezők okozzák, hanem számos olyan eltérés, amit kezelni lehet, és talán érdemes is!
Hangulatingadozások, depresszió, hőhullámok, csökkent szexuális érdeklődés, hüvelyszárazság, korai ráncok, alvásproblémák – a változó korú hölgyek esetében ez mind-mind a hormonális változások számlájára írható. Életmódváltás? Hormonpótlás tabletták, tapaszok vagy krémek formájában? Mit tehetünk, hogy javuljon közérzetünk és az életminőségünk?
Testünk egy életen át szolgál bennünket, nem mindegy tehát, meddig és milyen színvonalon őrizzük meg „használati értékét”. Ez alatt most nem a belső szervek optimális működését, hanem testünk mozgékonyságát és fizikai teherbírását értjük.
Tudományos áttörésként robbant be az időskori egészségmegőrzés világába az a nemrég befejeződött kísérletsorozat, melyben flavonoidok segítségével 50-69 éves embereknél sikerült visszafordítani a kognitív funkciók hanyatlását.
Összehasonlító vizsgálatok szerint, a kevésbé fejlett országokban rendkívül alacsony a demencia gyakorisága. A különbség oka az eltérő életmódban, táplálkozási szokásokban, mozgáskultúrában és társas viselkedésben keresendő.
A Nature folyóiratban közölt vizsgálat alapján, a társas táncok bizonyítottan eredményes eszközök a szellemi hanyatlás és a memória-csökkenés kezelésében. A tánc a kognitív tevékenység, fizikai aktivitás és társas interakciók tökéletes ötvözete, mely segíti a szellemi frissesség fenntartását. Mindezt mediterrán diétával párosítva, tovább fokozhatjuk a pozitív hatást.
Egy természetben előforduló szerves sav, a kreatin régóta használatos atléták körében a teljesítmény fokozására, testépítőknél pedig az izomerő szteroidok nélküli növelésére. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a kreatin fontos öregedés ellenes hatással is bír az életfontosságú szövetekben test szerte.
A belső elválasztású mirigyek az életműködéseket szabályozó hormonjainkat közvetlenül a sejtközi térbe, és ezáltal a véráramba juttatják. A hormonok – mint hírvivő vegyületek – így a mirigytől távoli szerveken fejthetik ki hatásukat. A belső elválasztású mirigyek összessége képezi az endokrin vagy hormonális rendszert. Hormonok, mint hírvivő vegyületek nélkül percek alatt meghalnánk!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!