Igaz ugyan, hogy a „szépség belülről fakad”, s a nő vonzó külsejét főként egészsége alapozza meg, az idő múlásával azonban, érdemes a ráncok kialakulását a bőr külső és belülről ható táplálásával is megelőzni, illetve mérsékelni.
A természetben a magnézium elsősorban a földkéreg kőzeteiben fordul elő, de a tengervízben is megtalálható. A növények zöld színüket a klorofillnek köszönhetik, amely egy komplex gyűrűs struktúra, központi atomja a magnézium.
A WHO jelentése szerint, 2050-ig várhatóan 682 millió ember fog Alzheimer-kórban vagy más időskori demenciában szenvedni. E betegségek globális terhei és veszélyei jelentik az egyik legnagyobb kihívást a XXI. század fejlődésére, melyek aláaknázhatják a szociális és gazdasági fejlődést világszerte.
A szelén öregedést gátló hatását vizsgáló állatkísérletekben azt tapasztalták, hogy az egerek tovább éltek, egészségesebbek voltak, amit a szelén immunrendszerre gyakorolt jótékony hatásával és a sejtek működésének optimalizálásával magyaráztak.
Ma már bizonyított, hogy őseink azért tudtak kiemelkedni az állatvilágból, mert „rászoktak a halevésre”, ettől agyméretük megháromszorozódott. Vajon miért?
Mi köze van egy beütött lábujjnak, vagy egy szálkának az ujjunkban, az Alzheimer-kór, az infarktus vagy a vastagbélrák kockázatához? Sokkal több, mint gondolnánk.
A legújabb kutatási eredmények szerint, a horkolás és alvási apnoe betegség növeli az elhízás, magas vérnyomás, szívbetegségek, cukorbetegség és az impotencia kockázatát. Ugyanez fordítva is igaz: az elhízottak között gyakoribb az alvási apnoe előfordulása, súlyossága a testsúllyal együtt növekszik. Ezzel már be is zárult az ördögi kör. Merre a kiút?
Közép-Amerikában a mayák és aztékok templomainak domborművei a pipázást, mint szertartást ábrázolják. Az Újvilág felfedezése után, a XVI. században a dohány eljutott Európába, s a kezdeti tiltások ellenére a XIX: századra már elfogadott és divatos tömegméretű „szertartássá” vált – ám a veszélyeiről még keveset tudtak.
A bőrfiatalítás terén sincsenek csodák! Ma még egy készítmény hatásfoka sem vetekedhet a plasztikai sebész eredményeivel. Érdemes azonban megfogadnunk néhány tanácsot, mellyel megelőzhetjük, vagy fékezhetjük bőrünk öregedési folyamatát.
A szakemberek a beteg és egészséges testi-lelki állapot közötti létet – a WHO megfogalmazása szerint – „szub-optimális egészségnek” nevezik. Hogyan előzhetjük meg ezt az állapotot most, az évszakváltás időszakában is?
Napjainkban sajnos kevesen ismerik, pedig kincset érő, gyógyító erejű anyag. Ki gondolná, hogy már 600 évvel ezelőtt is használták, ismerték páratlan hatását?! A huminsav számos problémára jelenthet természetes, egyben kíméletes megoldást a hétköznapokban. Vajon honnan ered, és miben lehet hasznos segítőtársunk?
Az Illinois Egyetem tanulmánya szerint, idősebb korban is kiemelten fontos a fehérjefogyasztás, mely egyrészt – az éhségérzet kordában tartásával – segíti a testsúlykontrollt, másrészt (rendszeres testmozgással kombinálva) megakadályozza a fogyással járó izomleépülést.
Az élő rendszer a fehérjék nyelvét beszéli, hiszen ezek a fehérjék építik fel és működtetik. Ennek feltétele az aminosavak megfelelő összetételű és mennyiségű jelenléte – de mi történik, ha egyikükből hiány van?
Az utóbbi évben örvendetes változás történt: a magyar lakosság számára egyre fontosabbá válik egészségük megőrzése, illetve visszanyerése. A GFK Hungária és a TÁRKI Egészséggazdasági Monitor felmérésének adatai szerint, minden második honfitársunk hisz a tudományos bizonyítékokon alapuló nyugati orvoslásban, ám ötből ketten – ha tehetik – inkább természetes gyógymódokhoz folyamodnak.
Eddig is közismert volt, hogy az egészséges életmód jobb életminőséget, gyorsabb gyógyulást, sőt akár hosszabb életet is eredményezhet. A legújabb kutatások szerint, akár 15 évvel is tovább élhetnek azok, akik figyelnek az egészségükre.
A 3-4. X után egyre makacsabbul tartják magukat a plusz kilók, amelyek észrevétlenül kúsznak fel. Vajon egy bizonyos életkor után már törvényszerű a súlytöbblet?
Az Európai Unió országaiban folyamatosan nő a 60 év felettiek száma, s egyre több időskorú marad társadalmilag és gazdaságilag is aktív, akiket a szakirodalom OPAL (older people with active lifestyle) csoportként emleget.
Sokkal korábban és jóval nagyobb gondot fordítanánk a bőrápolásra, ha tudnánk, hogy bőrünk olyan univerzális védőszerv, melynek szerkezete a csecsemőmirigyére (timus) hasonlít. A bőrápolás igen nagy jelentőségű az immunrendszer erősítése, a betegségek elleni küzdelem szempontjából. A mindennapos bőrápolás egyben immunrendszerünk ápolását is jelenti.
A legújabb – 2009-ben Nobel-díjjal jutalmazott – kutatások szerint, létezik bennünk egy genetikai óra, mely nem más, mint a kromoszómák vége, az ún. teloméra régió. Az ehhez kapcsolódó öregedési teória, a teloméra-elmélet nemrég – német kutatók jóvoltából újabb aspektussal gazdagodott.
Súlyos kalcium-mániában szenvedő társadalomban élünk. Szedését sok orvos ajánlja, pedig az emberek többsége így is túl sok kalciumot fogyaszt a táplálékkal. Miért gyakori mégis a csontritkulás?
A nyugati ember számára a kínai gyógyászat – például az akupunktúra, a moxa, a tai ji quan és qui gong – valamiféle boszorkányság tűkkel és misztikus szellemekkel, meg energiákkal. Mindezt meg is erősítheti a kínai gyógyászat, amikor a qi-energia, a jin-jang, vagy a jingluo létezését bizonygatja, ami a testet behálózó, szemmel láthatatlan energia-rendszer.
Anti-aging: 23 200 000 találat 0,22 másodperc alatt a Google-on. Vajon ki mit keres, amikor ezt a szót üti be a keresőbe? Az örök ifjúság titkát? A szent Grált? Titkos recepteket az időgép előállításához?
Ugyan melyik nő ecsetelné szívesen, hogy elmúlt már ennyi, meg ennyi, és furcsa változásokat érez testében és lelkében. Bencze Ilona színművésznő minden mozdulatából, mosolyából mégis harmónia, derű és kiegyensúlyozottság árad. Azt mondja, szerencsés alkat, jól veszi az akadályokat, így például azt is, hogy egy évvel ezelőtt a hatvanadik születésnapját ünnepelte.
Világszerte nők milliói kapnak ösztrogén-pótló kezelést. A hormonpótlás egyébként az orvoslás egy speciális területe: itt nem egy betegség, hanem egy természetes állapot, a menopauza kezelése zajlik. Kérdés, jogunk van-e befolyásolni a természet menetét? Van-e értelme az öregség ellen küzdeni? Kockáztathatjuk-e, hogy a kezelés miatt egyesek nemhogy jobb, de rosszabb állapotba kerülnek, rövidebb életet élhetnek?
Mindennapi életünk során a stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, melyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatók, a sejteket károsító, öregedést gyorsító szabadgyökök fokozott termelődéséhez vezetnek. Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az anyagcsere és az öregedés kapcsolatával, s azt is megállapítottuk, hogy számos ásványi anyag és nyomelem nemcsak az anyagcserét, de még agyunk működését is befolyásolja. Cikkünkben részletesebben kitérünk arra, milyen öregedést gátló hatással bírnak egyes nyomelemek.
Az öregedés, a halál, az örök élet lehetősége örökzöld témák az emberi kultúrában. Már Gilgames is hiába próbálta megszerezni a halhatatlanná tevő csodafüvet, az alkimisták sem lelték meg a hőn kutatott életelixírt, és a huszonegyedik századi orvosok is számtalanszor tárják szét tehetetlenül a kezünket. Bár az öregedést nem lehet megállítani, de lassítani, elviselhetővé tenni igen!
A múló idő nyomai legkorábban arcunkon és nyakunk vékony, érzékeny bőrén jelentkeznek. Arcvonásaink egyre határozottabbak lesznek, homlokunkon előbb-utóbb megjelennek a „gondráncok”, de a jellegzetes legörbülő szájszöglet is az élet súlyáról árulkodik. Nem is gondolnánk, hogy az öregedési folyamat lassítására ajánlott számos praktika és kence mellett még az sem mindegy, hogyan alszunk, és miként birkózunk meg a testet-lelket romboló mindennapos stresszel?
Az öregedés „elkerülhetetlennek” tekintett következményeit, a ráncokat, a memóriacsökkenést, a szív- és érrendszeri betegségeket, a szexuális teljesítmény csökkenését, vagy épp a csontritkulást, sőt még a daganatos betegségeket is szívesen fogjuk kizárólag a genetikára, pedig esetleges kialakulásuk, annak mértéke és ideje nagyrészt az életstíluson, életmódon múlik. A táplálkozásbeli módosítások csakúgy, mint a rendszeres fizikai aktivitás a „korkontroll életmód-tortának” csak egy-egy szeletét képezik. Cikkünkben a korkontroll-táplálkozás legfontosabb receptjeit mutatjuk be.
A bőr természetes öregedési folyamatának első jelei 40 éves kor körül jelentkeznek. Ez a folyamat valójában már sokkal korábban, a 25. életévtől kezdetét veszi, érdemes tehát idejében hadat üzennünk a ráncoknak, olyan korán, amikor még nem is gondolunk rájuk.
