Fókuszban

A kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk a boldogsághormonok életünkben betöltött meghatározó szerepéről. Tavasz lévén, májushoz, a szerelem hónapjához közeledve időszerű, hogy mélyebbre ássunk, és megtudjuk: más titokzatos hormonok is nagyban meghatározzák viselkedésünket, ízlésünket, emberi kapcsolatainkat, sőt a szerelem fellobbanásához sem elegendő pusztán két emberi lény, kell még hozzá egy sor „kémiai anyag” is.

Diabétesz, pajzsmirigybetegségek, depresszió, endometriózis, autoimmun betegségek, hüvelyi fertőzések, férfiaknál pedig a csökkent spermaminőség csak pár példa, mi minden gátolhatja, nehezítheti a gyermekáldást. A csalódásokkal teli várakozás elkerüléséért fontos szem előtt tartani, hogy a gyermekvállalásra készülő pár mindkét tagjának egészsége abszolút fontos a fogamzás sikere, a terhesség lefolyása és a leendő baba egészsége szempontjából.

Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség drámai méreteket öltött. A párok 25-50%-ánál már az első gyermek fogantatása is nehézségekbe ütközik. A meddőség sok egyéb ok mellett leggyakrabban a hormonális rendszer működési zavaraira vezethető vissza.

Alig van olyan nő, aki életében legalább egyszer ne szembesülne valamilyen nőgyógyászati fertőzéssel. Egyéni hajlam esetén, illetve megfelelő kezelés hiányában ezek visszatérhetnek, így fokozott odafigyelést igényelnek.

Ilyenkor tavasszal sokakra „rátör” a megtisztulás, méregtelenítés vágya, mindez időszerű is, kivéve, ha gyermeket várunk, vagy szoptatunk. A méhlepényen vagy az anyatejen keresztül ugyanis elárasztanánk gyermekünket kúránk eredményével, a felszabaduló méreganyagokkal. Ilyen esetben várjuk meg a szoptatás végét, vagy még inkább, jó előre készítsünk „tiszta fészket” a kis jövevénynek!

A természet úgy alkotta meg az élőlényeket, s így az embert is, hogy teste kémiai úton védelmi vonalat képezzen a külső kórokozók ellen. A gyermekvállalás időszakában saját és születendő gyermekünk érdekében is fontos feladatunk e védelem fenntartása, erősítése.

Az 1900-as évek elején ismerték fel, hogy a hipofízis hátulsó részének kivonata elősegíti a szülést, serkenti a méh összehúzódását, ezzel kivédi a szülés utáni fokozott vérzést, és serkenti a tej kiválasztását. E hatásokért felelős oxytocin nevű hormon és neurotranszmitter anyaságban betöltött szerepét vizsgálva a kutatók érdekes következtetésekre jutottak.

A köhögés önmagában nem betegség, hanem tünet, melyet soha ne tekintsünk normálisnak! Hátterében a megfázástól a komolyabb bajokig sokféle ok állhat, ám a „krákogás” lehet a feszültség levezetésének eszköze is.

A húgyutak főként hideg időben jelentkező panaszait, s magát a hólyaghurutot is, a köznyelv „felfázásként” említi, pedig a hideghatás mellett a panaszok kialakulásában többnyire bakteriális fertőzés is szerepet játszik. Így mind a diagnózis, mind a kezelés körültekintést igényel.

A köhögés – amennyiben „produktív” – elősegíti a légutak öntisztulását. A száraz, kínzó, szűnni nem akaró köhögés azonban nem szolgálja e célt. A köhögés – mint tünet – megszüntetéséhez fontos tisztáznunk a kiváltó okokat a megfelelő kezelés érdekében.

A nátha tüneteit hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig ha ilyenkor nem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy pihenjünk és kikúráljuk, akkor számíthatunk a szövődmények megjelenésére. Ezek egyike az erős fejfájással, orrdugulással és köhögéssel jelentkező arcüreggyulladás.

A tél végi enyhülő időjárás miatt ismét egyre többen panaszkodnak torokfájásra. A tünetek enyhítésére az első napokban érdemes bevetni néhány hasznos házi praktikát, ám hosszabb ideje fennálló vagy erősödő panaszok esetén forduljunk orvoshoz!

Tél vége felé immunrendszerünk aktivitása különösen gyakran kerül mélypontra. Mindezt nem lehet kizárólag a hideg rovására írni, hiszen számtalan tényező vezethet védekező képességünk gyengüléséhez. Lássuk, melyek ezek!

Az utóbbi években egyre szélesebb körben vált ismertté az antibiotikumok mellékhatása, ezért komoly dilemmát jelent, hogy mely esetekben nélkülözhetetlenek, s mikor képes az immunrendszer önmaga megbirkózni a fertőzéssel és következményeivel.

Az őszi-téli hónapokban immunrendszerünk aktivitása különösen gyakran kerül mélypontra. Ennek számtalan oka van, s nem lehet kizárólag a hideg rovására írni. Mivel erősíthetjük, óvhatjuk, támogathatjuk – lehetőleg természetes módon?

Az öregedés önmagában nem betegség. Hogy unokáink vidám, tettre kész nagymamát, nagypapát kapnak-e, jelentős részben rajtunk áll. Következetes, egészséges életmóddal fenntartható az egészséges öregedés!

Egyik kedvenc időtöltésem, hogy megszólítom a legfittebb és legegészségesebb kinézetű idős embereket, és megkérdezem: mit csinálnak, hogy ilyen jól néznek ki, hogy ilyen fiatalosak. Mi a titkuk?

Sokan jövünk zavarba az Alzheimer-kór hallatán, mely egy olyan elszomorító betegség, ami fokozatosan lerombolja az emberi tudatot és az emlékezetet. Érzelmileg nagyon felkavaró, ha olyan szenved e betegségben, aki közel áll hozzánk.

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a mentális zavarok, a szellemi leépülés nem kizárólag az agy betegségei, hanem részben a nyugati életmód és táplálkozás okozta magas gyulladásszint és inzulinrezisztencia következményei.

Aki több időt tölt a szabadban, napfényen, annak nemcsak a hangulata, de az egészségi állapota is jobb. Kutatók az elmúlt években rávilágítottak arra, hogy a napfény vitaminjaként ismert D-vitamin, sokkal fontosabb a szervezet, az immunrendszer működése szempontjából, mint azt korábban gondolták.

A napi munka során, esetleg teljesítmény-kényszer hatására, mindenkivel előfordul, hogy hirtelen „leblokkol az agya": nem jut eszébe egy név, egy telefonszám, illetve az, hogy hová is tette a kocsi kulcsot. Memóriánk élessége szerencsére számos módszerrel edzhető, fontos tápanyagok pótlásával javítható, de szellemi frissességünk fenntartásához ugyanilyen fontos a „lazítás”, kikapcsolódás.

Talán furcsán hangzik, de egészségi állapotunk és közérzetünk nemcsak a nemünktől és az életkorunktól, de gyakran képzettségünktől is függ. Egymástól független kutatások szerint, a nyugati civilizációban a tanultabb személyeknek ritkább és enyhébb panaszai vannak, összességében egészségesebbnek mondhatók, sőt gyakran tovább is élnek.

Ki ne szeretne sokáig élni? Az is jó lenne, ha nyugdíjas napjainkat – testi erőnket, egészségünket és elménk frissességét is megőrizve – aktív, hasznos tevékenységgel tölthetnénk, nem pedig a gyógyszerek számolgatásával. Alapvető élettani mutatóink sajnos még mindig negatív irányban térnek el a szomszédos Ausztriától, tehát bőven akad még tennivalónk e téren is!

Az elmúlt évtizedek során beigazolódott Ramón y Cajalnak, az idegsejt felfedezőjének 100 évvel korábbi zseniális meglátása: a tanulás úgy képzelhető el, hogy a sokat használt neuronok „megerősödnek”. Számos kutatás bizonyította, hogy az agy születésünktől halálunkig épül és újraépül. Az agy használata átalakítja az agyat, mely egy öngyógyító, önjavító, önszervező „szerkezet”.

Egy családi nyaralás annál komolyabb előkészületeket igényel, minél többen, minél távolabbra és minél hosszabb időre megyünk. Az sem mindegy, hogy a vízparton süttetjük majd a hasunkat, vagy túlélő túrára indulunk hegyen-völgyön át. Minél kevesebb fontos dolgot hagyunk otthon, annál zökkenő-mentesebb, felhőtlenebb lesz a pihenés, kikapcsolódás. Ehhez kívánunk mi is segítséget, nyújtani.

Manapság már repülőgéppel bármely országból a legtávolabbi kontinensre is eljuthatunk 36 óra alatt. Ez az idő rövidebb, mint a legtöbb betegség, fertőzés lappangási ideje, tehát a kórokozók, vírusok, baktériumok akár észrevétlenül is beutazhatják velünk a világot, mielőtt panaszt okoznának.

Nagyobb utazás előtt legtöbben összecsomagolnak egy kisebb „elsősegély dobozt”, melybe fertőtlenítő- és kötszereket, esetleg vérzéscsillapítót tesznek. Fontos azonban, hogy csak a viszonylag kicsi, „mindennapos” sebek ellátására vállalkozzunk, komolyabb seb, esetleg extrém sérülés – például állatharapás, medúzacsípés, kígyómarás – esetén kérjünk orvosi segítséget.

Aki korábbi útjai során már megtapasztalta az utazási betegség gyötrelmeit, az émelygést, hányingert, hideg verejtékezést, hasi problémákat vagy emésztési zavarokat, érdemes testileg és lelkileg is jó előre felkészülnie, hogy minimálisra csökkentse a kellemetlenséget.

Már a gyermekvállalás tervezésének időszakában kiemelt jelentőségű a hüvelyflóra stabil, egészséges összetételének megteremtése, fenntartása és ellenőrzése. Mindez a várandósság idején még fontosabb, hiszen a magzat, majd a csecsemő további életét, egészségét is alapvetően befolyásolja.

Manapság a figyelem középpontjába került a progeszteron hormon, mivel hiánya egyre gyakoribb jelenség, s a következmények a fejfájástól egészen a meddőségig terjedhetnek.