Fókuszban

Évszázados jó szokás, hogy tavasz közeledtével megtisztítjuk testünket a sok felesleges salakanyagtól – nevezhetjük ezt akár Húsvéti nagyböjtnek vagy egyszerűen méregtelenítő kúrának. Ne ugorjunk azonban hirtelen bele, hiszen ennek is megvan a maga jól bevált módszere!

Ahogy az emésztőrendszerben, a vastagbélben, úgy a nyirokrendszeren belül is salakanyagok halmozódnak fel, lerakódások, plakkok keletkeznek, melyek rontják e szervek működését és gátolják a nyirokkeringést. A nyirokfolyadék állapota állandóan változik, összetételét már egyetlen étkezés is jelentősen befolyásolja. Megtisztítása mindössze pár órát vesz igénybe, azonban a teljes nyirokrendszer kitakarítása több hónapos folyamat.

Kevesen tudják, hogy a vércukorszint stabilizálása nemcsak a cukorbetegek számára fontos, hanem mindenkinek, aki frissen, jó erőnlétben, egészségben és ideális alakját megőrizve szeretné tölteni napjait. Amikor valakinek túl alacsony a vércukra, általában fáradékonyságot, kimerültséget vagy gyötrő éhséget tapasztal, melyet gyakran ellenállhatatlan falásrohamok követnek. Vajon mit teszünk ilyenkor? És mit mutat a mérleg, ha ezt gyakran tesszük?

A téli ünnepek után, tavasszal és nyár elején – amikor a lenge ruhában jobban előtűnnek a felesleges kilók – sokan kezdenek bele valamilyen diéta kúrába. Testi adottságaink jó része sajnos csak mértékkel korrigálható, mégis megpróbálhatjuk kihozni belőle a legjobbat. Érdemes ehhez az alkatunknak leginkább megfelelő diétát választanunk. Az alábbi tippekkel szeretnénk segíteni a kedves Olvasónak, hogy fittebb, egészségesebb és elégedettebb lehessen.

A téli időszakban sokan köhögnek, tüsszögnek a környezetünkben, s néha mi is áldozatul esünk a nátha vírusnak, melyen – sikeres kúra esetén – 7 nap alatt túl lehetünk. Ha azonban „nincs időnk” a gyógyulásra, a következmény arcüreg-, torok- vagy középfülgyulladás is lehet!

A téli hónapokban immunrendszerünk gyakran kerül mélypontra, de nem lehet ezt csupán a hideg rovására írni, hiszen számtalan egyéb ok járul hozzá, így civilizált létformánkhoz kapcsolódóan többek között a helytelen táplálkozás, a nagyfokú stressz, a mozgásszegény életmód és a környezetünkből származó vegyi anyagok. Sokat hallunk erről, mégis alig-alig változtatunk valamin. Talán, ha jobban értenénk, hogy nap mint nap milyen hihetetlen teljesítményt nyújt „belső orvosunk”, jobban becsülnénk és támogatnánk immunrendszerünk munkáját.

Amikor kint hideg, fagyos vagy kellemetlenül nedves, párás idő van, kevésbé vágyunk rá, hogy hosszan élvezzük a friss levegőt. Inkább benn ülünk a fűtött szobában, közben többet eszünk és jóval kevesebbet mozgunk. Mindez nemcsak hangulatunkra, de egészségünkre, immunrendszerünk működésére is hátrányosan hat. Mit tehetnénk, hogy javítsuk hangulatunkat és megőrizzük erőnlétünket, egészségünket? Lássunk néhány tippet, melyekkel az ilyenkor gyakori bajokon enyhíthetünk!

A hideg tél során meggyöngült immunrendszer és az aktív kórokozók találkozásakor gyakran egyértelmű, melyik lesz a győztes. Az ismétlődő „felfázás” tüneteit észlelve tanácstalanok vagyunk, hogy panaszaink hátterében az elégtelen folyadékfogyasztás, egy újabb fertőzés, valamilyen krónikus betegség vagy tényleg egyszerű megfázás áll.

A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, amivel a téli időszakban orvoshoz, gyógyszerészhez fordulunk. A betegek gyakran csak így kérik a gyógyszert: „tessék valamit adni köhögésre!” Pedig nem mindegy, hogy mikor szedünk köptetőt vagy köhögéscsillapítót, vagy épp mit választunk házi patikánkból gyors megoldásként.

Az év során talán most, a hideg, szeles, párás téli időszakban szorul tüdőnk a legnagyobb odafigyelésre, támogatásra. Lássuk, a hétköznapok során mit tehetünk érte, és mit teszünk ellene!

Magyarországon a homeopátia rendszeres használóinak 35%-a szerint a homeopátia minden alkalommal segít a gyógyulásban. Franciaországban most zárult le az eddigi legnagyobb léptékű, 10 éves kutatási program, amely valós körülmények között vizsgálta a francia háziorvosi rendszer gyógyszerfelírási szokásait, különös tekintettel a homeopátiás gyógyszerekre. A tudományos kutatás alátámasztotta a magyar betegek tapasztalatait, és megerősítette: a homeopátiának bizonyított helye van a gyógyításban.

Ha beszélhetünk férfi klimaxról, az jóval későbbi életkorban jelentkezik, mint a nőknél. Így, miközben az 50-es párok női tagja a változókori tünetekkel küszködik, a férfi számára egyre inkább érzékelhetővé válik, hogy pontosan hol is van a prosztatája, mivel egyre több panaszt okoz.

A zavartalan szexuális élet és jó közérzet érdekében az intim panaszok megelőzése és kezelése a nőknek fiatalon is, de klimaxot követő, hormonszegényebb időszakban még komolyabb feladatot jelent.

Az ötvenes éveikben járó nők igazán kitűnő munkaerők: a gyermekeik már felnőttek, komoly szaktudással és munkatapasztalattal rendelkeznek. Mit tegyenek, ha hőhullámok, álmatlanság, hangulatzavarok és egyéb panaszok nehezítik a munkahelyi helytállást és mindennapi életüket?

Ahogy öregszünk, fokozatosan veszítjük el a kalcium-egyensúly fenntartásának képességét, végül a csontritkulással párhuzamosan, a szervezetszintű elmeszesedés halálos hatásaitól szenvedünk. E folyamat – jelen ismereteink szerint – lassítható, megfordítható, s az egyensúly a legtöbb esetben helyreállítható.

Férfiaknál az idősebb kori túl magas vagy éppen túl alacsony ösztrogénszint egyaránt veszélyes. Vajon miért fontos e téren is az „arany középúton” haladni?

A hosszan tartó stresszhelyzetek rombolják egészségünket. A fel nem dolgozott, kudarcnak megélt események aláássák önbizalmunkat és rontják életminőségünket, súlyosabb esetben szorongáshoz vagy akár depresszióhoz is vezethetnek. A depressziós beteg kedvetlen, fáradékony, nincs életcélja, szomorú és közömbös. Rosszul alszik, emiatt még erőtlenebbnek érzi magát. Ez a veszélyes betegség egyre gyakoribb a fejlett világban – az európai országok lakosságának 15%-át érinti –, ráadásul gyakran diabéteszhez vagy egyéb panaszokhoz társultan jelentkezik.

Bizonyított, hogy a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség és a dohányzás mellett a tartós vagy ismétlődő pszichés stressz is kockázatnövelő tényező az érelmeszesedés, ezáltal a szívinfarktus, az agyi infarktus és az érszűkület tekintetében.

Csökken a munka hatékonysága, egyre gyakoribb a betegállomány. Kevesen gondolnak arra, hogy a munkából való kiesésnek nemcsak fizikai okai lehetnek. Az egyik leginkább veszélyeztető tényező az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek.

A sokak által sajnos tapasztalatból is ismert gyomoridegesség hátterében általában nem testi, hanem lelki panaszok állnak: az érintett folyamatos stresszben él, vagy olyan mentális terhet cipel, amivel nem tud megbirkózni. A tüneteket néha nem könnyű megkülönböztetni egy egyszerű gyomorrontástól, s a megoldás sem mindig gyors és egyszerű…

Legtöbben tudják, hogy a pajzsmirigy fontos szerepet tölt be – többek között – az anyagcsere és a testsúly szabályozásában. Kevéssé ismert azonban, hogy a stressz a pajzsmirigy ellensége: hatására esik a pajzsmirigyhormonok szintje, pedig stresszes helyzetben még több pajzsmirigyhormonra lenne szükségünk. A hiány tünetei és következményei pedig igen szerteágazóak…

A béta-karotin az A-vitamin természetes elő-anyaga, mely szervezetünkben részben vitaminná alakul. A-vitaminra a sejtek növekedéséhez, fejlődéséhez, a jó látáshoz, valamint a növekedéshez és a termékenységhez is szükség van. A béta-karotin erős antioxidánsként is működik az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében azáltal, hogy semlegesíti a káros szabadgyököket.

Hacsak nem otthon töltjük a nyarat, mindenképp meg kell tennünk kisebb-nagyobb távolságot nyaralásunk helyszínére. Ez egyeseknek élmény, másoknak viszont megpróbáltatás. Szeretnénk néhány hasznos tanáccsal szolgálni, hogy megfelelően felkészülve indulhassanak útra.

Sokan túl vannak már az első babás, kisgyermekes nyaraláson, s felkészülten várják az előttük álló vakációt, de vannak, akik ezen a nyáron kelnek először útra kisgyermekkel. Számukra különösen hasznos lehet az alábbi útravaló.

Diákoknak a vizsgaidőszak, munkahelyeken a szabadságok előtti hajrá "gondoskodik" a folyamatos stresszről. Ehhez adódik hozzá az egyre erősebb napsugárzás, melynek következménye lehet - az arra érzékenyeknél - a szájat vagy arcot elcsúfító, fájdalmas herpesz.

Hét vezető brit egészségügyi csoport hivatalos közleményt adott ki, amely cáfolja az előző évtizedek napozásellenes álláspontját. A közlemény elismeri, hogy a napozás egészséges, és annak érdekében, hogy szervezetünk több D-vitamint állíthasson elő, gyakrabban kellene viszonylag rövid időt a napon töltenünk.

Nap nélkül nincs élet, így mi sem nélkülözhetjük testünk egészséges működéséhez. Rosszul teszi, aki a leégéstől, vagy a bőrráktól félve soha nem merészkedik napra. Napozni érdemes, de csak mértékkel, biztonságos fényvédelem mellett.

A kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk a boldogsághormonok életünkben betöltött meghatározó szerepéről. Tavasz lévén, májushoz, a szerelem hónapjához közeledve időszerű, hogy mélyebbre ássunk, és megtudjuk: más titokzatos hormonok is nagyban meghatározzák viselkedésünket, ízlésünket, emberi kapcsolatainkat, sőt a szerelem fellobbanásához sem elegendő pusztán két emberi lény, kell még hozzá egy sor „kémiai anyag” is.

Diabétesz, pajzsmirigybetegségek, depresszió, endometriózis, autoimmun betegségek, hüvelyi fertőzések, férfiaknál pedig a csökkent spermaminőség csak pár példa, mi minden gátolhatja, nehezítheti a gyermekáldást. A csalódásokkal teli várakozás elkerüléséért fontos szem előtt tartani, hogy a gyermekvállalásra készülő pár mindkét tagjának egészsége abszolút fontos a fogamzás sikere, a terhesség lefolyása és a leendő baba egészsége szempontjából.

Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség drámai méreteket öltött. A párok 25-50%-ánál már az első gyermek fogantatása is nehézségekbe ütközik. A meddőség sok egyéb ok mellett leggyakrabban a hormonális rendszer működési zavaraira vezethető vissza.