Fókuszban

Az újabb dietetikai ajánlások szerint a magas fehérjetartalmú fogyókúrák jóval hatékonyabbnak tűnnek, mint néhány más módszer. Egy amerikai kutatás bebizonyította, hogy több protein fogyasztásával akár 43%-kal több zsírt veszíthetünk súlyunkból.

Egyre több kutatás keresi a választ arra, milyen hatása lehet az anya lelkiállapotának, illetve a külső körülményeknek a gyermek egészséges testi-lelki fejlődésére.

Napjainkban a házasságok kb. 15%-a küzd meddőséggel, 35 év felett azonban ez az arány már 25%-os. A meddőségi esetek negyede orvosilag megmagyarázatlan, azaz szervi eltérés nincs, csak működésbeli, funkcionális probléma lehet. Mit jelent mindez?

Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség drámai méreteket öltött. A párok 25-50%-ánál már az első gyermek fogantatása is nehézségekbe ütközik. A meddőség sok egyéb ok mellett, leggyakrabban a hormonális rendszer működési zavaraira vezethető vissza.

Sok szülő lelkesen összeállítja a kisgyermek menüjét, aztán jön a feketeleves: drága gyermekünk nem akarja megenni, amit készítettünk. Ezen a ponton sok szülő elakad, mondván: „mindegy, csak egyen valamit”. Ilyenkor nagy hibát követünk el!

A kisbabák, gyermekek táplálása kapcsán mindig sarkalatos kérdés a megfelelő vitaminbevitel, de most a hosszú telet követően érdemes még jobban odafigyelnünk erre.

Régóta tudjuk, hogy a növényi antioxidánsok, flavonoidok segítenek az érrendszer karbantartásában. Kevésbé ismert azonban, hogy az Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyire fontosak kognitív képességeink fejlődésében. Ékes bizonyítéka ennek, hogy a brit kormány évekkel ezelőtt fontolóra vette (talán már be is vezette), hogy az általános iskolákban kötelezővé teszik (és finanszírozzák) az EPA és DHA zsírsavak fogyasztását. Ezek fő forrásai a hideg vízi halak, illetve a szervezet számára jobban hasznosítható kendermagolaj.

Évszázados jó szokás, hogy tavasz közeledtével megtisztítjuk testünket a sok felesleges salakanyagtól – nevezhetjük ezt akár Húsvéti nagyböjtnek vagy egyszerűen méregtelenítő kúrának. Ne ugorjunk azonban hirtelen bele, hiszen ennek is megvan a maga jól bevált módszere!

Ahogy az emésztőrendszerben, a vastagbélben, úgy a nyirokrendszeren belül is salakanyagok halmozódnak fel, lerakódások, plakkok keletkeznek, melyek rontják e szervek működését és gátolják a nyirokkeringést. A nyirokfolyadék állapota állandóan változik, összetételét már egyetlen étkezés is jelentősen befolyásolja. Megtisztítása mindössze pár órát vesz igénybe, azonban a teljes nyirokrendszer kitakarítása több hónapos folyamat.

Kevesen tudják, hogy a vércukorszint stabilizálása nemcsak a cukorbetegek számára fontos, hanem mindenkinek, aki frissen, jó erőnlétben, egészségben és ideális alakját megőrizve szeretné tölteni napjait. Amikor valakinek túl alacsony a vércukra, általában fáradékonyságot, kimerültséget vagy gyötrő éhséget tapasztal, melyet gyakran ellenállhatatlan falásrohamok követnek. Vajon mit teszünk ilyenkor? És mit mutat a mérleg, ha ezt gyakran tesszük?

A téli ünnepek után, tavasszal és nyár elején – amikor a lenge ruhában jobban előtűnnek a felesleges kilók – sokan kezdenek bele valamilyen diéta kúrába. Testi adottságaink jó része sajnos csak mértékkel korrigálható, mégis megpróbálhatjuk kihozni belőle a legjobbat. Érdemes ehhez az alkatunknak leginkább megfelelő diétát választanunk. Az alábbi tippekkel szeretnénk segíteni a kedves Olvasónak, hogy fittebb, egészségesebb és elégedettebb lehessen.

A téli időszakban sokan köhögnek, tüsszögnek a környezetünkben, s néha mi is áldozatul esünk a nátha vírusnak, melyen – sikeres kúra esetén – 7 nap alatt túl lehetünk. Ha azonban „nincs időnk” a gyógyulásra, a következmény arcüreg-, torok- vagy középfülgyulladás is lehet!

A téli hónapokban immunrendszerünk gyakran kerül mélypontra, de nem lehet ezt csupán a hideg rovására írni, hiszen számtalan egyéb ok járul hozzá, így civilizált létformánkhoz kapcsolódóan többek között a helytelen táplálkozás, a nagyfokú stressz, a mozgásszegény életmód és a környezetünkből származó vegyi anyagok. Sokat hallunk erről, mégis alig-alig változtatunk valamin. Talán, ha jobban értenénk, hogy nap mint nap milyen hihetetlen teljesítményt nyújt „belső orvosunk”, jobban becsülnénk és támogatnánk immunrendszerünk munkáját.

Amikor kint hideg, fagyos vagy kellemetlenül nedves, párás idő van, kevésbé vágyunk rá, hogy hosszan élvezzük a friss levegőt. Inkább benn ülünk a fűtött szobában, közben többet eszünk és jóval kevesebbet mozgunk. Mindez nemcsak hangulatunkra, de egészségünkre, immunrendszerünk működésére is hátrányosan hat. Mit tehetnénk, hogy javítsuk hangulatunkat és megőrizzük erőnlétünket, egészségünket? Lássunk néhány tippet, melyekkel az ilyenkor gyakori bajokon enyhíthetünk!

A hideg tél során meggyöngült immunrendszer és az aktív kórokozók találkozásakor gyakran egyértelmű, melyik lesz a győztes. Az ismétlődő „felfázás” tüneteit észlelve tanácstalanok vagyunk, hogy panaszaink hátterében az elégtelen folyadékfogyasztás, egy újabb fertőzés, valamilyen krónikus betegség vagy tényleg egyszerű megfázás áll.

A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, amivel a téli időszakban orvoshoz, gyógyszerészhez fordulunk. A betegek gyakran csak így kérik a gyógyszert: „tessék valamit adni köhögésre!” Pedig nem mindegy, hogy mikor szedünk köptetőt vagy köhögéscsillapítót, vagy épp mit választunk házi patikánkból gyors megoldásként.

Az év során talán most, a hideg, szeles, párás téli időszakban szorul tüdőnk a legnagyobb odafigyelésre, támogatásra. Lássuk, a hétköznapok során mit tehetünk érte, és mit teszünk ellene!

Magyarországon a homeopátia rendszeres használóinak 35%-a szerint a homeopátia minden alkalommal segít a gyógyulásban. Franciaországban most zárult le az eddigi legnagyobb léptékű, 10 éves kutatási program, amely valós körülmények között vizsgálta a francia háziorvosi rendszer gyógyszerfelírási szokásait, különös tekintettel a homeopátiás gyógyszerekre. A tudományos kutatás alátámasztotta a magyar betegek tapasztalatait, és megerősítette: a homeopátiának bizonyított helye van a gyógyításban.

Ha beszélhetünk férfi klimaxról, az jóval későbbi életkorban jelentkezik, mint a nőknél. Így, miközben az 50-es párok női tagja a változókori tünetekkel küszködik, a férfi számára egyre inkább érzékelhetővé válik, hogy pontosan hol is van a prosztatája, mivel egyre több panaszt okoz.

A zavartalan szexuális élet és jó közérzet érdekében az intim panaszok megelőzése és kezelése a nőknek fiatalon is, de klimaxot követő, hormonszegényebb időszakban még komolyabb feladatot jelent.

Az ötvenes éveikben járó nők igazán kitűnő munkaerők: a gyermekeik már felnőttek, komoly szaktudással és munkatapasztalattal rendelkeznek. Mit tegyenek, ha hőhullámok, álmatlanság, hangulatzavarok és egyéb panaszok nehezítik a munkahelyi helytállást és mindennapi életüket?

Ahogy öregszünk, fokozatosan veszítjük el a kalcium-egyensúly fenntartásának képességét, végül a csontritkulással párhuzamosan, a szervezetszintű elmeszesedés halálos hatásaitól szenvedünk. E folyamat – jelen ismereteink szerint – lassítható, megfordítható, s az egyensúly a legtöbb esetben helyreállítható.

Férfiaknál az idősebb kori túl magas vagy éppen túl alacsony ösztrogénszint egyaránt veszélyes. Vajon miért fontos e téren is az „arany középúton” haladni?

A hosszan tartó stresszhelyzetek rombolják egészségünket. A fel nem dolgozott, kudarcnak megélt események aláássák önbizalmunkat és rontják életminőségünket, súlyosabb esetben szorongáshoz vagy akár depresszióhoz is vezethetnek. A depressziós beteg kedvetlen, fáradékony, nincs életcélja, szomorú és közömbös. Rosszul alszik, emiatt még erőtlenebbnek érzi magát. Ez a veszélyes betegség egyre gyakoribb a fejlett világban – az európai országok lakosságának 15%-át érinti –, ráadásul gyakran diabéteszhez vagy egyéb panaszokhoz társultan jelentkezik.

Bizonyított, hogy a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség és a dohányzás mellett a tartós vagy ismétlődő pszichés stressz is kockázatnövelő tényező az érelmeszesedés, ezáltal a szívinfarktus, az agyi infarktus és az érszűkület tekintetében.

Csökken a munka hatékonysága, egyre gyakoribb a betegállomány. Kevesen gondolnak arra, hogy a munkából való kiesésnek nemcsak fizikai okai lehetnek. Az egyik leginkább veszélyeztető tényező az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek.

A sokak által sajnos tapasztalatból is ismert gyomoridegesség hátterében általában nem testi, hanem lelki panaszok állnak: az érintett folyamatos stresszben él, vagy olyan mentális terhet cipel, amivel nem tud megbirkózni. A tüneteket néha nem könnyű megkülönböztetni egy egyszerű gyomorrontástól, s a megoldás sem mindig gyors és egyszerű…

Legtöbben tudják, hogy a pajzsmirigy fontos szerepet tölt be – többek között – az anyagcsere és a testsúly szabályozásában. Kevéssé ismert azonban, hogy a stressz a pajzsmirigy ellensége: hatására esik a pajzsmirigyhormonok szintje, pedig stresszes helyzetben még több pajzsmirigyhormonra lenne szükségünk. A hiány tünetei és következményei pedig igen szerteágazóak…

A béta-karotin az A-vitamin természetes elő-anyaga, mely szervezetünkben részben vitaminná alakul. A-vitaminra a sejtek növekedéséhez, fejlődéséhez, a jó látáshoz, valamint a növekedéshez és a termékenységhez is szükség van. A béta-karotin erős antioxidánsként is működik az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében azáltal, hogy semlegesíti a káros szabadgyököket.

Hacsak nem otthon töltjük a nyarat, mindenképp meg kell tennünk kisebb-nagyobb távolságot nyaralásunk helyszínére. Ez egyeseknek élmény, másoknak viszont megpróbáltatás. Szeretnénk néhány hasznos tanáccsal szolgálni, hogy megfelelően felkészülve indulhassanak útra.