Fókuszban

A zavartalan szexuális élet és jó közérzet érdekében az intim panaszok megelőzése és kezelése a nőknek fiatalon is, de klimaxot követő, hormonszegényebb időszakban még komolyabb feladatot jelent.
Az ötvenes éveikben járó nők igazán kitűnő munkaerők: a gyermekeik már felnőttek, komoly szaktudással és munkatapasztalattal rendelkeznek. Mit tegyenek, ha hőhullámok, álmatlanság, hangulatzavarok és egyéb panaszok nehezítik a munkahelyi helytállást és mindennapi életüket?
Ahogy öregszünk, fokozatosan veszítjük el a kalcium-egyensúly fenntartásának képességét, végül a csontritkulással párhuzamosan, a szervezetszintű elmeszesedés halálos hatásaitól szenvedünk. E folyamat – jelen ismereteink szerint – lassítható, megfordítható, s az egyensúly a legtöbb esetben helyreállítható.
A hosszan tartó stresszhelyzetek rombolják egészségünket. A fel nem dolgozott, kudarcnak megélt események aláássák önbizalmunkat és rontják életminőségünket, súlyosabb esetben szorongáshoz vagy akár depresszióhoz is vezethetnek. A depressziós beteg kedvetlen, fáradékony, nincs életcélja, szomorú és közömbös. Rosszul alszik, emiatt még erőtlenebbnek érzi magát. Ez a veszélyes betegség egyre gyakoribb a fejlett világban – az európai országok lakosságának 15%-át érinti –, ráadásul gyakran diabéteszhez vagy egyéb panaszokhoz társultan jelentkezik.
Bizonyított, hogy a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség és a dohányzás mellett a tartós vagy ismétlődő pszichés stressz is kockázatnövelő tényező az érelmeszesedés, ezáltal a szívinfarktus, az agyi infarktus és az érszűkület tekintetében.
Csökken a munka hatékonysága, egyre gyakoribb a betegállomány. Kevesen gondolnak arra, hogy a munkából való kiesésnek nemcsak fizikai okai lehetnek. Az egyik leginkább veszélyeztető tényező az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek.
A sokak által sajnos tapasztalatból is ismert gyomoridegesség hátterében általában nem testi, hanem lelki panaszok állnak: az érintett folyamatos stresszben él, vagy olyan mentális terhet cipel, amivel nem tud megbirkózni. A tüneteket néha nem könnyű megkülönböztetni egy egyszerű gyomorrontástól, s a megoldás sem mindig gyors és egyszerű…
Legtöbben tudják, hogy a pajzsmirigy fontos szerepet tölt be – többek között – az anyagcsere és a testsúly szabályozásában. Kevéssé ismert azonban, hogy a stressz a pajzsmirigy ellensége: hatására esik a pajzsmirigyhormonok szintje, pedig stresszes helyzetben még több pajzsmirigyhormonra lenne szükségünk. A hiány tünetei és következményei pedig igen szerteágazóak…
A béta-karotin az A-vitamin természetes elő-anyaga, mely szervezetünkben részben vitaminná alakul. A-vitaminra a sejtek növekedéséhez, fejlődéséhez, a jó látáshoz, valamint a növekedéshez és a termékenységhez is szükség van. A béta-karotin erős antioxidánsként is működik az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében azáltal, hogy semlegesíti a káros szabadgyököket.
Hacsak nem otthon töltjük a nyarat, mindenképp meg kell tennünk kisebb-nagyobb távolságot nyaralásunk helyszínére. Ez egyeseknek élmény, másoknak viszont megpróbáltatás. Szeretnénk néhány hasznos tanáccsal szolgálni, hogy megfelelően felkészülve indulhassanak útra.
Sokan túl vannak már az első babás, kisgyermekes nyaraláson, s felkészülten várják az előttük álló vakációt, de vannak, akik ezen a nyáron kelnek először útra kisgyermekkel. Számukra különösen hasznos lehet az alábbi útravaló.
Diákoknak a vizsgaidőszak, munkahelyeken a szabadságok előtti hajrá "gondoskodik" a folyamatos stresszről. Ehhez adódik hozzá az egyre erősebb napsugárzás, melynek következménye lehet - az arra érzékenyeknél - a szájat vagy arcot elcsúfító, fájdalmas herpesz.
Hét vezető brit egészségügyi csoport hivatalos közleményt adott ki, amely cáfolja az előző évtizedek napozásellenes álláspontját. A közlemény elismeri, hogy a napozás egészséges, és annak érdekében, hogy szervezetünk több D-vitamint állíthasson elő, gyakrabban kellene viszonylag rövid időt a napon töltenünk.
Nap nélkül nincs élet, így mi sem nélkülözhetjük testünk egészséges működéséhez. Rosszul teszi, aki a leégéstől, vagy a bőrráktól félve soha nem merészkedik napra. Napozni érdemes, de csak mértékkel, biztonságos fényvédelem mellett.
A kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk a boldogsághormonok életünkben betöltött meghatározó szerepéről. Tavasz lévén, májushoz, a szerelem hónapjához közeledve időszerű, hogy mélyebbre ássunk, és megtudjuk: más titokzatos hormonok is nagyban meghatározzák viselkedésünket, ízlésünket, emberi kapcsolatainkat, sőt a szerelem fellobbanásához sem elegendő pusztán két emberi lény, kell még hozzá egy sor „kémiai anyag” is.
Diabétesz, pajzsmirigybetegségek, depresszió, endometriózis, autoimmun betegségek, hüvelyi fertőzések, férfiaknál pedig a csökkent spermaminőség csak pár példa, mi minden gátolhatja, nehezítheti a gyermekáldást. A csalódásokkal teli várakozás elkerüléséért fontos szem előtt tartani, hogy a gyermekvállalásra készülő pár mindkét tagjának egészsége abszolút fontos a fogamzás sikere, a terhesség lefolyása és a leendő baba egészsége szempontjából.
Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség drámai méreteket öltött. A párok 25-50%-ánál már az első gyermek fogantatása is nehézségekbe ütközik. A meddőség sok egyéb ok mellett leggyakrabban a hormonális rendszer működési zavaraira vezethető vissza.
Alig van olyan nő, aki életében legalább egyszer ne szembesülne valamilyen nőgyógyászati fertőzéssel. Egyéni hajlam esetén, illetve megfelelő kezelés hiányában ezek visszatérhetnek, így fokozott odafigyelést igényelnek.
Ilyenkor tavasszal sokakra „rátör” a megtisztulás, méregtelenítés vágya, mindez időszerű is, kivéve, ha gyermeket várunk, vagy szoptatunk. A méhlepényen vagy az anyatejen keresztül ugyanis elárasztanánk gyermekünket kúránk eredményével, a felszabaduló méreganyagokkal. Ilyen esetben várjuk meg a szoptatás végét, vagy még inkább, jó előre készítsünk „tiszta fészket” a kis jövevénynek!
A természet úgy alkotta meg az élőlényeket, s így az embert is, hogy teste kémiai úton védelmi vonalat képezzen a külső kórokozók ellen. A gyermekvállalás időszakában saját és születendő gyermekünk érdekében is fontos feladatunk e védelem fenntartása, erősítése.
Az 1900-as évek elején ismerték fel, hogy a hipofízis hátulsó részének kivonata elősegíti a szülést, serkenti a méh összehúzódását, ezzel kivédi a szülés utáni fokozott vérzést, és serkenti a tej kiválasztását. E hatásokért felelős oxytocin nevű hormon és neurotranszmitter anyaságban betöltött szerepét vizsgálva a kutatók érdekes következtetésekre jutottak.
A köhögés önmagában nem betegség, hanem tünet, melyet soha ne tekintsünk normálisnak! Hátterében a megfázástól a komolyabb bajokig sokféle ok állhat, ám a „krákogás” lehet a feszültség levezetésének eszköze is.
A húgyutak főként hideg időben jelentkező panaszait, s magát a hólyaghurutot is, a köznyelv „felfázásként” említi, pedig a hideghatás mellett a panaszok kialakulásában többnyire bakteriális fertőzés is szerepet játszik. Így mind a diagnózis, mind a kezelés körültekintést igényel.
A köhögés – amennyiben „produktív” – elősegíti a légutak öntisztulását. A száraz, kínzó, szűnni nem akaró köhögés azonban nem szolgálja e célt. A köhögés – mint tünet – megszüntetéséhez fontos tisztáznunk a kiváltó okokat a megfelelő kezelés érdekében.
A nátha tüneteit hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig ha ilyenkor nem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy pihenjünk és kikúráljuk, akkor számíthatunk a szövődmények megjelenésére. Ezek egyike az erős fejfájással, orrdugulással és köhögéssel jelentkező arcüreggyulladás.
A tél végi enyhülő időjárás miatt ismét egyre többen panaszkodnak torokfájásra. A tünetek enyhítésére az első napokban érdemes bevetni néhány hasznos házi praktikát, ám hosszabb ideje fennálló vagy erősödő panaszok esetén forduljunk orvoshoz!
Tél vége felé immunrendszerünk aktivitása különösen gyakran kerül mélypontra. Mindezt nem lehet kizárólag a hideg rovására írni, hiszen számtalan tényező vezethet védekező képességünk gyengüléséhez. Lássuk, melyek ezek!
Az utóbbi években egyre szélesebb körben vált ismertté az antibiotikumok mellékhatása, ezért komoly dilemmát jelent, hogy mely esetekben nélkülözhetetlenek, s mikor képes az immunrendszer önmaga megbirkózni a fertőzéssel és következményeivel.
Az őszi-téli hónapokban immunrendszerünk aktivitása különösen gyakran kerül mélypontra. Ennek számtalan oka van, s nem lehet kizárólag a hideg rovására írni. Mivel erősíthetjük, óvhatjuk, támogathatjuk – lehetőleg természetes módon?

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!