Keresés
Close this search box.

Fókuszban

Se a téli hideg idő, se egy fájós térd vagy derék nem ad felmentést az egészséget védő, állóképességet fenntartó rendszeres testmozgás alól. A túl sok pihenés a fűtött szobában, a fotelben a tévé előtt ücsörgés elgyengítheti az izmokat, rontja az általános erőnlétet, az egészséget. Íme néhány jó tanács!
Ahogy az várható volt, a korábbi izoláció miatt elmaradt szokásos vírusfertőzések – mintha most be akarnák pótolni a kimaradt 1-2 évet – halmozottan és erősebb tüneteket okozva terjednek. Már szeptemberben sokan megbetegedtek, azóta egyre több gyerek és felnőtt kap el (akár többedszerre is) valamilyen vírust. Pedig messze van még a tavasz…
Miközben az 50-es párok női tagja épp változókori tünetekkel küzd, a férfi számára egyre érzékelhetőbbé válik, hogy pontosan hol van a prosztatája, mivel az egyre több panaszt okoz.
A férfiklimax létezéséről először 1940-ben tettek említést, de még manapság is sokkal kevesebbet tudunk róla, mint a nők változókorának jelenségeiről. A jellemző tünetek és következmények ismertetése mellett nézzük, mit tehetünk, hogy lassítsuk e folyamatot!
Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a pozitív szándékú érintés – a simogatás, ölelés vagy az intim együttlét – jelentős pozitív hatással van a benne résztvevő mindkét félre. A stressz csökkentésén, a hangulat javításán és az immunrendszer erősítésén túl a szív- és érrendszer egészséges működését is elősegíti.
A változókor után a korábban védett nők ugyanolyan eséllyel néznek szembe a szív-érrendszeri betegségekkel, mint a férfiak. Miért lesznek „hirtelen” a nők is veszélyeztetettek?
Ismét komoly bizonyítékok láttak napvilágot az életmód, ezen belül is a testmozgás gyógyító, egészségvédő hatásairól – ezúttal a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban.
A férfiak szexuális problémái, a potenciazavarok egyfajta sikerbetegségnek is tekinthetők, melyek jóval gyakrabban fordulnak elő vezető beosztásúak között, mint alkalmazottak körében. Az érintettek 85%-a a munkahelyi stresszben és a túlhajszoltságban látja a problémák okát – ez derül ki a Magyar Szexuális Medicina Munkacsoport korábbi felméréséből.
A sokak által tapasztalatból is ismert gyomoridegesség hátterében általában nem testi, hanem lelki panaszok állnak: az érintett folyamatos stresszben él, vagy olyan mentális terhet cipel, amivel nem tud megbirkózni. A tüneteket néha nem könnyű megkülönböztetni egy egyszerű gyomorrontástól, s a megoldás sem mindig gyors és egyszerű.
Az őszi időszakban egyre többet tartózkodunk zárt térben, egyre több időt töltünk a munkahelyen, egyre több ember társaságában – akiket nem is mind mi választunk magunknak. Ráadásul egyre több stressz éri szervezetünket. A külvilág hatásai pedig szervezetünk belsejében is jelentős változásokat generálnak.
Korábbi kutatások szerint egy átlagos felnőtt naponta legalább 11 percet tölt idegeskedéssel. A krónikus stressz pedig akár 5,5 évvel is megrövidítheti életünket. Nincs menekvés? Vajon észrevesszük-e, amikor a feszültség már egészségünket, életünket romboló mértéket ölt?
A koronavírus miatt hosszú hónapokig tartó elszigeteltség sokféle változást hozott életünkben, még a mikrobiomunk is megváltozott. Emiatt most egy hosszabb autós kirándulás, nyaralás során elfogyasztott – más által készített – étel is hasonló hatást gyakorolhat mikrobáinkra, mintha távoli úticélok egzotikus konyháinak különlegességeit kóstolgatnánk.
Mi mindenre kell felkészülnünk, hogy nyaralásunk felhőtlen és kellemetlenségektől mentes legyen? Hogyan előzhetjük meg vagy kezelhetjük a váratlan eseményeket?
Sokan túl vannak már az első babás, kisgyermekes nyaraláson, s felkészülten várják az előttük álló vakációt, de vannak, akik ezen a nyáron kelnek először útra kisgyermekkel. Számukra különösen hasznos lehet az alábbi útravaló.
Strandolás helyett hegyet mászni kevésbé vonzó dolog, ám a változékony, hűvösebb idő kifejezetten kedvez a természetjáróknak, a „bakancsos sportnak. Érdemes azonban előre felkészülnünk néhány váratlan eseményre, nehézségre is. Tekintsük át tehát, mi az, ami nem maradhat ki a hátizsákból, hogy ne érjen meglepetés!
A koronavírus-járvány alaposan átalakította kapcsolattartási formáinkat a magánélet és a munka terén egyaránt. Mindez – talán az óvodások kivételével – már az összes korosztályt érinti, sújtja. De mi is a bajunk a videokonferenciákkal, a netes családi és baráti csevegésekkel, virtuális találkozókkal?
Ezekben a hetekben sokan tapasztalhatnak fáradtságot, romló szellemi és fizikai teljesítményt, s szinte azonnal a koronavírus-fertőzésre vagy azon átesve a szövődményekre gyanakodhatunk. A COVID mellett azonban szintén csökkent terhelhetőséget okozhatnak egyes szívproblémák, illetve a vashiányos vérszegénység vagy egyszerűen az évek múlása.
Az a széleskörű pusztítás, amit a Covid-19 az emberi szervezetben okoz, egyre inkább arra ösztönzi a kutatókat, hogy az új koronavírusnak az érrendszerre gyakorolt romboló hatására fókuszáljanak.
Ne csak azért fogyókúrázz, diétázz, hogy szebb legyél, hanem, hogy erősebb legyen az immunrendszered és normál módon működjön az anyagcseréd! Mivel kezd? Vastagbél salaktalanítással, májméregtelenítéssel, fehérje-, rost- és vitamindús étkezéssel!
A koronavírus-fertőzés az esetek többségében – 80% körül – enyhe tünetekkel zajlik. Súlyosabb, kórházi kezelést is igénylő tünetek főként az idősebb vagy a krónikus – elsősorban magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel élő – betegek és az elhízottak körében fordulnak elő.
A koronavírus-fertőzés rövid és hosszú távú hatásairól szinte napról napra derülnek ki új információk. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy a vírusfertőzésből felépült pácienseknél akár hetekkel, hónapokkal később is jelentkezhetnek a szívkárosodás tünetei.
Már a koronavírus-fertőzés második hullámából is sokan felépültek, de jelentős azok száma, akik a „gyógyulást” követő hetekben, hónapokban sem nyerik vissza korábbi egészségüket, erőnlétüket; az ő hétköznapjaikat továbbra is különféle tünetek kísérik.
Koronavírus-ügyben még mindig sok a bizonytalanság, számtalan kérdés foglalkoztatja az embereket, melyekre nincs mindig egyértelmű válasz. Ismerünk-e már minden jellemző tünetet? Többször is elkaphatjuk-e a fertőzést? Számíthatunk-e hosszan tartó védettségre, immunitásra?
Az új típusú koronavírus megmutatta, hogy a vírusfertőzéseket komolyan kell vennünk, s a jövőben ez még fontosabb lesz. Fokozottan kell védenünk és táplálnunk azokat a létfontosságú sejtszervecskéket, a mitokondriumokat, melyek nemcsak a szervezet minimálfunkcióit tartják fenn, hanem veszély esetén – amilyen ez a járvány is – valóban meg is védenek minket!
A vitaminok közül a C-vitamin azért különleges számunkra, mert – az állatokéval ellentétben – az emberi szervezet nem képes előállítani. Emiatt csak táplálkozással és étrend-kiegészítőkkel tudjuk testünkbe juttatni.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!