Fókuszban

A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel, a sok stressz és a civilizációs ártalmak egész éven át gyengítik immunrendszerünket. Így, késő ősszel és a tél folyamán még nagyobb szüksége van a szervezetünknek a támogatásra. Hadd ismertessek meg Önökkel néhány kevésbé ismert, de annál hatékonyabb módszert a szervezet ellenálló képeségének növelésére.
Ahogy az idő hűvösebbre fordul, egyre többen panaszkodnak torokfájásra, pedig azt nem a hideg, hanem döntően vírusok okozzák, ám lehet bakteriális eredetű is. A tünetek enyhítésére az első napokban bevethetjük a házi praktikákat, természetes módszereket is, de ha panaszok nem múlnak, sőt erősödnek, forduljunk inkább orvoshoz!
A hideg téli idő kedvez a meghűléses betegségeknek. Ezek megelőzésére, a tünetek enyhítésére kevés olyan kellemes gyógymód létezik, mint az aromaterápia. Illóolajos fürdő, gyógynövényes szauna, aromamasszázs, inhaláció, aromalámpában történő párologtatás – mindenki kedve és vérmérséklete szerint választhat a változatos módszerek közül!
„Adjatok valamit, amivel lázat kelthetek és meggyógyítok minden betegséget” – mondta Parmenidész, a 2500 évvel ezelőtt élt orvos. Az emberiség már évezredekkel ezelőtt felfedezte a meleg gyógyító hatását, és használta is különféle betegségek (pl. köszvény, isiász, reuma) gyógyítására.
Az őszi-téli fertőzések időszakában immunrendszerünkre több feladat hárul. Amennyiben a gyakran visszatérő fertőzések, betegségek mellé egyéb tünetek is társulnak, felhívhatják a figyelmet védekezőrendszerünk normálistól eltérő működésére, esetleg az immunhiányos állapotra, mely számtalan betegség kockázatát növelheti.
A nyugodt, pihentető alvás és a szervezet stressztűrő képességének növelése kiemelt jelentőségű immunrendszerünk és vegetatív idegrendszerünk erősítése, ezen keresztül teljesítőképességünk növelése szempontjából. Hogyan érjük el mindezt természetes úton, a szintetikus nyugtatók és altatók negatív mellékhatásai nélkül? Íme, néhány jótanács, a Természet receptúrájából!
Túlhajszoltság, állandó készenléti állapot, időhiány és egyre nehezebben elviselhető feszültség? A menedzserbetegség kiváltó okai nemcsak a közép- és felsővezetőket érintik, hanem a népesség jelentős része is küzd velük.
Napjainkban általános jelenség a kimerültség, a fizikai és szellemi teljesítőképesség észrevehető romlása. Ha már nem segít ezen a pihenés, az alvás, jusson eszünkbe: a Földön mintegy 2 milliárd ember azért fáradt, mert szervezete nem jut elég oxigénhez – a vashiány miatt.
Számos felmérés szerint a magyar emberek többsége úgy véli, hogy a genetikai és biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa az egészségtudatos életmód. Táplálkozásunkban a tudatosság már nemcsak trendi, hanem trenddé kezd válni: a magyarok mintegy fele követ valamilyen diétát, vagy törekszik arra, hogy változtasson étkezési szokásain. Minden évben kiemelnek néhány élelmiszert – „szuperételt” – vagy divatdiétát, amitől fogyást vagy erőtől kicsattanó egészségi állapotot várnak.
A túlsúly bizonyítottan az egyik legjelentősebb egészségügyi probléma. A magyar lakosság 60%-át, vagyis tíz emberből hatot közvetlenül érint. Az elhízás következménye olyan betegségek kialakulása, mint az érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívinfarktus, az érelzáródások vagy a 2-es típusú cukorbetegség. Statisztikai adatok szerint a dohányzást követően ez a 2. legnagyobb rizikófaktora a civilizációs betegségeknek. Bár az elhízás hátterében lehetnek betegségek, genetikai tényezők, pszichés tényezők, mégis a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód.
A manapság divatos és a már letűnt számtalan diétás irányzat, melyek egymást cáfolják, kritizálják, s merőben más, gyakran igen szélsőséges javallatokban látják a tökéletes egészség zálogát, egyetlen egy dologban egészen biztosan egyetértenek. Vajon melyik táplálék az, melyet szinte kivétel nélkül minden irányzat kiemelten kezel és ajánl?
Az újabb dietetikai ajánlások szerint a magas fehérjetartalmú fogyókúrák jóval hatékonyabbnak tűnnek, mint néhány más módszer. Egy amerikai kutatás bebizonyította, hogy több protein fogyasztásával akár 43%-kal több zsírt veszíthetünk súlyunkból.
Egyre több kutatás keresi a választ arra, milyen hatása lehet az anya lelkiállapotának, illetve a külső körülményeknek a gyermek egészséges testi-lelki fejlődésére.
Napjainkban a házasságok kb. 15%-a küzd meddőséggel, 35 év felett azonban ez az arány már 25%-os. A meddőségi esetek negyede orvosilag megmagyarázatlan, azaz szervi eltérés nincs, csak működésbeli, funkcionális probléma lehet. Mit jelent mindez?
Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség drámai méreteket öltött. A párok 25-50%-ánál már az első gyermek fogantatása is nehézségekbe ütközik. A meddőség sok egyéb ok mellett, leggyakrabban a hormonális rendszer működési zavaraira vezethető vissza.
Sok szülő lelkesen összeállítja a kisgyermek menüjét, aztán jön a feketeleves: drága gyermekünk nem akarja megenni, amit készítettünk. Ezen a ponton sok szülő elakad, mondván: „mindegy, csak egyen valamit”. Ilyenkor nagy hibát követünk el!
Régóta tudjuk, hogy a növényi antioxidánsok, flavonoidok segítenek az érrendszer karbantartásában. Kevésbé ismert azonban, hogy az Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyire fontosak kognitív képességeink fejlődésében. Ékes bizonyítéka ennek, hogy a brit kormány évekkel ezelőtt fontolóra vette (talán már be is vezette), hogy az általános iskolákban kötelezővé teszik (és finanszírozzák) az EPA és DHA zsírsavak fogyasztását. Ezek fő forrásai a hideg vízi halak, illetve a szervezet számára jobban hasznosítható kendermagolaj.
Évszázados jó szokás, hogy tavasz közeledtével megtisztítjuk testünket a sok felesleges salakanyagtól – nevezhetjük ezt akár Húsvéti nagyböjtnek vagy egyszerűen méregtelenítő kúrának. Ne ugorjunk azonban hirtelen bele, hiszen ennek is megvan a maga jól bevált módszere!
Ahogy az emésztőrendszerben, a vastagbélben, úgy a nyirokrendszeren belül is salakanyagok halmozódnak fel, lerakódások, plakkok keletkeznek, melyek rontják e szervek működését és gátolják a nyirokkeringést. A nyirokfolyadék állapota állandóan változik, összetételét már egyetlen étkezés is jelentősen befolyásolja. Megtisztítása mindössze pár órát vesz igénybe, azonban a teljes nyirokrendszer kitakarítása több hónapos folyamat.
Kevesen tudják, hogy a vércukorszint stabilizálása nemcsak a cukorbetegek számára fontos, hanem mindenkinek, aki frissen, jó erőnlétben, egészségben és ideális alakját megőrizve szeretné tölteni napjait. Amikor valakinek túl alacsony a vércukra, általában fáradékonyságot, kimerültséget vagy gyötrő éhséget tapasztal, melyet gyakran ellenállhatatlan falásrohamok követnek. Vajon mit teszünk ilyenkor? És mit mutat a mérleg, ha ezt gyakran tesszük?
A téli ünnepek után, tavasszal és nyár elején – amikor a lenge ruhában jobban előtűnnek a felesleges kilók – sokan kezdenek bele valamilyen diéta kúrába. Testi adottságaink jó része sajnos csak mértékkel korrigálható, mégis megpróbálhatjuk kihozni belőle a legjobbat. Érdemes ehhez az alkatunknak leginkább megfelelő diétát választanunk. Az alábbi tippekkel szeretnénk segíteni a kedves Olvasónak, hogy fittebb, egészségesebb és elégedettebb lehessen.
A téli időszakban sokan köhögnek, tüsszögnek a környezetünkben, s néha mi is áldozatul esünk a nátha vírusnak, melyen – sikeres kúra esetén – 7 nap alatt túl lehetünk. Ha azonban „nincs időnk” a gyógyulásra, a következmény arcüreg-, torok- vagy középfülgyulladás is lehet!
A téli hónapokban immunrendszerünk gyakran kerül mélypontra, de nem lehet ezt csupán a hideg rovására írni, hiszen számtalan egyéb ok járul hozzá, így civilizált létformánkhoz kapcsolódóan többek között a helytelen táplálkozás, a nagyfokú stressz, a mozgásszegény életmód és a környezetünkből származó vegyi anyagok. Sokat hallunk erről, mégis alig-alig változtatunk valamin. Talán, ha jobban értenénk, hogy nap mint nap milyen hihetetlen teljesítményt nyújt „belső orvosunk”, jobban becsülnénk és támogatnánk immunrendszerünk munkáját.
Amikor kint hideg, fagyos vagy kellemetlenül nedves, párás idő van, kevésbé vágyunk rá, hogy hosszan élvezzük a friss levegőt. Inkább benn ülünk a fűtött szobában, közben többet eszünk és jóval kevesebbet mozgunk. Mindez nemcsak hangulatunkra, de egészségünkre, immunrendszerünk működésére is hátrányosan hat. Mit tehetnénk, hogy javítsuk hangulatunkat és megőrizzük erőnlétünket, egészségünket? Lássunk néhány tippet, melyekkel az ilyenkor gyakori bajokon enyhíthetünk!
A hideg tél során meggyöngült immunrendszer és az aktív kórokozók találkozásakor gyakran egyértelmű, melyik lesz a győztes. Az ismétlődő „felfázás” tüneteit észlelve tanácstalanok vagyunk, hogy panaszaink hátterében az elégtelen folyadékfogyasztás, egy újabb fertőzés, valamilyen krónikus betegség vagy tényleg egyszerű megfázás áll.
A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, amivel a téli időszakban orvoshoz, gyógyszerészhez fordulunk. A betegek gyakran csak így kérik a gyógyszert: „tessék valamit adni köhögésre!” Pedig nem mindegy, hogy mikor szedünk köptetőt vagy köhögéscsillapítót, vagy épp mit választunk házi patikánkból gyors megoldásként.
Az év során talán most, a hideg, szeles, párás téli időszakban szorul tüdőnk a legnagyobb odafigyelésre, támogatásra. Lássuk, a hétköznapok során mit tehetünk érte, és mit teszünk ellene!
Magyarországon a homeopátia rendszeres használóinak 35%-a szerint a homeopátia minden alkalommal segít a gyógyulásban. Franciaországban most zárult le az eddigi legnagyobb léptékű, 10 éves kutatási program, amely valós körülmények között vizsgálta a francia háziorvosi rendszer gyógyszerfelírási szokásait, különös tekintettel a homeopátiás gyógyszerekre. A tudományos kutatás alátámasztotta a magyar betegek tapasztalatait, és megerősítette: a homeopátiának bizonyított helye van a gyógyításban.
Ha beszélhetünk férfi klimaxról, az jóval későbbi életkorban jelentkezik, mint a nőknél. Így, miközben az 50-es párok női tagja a változókori tünetekkel küszködik, a férfi számára egyre inkább érzékelhetővé válik, hogy pontosan hol is van a prosztatája, mivel egyre több panaszt okoz.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!