Kardiológia

Azok, akik évtizedeken át mozgásszegény életmódot folytatnak, bizonyára elfeledkeznek arról, hogy a fizikai aktivitás szorosan összefügg a szív-érrendszer egészségével. Mindezt két újabb tanulmány is bizonyítja, melyek kifejezetten az idősebb nők életmódjára fókuszálnak.

A magas vérnyomás olyan extra terhet ró a szívre és az erekre, amely gyengítheti és rombolhatja azokat. Kutatások szerint ennek következményei nemcsak az időseket, hanem a fiatalabb korosztályt is érinthetik: kezeletlen esetben náluk is megkezdődhet a mentális hanyatlás.

Tudjuk, sokan tapasztalják is, hogy a stressz férfiaknál merevedési zavarok kialakulásához vezethet. Az esetek nagy részében, a pszichés túlterheltség múlásával a probléma spontán is rendeződhet, kivéve, ha hátterében más okok is állnak.

A stressz, harag és egyéb negatív érzelmek életünk velejárói. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált idegesség azonban már nemcsak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de szívbetegséghez is vezethet.

Az egész évi rohanás és a pihenésre szánható idő lerövidülése hosszú távon jelentősen rontja érrendszerünk állapotát. Ez főként a nagy mennyiségben (gyakran feleslegben) keletkező, még a nyugalmi fázisban is magas koncentrációban cirkáló stresszhormonoknak (adrenalin, noradrenalin) köszönhető. Ezek tartós jelenléte fokozza a vérzsírok szintjét, szűkíti az ereket, emeli a vérnyomást és rontja a szív ingerképző és vezető rendszerének működését, azaz ritmuszavart idézhet elő. Ráadásul a feszült, ingerült emberek könnyebben ragadnak cigarettát vagy többet esznek a stressz levezetésére.

Ismét komoly bizonyítékok láttak napvilágot az életmód, ezen belül is a testmozgás gyógyító, egészségvédő hatásairól – ezúttal a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban.

A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálokok listáját. Ennek egy igencsak alábecsült rizikófaktora a népességszintű magnéziumhiány. Vizsgálatok igazolják, hogy az optimális magnéziumszint helyreállítása a szív-érrendszeri betegségek kockázatát 40%-kal, a hirtelen szívhalált 77%-kal, a rákot 50%-kal és a bármilyen okból bekövetkező halálozást 40%-kal csökkentheti le.

A rossz vérkeringést gyógyszerekkel szokás kezelni, pedig sokat tehetünk bizonyos táplálékok fogyasztásával azért, hogy megelőzzük a gyógyszerszedést és az állapot romlását, vagy épp támogassuk, eredményesebbé tegyük a már fennálló kezelést.

Aki tapasztalta már, hogy éjszaka a zakatoló szíve miatt képtelen aludni, tudja, milyen ijesztő ez a jelenség. Érdemes tehát megismernünk a gyakoribb kiváltó okokat, s hogy mikor szükséges orvoshoz fordulni.

A nyári meleg igazán kedvező a vízparti üdüléshez, nyaraláshoz, ám igencsak rontja a visszér-betegek állapotát. E panaszt sokan csak esztétikai problémának gondolják, pedig kezeletlenül, súlyos szövődményei lehetnek. Érdemes tehát idejében tennünk a megelőzés vagy állapotjavítás érdekében.

A nyaralás nemcsak a láblógatás, hanem sokak számára az utazás és az ezzel járó stressz időszaka is. Emiatt magas vérnyomás esetén különösen érdemes felkészülnünk erre az időszakra.

A klímaváltozás, a hőhullámok számának növekedése – statisztikailag kimutatottan – komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Az elmúlt évtizedben a fővárosban évente 1-2 nyári hőhullám volt, viszont az utóbbi években már évi 3-5 is előfordul.

A legtöbb ember számára örömet és felüdülést jelent a nyári kék ég és napsütés, viszont akik már átestek trombózison, kissé félve néznek elébe a nyáron várható nagy melegnek, pláne ha még utazni is készülnek.

A hétköznapi rohanás közepette a pihenésre szánható idő lerövidülése hosszú távon jelentősen rontja érrendszerünk állapotát. Ez főként a nagy mennyiségben (gyakran feleslegben) keletkező, még a nyugalmi fázisban is magas koncentrációban cirkáló stresszhormonoknak (adrenalin, noradrenalin) köszönhető. Ezek tartós jelenléte fokozza a vérzsírok szintjét, szűkíti az ereket, emeli a vérnyomást és rontja a szív ingerképző és vezető rendszerének működését, azaz ritmuszavart idézhet elő. Ráadásul a feszült, ingerül emberek könnyebben ragadnak cigarettát vagy többet esznek a stressz levezetésére.

Az American Heart Association szaklapjában, a Circulationban megjelent tanulmány hangsúlyozza, hogy bár Amerika a világ egyik leggazdagabb országa, a várható életkilátásokat tekintve csak az 53. helyen áll. Hol hibáznak az amerikaiak? A tanulságokat nekünk is érdemes megfontolnunk, hiszen a magyarok sem állnak fényesen a várható élettartam terén.

A kezeletlen magas vérnyomás számos problémát okozhat azáltal, hogy hosszú távon szűkíti és merevebbé teszi az ereket. A következmények között szerepel a szív-érrendszeri okokra visszavezethető demencia is.

A változókor után a korábban védettebb nők ugyanolyan eséllyel néznek szembe a szív-érrendszeri betegségekkel, mint a férfiak. Miért lesznek „hirtelen” a nők is veszélyeztettek?

Egy nagy esetszámú, 5-35 éves korosztály körében végzett amerikai vizsgálat eredményei szerint fajtól, nemtől és földrajzi származástól függetlenül az erek elmeszesedése már igen korán elkezdődik, ezért érdemes egészen gyermekkortól odafigyelni a helyes életmódra és az étkezési szokások reformjára. Pláne, ha idősebbek vagyunk! Pláne, ha egy vagy több szív-érrendszeri rizikófaktorral is rendelkezünk! Tekintsük most át, milyen anyagokkal erősíthetjük szívünket!

A menedzseréletmódot folytató nők és férfiak életében jelenlévő stressz számos probléma forrása lehet. A bajt nemcsak a feltűnő mellkasi fájdalom és az erős szívdobogás jelezheti, de apróbb tünetek is.

A szívelégtelenség egy olyan állapot, amely egyre súlyosabbá válhat – különösen kezelés nélkül. Gondosan felépített életmód-programmal és megfelelő terápiával azonban az életkilátások jelentősen javíthatók.

Az előttünk álló meleg, nyári hónapok, a kánikula nemcsak az időseket, de a szív-érrendszeri problémával küzdőket is megterheli. Fontos tudnunk, hogy a szívproblémákra nem csak a jól ismert akut tünetek – erős mellkasi vagy a bal karba sugárzó fájdalom – hívhatják fel a figyelmet. Tekintsük ugyanilyen fontosnak az alábbi 5, kevésbé ismert jelet!

A nők 57%-a hal meg ma Magyarországon szívproblémák miatt, 43%-uknál még csak mellkasi fájdalom sem utal arra, hogy nagy a baj. Értük száll most harcba a Magyar Kardiológusok Társasága a Pirosban a Nőkért mozgalom keretében. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a női szív sokszor észrevétlenül komoly veszélyben van, s a hölgyek kockázata e téren nagyobb, mint a férfiaké.

A cukorbetegség kis- és nagyereket érintő szövődményei jelentős mértékben az emelkedett vércukorszint következményei. A veszélyeztetettség mértéke napjainkban már műszeresen is mérhető.

A szív- és érrendszeri betegségek ma már népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni.

Az érszűkület a verőerek – artériák – falának kóros átalakulása, melyet a belső átmérő, s így a keringő vérmennyiség csökkenése jellemez. Emiatt romlik a szövetek tápanyag- és oxigén-ellátottsága, ami súlyos esetben az érintett szövetek elhalásához is vezethet, akár az agyban, a szívben, vagy a végtagokban.

A bajt megelőzni mindig könnyebb, mint a kialakult helyzetet visszafordítani. A nagyobb fizikai vagy pszichés stresszterhelésnek kitett emberek számára létfontosságú, hogy időnként – panaszmentesség esetén is – vegyenek részt szív- érrendszeri szűrővizsgálaton!

A magas vérnyomást nem véletlenül nevezik néma gyilkosnak, hiszen általában semmilyen feltűnő tünettel nem jár. Ennek ellenére a tarkótáji fejfájáson és a szédülésen kívül, a szem gyakori bevérzése figyelmeztető jel lehet.

A negatív és/vagy a túl erős stressz növeli a gyulladás szintjét a szervezetben. Az Ohio Egyetem tanulmánya bizonyítja a stresszes események és a szervezetben lévő gyulladás kapcsolatát.

Ma a legtöbb ember szinte folyton – még a nyári kánikulában is – rohan, s az egész napos stresszt kevesen vezetik le sporttal. Széles körben elterjedt az egészségtelen táplálkozás, a túlsúly, ráadásul a lakosság közel 30%-a még mindig dohányzik. E tényezők külön-külön is, de együttesen még hatványozottabban idézik elő a szív- és érrendszer betegségeit, mint elsőszámú halálokot.