Nemcsak hazánkban, de szerte a világon ismét emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma. Tudjuk azonban, hogy a delta variáns egyes tünetei hasonlatosak a légúti allergiákhoz. Melyikre gyanakodjunk tehát?
A szőlő kitűnő „gyorsétel” az irodai munkaszünetben vagy a gyerek uzsonnás dobozában és könnyű desszert a vendégeknek is. Kevesen tudják, hogy bizonyos kultúrákban évezredeken át „gyógyszernek” tekintették, s valóban, a kis bogyók több mint 1600 féle összetevőt tartalmaznak, melyek támogathatják egészségünket.
A bölcsőde-, óvoda- és iskolakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét. Ilyenkor jellemzően megduplázódik a beteg gyermekek száma az orvosi rendelőkben. Pedig megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt a gyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is jelentős hatással van.
Tapasztalatból tudja minden kisgyerekes szülő, hogy a most következő 10 hónap, melyet a gyerek a közösségben tölt, egyenlő a különböző betegségek, fertőzések szezonjával. Mire számíthatunk, hogyan védekezhetünk, mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Az iskolakezdés sok gyerek számára öröm, hiszen újra találkozhatnak barátaikkal, mások számára inkább megterhelő, mert a felhőtlen nyári napokat felváltja ismét a reggeli korán kelés, az unalmas órák és a dolgozatok. Az új tanév a kisiskolásoknak okozza a legkomolyabb kihívást: sokan közülük szoronganak, míg másoknak a tananyagra való odafigyelés, a koncentrálás jelent nehézséget.
A szabadság véget ért! Vissza kell zökkennünk a régi kerékvágásba: vissza a munkába, az otthoni teendőkbe, az elvárások, kötelezettségek teljesítésébe, a határidők szorításába, azaz a „mókuskerékbe”! Össze kell szednünk magunkat, fel kell vennünk újra a fordulatszámot, kérdés azonban, hogy hogyan és milyen áron?
Kedves Olvasó! A külföldi koronavírus-híradásokat hallva, s hazánkban körül tekintve, a környezetünkben egyre szaporodó náthás, torokfájós, köhögő embereket látva, reálisan nem reménykedhetünk abban, hogy minket nagy ívben kikerül a „4. hullám”. Inkább az a kérdés, hogy ebben milyen mértékben leszünk érintettek egyénileg és társadalmi szinten is.
Van, aki alig várja a meleg nyarat, más viszont nehezen viseli. Képzeljük el: 30 fokos hőség, párás, fülledt idő, még a szél sem rezdül, távolból vihar közeleg – a város olyanná válik, mint egy üvegház, mindenkiről patakokban folyik a víz. Ez rendkívül kellemetlen, ugyanakkor nagyon hasznos folyamat, hiszen e nélkül hamar elérne bennünket a „hőguta”.
Aki egész éven át íróasztal mellett görnyed, szeme romlik az estébe nyúló számítógépes munkától, s ettől már nemcsak a feje fáj, de a sok gépeléstől a keze is zsibbad, sajog, annál itt az idő, hogy felpattanjon, saját magát végre előtérbe helyezze! Töltsön nyáron minél több időt kikapcsolódással, a munkából eredő ártalmak gyógyításával!
Kedves Olvasó! A tudósok között most, nyár elején sincs még egyetértés abban, mikor jelenthetjük ki, hogy VÉGE a világot szorongató pandémiának. Sokan bizonyítják, hogy optimisták lehetünk, ugyanennyien az ellenkezőjét, mondván, csupán átmeneti a javulás, melyet a vakcinációnak és a nyárnak köszönhetünk. Ettől függetlenül most van itt a nyár, a vakáció ideje, mérlegeljünk tehát és döntsünk felelősségteljesen!
Tavaszi felfrissülést, roborálást, szépülést segítő, egyben különleges gasztronómiai élményt nyújtó, kevéssé ismert növényt ajánlunk a Kedves Olvasó figyelmébe! Áldásos hatásait már évezredekkel ezelőtt felfedezték, magját olyan nagy becsben tartották, hogy még a fáraók sírjába is „csempésztek” belőle, hogy szükség esetén kéznél legyen a túlvilágon.
Az idén igen hosszúra nyúlt hideg időszakban a fűtés szárító hatása, a friss levegő és a napfény hiánya megviselte egész testünket, így bőrünket és hajunkat is. Sápadt bőr, kiszáradt, fakó haj – mindez szervezetünk belső állapotát is tükrözi. Ideje tehát szépülnünk!
A tavaszi napsütésben újjászülető természet kirobbanó energiája gyakran szöges ellentétben áll azzal, amit érzünk: „alig vonszolom magam”, „reggel iszonyúan fáradt vagyok”, „teljesen kidőlök a munkaidő végére”. Ha – szerencsés esetben – mindez nem a koronavírus- fertőzés velejárója vagy szövődménye, akkor csak a szokásos tavaszi fáradtsággal kell megküzdenünk. Lássuk, mit tehetünk, hogy mielőbb feltöltődjünk, regenerálódjunk!
„A boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja” – szerepel az ENSZ 2012. júniusában kiadott World Happiness Report című közleményében. Azóta nemzetközi és hazai kutatások keretében évente jelentést készítenek a különböző régiókban mérhető „boldogságszintről”, és az azt befolyásoló tényezőkről. Az elmúlt év a COVID-19-világjárvány jegyében telt, cikkemben ismertetem, miként befolyásolta ez a boldogságunk mértékét.
Kedves Olvasó! Az immár 2. évébe lépett világméretű pandémia során szerzett tapasztalatok és a naponta bővülő tudományos kutatási eredmények világossá teszik, hogy ennek végét még a tudósok sem látják. Ha ez így van, s egy időre ilyen „új világ” köszönt ránk, akkor – a pánikot és kétségbeesést félretéve –, a helyzetet elfogadva, ahhoz alkalmazkodva igyekezzünk új erőforrásokat találni, azokból töltekezni, hogy életminőségünk számunkra elfogadható legyen.
Idén, a tavasz közeledtével nem csak a szokásos tél végi fáradtsággal és lehangoltsággal kell megküzdenünk, hiszen életünket immár egy éve meghatározza a bezárkózás és a folytonos védekezés. Ki kisebb, ki nagyobb veszteségekkel a háta mögött – a megszokott regenerálódási lehetőségek beszűkülése ellenére – igyekszik kitartani. Cikkemben ehhez a kitartáshoz szeretnék hozzájárulni néhány olyan, többnyire pszichológiai módszer ismertetésével, melyek erőforrásként szolgálhatnak addig is, amíg újra nyithatunk majd egymás és a világ felé.
A COVID-19 világjárvány jelentős különbséggel érinti a két nemet, derül ki egy nemzetközi kutatásokat összefoglaló oldalon – globalhealth5050.org – közzétett statisztikákból.
Bár a világsajtóban, s főleg a tudományos szaklapokban naponta özönlenek az újabb adatok, kutatási eredmények, igyekeztünk röviden összefoglalni az épp most aktuális információkat, kitérve a különböző mutációkra, azok veszélyességére, valamint a vírus szervezetre gyakorolt egyes hatásaira.
Kedves Olvasó! Világméretű, életünk sok területére kiható változásokat indított el a COVID-19-világjárvány. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy már nem csupán a koronavírus elleni védekezésről van szó, hanem annál sokkal többről. Amit és ahogy eddig tettünk, az gyakran már nem elég!
Kedves Olvasó! Ahogy a COVID-19 miatt a világsajtóból sok más hír kiszorul, úgy a fontos információt közvetítő cikkeink mellett, nyomtatott magazinunk nyitóoldalán csak cseppnyi hely maradt, melyen elmúlt közös 19 évünk legrövidebb üzenetét írtam a Kedves Olvasónak!
A 2020-as koronavírus-járvány nem pusztán napjaink meghatározó témája, de nagy valószínűséggel történelmünk megkerülhetetlen sarokkövé is válik. Október végén világszinten csaknem 50 millió érintettről beszéltünk, így vitathatatlan, hogy egy világjárvánnyal kell megbirkóznunk.
A PAIN című szaklapban megjelent tanulmány szerint a vírus tüske-fehérjéje gátolja egy fájdalomérzékelésben részt vevő receptor működését, ami magyarázatot adhat a tünetmentes fertőzöttek nagy számára és a vírusterjedés sebességére.
A sokféle magyarázatból lassan kibontakozik a válasz. Az életmód és a krónikus betegségek okozta magas Interleukin-6 szint lehet felelős a vírusfertőzés súlyos, esetenként végzetes kimeneteléért.
Az utóbbi hónapok minden mást megelőző, kiemelt témája: a koronavírus és a védekezés módjai, feladatai. Mindenki arra törekszik, hogy megvédje magát és családját a fertőzéstől, s ha ez nem sikerülne, legalább gyorsan, könnyen, minél kevesebb tünettel átvészelje azt. Az elmúlt időszak tapasztalatai – a kockázati tényezőkön túl – a fertőzés hosszabb távú esetleges szövődményeire is felhívják a figyelmet.
A koronavírus-járvány miatt most fokozottan figyelünk a gyerekeknél jelentkező bármilyen panaszra, légúti tünetekre. Sok óvodai vagy iskolai hiányzáshoz vezethet, ha a gyermeknél elhúzódó száraz köhögés jelentkezik, és emiatt nem mehet közösségbe. Járjunk utána, mert ez nemcsak Covid-19 vagy más légúti fertőző betegség, hanem allergia tünete is lehet, mely nem fertőz, a közösség tagjaira nem veszélyes!
Az Egyesült Államokban és Európában is már a tavasz folyamán jelentették egy olyan rejtélyes gyulladásos szindróma fennállását gyermekek esetében, ami valószínűleg a Covid-19-hez köthető.
Az élet nem más, mint a folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás, ami bizonyos stresszel jár. Sellye János bizonyította elsőnek, hogy stressz nélkül nem lehet élni. Azonban még az ún. boldog stressz is a sejtekben termelődő életenergiát fogyasztja.
Az elmúlt hónapokban sok olvasónk kérdezte, hogy adott egészségügyi panaszuk, betegségük fokozza-e a fertőzés kockázatát vagy súlyosságát, ha esetleg jön a koronavírus járvány 2. hulláma. Kiválasztottunk 3 jellemző témakört, melyekre részletesebben válaszolunk. Első közülük az épp csúcsán lévő parlagfűszezon, mely talán a legtöbb pollenallergiás panaszt okozza.
