Fókuszban

A megfeszített munka után sokan tapasztalhatták nyáron, hogy milyen nehéz pihenni, kikapcsolódni, ha közben görcsben van a gyomrunk. A nyugati világban a munkahelyi és magánéleti stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi problémát. A stressz és az azzal való megküzdés képessége mérhető, így a kimutatott veszélyeztetettség ellen célzott lépéseket tehetünk.

Kedves Olvasó! Reméljük, mindenkinek jól telt a nyara, módjuk volt kicsit pihenni, kikapcsolódni, feltöltekezni energiával, élményekkel és boldogságmorzsákkal az előttünk álló őszi-téli időszakra, mely sok kérdőjelet tartogat.

A szabadidő jobban boldogít, mint a pénz? Több vizsgálat bizonyítja, hogy ez így van minden életkorban és nagyrészt minden élethelyzetben.

Nehéz iskola- vagy munkanapok során alig várjuk az estét, hét közben a hétvégét, egész éven át a nyári szabadságot, hogy végre eltűnhessünk valahová, minél messzebb. Vajon mi elől igyekszünk menekülni? Ez nem egyéb, mint a munka, az állandó teher, a mindennapi rutin. Tisztában vagyunk-e vele, hogy konkrétan mi az, amit a nyári szabadság idején regeneráltunk, újrateremtettünk vagy legalábbis ezt kellett volna tennünk?

Számos statisztika szerint az egészségkárosító tényezők között – főként az ún. „fejlett” országokban – vezető helyet foglal el a stressz. Milyen módszereket ajánl az ayurvéda évezredes bölcsessége a stressz kezelésére és szervezetünk egészséges egyensúlyának helyreállítására?

Március közepe óta – a klímaváltozással összefüggő szélsőséges időjárási viszonyok közepette – átmenetileg már többször volt részünk nyárra emlékeztető melegben, de most már végre hivatalosan is itt a nyár, a szabadság, pihenés, nyaralás, kirándulás, fürdőzés, csodás napfény, s egyben a leégés, a hőguta, az elviselhetetlen kánikula időszaka is. Van tehát, aki alig várta, s van, aki már a végét várja.

A nyári kánikulát még a fiatalok és egészségesek is nehezen viselik, még nagyobb megterhelést jelent azonban az idősebbeknek vagy az épp változókorban lévőknek. Az ilyenkor gyakori tüneteket – izzadás, hőhullámok, ingerlékenység, alvászavar – csak tovább súlyosbítja, ha magasra kúszik a hőmérő higanyszála. Hogyan segíthetjük ez esetben a kánikula elviselését?

Nem kell túl sok idő a kánikulában, a tűző napon, hogy leégjünk. Mit tegyünk, ha ilyen pechesek vagy elővigyázatlanok voltunk?

Felnőtt korára a lakosság kb. 30-40%-a már hordozza a herpeszvírus valamely fajtáját, mely végérvényesen befészkeli magát az idegsejtekbe és dúcokba, s onnan – többféle kiváltó ok miatt – igen könnyen és gyorsan aktiválódhat. Lássuk, melyek ezek az okok, és mit tehetünk herpesz esetén!

Egyre több nő – és férfi – küzd manapság meddőséggel, melynek hátterében számtalan tényező állhat. Vitathatatlan, hogy a túlsúllyal rendelkezők jóval nehezebben esnek teherbe, mint a normál BMI-vel rendelkező társaik. Vajon mi lehet ennek az oka?

Sajnos gyakran nem a családtervezés előtt, hanem csak egy vetélés kapcsán derül fény a sikeres terhességet akadályozó nőgyógyászati, belgyógyászati, pszichés vagy endokrinológiai problémára. Igen gyakori, hogy a vetélés hátterében pajzsmirigy alulműködés áll.

A pajzsmirigy alulműködés hazánkban is igen sok embert érint. Bár kialakulása nem írható önmagában a helytelen táplálkozás számlájára, és pusztán egy jól összeállított étrenddel általában nem is gyógyítható, mégis a célzott diéta nagyban hozzájárulhat a normál értékek eléréséhez.

Amikor rászánjuk magunkat a családalapításra, szeretnénk biztosítani a legtökéletesebb egészséget és hormonális rendszert, hogy a baba a legoptimálisabb közegben foganjon meg. Lássuk, melyek azok a gyógynövények, amik hozzájárulhatnak a jobb hormonszinthez!

A terhességi cukorbetegség alapvetően a hormonális rendszer „másállapotára” vezethető vissza, így legtöbbször a szülés után rendeződik is a szénhidrát-anyagcsere. A kialakulás rizikóját növeli: a cukorbetegségre való genetikai hajlam; a gyermekvállalás előtt fennálló túlsúly, elhízás, inzulinrezisztencia; a korábbi várandósság alatti diabétesz; a 35 éves kor fölé tolódó első terhesség.

Immunrendszerünket számtalan komoly megterhelés éri civilizált létformánk ellenére. De – jó esetben – legyőzi a milliónyi kórokozót, mely naponta bombáz bennünket; felismeri a hibás struktúrájú sejteket, és eltakarítja őket; felismeri az egészségünket veszélyeztető anyagokat, s mindent megtesz azok hatástalanításáért… Ahhoz, hogy kifogástalanul tudjon működni, nekünk is támogatnunk kell, különben a sorozatos támadásokban kimerül, s az állandó harcban alulmarad.

Több mint 200 vírus okozhat megfázásos jellegű tüneteket, ezért nem meglepő, ha felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt, évi több alkalommal jelentkeznek a panaszok. Elegendő-e megfázás esetén bevetnünk az otthoni praktikákat? Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

2020. február 5-én Kínában megjelent az első, koronavírus által okozott tüdőgyulladás elleni védekezés kézikönyve. Ebből megtudhatjuk például, hogy az új emberi koronavírus hőérzékeny, 56°C hőmérsékleten 30 perc alatt inaktiválható, illetve, hogy 75%-os alkoholos, peroxiecetsav és klórtartalmú fertőtlenítőszerekkel hatékonyan elpusztítható.

A tél végi időszakban ismét gyakoribbá válnak a megfázásos, fertőzéses, influenzás panaszok, így nagyobb feladat hárul immunrendszerünkre is. Annak normálistól eltérő működése azonban immunhiányos állapotot teremthet, mely növeli a különféle betegségek – fertőzések, allergia, autoimmun és degeneratív betegségek – kockázatát.

A bélflóra összetételének zavarai – melyek az antibiotikum-használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze – szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával, az allergiákkal és az asztmával. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ: milyen szerepet játszik a bélflóra az immunrendszer működésében, szabályozásában.

A téli fényhiányos hónapokban jelentkező levertség sokkal több embert érint, mint gondolnánk. Tünetei között szerepel a csökkent aktivitás, kedvetlenség, fáradékonyság, motivációhiány. Ilyenkor segítenek a szabadban – még inkább a napsütésben – tett séták, kirándulások vagy a kocogás.

Sápadtság, szédülés, gyengeség, állandó fáradtság érzése, kis terhelésre fokozott szívdobogás, gyakori fejfájás, esetleg hányinger, koncentrációs zavarok, töredező haj, köröm, bőrviszketés, immungyengeség, fázékonyság… Előfordulhat, hogy e szerteágazó tünetek mögött egyetlen ok rejtőzik?

A sötét, téli hónapok során sokan fáradékonyabbak a szokásosnál, hiszen a napfény hiánya erősen rányomja a bélyegét hangulatunkra és teljesítményünkre is. Amennyiben ez nem csupán időszakos és hullámokban jelentkezik, hanem folyton ólmos fáradtság kínozza, érdemes megvizsgáltatnia a pajzsmirigyét.

Évek óta sokan keresnek meg azzal, hogy késő ősszel, a télhez közeledve, ahogy rövidülnek a napok és haladunk az év vége felé, folyamatosan fáradtnak érzik magukat, s bármit tesznek, nem javul az állapotuk. Pedig milyen messze van még a hírhedt tavaszi fáradtság szezonja?

A folyamatos fáradtság a megfeszített munka, tanulás vagy éjszakai műszak okozta kimerültség mellett gyakran valamilyen – lelki vagy testi – betegség tünete is lehet. Szerencsés esetben még nem egy betegség, hanem „csak” egy hiányállapot tünete: például a B12-vitamin hiányáé.

A depressziót tartják az elmúlt években az USA egyik legsúlyosabb mentális egészségi problémájának, mely az amerikai lakosság kb. 7%-át érinti élete egyes szakaszaiban. Talán emiatt képezi igen sok kutatás tárgyát, hogy miként függ össze a mikrobiom – a belekben található mini baktérium ökoszisztéma – a depresszió és egyéb mentális betegségek kialakulásával.

Közeledünk ahhoz az időszakhoz, amikor egyre több embert dönt le lábáról a megfázás és az influenza. Ha nem akarjuk napjainkat fájó torokkal, köhögve, tüsszögve tölteni, érdemes megfogadnunk az alábbi néhány tanácsot!

Fáradtság, gyengeség, rossz közérzet…, sok páciens érkezik ilyen tünetekkel a rendelőbe, s az alapos kikérdezés és vizsgálat után felmerül a gyanú, hogy e panaszokat nem mindig alváshiány vagy a túlfeszített munka okozza. Gyakran találunk a háttérben nyomelemhiányt vagy épp valamilyen káros anyag, például nehézfém felhalmozódását a szervezetben. Sajnos a rutin laborvizsgálatból nem derül fény ezek mértékére, így néhány jellemző tünetet ismertetnék.

Minden szülő álma, hogy gyermeke egészséges, okos és boldog legyen. Ebből csak egy szelet a testi egészség, de jelentősége nem lebecsülendő, hiszen testünket használva tudjuk csak céljainkat megvalósítani.

Az iskolakezdés minden gyerek számára megterhelő, hiszen a felhőtlen nyári napokat felváltják az unalmas órák, a korán kelés és a dolgozatok. Eleinte még nehéz odafigyelniük, koncentrálniuk a tananyagra, nekik is kell idő az átálláshoz, ám 1-2 hét alatt már vissza lehet zökkenni az iskolapadba.

Régóta tudjuk, hogy a növényi antioxidánsok, flavonoidok segítenek az érrendszer karbantartásában. Kevésbé ismert, hogy az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyire fontosak a kognitív képességek fejlődésében. A telítetlen zsírsavakban gazdag ételek általában a mediterrán konyhákra jellemzőek, de érdemes étrend-kiegészítőként is fogyasztanunk. Ékes bizonyítéka ennek az, hogy a brit kormány javasolja (és finanszírozza) az általános iskolákban az EPA és DHA zsírsavak fogyasztását. Ezen zsírok legismertebb forrása a hideg vízi halak, ám az emberi szervezet számára leghasznosíthatóbb formában a kender magjából kipréselve juthatunk hozzá.