Fókuszban

Már a koronavírus-fertőzés második hullámából is sokan felépültek, de jelentős azok száma, akik a „gyógyulást” követő hetekben, hónapokban sem nyerik vissza korábbi egészségüket, erőnlétüket; az ő hétköznapjaikat továbbra is különféle tünetek kísérik.

Kedves Olvasó! E kérdés megítélése egyénenként változó, a döntést Önre bízzuk!

Koronavírus-ügyben még mindig sok a bizonytalanság, számtalan kérdés foglalkoztatja az embereket, melyekre nincs mindig egyértelmű válasz. Ismerünk-e már minden jellemző tünetet? Többször is elkaphatjuk-e a fertőzést? Számíthatunk-e hosszan tartó védettségre, immunitásra?

Az új típusú koronavírus megmutatta, hogy a vírusfertőzéseket komolyan kell vennünk, s a jövőben ez még fontosabb lesz. Fokozottan kell védenünk és táplálnunk azokat a létfontosságú sejtszervecskéket, a mitokondriumokat, melyek nemcsak a szervezet minimálfunkcióit tartják fenn, hanem veszély esetén – amilyen ez a járvány is – valóban meg is védenek minket!

A vitaminok közül a C-vitamin azért különleges számunkra, mert – az állatokéval ellentétben – az emberi szervezet nem képes előállítani. Emiatt csak táplálkozással és étrend-kiegészítőkkel tudjuk testünkbe juttatni.

Az idősebbek és a súlyos krónikus betegséggel élők mellett a daganatos betegek is fokozott kockázatnak vannak kitéve a koronavírus járvány miatt. Mire kell figyelniük és milyen plusz segítséget kaphatnak?

Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján már ismerjük a 2020-ban világjárvánnyá duzzadó koronavírus-fertőzés elsődleges tüneteit. Az influenzához hasonlóan a betegek lázra, fáradtságra panaszkodnak, gyakori náluk a száraz köhögés, nehézlégzés, a végtagi fájdalmak. Az eddig bejelentett esetek alapján, Magyarországon a fertőzöttek 7%-a hunyt el, így az érintettek 93%-a joggal érezhette, hogy a tünetek megszűnése után a veszély elhárult. A legfrissebb tudományos eredmények azonban korántsem ennyire biztatók.

A hasfájás igen gyakori panasz – pontos okának kiderítése gyakran okoz nehézséget a kezelőorvosnak, hiszen a hasüregben igen sok szerv foglal helyet. Ráadásul az alhasi panaszok, a méh, a hüvely és a petefészkek gyulladása is járhat hasba sugárzó fájdalommal, sőt a szívinfarktust is kísérheti gyomorfájdalom, nem is beszélve a stressz okozta változatos tünetegyüttesről.

A stressz a 20–21. század betegsége. Stressz-szindróma, menedzserbetegség, pánikroham, számos furcsa, megmagyarázhatatlan tünet – mi vár azokra, akik ezekkel orvoshoz fordulnak, és mi az, amit saját maguk is megtehetünk gyógyulásunk érdekében?

A megfeszített munka után sokan tapasztalhatták nyáron, hogy milyen nehéz pihenni, kikapcsolódni, ha közben görcsben van a gyomrunk. A nyugati világban a munkahelyi és magánéleti stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi problémát. A stressz és az azzal való megküzdés képessége mérhető, így a kimutatott veszélyeztetettség ellen célzott lépéseket tehetünk.

Kedves Olvasó! Reméljük, mindenkinek jól telt a nyara, módjuk volt kicsit pihenni, kikapcsolódni, feltöltekezni energiával, élményekkel és boldogságmorzsákkal az előttünk álló őszi-téli időszakra, mely sok kérdőjelet tartogat.

A szabadidő jobban boldogít, mint a pénz? Több vizsgálat bizonyítja, hogy ez így van minden életkorban és nagyrészt minden élethelyzetben.

Nehéz iskola- vagy munkanapok során alig várjuk az estét, hét közben a hétvégét, egész éven át a nyári szabadságot, hogy végre eltűnhessünk valahová, minél messzebb. Vajon mi elől igyekszünk menekülni? Ez nem egyéb, mint a munka, az állandó teher, a mindennapi rutin. Tisztában vagyunk-e vele, hogy konkrétan mi az, amit a nyári szabadság idején regeneráltunk, újrateremtettünk vagy legalábbis ezt kellett volna tennünk?

Számos statisztika szerint az egészségkárosító tényezők között – főként az ún. „fejlett” országokban – vezető helyet foglal el a stressz. Milyen módszereket ajánl az ayurvéda évezredes bölcsessége a stressz kezelésére és szervezetünk egészséges egyensúlyának helyreállítására?

Március közepe óta – a klímaváltozással összefüggő szélsőséges időjárási viszonyok közepette – átmenetileg már többször volt részünk nyárra emlékeztető melegben, de most már végre hivatalosan is itt a nyár, a szabadság, pihenés, nyaralás, kirándulás, fürdőzés, csodás napfény, s egyben a leégés, a hőguta, az elviselhetetlen kánikula időszaka is. Van tehát, aki alig várta, s van, aki már a végét várja.

A nyári kánikulát még a fiatalok és egészségesek is nehezen viselik, még nagyobb megterhelést jelent azonban az idősebbeknek vagy az épp változókorban lévőknek. Az ilyenkor gyakori tüneteket – izzadás, hőhullámok, ingerlékenység, alvászavar – csak tovább súlyosbítja, ha magasra kúszik a hőmérő higanyszála. Hogyan segíthetjük ez esetben a kánikula elviselését?

Nem kell túl sok idő a kánikulában, a tűző napon, hogy leégjünk. Mit tegyünk, ha ilyen pechesek vagy elővigyázatlanok voltunk?

Felnőtt korára a lakosság kb. 30-40%-a már hordozza a herpeszvírus valamely fajtáját, mely végérvényesen befészkeli magát az idegsejtekbe és dúcokba, s onnan – többféle kiváltó ok miatt – igen könnyen és gyorsan aktiválódhat. Lássuk, melyek ezek az okok, és mit tehetünk herpesz esetén!

Egyre több nő – és férfi – küzd manapság meddőséggel, melynek hátterében számtalan tényező állhat. Vitathatatlan, hogy a túlsúllyal rendelkezők jóval nehezebben esnek teherbe, mint a normál BMI-vel rendelkező társaik. Vajon mi lehet ennek az oka?

Sajnos gyakran nem a családtervezés előtt, hanem csak egy vetélés kapcsán derül fény a sikeres terhességet akadályozó nőgyógyászati, belgyógyászati, pszichés vagy endokrinológiai problémára. Igen gyakori, hogy a vetélés hátterében pajzsmirigy alulműködés áll.

A pajzsmirigy alulműködés hazánkban is igen sok embert érint. Bár kialakulása nem írható önmagában a helytelen táplálkozás számlájára, és pusztán egy jól összeállított étrenddel általában nem is gyógyítható, mégis a célzott diéta nagyban hozzájárulhat a normál értékek eléréséhez.

Amikor rászánjuk magunkat a családalapításra, szeretnénk biztosítani a legtökéletesebb egészséget és hormonális rendszert, hogy a baba a legoptimálisabb közegben foganjon meg. Lássuk, melyek azok a gyógynövények, amik hozzájárulhatnak a jobb hormonszinthez!

A terhességi cukorbetegség alapvetően a hormonális rendszer „másállapotára” vezethető vissza, így legtöbbször a szülés után rendeződik is a szénhidrát-anyagcsere. A kialakulás rizikóját növeli: a cukorbetegségre való genetikai hajlam; a gyermekvállalás előtt fennálló túlsúly, elhízás, inzulinrezisztencia; a korábbi várandósság alatti diabétesz; a 35 éves kor fölé tolódó első terhesség.

Immunrendszerünket számtalan komoly megterhelés éri civilizált létformánk ellenére. De – jó esetben – legyőzi a milliónyi kórokozót, mely naponta bombáz bennünket; felismeri a hibás struktúrájú sejteket, és eltakarítja őket; felismeri az egészségünket veszélyeztető anyagokat, s mindent megtesz azok hatástalanításáért… Ahhoz, hogy kifogástalanul tudjon működni, nekünk is támogatnunk kell, különben a sorozatos támadásokban kimerül, s az állandó harcban alulmarad.

Több mint 200 vírus okozhat megfázásos jellegű tüneteket, ezért nem meglepő, ha felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt, évi több alkalommal jelentkeznek a panaszok. Elegendő-e megfázás esetén bevetnünk az otthoni praktikákat? Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

2020. február 5-én Kínában megjelent az első, koronavírus által okozott tüdőgyulladás elleni védekezés kézikönyve. Ebből megtudhatjuk például, hogy az új emberi koronavírus hőérzékeny, 56°C hőmérsékleten 30 perc alatt inaktiválható, illetve, hogy 75%-os alkoholos, peroxiecetsav és klórtartalmú fertőtlenítőszerekkel hatékonyan elpusztítható.

A tél végi időszakban ismét gyakoribbá válnak a megfázásos, fertőzéses, influenzás panaszok, így nagyobb feladat hárul immunrendszerünkre is. Annak normálistól eltérő működése azonban immunhiányos állapotot teremthet, mely növeli a különféle betegségek – fertőzések, allergia, autoimmun és degeneratív betegségek – kockázatát.

A bélflóra összetételének zavarai – melyek az antibiotikum-használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze – szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával, az allergiákkal és az asztmával. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ: milyen szerepet játszik a bélflóra az immunrendszer működésében, szabályozásában.

A téli fényhiányos hónapokban jelentkező levertség sokkal több embert érint, mint gondolnánk. Tünetei között szerepel a csökkent aktivitás, kedvetlenség, fáradékonyság, motivációhiány. Ilyenkor segítenek a szabadban – még inkább a napsütésben – tett séták, kirándulások vagy a kocogás.

Sápadtság, szédülés, gyengeség, állandó fáradtság érzése, kis terhelésre fokozott szívdobogás, gyakori fejfájás, esetleg hányinger, koncentrációs zavarok, töredező haj, köröm, bőrviszketés, immungyengeség, fázékonyság… Előfordulhat, hogy e szerteágazó tünetek mögött egyetlen ok rejtőzik?