Fókuszban

A nyári kánikulát még a fiatalok és egészségesek is nehezen viselik, még nagyobb megterhelést jelent azonban az idősebbeknek vagy az épp változókorban lévőknek. Az ilyenkor gyakori tüneteket – izzadás, hőhullámok, ingerlékenység, alvászavar – csak tovább súlyosbítja, ha magasra kúszik a hőmérő higanyszála. Hogyan segíthetjük ez esetben a kánikula elviselését?

Nem kell túl sok idő a kánikulában, a tűző napon, hogy leégjünk. Mit tegyünk, ha ilyen pechesek vagy elővigyázatlanok voltunk?

Felnőtt korára a lakosság kb. 30-40%-a már hordozza a herpeszvírus valamely fajtáját, mely végérvényesen befészkeli magát az idegsejtekbe és dúcokba, s onnan – többféle kiváltó ok miatt – igen könnyen és gyorsan aktiválódhat. Lássuk, melyek ezek az okok, és mit tehetünk herpesz esetén!

Egyre több nő – és férfi – küzd manapság meddőséggel, melynek hátterében számtalan tényező állhat. Vitathatatlan, hogy a túlsúllyal rendelkezők jóval nehezebben esnek teherbe, mint a normál BMI-vel rendelkező társaik. Vajon mi lehet ennek az oka?

Sajnos gyakran nem a családtervezés előtt, hanem csak egy vetélés kapcsán derül fény a sikeres terhességet akadályozó nőgyógyászati, belgyógyászati, pszichés vagy endokrinológiai problémára. Igen gyakori, hogy a vetélés hátterében pajzsmirigy alulműködés áll.

A pajzsmirigy alulműködés hazánkban is igen sok embert érint. Bár kialakulása nem írható önmagában a helytelen táplálkozás számlájára, és pusztán egy jól összeállított étrenddel általában nem is gyógyítható, mégis a célzott diéta nagyban hozzájárulhat a normál értékek eléréséhez.

Amikor rászánjuk magunkat a családalapításra, szeretnénk biztosítani a legtökéletesebb egészséget és hormonális rendszert, hogy a baba a legoptimálisabb közegben foganjon meg. Lássuk, melyek azok a gyógynövények, amik hozzájárulhatnak a jobb hormonszinthez!

A terhességi cukorbetegség alapvetően a hormonális rendszer „másállapotára” vezethető vissza, így legtöbbször a szülés után rendeződik is a szénhidrát-anyagcsere. A kialakulás rizikóját növeli: a cukorbetegségre való genetikai hajlam; a gyermekvállalás előtt fennálló túlsúly, elhízás, inzulinrezisztencia; a korábbi várandósság alatti diabétesz; a 35 éves kor fölé tolódó első terhesség.

Immunrendszerünket számtalan komoly megterhelés éri civilizált létformánk ellenére. De – jó esetben – legyőzi a milliónyi kórokozót, mely naponta bombáz bennünket; felismeri a hibás struktúrájú sejteket, és eltakarítja őket; felismeri az egészségünket veszélyeztető anyagokat, s mindent megtesz azok hatástalanításáért… Ahhoz, hogy kifogástalanul tudjon működni, nekünk is támogatnunk kell, különben a sorozatos támadásokban kimerül, s az állandó harcban alulmarad.

Több mint 200 vírus okozhat megfázásos jellegű tüneteket, ezért nem meglepő, ha felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt, évi több alkalommal jelentkeznek a panaszok. Elegendő-e megfázás esetén bevetnünk az otthoni praktikákat? Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

2020. február 5-én Kínában megjelent az első, koronavírus által okozott tüdőgyulladás elleni védekezés kézikönyve. Ebből megtudhatjuk például, hogy az új emberi koronavírus hőérzékeny, 56°C hőmérsékleten 30 perc alatt inaktiválható, illetve, hogy 75%-os alkoholos, peroxiecetsav és klórtartalmú fertőtlenítőszerekkel hatékonyan elpusztítható.

A tél végi időszakban ismét gyakoribbá válnak a megfázásos, fertőzéses, influenzás panaszok, így nagyobb feladat hárul immunrendszerünkre is. Annak normálistól eltérő működése azonban immunhiányos állapotot teremthet, mely növeli a különféle betegségek – fertőzések, allergia, autoimmun és degeneratív betegségek – kockázatát.

A bélflóra összetételének zavarai – melyek az antibiotikum-használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze – szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával, az allergiákkal és az asztmával. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ: milyen szerepet játszik a bélflóra az immunrendszer működésében, szabályozásában.

A téli fényhiányos hónapokban jelentkező levertség sokkal több embert érint, mint gondolnánk. Tünetei között szerepel a csökkent aktivitás, kedvetlenség, fáradékonyság, motivációhiány. Ilyenkor segítenek a szabadban – még inkább a napsütésben – tett séták, kirándulások vagy a kocogás.

Sápadtság, szédülés, gyengeség, állandó fáradtság érzése, kis terhelésre fokozott szívdobogás, gyakori fejfájás, esetleg hányinger, koncentrációs zavarok, töredező haj, köröm, bőrviszketés, immungyengeség, fázékonyság… Előfordulhat, hogy e szerteágazó tünetek mögött egyetlen ok rejtőzik?

A sötét, téli hónapok során sokan fáradékonyabbak a szokásosnál, hiszen a napfény hiánya erősen rányomja a bélyegét hangulatunkra és teljesítményünkre is. Amennyiben ez nem csupán időszakos és hullámokban jelentkezik, hanem folyton ólmos fáradtság kínozza, érdemes megvizsgáltatnia a pajzsmirigyét.

Évek óta sokan keresnek meg azzal, hogy késő ősszel, a télhez közeledve, ahogy rövidülnek a napok és haladunk az év vége felé, folyamatosan fáradtnak érzik magukat, s bármit tesznek, nem javul az állapotuk. Pedig milyen messze van még a hírhedt tavaszi fáradtság szezonja?

A folyamatos fáradtság a megfeszített munka, tanulás vagy éjszakai műszak okozta kimerültség mellett gyakran valamilyen – lelki vagy testi – betegség tünete is lehet. Szerencsés esetben még nem egy betegség, hanem „csak” egy hiányállapot tünete: például a B12-vitamin hiányáé.

A depressziót tartják az elmúlt években az USA egyik legsúlyosabb mentális egészségi problémájának, mely az amerikai lakosság kb. 7%-át érinti élete egyes szakaszaiban. Talán emiatt képezi igen sok kutatás tárgyát, hogy miként függ össze a mikrobiom – a belekben található mini baktérium ökoszisztéma – a depresszió és egyéb mentális betegségek kialakulásával.

Közeledünk ahhoz az időszakhoz, amikor egyre több embert dönt le lábáról a megfázás és az influenza. Ha nem akarjuk napjainkat fájó torokkal, köhögve, tüsszögve tölteni, érdemes megfogadnunk az alábbi néhány tanácsot!

Fáradtság, gyengeség, rossz közérzet…, sok páciens érkezik ilyen tünetekkel a rendelőbe, s az alapos kikérdezés és vizsgálat után felmerül a gyanú, hogy e panaszokat nem mindig alváshiány vagy a túlfeszített munka okozza. Gyakran találunk a háttérben nyomelemhiányt vagy épp valamilyen káros anyag, például nehézfém felhalmozódását a szervezetben. Sajnos a rutin laborvizsgálatból nem derül fény ezek mértékére, így néhány jellemző tünetet ismertetnék.

Minden szülő álma, hogy gyermeke egészséges, okos és boldog legyen. Ebből csak egy szelet a testi egészség, de jelentősége nem lebecsülendő, hiszen testünket használva tudjuk csak céljainkat megvalósítani.

Az iskolakezdés minden gyerek számára megterhelő, hiszen a felhőtlen nyári napokat felváltják az unalmas órák, a korán kelés és a dolgozatok. Eleinte még nehéz odafigyelniük, koncentrálniuk a tananyagra, nekik is kell idő az átálláshoz, ám 1-2 hét alatt már vissza lehet zökkenni az iskolapadba.

Régóta tudjuk, hogy a növényi antioxidánsok, flavonoidok segítenek az érrendszer karbantartásában. Kevésbé ismert, hogy az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyire fontosak a kognitív képességek fejlődésében. A telítetlen zsírsavakban gazdag ételek általában a mediterrán konyhákra jellemzőek, de érdemes étrend-kiegészítőként is fogyasztanunk. Ékes bizonyítéka ennek az, hogy a brit kormány javasolja (és finanszírozza) az általános iskolákban az EPA és DHA zsírsavak fogyasztását. Ezen zsírok legismertebb forrása a hideg vízi halak, ám az emberi szervezet számára leghasznosíthatóbb formában a kender magjából kipréselve juthatunk hozzá.

Idén szeptemberben közel 90 ezer elsős kezdi el az általános iskolát. A szülők többségét az foglalkoztatja, hogy gyermeke elég felkészülten kerül-e iskolába, vajon mindent megadott-e neki a sikeres kezdéshez.

A 3 évnél fiatalabb magyar gyermekek 80%-a az ajánlott mennyiségnél jóval több cukrot fogyaszt. Minden tizedik szülő édességgel jutalmazza gyermekét, és az 1-3 éves korosztálynak csak a harmada kap külön nekik készített ételt, többségük azt eszi, amit a szülei. Ezzel figyelmen kívül hagyják a kisgyermekek felnőttektől eltérő vitamin- és ásványianyag-szükségletét. Az iskoláskorúaknál sem jobb a helyzet, sőt náluk már nagyobb arányú és mértékű az elhízás.

Érdemes már jó előre gondoskodnunk róla, hogy a közelgő nyaralásról lehetőleg csak szép emlékekkel térjünk haza. A nyaralás alatt vagy – szerencsés esetben – a hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire csak kellemetlen, gyermekeknél, időseknél azonban akár kiszáradással, kórházi kezeléssel is járhat. Megelőzésként már az utazás előtt kezdjünk probiotikumkúrába!

A nyári hónapokban sokan kelnek útra, hogy valamilyen közlekedési eszközzel eljussanak nyaralásuk helyszínére. Ez egyeseknek élmény és öröm, míg másoknak szenvedés. Utóbbiaknak szeretnénk néhány tanáccsal szolgálni, hogy enyhíteni tudják az utazás viszontagságait.

A családi nyaralás minden évben várva várt esemény. Minél többen, minél távolabbra és minél hosszabb időre megyünk, annál komolyabb előkészületeket igényel. Az sem mindegy, hogy a vízparton süttetjük majd a hasunkat, vagy túlélő túrára indulunk hegyen-völgyön át. Minél kevesebb fontos dolgot hagyunk otthon, annál zökkenő mentesebb, felhőtlenebb lesz a pihenés, kikapcsolódás. Ehhez kívánunk mi is segítséget nyújtani.

A nyári melegben kihagyhatatlan program a vízparti nyaralás, a strandolás, mely minden korosztály számára üdítő program. Az ezzel járó veszélyek elkerülése mellett fontos betartanunk néhány higiéniás szabályt is. Íme, néhány hasznos útravaló, melyet főként a kisgyermekes családoknak érdemes megszívlelniük.