Prevenció és terápia

Kalciumkészletünk 99%-át a mintegy 215 db csontunk tartalmazza. A női ösztrogén hormon gátolja a csontállomány leépülését; élénkíti a bélben a kalciumfelvételt a táplálékból; fokozza a kalcitonin pajzsmirigyhormon termelését, hogy a szervezet ne vonjon el túl sok kalciumot a csontokból. Idősebb korban az ösztrogén-hiány mellett a D-vitamintermelés is csökken, így a bélből kevesebb kalcium tud felszívódni, ráadásul kevesebbet is mozgunk, ami csökkenti a csontépítő sejtek aktivitását.

Negatív kicsengése ellenére a klimax nem tragédia. Sőt helyes életszemlélettel a nemi virágzást követő új, fontos életszakasz lesz. Az irodalomban Dante ítélte meg helyesen, aki a negyventől ötvenéves korig terjedő életszakaszt klimaxnak, azaz csúcsnak nevezte. Az élet csúcsára feljutott ember – legyen az férfi vagy nő – nem fejezte be az életét, a csúcsról való visszaút is örömteli, igen boldog évtizedeket hozhat. Ahogy a kirándulásoknál sem csak a célhoz vezető út, hanem a visszaút is örömet jelent.

Az idő tagadhatatlanul nyomot hagy bőrünkön! A drága kozmetikumok, kezelések, bőrfiatalító kúrák mellett azonban nem árt szembenéznünk mindazzal, amit bőrünk ellen mi magunk nap, mint nap elkövetünk.

A legtöbb nő a 40. életév elérkezését egyfajta „vízválasztóként" éli meg. Úgy érzik, ezzel vége a fiatalságuknak, s minden szépnek és jónak, ami vele jár. Innentől középkorúnak tekintik magukat, s lopva figyelnek minden apró jelre, változásra, amit a „öregedés előszelének” tekinthetnek, miközben a klimaxnak még a gondolatát is elhessegetik. A karcsúság, fittség, a szép hamvas bőr, dús haj eddig a természet ajándéka volt, mindez többé-kevésbé a továbbiakban is fenntartható, ám sokkal keményebben meg kell dolgozni érte. De hogyan?

A magazinok a férfitémák közül leginkább a potenciazavarokkal foglalkoznak, igen keveset olvashatunk a teremtés koronáinak – manapság egyre gyarapodó – termékenységi gondjairól, s ugyancsak keveset az amúgy igen gyakori prosztata panaszokról. Elöljáróban leszögezzük, hogy az ötven év feletti férfiak felének lesz életében prosztataproblémája.

A fogápolás, illetve a fogazat rendszeres ellenőrzésének elmulasztása számos betegség kialakulásához vezethet. Itt nemcsak a manapság divatos – étkezések közötti – nassolás, cukrozott ételek, szénsavas italok és édességek fogyasztása miatt felhalmozódott plakkok fogszuvasodást előidéző hatásáról szólunk, hanem a plakkokban élő számtalan baktérium és a szívinfarktus, strok, illetve koraszülés összefüggéseiről. Végezetül szót ejtünk az esztétikai fogászat által kínált lehetőségekről is.

Érzékszerveink közül a szemünknek tulajdonítjuk a legnagyobb jelentőséget, pedig mindennapi életünk során a hallásra ugyanúgy szükségünk van, hiszen kommunikációnk alapja a beszéd. Látászavarral azonnal orvoshoz rohanunk, a hallásproblémák viszont általában kezeletlenül maradnak. A magyar lakosságnak kb. 8%-a szenved valamilyen halláskárosodásban, a gyakoriság az életkor előrehaladtával növekszik.

A növényi szterinek emberi szervezetre gyakorolt pozitív élettani hatásával kapcsolatban már évtizedek óta állnak rendelkezésünkre adatok, de nemrég felfedezett koleszterincsökkentő mechanizmusukat még csak részben ismerjük. Érdemes azonban rögtön kihasználnunk e lehetőséget az érrendszeri kockázatok csökkentésére.

Különleges karriert futott be az ember az elmúlt egymillió évben. Szellemi képességeink elképesztő fejlődésével párhuzamosan eltávolodtunk a többi élőlény közösségétől. Mi így érezzük jól magunkat, ám szervezetünk nem alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Testünknek nemcsak a műanyag ételek, a dohányzás vagy a mozgás hiánya idegen, hanem olyan alapvetőnek tűnő dolgok is, mint az ülés vagy a felegyenesedett járás. Pedig jó néhány betegség, köztük a combnyaktörés, a gerincsérv vagy a visszeresség éppen ezeknek a következménye.

Az aqua fitness kifejezés Amerikából jutott el hozzánk, mi nyugodtan nevezhetjük vízi tornának is, talán kitalálója, a Vietnámban szolgált sérült katona nem haragszik meg érte. Népszerűségét talán annak köszönheti, hogy se az életkor, se a nem, se a testsúly nem akadály, sőt úszni sem kell tudni hozzá.

Mai életmódunk és környezeti adottságaink közepette igen ritka az az ideális állapot, amikor a szervezetünkben zajló káros oxidációs folyamatok és az ezek megakadályozását végző ún. antioxidánsok között egyensúlyi állapot van. A szabadgyökök a szervezet szinte összes molekuláját károsíthatják, a fehérjéket, a lipideket, sőt még a DNS-t, a géneket is, nem csoda hát, ha idő előtt öregszünk, betegszünk. A kérdés csak az: mit tegyünk? Mit együnk-igyunk?

Dr. Schüssler szerint az egészség alappillére nem más, mint a jól működő sejtek. Megállapítása a XIX. században hangzott el, s lássunk csodát: manapság egyre inkább teret hódítanak a sejtközpontú gyógymódok, melyek szelíd gyógyulást ígérnek tetőtől talpig, hajtól körömig, testtől lélekig.

A szájüreg egyrészt lehetséges behatolási kapu számos fertőző ágens számára, de emellett hatásos védelmi vonalként is működik a kórokozók ellen. Elképzelni is nehéz, hogy szájüregünkben több mint 300 különböző baktériumtörzs él, melyeknek egyedeiből minden milliliter nyálunkban összesen mintegy százmillió darab található. Ők így együtt képesek megfelelni annak a hatalmas kihívásnak, amit az általunk fejenként évente elfogyasztott 500kg étellel szervezetünkbe kerülő idegen „betolakodók” jelentenek.

Amerikai felmérések szerint a szénanátha kellemetlen tünetei nemcsak jelentősen rontják a beteg általános egészségi állapotát, és alvási problémákat okoznak, de igen jelentősen csökkentik a munkaképességét is. Mindez nem csupán koncentrációs nehézséget és teljesítmény csökkenést eredményez, hanem – a munkáltatók megítélése szerint – túlzott mértékű hiányzáshoz is vezet, ami jelentősen rontja az allergiás munkaerő megítélését és esélyeit.

Az orvostudomány ismer néhány „százarcú” betegséget, melyek a legváltozatosabb tünetekkel kezdődnek, és gyakran komoly fejtörés árán jövünk csak rá, hogy miről is van szó. Ezek közé tartozik a női meddőség egyik leggyakoribb oka, a policisztás ovárium szindróma (PCOS) is.

Tudjuk, hogy az élet a fogantatásnál kezdődik, s a gyermek szülei testi problémáit, érzelmeit, sőt a nagyszülők, dédszülők elszenvedett betegséginek információit is hordozza. Sajnos manapság sok gyermek jön világra allergiával, pikkelysömörrel, vagy teljesen elgombásodott szervezettel. Lássuk, milyen „hajveszélyek” fenyegethetik gyermekeinket, s mit tehetünk ellenük!

Tudjuk, hogy a narancsbőr megjelenése egyrészt örökletes hajlam, másrészt étrend, méreg-terheltség és életmód függvénye. Egy azonban biztos: hajlam esetén, sport nélkül esélyünk sincs, hogy elkerüljük, vagy mérsékeljük kialakulását. Javasolt gyakorlataink erősítik az izmokat, ezáltal feszessé teszik a bőrt, s meggátolják a narancsbőr tüneteinek fokozódását.

Lassan már nincs olyan médium, mely ne foglalkozna egészségügyi felvilágosítással és táplálkozási tanácsadással, az egyik tudományosan megalapozott tanácsot követi a másik még tudományosabb, s időnként ránk tör a gyanú, hogy nem étkezünk túlzottan egészségesen.

Anyagcserénk központi szerve a máj. Haszna szinte végtelen. Létfontosságú funkciói miatt a természet a minimálisan szükséges máj-kapacitás kb. 15-szörösével látott el bennünket. A környezetből szervezetünkben kerülő károsító anyagok azonban szükségessé teszik a máj tudatos védelmét.

A legújabb kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a bio-élelmiszerek valóban egészségesebbek és táplálóbbak, mint kemikáliák felhasználásával készült társaik.

Az Egészségtudatos Utazásért Program az elmúlt évben elsőként a mediterrán országokba, majd azt követően a távoli, egzotikus országokba utazók figyelmét hívta fel arra, hogy az utazásra egészségügyi szempontból is készüljenek fel. A fokozott fertőzésveszély miatt tanácsos már jó előre az immunrendszert és a bélflórát megerősítő kúrába kezdeni, nem is beszélve az adott térségben ajánlott védőoltásokról, illetve az ott érvényes higiéniai szabályok megismeréséről és betartásáról.

Egyre nő világszerte az igény, hogy a hagyományos orvoslás mellett az alternatív, illetve komplementer módszerek is minél nagyobb elismerésben részesüljenek. Ehhez képest Magyarországon egy 5 évvel ezelőtt készült felmérés szerint, a lakosságnak mindössze 3%-a vesz igénybe természetgyógyászati kezeléseket.

Egy nemzetközi kutatócsoport által végzett vizsgálat adatai alapján a COPD-s betegek száma világszerte jóval magasabb, mint ahogyan azt a korábbi becslések alapján feltételezték. Sok a nem diagnosztizált beteg, így számuk várhatóan tovább emelkedik. 2010-re az előrejelzések szerint a COPD a negyedik leggyakoribb halálok lesz.

A XX. század egyik legfontosabb változása a nemek közti egyenlőtlenségek rohamos csökkenése, s e tendencia napjainkban is folytatódik. Mindez sajnos az egészségre nézve is igaz, a nők fokozatosan „átveszik” a férfiak betegségeit. Úgy tűnik, a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítása a XXI. század nagy harca lesz.

Láttak már fura embereket síbottal gyalogolni? Ha igen, akkor találkoztak a legújabb divattal, aminek Nyugat-Európában „nordic walking” (északi járás) a neve, Svédországban „power walkingnak” (erőjárásnak) hívják. Ha nevetségesnek találják a bottal gyaloglókat, az csak azért megbocsátható, mert nem tudják, hogy ez az Európában egyre jobban terjedő „mánia” mennyire hasznos az egészség megőrzése szempontjából.

Előző lapszámunkban a felső légutak leggyakoribb megbetegedésével, mindannyiunk „közös élményével”, a náthával foglalkoztunk. Ez alkalommal fényt derítünk a felső és alsó légutak állapota közötti összefüggésre, és csokorba gyűjtjük a tüdőgyulladással kapcsolatos legfőbb tudnivalókat.

Laikusként azt gondolhatná az ember, hogy férfiatlan dolog intimtornára járni. Épp ellenkezőleg, az a férfi, aki szeretné férfiasságát, férfias erőnlétét, teljesítményét, hormonjai megfelelő működését hosszú távon megőrizni, sőt fokozni, a legkevésbé sem nevezhető nőiesnek, s ez már látványra is kiderül, a csoport tagjait szemlélve.

Az őszi időszak rendkívül kedvez annak a betegségnek, amit megfázásnak vagy náthának szoktunk nevezni. Ez a mérsékelt égöv leggyakoribb betegsége, mely a fejlett országokban a felnőtteket évente 2-6 alkalommal érinti. A közhiedelemmel ellentétben a „megfázásnak” semmi köze a hideghez, a nátha nem kapható el esőben, hidegben vagy alulöltözöttség miatt. Kutatók szerint 110 rhinitiszt okozó vírus létezik, és további 90 vírus képes megfázásos-tüneteket kiváltani.

Mindannyian tapasztaltuk már, hogy „kifogytunk a levegőből”. Ezzel akár nap, mint nap szembesülhetünk, főként, ha asztmásak vagyunk. Léteznek azonban olyan módszerek, melyekkel elkerülhetjük, vagy csökkenthetjük az ilyen eseteket.