Prevenció és terápia

A mállásnak döntő szerepe volt és van napjainkban is, az ásványi anyagok feltárásában. Ennek segítségével válnak mobilissá az elemek, hogy új kapcsolatokat és új formákat legyenek képesek létrehozni. A mobilitás és az újraszerveződés lehetősége adja meg az élet kialakulásának és fejlődésének esélyét.

A WHO egy közelmúltban végzett felmérése alapján Magyarország az Európai Unió egyik legegészségtelenebb országa – Bulgária és Románia mellett. Húsz évvel ezelőtt, egy orvos csoport tagjaként érkeztem Magyarországra. Meghökkenve láttam, amint az emberek sóval alaposan megszórt lángost és félig nyers, füstölt sonkát falatoztak jóízűen, nem törődve annak következményeivel. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a magyar társadalom egyik legsürgősebb feladata a helyes táplálkozási szokások megismertetése és széleskörű elterjesztése.

Egészségünk megtartása érdekében nélkülözhetetlen a létfontosságú vitaminok folyamatos jelenléte szervezetünkben. Nagy kérdés, hogy az elfogyasztott tápanyagokból valójában mennyi szívódik fel, s mennyi jut el sejtjeinkhez?

A rendszeres testmozgás távol tartja a plusz kilókat, segít a stressz legyőzésében, jó közérzetet biztosít és hozzájárul egészségünk megőrzéséhez is. A sport képes megelőzni bizonyos betegségek kialakulását, sőt kezelésükben is fontos szerepet játszik.

Hideg van, begubódzunk, és még a szokásosnál is kevesebbet mozgunk, sportolunk. Idegenkedve, a bolondoknak kijáró tisztelettel nézzük odakinn a végletekig elszánt biciklistákat és futókat. Nyugaton és persze északon, már nemcsak a fiataloknak, de az idősebbeknek is kedvenc sportágává váltak ezek a szabadidős foglalkozások.

A világszerte egyre többeket érintő metabolikus szindróma tünet-együttesben az elhízás, a magas vérnyomás és magas vérzsírszint jelentkezése hosszú évekkel megelőzheti a szénhidrát-anyagcsere zavarát, így a diabétesz kialakulását is. E komplex betegség megelőzésére, kezelésére tehát átfogó program szükséges, melyben a szűrővizsgálatokkal, az életmódváltással, a célzott táplálkozással azonos fontossággal bír a tudatos edzés, melyről kiderült, hogy szinte úgy hat a szervezetre, mint az inzulin.

John Cannell és munkatársai 2008-ban a Virology Journalban közölték az influenza epidemiológiájáról szóló tanulmányukat, amely foglalkozott az influenza és a D-vitamin kapcsolatával is. Az alábbiakban összefoglalom, hogy mit tehetünk mi önmagunk védelmében.

Alig van olyan honfitársunk, aki a téli időszakban ne lenne legalább egyszer náthás. Különösen igaz ez a gyerekekre. Könnyű kis betegség ez, következménye azonban akár tartós halláscsökkenés is lehet, ha nem kezeljük időben és megfelelő módon.

Az Alpokban, a Duna deltájában és Finnország tópartjain vadon termő, valamint Mongóliában és Kínában gyengén nemesített homoktövis, mint élelmiszerjellegű vitaminforrás és népgyógyászati anyag régóta közismert. Igazi jelentőségre azonban a több mint 60 évre visszanyúló növénynemesítés intenzív kísérleti és klinikai vizsgálatai után tett szert.

A WHO 2008-as felmérései alapján, a COPD 2030-ra a harmadik vezető halálok lesz a világon. A betegség által érintetteknél, vírusfertőzések hatására igen gyors állapotromlás következhet be, így esetükben az influenza szövődményei – például a tüdőgyulladás – is gyakrabban jelentkeznek, illetve vezetnek súlyosabb nehézlégzéshez.

Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó illatos vagy közönséges ánizs (Pimpinella anisum) a legrégibb civilizációkban is használt, a Közel-Keleten őshonos, igen kedvelt fűszernövények. Termésének illata kellemes, íze bársonyosan édes. Emésztést elősegítő hatását már a rómaiak is felismerték. Plinius szerint frissíti a leheletet, sőt meg is fiatalítja használóját.

A nyugati társadalmakban a férfiak a tüdőrák után prosztatarákban halnak meg a leggyakrabban. Az életkor előrehaladásával a betegség előfordulása növekszik: az 50-es férfiak kb. 30%-a, míg a 70-es korosztálynak már 80%-a érintett. Érdemes tehát feltérképezni a túlélést elősegítő faktorokat, gyakorisága ellenére ugyanis, a betegség nem feltétlenül végzetes kimenetelű.

A gyermekkorban jelentkező, és 6-7 éves kor után is tartósan fennálló túlsúly nagymértékben növeli a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A későbbi súlyos szövődmények megelőzése miatt rendkívül fontos a gyermekkori elhízás elkerülése – kérdés tehát, hogyan neveljünk egészséges gyermeket?

A szelén az élettani folyamatokban betöltött fontos szerepe miatt, manapság egyike lett a leginkább tanulmányozott mikroelemeknek. A szelénhiány – közvetlen vagy közvetett módon – életünk során sok betegség kialakulásában vagy súlyosbodásában játszhat szerepet, ilyen például a 2. típusú cukorbetegség, a szürkehályog, agyér-katasztrófa, vastagbél-fekélyesedés, különféle ráktípusok (prosztatarák, vastagbél- és végbélrák, tüdőrák stb.), valamint a szív- és érrendszeri betegségek.

Az egyik leggyakoribb húgyúti panasz, a köznyelvben „felfázásként” emlegetett tünet-együttes. Igaz ugyan, hogy a hideg idő beálltával a betegség gyakorisága növekszik, ám a legtöbb esetben a panaszokat nem a hideg, hanem számos egyéb tényező okozza. Tekintsük át, melyek ezek, s mit tehetünk ellenük!

Az Egészségügyi Világszervezet a daganatos halálozás arányának növekedését prognosztizálja a következő évekre. A prosztatarákos megbetegedések gyakorisága is várhatóan emelkedik, részben a várható élethossz növekedésével, részben a civilizációs ártalmak térhódításával. Emiatt különösen fontos a rendszeres szűrés, a diagnosztikai lehetőségek kihasználása a megelőzés, korai felismerés érdekében.

Az élénkítő szerek készítése és használata valószínűleg egyidős az emberiség öntudatra ébredésével. Míg az ópium, hasis, kokacserje, psilocybe-gomba vagy a peyote-kaktusz fogyasztása, élvezete egy-egy meghatározott földrajzi területhez, gyakran egy-egy kultúrkörhöz kapcsolódott, addig az alkohol használata az egész földkerekségen elterjedt. Manapság is az egyik legnépszerűbb élvezeti cikk, nem véletlen, hogy a magyar lakosság 8-10%-a, közel egymillió ember alkoholista! Az ünnepek közeledtével időszerű hát szót ejtenünk a gyakori koccintás következményeiről.

Érezte már, hogy fiatalkori Önmagához képest egyre nehezebben jut fel a megszokott lépcsőn? A napi teendők pedig – akár egy egyszerű bevásárlás is – egyre inkább fárasztják? Sokszor már a szabadidő aktív eltöltéséhez is kevesebb energiát érezhetünk, ezért lemondunk a hétvégi sétákról, utazásról, terveinkről. Vajon egyszerűen csak öregszünk, vagy szervezetünk energiaellátásában lehet probléma?

Korábbi lapszámunkban már részletesen ismertettük a világszerte egyre inkább tért hódító metabolikus szindróma tünet-együttest, ami a legsúlyosabb szív- és érrendszeri betegségek előidézője, illetve a cukorbetegség „előszobája”. A cukorbetegség kialakulásával, a betegség gyakorlatilag gyógyíthatatlanná válik, így sürgős teendőink vannak a megelőzés terén. Menjünk vissza tehát a gyökerekhez: honnan, milyen apró, hétköznapi hibák sorozatából indul ki e végzetes kór.

Nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer ne élné meg a derékfájás gyötrelmeit. A felmérések szerint, hazánkban minden percben legalább félmillió ember szenved tőle. A derékfájás korlátozza a leggyakrabban a 45 évnél fiatalabbak mindennapi életét, ám már nem csak a középkorúak betegségéről van szó, a panasz egyre több tizenévest is érint.

A magyarok nem tartoznak a legtudatosabb szájápolók közé, holott fogaink állapota nem csak esztétikai, hanem jelentős egészségügyi kérdés is. 2005-ös adatok szerint a magyar fogyasztó átlagosan évi 3,3 tubus fogkrémet és 1,1 fogkefét használ, ami messze a fogorvosi ajánlások alatt marad, mivel biztosan nem elegendő a napi minimum kétszeri fogmosáshoz, ami önmagában nem is elegendő a fogvédelemhez. Ráadásul fogorvoshoz sem az éves rendszeres ellenőrzéskor, hanem csak baj, elviselhetetlen fájdalom esetén fordulunk.

Az influenza és a nátha nem ugyanaz a betegség, bár mindkettőt vírus okozza. Vírusok ellen egyetlen eszközünk van: a saját immunrendszerünk. A gyógyulás tehát – minden külső hókusz-pókusz ellenére, belülről fakad. A magunk részéről három dolgot tehetünk, egyik a megelőzés, másik immunrendszerünk „harcképességének” fenntartása, harmadik pedig az ún. terápia, mely – jelen esetben – a tünetek enyhítését célozza, tekintsük át, hogyan.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint, az európai régióban az új H1N1 influenzával fertőzöttek száma már meghaladja a 21.000 főt, míg a világon a WHO jelentése szerint, kb. 135.000-en betegedtek meg. Az új influenza sok országban jelen van, és enyhe lefolyású betegséget okoz, így nem vezettek be, és nem is ajánlottak utazási korlátozásokat, ám a megelőzés érdekében átnyújtunk némi információt.

Meleg tájakon vagy időben, jelentősen megugrik az ételmérgezések, ételfertőzések száma. Olyankor nem is kell különösebben nagy hanyagság ahhoz, hogy romlott, fertőzött élelmiszert fogyasszunk, éppen ezért még fokozottabban ügyeljünk a konyhai higiéniára, s jól nézzük meg, mit eszünk meg idegen helyen!

Testünk természetes flórájának részeként, bármilyen hihetetlen is, mindannyiunkban élnek gombák: kívül a bőrünkön és benn a tápcsatornában egyaránt. Ezen „albérlőink” – optimális esetben – segítik emésztésünket, részt vesznek a vitaminok és enzimek szintézisében, védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben. A bélflóra egyensúlyának felborulása azonban a gombák elburjánzásához vezet, ami számos kellemetlen tünet kialakulását idézi elő.

Cukorbetegek esetében különösen fontos a gyermekvállalás körültekintő megtervezése, az, hogy a fogantatás az egészségesekével pontosan megegyező anyagcsere állapotban, azaz normál vércukorszinten következzen be. Ezt az állapotot ún. prekoncepcionális gondozással szokták elérni, melyhez esetenként insulin adagolása is elengedhetetlenül szükséges.

Amennyiben a terhesség során bármely időszakban a kismama vérnyomása legalább két alkalommal több, mint 140/90 Hgmm, terhességi hipertóniáról beszélünk. Függetlenül attól, hogy a magas vérnyomás a terhesség előtt is fennállt, vagy épp az alatt alakult ki, egyaránt veszélyezteti a magzat és az anya életét. Tekintsük át röviden a legfőbb kockázati tényezőket, a megelőzés és a kezelés lehetőségeit.

Az érelmeszesedés már születésünkkor lassan elkezdődő, és az élet során folyamatosan zajló, előrehaladó folyamat. Az általa okozott betegségek általában 50-60 éves korban jelentkeznek. Az artériák meszesedése hajlamosító tényezők nélkül is elkezdődik, de a rizikófaktorok jelenléte gyorsítja a folyamatot, és súlyosbítja annak kimenetelét. Emiatt fontos a rizikó faktorok ismerete, és azok hatékony kiiktatása.

Már alig várjuk, hogy beköszöntsön a tavasz, s véget érjen a kellemetlen, hűvös, párás idő, ami ráadásul ugyancsak kedvez egyes fertőző ágensek elszaporodásának. A hosszú tél során meggyöngült immunrendszer és az aktív kórokozók találkozásakor egyértelmű, melyik lesz a győztes. Az ismétlődő „felfázás” tüneteit észlelve, tanácstalanok vagyunk, hogy panaszaink hátterében az elégtelen folyadékfogyasztás, egy újabb fertőzés, esetleg valamilyen krónikus betegség, vagy tényleg egyszerű felfázás áll.

Közeleg a tavasz! Alig várjuk, hogy magunkba szívhassuk a zöldellő természet illatát. A napfényben fürdő hegyoldalak, virágzó rétek képe azonban, napjainkban minden ötödik honfitársunk számára, csupán rémálmaik díszlete lehet. Egyre növekszik ugyanis azok tábora, akik már a füvek és virágok gondolatára is tüsszögési rohamot kapnak, fújják az orrukat, és sűrűn könnyeznek.