Prevenció és terápia

Az Egészségügyi Világszervezet a daganatos halálozás arányának növekedését prognosztizálja a következő évekre. A prosztatarákos megbetegedések gyakorisága is várhatóan emelkedik, részben a várható élethossz növekedésével, részben a civilizációs ártalmak térhódításával. Emiatt különösen fontos a rendszeres szűrés, a diagnosztikai lehetőségek kihasználása a megelőzés, korai felismerés érdekében.

Az élénkítő szerek készítése és használata valószínűleg egyidős az emberiség öntudatra ébredésével. Míg az ópium, hasis, kokacserje, psilocybe-gomba vagy a peyote-kaktusz fogyasztása, élvezete egy-egy meghatározott földrajzi területhez, gyakran egy-egy kultúrkörhöz kapcsolódott, addig az alkohol használata az egész földkerekségen elterjedt. Manapság is az egyik legnépszerűbb élvezeti cikk, nem véletlen, hogy a magyar lakosság 8-10%-a, közel egymillió ember alkoholista! Az ünnepek közeledtével időszerű hát szót ejtenünk a gyakori koccintás következményeiről.

Érezte már, hogy fiatalkori Önmagához képest egyre nehezebben jut fel a megszokott lépcsőn? A napi teendők pedig – akár egy egyszerű bevásárlás is – egyre inkább fárasztják? Sokszor már a szabadidő aktív eltöltéséhez is kevesebb energiát érezhetünk, ezért lemondunk a hétvégi sétákról, utazásról, terveinkről. Vajon egyszerűen csak öregszünk, vagy szervezetünk energiaellátásában lehet probléma?

Korábbi lapszámunkban már részletesen ismertettük a világszerte egyre inkább tért hódító metabolikus szindróma tünet-együttest, ami a legsúlyosabb szív- és érrendszeri betegségek előidézője, illetve a cukorbetegség „előszobája”. A cukorbetegség kialakulásával, a betegség gyakorlatilag gyógyíthatatlanná válik, így sürgős teendőink vannak a megelőzés terén. Menjünk vissza tehát a gyökerekhez: honnan, milyen apró, hétköznapi hibák sorozatából indul ki e végzetes kór.

Nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer ne élné meg a derékfájás gyötrelmeit. A felmérések szerint, hazánkban minden percben legalább félmillió ember szenved tőle. A derékfájás korlátozza a leggyakrabban a 45 évnél fiatalabbak mindennapi életét, ám már nem csak a középkorúak betegségéről van szó, a panasz egyre több tizenévest is érint.

A magyarok nem tartoznak a legtudatosabb szájápolók közé, holott fogaink állapota nem csak esztétikai, hanem jelentős egészségügyi kérdés is. 2005-ös adatok szerint a magyar fogyasztó átlagosan évi 3,3 tubus fogkrémet és 1,1 fogkefét használ, ami messze a fogorvosi ajánlások alatt marad, mivel biztosan nem elegendő a napi minimum kétszeri fogmosáshoz, ami önmagában nem is elegendő a fogvédelemhez. Ráadásul fogorvoshoz sem az éves rendszeres ellenőrzéskor, hanem csak baj, elviselhetetlen fájdalom esetén fordulunk.

Az influenza és a nátha nem ugyanaz a betegség, bár mindkettőt vírus okozza. Vírusok ellen egyetlen eszközünk van: a saját immunrendszerünk. A gyógyulás tehát – minden külső hókusz-pókusz ellenére, belülről fakad. A magunk részéről három dolgot tehetünk, egyik a megelőzés, másik immunrendszerünk „harcképességének” fenntartása, harmadik pedig az ún. terápia, mely – jelen esetben – a tünetek enyhítését célozza, tekintsük át, hogyan.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint, az európai régióban az új H1N1 influenzával fertőzöttek száma már meghaladja a 21.000 főt, míg a világon a WHO jelentése szerint, kb. 135.000-en betegedtek meg. Az új influenza sok országban jelen van, és enyhe lefolyású betegséget okoz, így nem vezettek be, és nem is ajánlottak utazási korlátozásokat, ám a megelőzés érdekében átnyújtunk némi információt.

Meleg tájakon vagy időben, jelentősen megugrik az ételmérgezések, ételfertőzések száma. Olyankor nem is kell különösebben nagy hanyagság ahhoz, hogy romlott, fertőzött élelmiszert fogyasszunk, éppen ezért még fokozottabban ügyeljünk a konyhai higiéniára, s jól nézzük meg, mit eszünk meg idegen helyen!

Testünk természetes flórájának részeként, bármilyen hihetetlen is, mindannyiunkban élnek gombák: kívül a bőrünkön és benn a tápcsatornában egyaránt. Ezen „albérlőink” – optimális esetben – segítik emésztésünket, részt vesznek a vitaminok és enzimek szintézisében, védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben. A bélflóra egyensúlyának felborulása azonban a gombák elburjánzásához vezet, ami számos kellemetlen tünet kialakulását idézi elő.

Cukorbetegek esetében különösen fontos a gyermekvállalás körültekintő megtervezése, az, hogy a fogantatás az egészségesekével pontosan megegyező anyagcsere állapotban, azaz normál vércukorszinten következzen be. Ezt az állapotot ún. prekoncepcionális gondozással szokták elérni, melyhez esetenként insulin adagolása is elengedhetetlenül szükséges.

Amennyiben a terhesség során bármely időszakban a kismama vérnyomása legalább két alkalommal több, mint 140/90 Hgmm, terhességi hipertóniáról beszélünk. Függetlenül attól, hogy a magas vérnyomás a terhesség előtt is fennállt, vagy épp az alatt alakult ki, egyaránt veszélyezteti a magzat és az anya életét. Tekintsük át röviden a legfőbb kockázati tényezőket, a megelőzés és a kezelés lehetőségeit.

Az érelmeszesedés már születésünkkor lassan elkezdődő, és az élet során folyamatosan zajló, előrehaladó folyamat. Az általa okozott betegségek általában 50-60 éves korban jelentkeznek. Az artériák meszesedése hajlamosító tényezők nélkül is elkezdődik, de a rizikófaktorok jelenléte gyorsítja a folyamatot, és súlyosbítja annak kimenetelét. Emiatt fontos a rizikó faktorok ismerete, és azok hatékony kiiktatása.

Már alig várjuk, hogy beköszöntsön a tavasz, s véget érjen a kellemetlen, hűvös, párás idő, ami ráadásul ugyancsak kedvez egyes fertőző ágensek elszaporodásának. A hosszú tél során meggyöngült immunrendszer és az aktív kórokozók találkozásakor egyértelmű, melyik lesz a győztes. Az ismétlődő „felfázás” tüneteit észlelve, tanácstalanok vagyunk, hogy panaszaink hátterében az elégtelen folyadékfogyasztás, egy újabb fertőzés, esetleg valamilyen krónikus betegség, vagy tényleg egyszerű felfázás áll.

Közeleg a tavasz! Alig várjuk, hogy magunkba szívhassuk a zöldellő természet illatát. A napfényben fürdő hegyoldalak, virágzó rétek képe azonban, napjainkban minden ötödik honfitársunk számára, csupán rémálmaik díszlete lehet. Egyre növekszik ugyanis azok tábora, akik már a füvek és virágok gondolatára is tüsszögési rohamot kapnak, fújják az orrukat, és sűrűn könnyeznek.

Az ember maximális csonttömegét 25-30 éves korra éri el, ami a következő 20-25 évben nem változik lényegesen, ám idővel hormonjaink védő funkciója – nőknél korábban, férfiaknál később – megszűnik. Ekkor már rajtunk a sor, hogy ténylegesen tegyünk csontjaink védelme érdekében.

Az élet: a mozgás! Annak korlátozott volta, egyben életterünk beszűkülését is jelenti. Hogyan juthatunk el idáig? Talán észre sem vesszük, hogy veleszületett mozgékonyságunk ellen nap, mint nap milyen aprónak tűnő, de súlyos vétkeket követünk el.

Már a középkorban rájöttek arra, hogy a fogközöket is meg kell tisztítani az ételmaradéktól. Ennek nem csupán esztétikai funkciója van (bár az sem elhanyagolható), hanem egészségügyi oka is. A fogak közzé beszorult ételmaradék elrothad, és fogszuvasodást okoz. Régen csontból készült fogvájóval próbálták megtisztítani e nehezen elérhető területet, később pedig cérnával. Mennyivel egyszerűbb manapság a viaszos, mentolos fogselymekkel! Legalábbis annak, aki használja…

A vese fontos méregtelenítő szervünk, az általa kiválasztott méreganyagok a vizelettel távoznak a szervezetből. Veséink munkájára egy életen át szükségünk van, hiszen a felhalmozódó méreganyagok nemcsak a vesét és hólyagot, hanem ízületeinket és egész szervezetünket károsítják. Segítsük hát vesénk munkáját gyógynövényekkel!

A legfrissebb, nagy európai populációban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban csaknem 6%-os gyakorisággal fordulnak elő. A probléma az, hogy gyakran enyhe, nehezen kimutatható formában van jelen. Korai felismerése azért is fontos, mert jelentős rizikófaktora számos betegségnek, többek között a meddőségnek, a gyakori vetéléseknek, a csökkent étvágy melletti hízásnak, szív- és idegrendszeri panaszoknak.

Szinte mindenki életében előfordul, hogy időnként a szokásosnál erősebben hullik a haja. Vegyük komolyan a normálistól eltérő hajhullást, a haj elvékonyodását, mert ez általában csak tünet, a háttérben nagyrészt valamilyen bel-szervi probléma áll, amely kezelésre szorul. Vegyük hát sorra a hajhullás leggyakoribb okait!

A szív- és érrendszeri betegségek, így a magas vérnyomás, érelmeszesedés, érszűkület és a vénás elváltozások egyaránt népbetegségek. Trombózis következtében például tüdőembólia is kialakulhat, amely az egyik leggyakoribb halálozási ok. Európában évente mintegy félmillióan veszítik életüket emiatt, azaz kétszer annyian, mint emlőrákban, prosztatarákban, HIV és AIDS miatt, illetve a közlekedési balesetekben összesen.

A legújabb átfogó, több mint 40 000 személy adatait feldolgozó tanulmány szerint a légzőszervi és húgyúti fertőzések szerepet játszanak a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásában. Az elemzések alapján például a hörghurut, a tüdőgyulladás vagy a húgyhólyaggyulladás alatt a szívinfarktus kockázata 5-szörösére, az agyvérzésé 3-szorosára növekszik.

Az artériás keringés elégtelensége az érszűkület. A betegség kialakulására hajlamosít az álló munka, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a dohányzás. A keringés javításának fiziológiás ingere az izom edzése, s valóban, mozgásterápiával, gyógytornával kitűnő eredmények érhetők el. Kérdés tehát, hogyan működik az értorna?

Felmérések és személyes tapasztalataink is azt mutatják, hogy a fogmosás sokaknál kívánnivalót hagy maga után. Jelen sorok szerzője is felnőtt korban tanult meg rendesen fogat mosni, és feltételezzük, hogy cikkünk olvasói közül is vannak, akikre ráfér egy kis továbbképzés.

Ősszel és tavasszal igen sokan – a statisztikák szerint minden tizedik ember – tapasztalja, hogy gyomorpanaszai kiújulnak, fokozódik a jellegzetes gyomortáji fájdalom, még többen vannak, akiket „csupán” a savasság, a „gyomorégés” kínoz, akár egész éven át. E tünetek jelentőségét nem szabad alábecsülnünk, ezért tekintsük át röviden, mit kell tudnunk róluk.

Gyomorégés, gyomorsav-túltermelés, gyakori savas felböfögés, reflux, fekély-gyanú – rohanunk az orvoshoz, első a Helicobacter-teszt, majd jön a nagy dózisú antibiotikumos kezelés. Az utóbbi években felmerült: lehet, hogy ágyúval lövünk verébre? Kutatók szerint ugyanis a H.pylori védő funkciót tölthet be a nyelőcsőben, sőt jelenléte állítólag az allergia és asztma megelőzésében is jótékony lehet.

A tudomány jelenlegi állása szerint, a cukorbetegség kezeléséhez szükséges inzulin adagolása injekció segítségével történik. Emiatt a betegek – állapotuktól függően – napi 2-5 szúráson esnek át. Számukra jelenthet nagy könnyebbséget a szájon át adagolható inzulin.

A csontritkulás tulajdonképpen csonttömeg-vesztést jelent. Kialakulásában szerepet tulajdonítanak a családi hajlamnak, a kalciumszegény táplálkozásnak, valamint a nemi hormonok hiányának. Tudnunk kell azonban, hogy a csontokat elsősorban az izmok befolyásolják, így az izommunka csökkenésével – azaz az életkor előrehaladtával – csökken a csontok tömege is, méghozzá 35–40 éves kor felett évi 1–1,5%-kal.

Kalciumkészletünk 99%-át a mintegy 215 db csontunk tartalmazza. A női ösztrogén hormon gátolja a csontállomány leépülését; élénkíti a bélben a kalciumfelvételt a táplálékból; fokozza a kalcitonin pajzsmirigyhormon termelését, hogy a szervezet ne vonjon el túl sok kalciumot a csontokból. Idősebb korban az ösztrogén-hiány mellett a D-vitamintermelés is csökken, így a bélből kevesebb kalcium tud felszívódni, ráadásul kevesebbet is mozgunk, ami csökkenti a csontépítő sejtek aktivitását.