Anti-aging

Egyes öregedéselméletek szerint bizonyos mennyiségű stressz szükséges a szervezet védekező mechanizmusainak stimulálásához. A stresszre is igaz tehát, hogy kis mértékben gyógyszer, nagy mennyiségben viszont méreg. Talán furcsán hangzik, de lassúbb az öregedés mérsékelt stresszben, mint teljesen stresszmentes körülmények között. Hogyan lehetne „receptre felírni” a fiatalító stresszt a gyilkos stressz helyett?

A kor előrehaladtával egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy a napi munka során, esetleg teljesítménykényszer hatására hirtelen „leblokkol az agyunk”. Memóriánk élessége számos módszerrel edzhető, fontos tápanyagok pótlásával javítható, de szellemi frissességünk fenntartásához ugyanilyen fontos a „lazítás”, a kikapcsolódás.

Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy a 30-35 év feletti nőknél klimaktériumra emlékeztető tünetek – hőhullámok, rendetlen és szapora szívverés, migrénes fejfájás, a normális menstruációs ciklus felborulása – jelentkeznek. Sokan pánikba esnek, hogy már gyerekük sem lehet. Érdemes tehát röviden áttekintenünk e korai panaszok eredetét, és adunk néhány tippet is a megelőzéshez, kezeléshez.

A túlzásba vitt napozás – főként a leégés – a bőr idő előtti öregedéséhez, korai ráncosodásához vezet. Bár a kor természetes velejárója a ráncok megjelenése, de érdemes késleltetnünk ezt a folyamatot.

Egészség és betegség – nem kizárólag természettudományos fogalmak, hanem sok tekintetben lélektaniak is. Az egészség ÉLMÉNY, melynek ősforrása és lelőhelye a Természet, az erdők és mezők világfelejtő, társadalomgyógyító környezete, a Nagy zöld élménye.

A vitaminokban szegényebb téli táplálkozás, a fűtés szárító hatása és a napfény hiánya megviseli egész szervezetünket, így a bőrünket is. A kiszáradt, sápadt, színtelen bőr tükrözi a szervezet belső állapotát, nem csoda, ha az öregedési folyamatok felgyorsulnak. Itt az idő az alapos regenerálásra!

Sok kutató szerint az „öregség” csak szociális szerep, melyet a legtöbb idősödő ember fokozatosan elfogad, és annak megfelelően kezd élni és viselkedni.

A Látás Hónapja kapcsán jusson eszünkbe, milyen felbecsülhetetlen értékű ez a képességünk! Amíg birtokában vagyunk, eszünkbe sem jut, mekkora szerepet játszik mindennapi életünkben, a munkavégzésnél, olvasásnál vagy autóvezetéskor. A külvilágból származó információ több mint 90%-át ugyanis a szemünkön keresztül kapjuk.

Az, hogy unokáink vidám, tettre kész nagymamát, nagypapát kapnak-e, jelentős részben rajtunk múlik. Tudatos, következetes életmóddal fenntartható az egészséges öregedés!

A mai „modern” korban a szervezetben zajló rejtett, krónikus gyulladásokat, s az ezeket kiváltó bakteriális, virális, parazitás és gombás fertőzéseket tekintik a fizikai és szellemi hanyatlás, s így az öregedés egyik legfőbb okának.

Az öregedés első, a legtöbb ember számára nyilvánvaló jelei a bőrön mutatkoznak. Váratlanul ráncok jelennek meg a szemöldökök között és a szem vagy a száj körül. Vajon mi az oka annak, hogy a gyönyörű rózsás, rugalmas bababőrből ráncos, foltos, száraz bőr lesz?

„Beleőszülök, mire megoldom” vagy „kihullik a hajam tőle” – mondogatjuk magunknak, amikor nehéznek tűnő vagy bosszantó feladattal állunk szemben. Vajon van-e valóságalapja e kifejezéseknek? Járhat-e hajunkra nézve súlyos következménnyel a stressz?

A kortizol hormont stressz hatására termeli a szervezet. Magas szintje gyorsítja az öregedést, többszörösére emeli a korai halál kockázatát például azáltal, hogy akadályozza az immunrendszer megfelelő működését és metabolikus szindrómához vezethet. Emiatt is fontos tehát a kortizolszint alacsonyan tartása.

A legtöbb nő a 40. életév elérkezését egyfajta „vízválasztóként” éli meg. Úgy érzik, ezzel vége a fiatalságuknak, s minden szépnek és jónak, ami vele jár. Innentől középkorúnak tekintik magukat, s lopva figyelnek minden apró jelre, változásra, amit a „öregedés előszelének” tekinthetnek, miközben a klimaxnak még a gondolatát is elhessegetik. A karcsúság, fittség, a szép, hamvas bőr, dús haj eddig a természet ajándéka volt, mindez többé-kevésbé a továbbiakban is fenntartható, ám sokkal keményebben meg kell dolgozni érte. De hogyan?

Mindennapi életünk során a stressz, a szennyezett levegő és a különböző vegyszerek is a sejteket károsító, öregedést gyorsító szabad gyökök fokozott termelődéséhez vezetnek. Számos ásványi anyag és nyomelem azonban nemcsak az anyagcserét, de még agyunk működését is befolyásolja. Lássuk, milyen öregedést gátló hatással bírnak egyes nyomelemek.

Sokkal nagyobb figyelmet fordítanánk bőrünk állapotának javítására, ha tudatosítanánk, hogy az valójában egy univerzális védőszerv, s a mindennapos bőrápolás egyben immunrendszerünk ápolását is jelenti.

A kor előrehaladtával természetes a ráncok megjelenése, de megfelelő életmóddal és hatékony módszerekkel sokáig megőrizhetjük fiatalos külsőnket.

Az őszi szüretről általában nem a szúrós csipkebokor és annak pirosló, savanykás termése jut eszünkbe, pedig legalább annyit profitálhatunk belőle, mint a napérlelte szőlőfürtökből, ráadásul a dércsípte csipkebogyókból is készíthetünk bort és likőrt!

Talán hihetetlennek tűnik, de az emberi test öregedésének kezdete kb. 23 éves korra tehető: átlagosan ebben az életkorban kezdődik az erek rugalmatlanná válásának folyamata.

Szervezetünk folyamatosan megújul. Minden nap 30 000 000 000 új sejt keletkezik az anabolizmus folyamatában. Az egyensúly megőrzése érdekében ugyanennyi elhalt, kiszolgált sejtet kell lebontania szervezetünknek. A nagy mennyiségű sejttörmeléket – jó esetben – a nyirokrendszer elszállítja, és ugyanígy automatikusan kellene tisztulnia bélrendszerünknek és vérünknek is, ha egészségtelen életmódunkkal nem tennénk ezt lehetetlenné.

Nyáron is sokat tehetünk a bőrünk szépségéért, frissességéért. Íme, néhány egyszerű tipp, hogy a meleg hónapokban is a „legjobb bőrben” lehessünk!

Az öregedés megannyi jele – mint a csontritkulás, a bőr elvékonyodása és ráncosodása, az ízületi fájdalmak megjelenése – gyakran egy közös problémára vezethető vissza: étrendünkből jószerével eltűnt a kollagén.

A zsírokról manapság leginkább saját zsírpárnáink és a túlsúly jut eszünkbe, pedig a zsíroknak komoly élettani szerepük van. Az esszenciális, többszörösen telítetlen zsírsavakat – melyeket szervezetünk nem képes előállítani – rendszeresen pótolni érdemes. Kérdés viszont, hogy milyen mennyiségben és arányban. Kevesen tudják, hogy az ideális omega-3/omega-6 arány 1:1, s ha ez – a helytelen táplálkozás miatt – felborul, növekszik a krónikus betegség kockázata.

A vitaminokban szegényebb téli táplálkozás, a fűtés szárító hatása, kevés mozgás a friss levegőn, és a napfény hiánya megviseli egész szervezetünket, így a bőrünket is. A kiszáradt, sápadt, fáradt bőr tükrözi a szervezet belső állapotát, nem csoda hát, hogy az öregedési folyamatok felgyorsulnak. Nem is gondolnánk, hogy ennek lassítására – a számos praktika mellett – még az sem mindegy, hogyan alszunk, és miként birkózunk meg a testet-lelket romboló stresszel!

A női klimax jól ismert tünetei mellett még napjainkban is sokkal kevesebbet tudunk a férfiak hormonális átrendeződéséről, „takarékra állásáról”, annak tüneteiről és következményeiről. Az erősebb nem képviselőit azonban leginkább az érdekli, hogyan lassíthatják e folyamatot.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút inthetnek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimaxnak különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat, ráadásul jellemző tünetei könnyen összetéveszthetők más egészségügyi problémákkal is.

Ugyan többet hallunk a diabétesz veseműködést és látást romboló hatásáról, de a szexuális funkció károsodása szintén nagyon gyakori szövődménynek számít, mely az 50 éves kor feletti cukorbeteg férfiaknak a felét is érintheti. A jó párkapcsolat egyik alappillére a kiegyensúlyozott szexuális élet, így az ezt nehezítő egészségügyi problémákat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Akár időszakosan, akár krónikusan jelentkezik az igen sok nőt érintő hüvelyszárazság problémája, biztos, hogy senki nem szívesen fordul vele orvoshoz. Ám, ha már jó ideje fennáll a panasz, érdemes kikérni a nőgyógyász véleményét, ugyanis a legtöbbször van rá megoldás.

Büszkék lehetünk, mert legyőztük a korai halálozást, cserébe viszont krónikus betegségeket kaptunk. A 19. század kezdete óta a születéskor várható élettartam több mint duplájára nőtt. Az öregedési folyamatot viszont nem sikerült lelassítanunk: sokan élnek ugyan hosszú életet, miközben megtapasztalják a rák, a szív-érrendszeri betegségek vagy az idegrendszeri hanyatlás „élményét”.

Mindannyian szeretnénk sokáig élni úgy, hogy nyugdíjas napjainkra is megőrizhessük egészségünket és elménk frissességét. Osztrák szomszédjaink alapvető élettani mutatói mind a mai napig sokkal jobbak, így bőven van mit tennünk, javítanunk e téren!