Dietetika

Az emberek évezredekig – többnyire friss gyümölcs formájában – napi 16-20 g gyümölcscukrot (fruktózt) ettek. Ehhez képest ma átlagosan kb. napi 85-100 g fruktózt fogyasztunk, főként hozzáadott cukor formájában, annak minden káros következményével együtt.

Sokan kiábrándultak már a gyors, látványos fogyást ígérő csodadiétákból. Egyre többen belátják, hogy a tartós eredmény záloga nemcsak a diéta, hanem az egész életmód. Fontos tudnunk azonban, hogy mind a túlsúlynak, mind a kóros fogyásnak hormonális oka is lehet.

Immunrendszerünkre télen lényegesen nagyobb feladat hárul. Sokan elfelejtik azonban, hogy nem elegendő a fokozott vitamin utánpótlás, érdemes nagyobb gondot fordítanunk emésztőrendszerünk jó működésére is, hiszen ezzel nemcsak a téli betegségeket védhetjük ki, de a közérzetünkön is sokat javíthatunk.

Közeledik a karácsony, melyre a készülődés pénztárcánkat és idegeinket, majd az ünnepi lakoma végigkóstolása emésztőrendszerünket terheli meg, méghozzá szokatlan mértékben.

Tüsszögés, orrdugulás, csalánkiütés, kivörösödés – e szokásos allergiás tünetek ellenére előfordul, hogy a teszt eredménye negatív lesz, a panaszok mégsem múlnak, sőt erősödnek. Érdemes ilyenkor szemügyre venni étrendünket, mivel az „álallergiát” enzimhiány is okozhatja!

Az év leghosszabb ünnepi időszaka előtt állunk, melyet a hideg idő miatt többnyire zárt térben, és a hagyományok miatt ünnepi asztal mellett töltünk, evéssel-ivással. Többet hízhatunk ilyenkor, mint más időszakban hetek-hónapok alatt, de gyakoribbak az emésztési panaszok, puffadás, teltségérzet és a gyomorrontás is. Akár megelőzésként, akár utólagos kúraként is segítenek a megfelelő gyógynövényekből készült teák. Lássuk, melyek ezek!

Minden fajta élelmiszer, amit napi szinten fogyasztunk, biokémiai reakciókat hoz létre a szervezetünkben. Ezáltal némelyik felgyorsítja az öregedési folyamatot, mások viszont segítenek az öregedés elleni küzdelemben.

A korai öregedés a rossz egészségi állapot terméke! Rohanó világunkban kevés idő jut arra, hogy olyat tehessünk, ami meghosszabbíthatja életünket. Minél tovább figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk jelzéseit, „biológiai óránk” annál gyorsabban ketyeg.

Kutatók már évekkel ezelőtt szoros összefüggést találtak a manapság elterjedt rostszegény táplálkozás, a székrekedés és a vastagbélben kialakuló elfajulások között, melyek gyakorisága egyre növekszik. A bélrendszerben lerakódott – sokszor évtizedes – salakanyagok rontják az emésztést, a felszívódást, ezzel is gyengítik az immunrendszert, ráadásul táptalajt képeznek az ártalmas baktériumok, kórokozók számára. Ezt a veszélyes állapotot érdemes mielőbb megszüntetni!

A test és az elme egészséges működése extrém módon függ a megfelelő emésztéstől. A rossz emésztés járványszerű probléma, amit a gyomorsavlekötők eladási statisztikái, illetve az epe- és vakbélműtétek gyakorisága kellően illusztrál. Hiába vesszük meg a legjobb, sőt legdrágább ételt, mégis betegek vagyunk. Hogyan történhet ez?

Mi magyarok, híresek vagyunk pesszimizmusunkról, így különösen jellemzőek ránk a stresszel, szorongással összefüggő panaszok. Szorongani pedig még a legoptimálisabb helyzetben is lehet – annak minden következményével – ha nem tanuljuk meg megfelelően kezelni esetleges nehézségeinket.

Kevesen gondolnak arra, hogy a belekben lehet hangulatunk javításának és a mentális egészségnek a kulcsa!

Mai rohanó világunkban a stressz már szinte a mindennapok részévé vált. Cikkemben olyan táplálkozási praktikákat gyűjtöttem össze, melyekkel mégis közelebb kerülhetünk a nyugodtabb élethez.

A köztudatban általában csak a rostok mechanikai, székletlazító hatása ismert, s figyelmen kívül hagyjuk kulcsszerepét az emberi bélrendszerben élő több trillió mikroba tápanyagellátásában. De miért etessük őket?

Mi köze a gluténérzékenységnek az IBS-hez és az I. típusú cukorbetegséghez?

Úton, útfélen azt halljuk, hogy iktassunk be étkezésünkbe minél több zöldséget és gyümölcsöt, ezt tehát nem kell sem ismételnünk, sem magyaráznunk. De miért nyersen?

Napjainkban egyre többen panaszkodnak hasfájásra, puffadásra, emésztési problémákra. Az allergiákhoz hasonlóan a különböző ételintoleranciával összefüggő panaszok terén is emelkedik az esetek száma. Egyre több vizsgálat kutatja a táplálkozás szerepét a betegségek kialakulásában, ám jelenleg még igen sok a kérdőjel e téren.

A gyógynövények többféle módon segíthetnek a fogyókúrában: meggyorsíthatják az anyagcserét, elősegíthetik a vizelethajtást, mérsékelhetik a puffadást, csökkenthetik az étvágyat. Fontos a megterhelő időszakban az immunrendszer támogatása is.

Az 1995-ben Amerikában megalapított „Böjtközpont” hangsúlyozza, hogy a böjt nem egyenlő az éhezéssel! Megszabadít a súlyfölöslegtől, megtisztítja a szervezetet a méreganyagoktól, javítja az energiafelhasználást, növeli a szellemi frissességet, emellett segít józanabbul látni a világot.

Végre itt a tavasz, a természet megújulásának ideje. Ilyenkor sokkal jobb a kedvünk és minden feladatunkat könnyebben megoldjuk. A legjobb időszak ez a fogyókúrára, hiszen ilyenkor a környezetünk is az újjászületésről szól. Merítsen erőt és lendületet a melengető napsugarakból és vágjon bele azonnal! Szabaduljon meg a télen felszedett plusz kilóktól, hogy bátran felvehesse a tavaszi ruháit!

Sokan azt hiszik, hogy azért buknak bele a különböző fogyókúrákba, mert hiányzik belőlük a kitartás. Pedig az igazság az, hogy pusztán akaraterővel nehéz lefogyni: ha huzamosabb ideig éhesen állunk fel az asztaltól, egyszer csak besokall a szervezetünk, és bár nem áll szándékunkban, mégis felrúgjuk a diétát.

Köztudott, hogy az elfogyasztott ételekben található tápanyagoknak csak egy részét képes szervezetünk hasznosítani. Ugyanez vonatkozik az étrend-kiegészítőként bevett vitaminokra és ásványi anyagokra is: a 100%-nak csak kisebb-nagyobb hányada szívódik fel. Mit tehetnénk, hogy minél kevésbé vesszenek kárba az értékes anyagok, s szervezetünkben ne alakuljon ki hiányállapot?

Miért alakulhat ki hiányállapot a rendszeres vitamin- és ásványianyag fogyasztás ellenére? Hogyan segíthetjük a hasznosulást?

Hogyan vehetné rá szervezetét arra, hogy kezdje el feldolgozni az elraktározott zsírtartalékait? Mit tehet azért, hogy csökkenjen az éhségérzete? Ismerje meg az eredményes súlycsökkenés két legfontosabb elemét, a mennyiségi és minőségi táplálkozás lényegét!

A máj, epehólyag, nyombél és hasnyálmirigy szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Tökéletesen kiegyensúlyozott együttműködésüknek köszönhető a jó emésztés. Gyakran nehéz eldönteni, hogy a rossz közérzet, fáradtság, puffadás, emésztési panaszok hátterében éppen melyik szerv „meghibásodása” állhat. Nem árt tehát, ha röviden áttekintjük az összefüggéseket, hiszen gyakran a legkisebb – az epe – okozza a legnagyobb bajt.

Vannak olyan betegségek, melyek tünetei gyakran összetéveszthetők egy másik betegséggel, így előfordulhat, hogy a pácienseket téves diagnózis alapján kezelik. Korunk egyik legmegtévesztőbb betegsége a gyomorsav hiány, amely komoly, lavinaszerű egészségügyi problémákhoz vezethet.

Sokan érzik úgy, hogy az ötödik X után már esélyük sincs a fogyásra, hiszen a korábban jól működő diéták ekkor már eredménytelennek tűnnek. Valóban igaz lenne, hogy idősebb korban már csak szigorú koplalással szabadulhatunk meg a zavaró feleslegtől?

Számtalan tévhit kering a köztudatban egyes ételek által kiváltott tünetekről, szervezetünkre gyakorolt hatásukról. Ezek közül szeretnénk néhányat röviden áttekinteni, tisztázni.

Puffadás? Hasmenés? Orrfolyás? Bőrkiütés? Mindezek lehetnek a étel-allergia és az étel-intolerancia (ételérzékenység) tünetei is. Miben különböznek mégis?

Májunk az egyik legnagyobb és legfontosabb szervünk, melyet a folyamatos és – jó esetben – nagy mennyiségű epetermelés miatt, akár legnagyobb külső elválasztású mirigyünknek is tekinthetünk. Ha tudnánk, hogy a zsíremésztés mellett milyen kiemelkedő, életet és egészséget védő szerepe van az epének, jobban odafigyelnénk rá, és támogatnánk normál működését.