Dietetika

A hideg téli hónapok alatt általában nagyobb mennyiségű, magasabb kalória tartalmú táplálékot fogyasztunk, pedig a fűtött helyiségekbe zárva még az átlagosnál is kevesebbet mozgunk. Ennek eredménye a felesleges kilók mellett, a fáradtság, rossz hangulat, energiahiány, változó közérzet és az emésztési panaszok. Mindez jelzés arra, hogy ideje megkezdenünk tisztító kúránkat, hogy tavaszra, Húsvétra már jó formában legyünk.

A krónikus székrekedés népbetegségnek számít, egyes statisztikák szerint a nők 35, a férfiak 10%-a százaléka hajlamos szorulásra, idős korban pedig az előfordulás megsokszorozódik. Az emberek negyede csaknem rendszeresen hashajtót szed. Mit tehetünk, hogy megkönnyítsük a dolgunkat?

A rostfogyasztás nemcsak a székrekedés megelőzésében fontos, de hozzájárul az egészséges bélflóra megőrzéséhez és számos betegség megelőzéséhez is. Akik elegendő rostot esznek, azoknál ritkábban alakul ki például cukorbetegség, magas koleszterinszint, magas vérnyomás, sőt bélrendszeri daganat is.

A bélflóra összetételének zavarai, amelyek az antibiotikum használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze, szoros kapcsolatot mutatnak a különféle típusú allergiákkal. Felmerül tehát a kérdés: vajon a bélflóra az immunrendszer egyik nagy szabályozója?

A téli táplálkozás során önmagában a fokozott vitamin utánpótlás nem elegendő! Érdemes nagyobb gondot fordítanunk emésztőrendszerünk jó működésére is, hiszen ezzel nemcsak a téli betegségeket védhetjük ki, de a közérzetünkön is sokat javíthatunk.

Tudta, hogy a nassolás jó hatással is lehet egészségünkre? Pláne, ha mértékletesen és a megfelelő alapanyaggal tesszük! A legjobb választás a téli időszakban a vitamin-raktárak feltöltésére az olajos magvak, valamint az aszalt és szárított gyümölcsök.

Karácsonykor a legtöbb családnál számtalan finomság kerül az asztalra. Sokan nem tudnak megálljt parancsolni maguknak, aminek következménye nemcsak a plusz kilókban, hanem az emelkedő vérnyomásban is mérhető.

Az inzulinrezisztencia (IR) mára már népbetegségnek számít, mely kezeletlen esetben könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet, és számtalan szövődménnyel járhat. Tünetei igen jellegzetesek, de sokan teljesen panaszmentek, így nincs is tudomásuk állapotukról. Hogyan lehet a problémára fényt deríteni, és megfelelően kezelni azt?

A svédországi Lund Egyetemen a paleolit táplálkozásról végzett első kontrollált kutatás eredményei alapján többek közt azt állapították meg, hogy már háromhavi paleolit táplálkozás után is jelentősen javul a szervezet szénhidrát-feldolgozó képessége.

Sokan érzik úgy, hogy a negyedik, ötödik X után már esélyük sincs a fogyásra, hiszen a korábban működő diéták ekkor már eredménytelennek tűnnek. Valóban igaz, hogy ebben a korban már csak a szigorú koplalással szabadulhatunk meg a feleslegtől?

Az Institute of Food Allergy Research kutatói úgy vélik, az interleukin-12 a felelős az ételallergiák megjelenéséért. Ez a molekula fontos szerepet játszik az immunrendszer helyes működésében, ám ételallergiások esetében nem termelődik. Felmerült, hogy külső bevitele terápiás lehetőséget nyújthat az ételallergiák enyhítése, gyógyítása terén.

Az ősszel kiújuló emésztési és gyomorpanaszok sok kellemetlenség és fájdalom forrásai. Tekintsük át röviden, milyen étrendi és életmódbeli változtatásokkal javíthatjuk állapotunkat!

Miért is szeretjük annyira? Nem véletlen, hogy zord, borongós, vagy stresszes napokon jobban kívánjuk a csokoládét. Ez a finomság a legjobb barátunk, megvigasztal a bajban, feltölt energiával a nagy megmérettetések előtt, és persze megédesíti a napunkat.

Hazánkban a leggyakoribb táplálékallergének a tej, tojás és a liszt. A táplálékallergiák gyakorisága a 4 év alatti gyermekeknél 5-8%-os. Az elmúlt években sokat javult a helyzet, mivel a szülők gyorsabban felismerik a betegség tüneteit, így az idejében megkezdett kezeléssel a súlyosabb szövődmények megelőzhetők.

Az utóbbi években egyfajta divattá vált a gluténmentes táplálkozás, melynek kultuszát fogyókúrás és életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése?

Mennyit hízhat egy nő a várandósság idején? Szabad-e sportolnia? Hogyan hat a torna a magzatra? A kismamák számos kérdéssel és tévhittel szembesülnek, melyekhez cikkünkben szeretnénk útmutatást nyújtani.

A belülről sugárzó magabiztosság és sikeresség egyik kulcsfontosságú eleme, hogy jól érezzük magunkat saját bőrünkben. Ennek fontos része a megfelelő testsúly elérése és megtartása.

Időről időre felbukkan az interneten, a sajtóban, a tévében egy-egy újabb csodaszer, amely bámulatos fogyást ígér. Vajon miben hasonlítanak ezek egymáshoz, és miért sikertelenek?

Amióta az emberiség létezik, azóta él a vágy a hosszú és egészséges élet iránt. Hajdanában az alkímia tudománya kínált újabb és újabb „megoldásokat” az örök életre, de legjobb tudomásom szerint, ez egyszer sem sikerült. A technológia és a molekuláris biológia fejlődésének köszönhetően azonban, mára rengeteget sikerült megtudnunk az emberi testet alkotó sejtek öregedésének lassításáról és ezáltal megismerkednünk olyan anyagokkal melyek ún. antioxidáns hatással bírnak.

A hideg téli hónapok alatt általában nagyobb mennyiségű, magasabb kalória tartalmú táplálékot fogyasztunk, pedig a fűtött helyiségekbe zárva még az átlagosnál is kevesebbet mozgunk. Ennek eredménye a felesleges kilók mellett, a fáradtság, rossz hangulat, energiahiány, változó közérzet és az emésztési panaszok. Mindez jelzés arra, hogy ideje megkezdenünk télvégi tisztító kúránkat, hogy tavaszra, Húsvétra már jó formában legyünk.

Ha a cukros ételekről beszélünk, a legtöbb embernek az édességek, csokoládé, fagylalt jut eszébe, ám jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy sok egyéb termék is rengeteg hozzáadott cukrot tartalmaz. Ezt a tényt egyrészt a fogyókúrázóknak, másrészt a szénhidrát anyagcsere problémával küzdőknek érdemes szem előtt tartaniuk!

Az emberek évezredekig – többnyire friss gyümölcs formájában – napi 16-20 g gyümölcscukrot (fruktózt) ettek. Ehhez képest ma átlagosan kb. napi 85-100 g fruktózt fogyasztunk, főként hozzáadott cukor formájában, annak minden káros következményével együtt.

Sokan kiábrándultak már a gyors, látványos fogyást ígérő csodadiétákból. Egyre többen belátják, hogy a tartós eredmény záloga nemcsak a diéta, hanem az egész életmód. Fontos tudnunk azonban, hogy mind a túlsúlynak, mind a kóros fogyásnak hormonális oka is lehet.

Immunrendszerünkre télen lényegesen nagyobb feladat hárul. Sokan elfelejtik azonban, hogy nem elegendő a fokozott vitamin utánpótlás, érdemes nagyobb gondot fordítanunk emésztőrendszerünk jó működésére is, hiszen ezzel nemcsak a téli betegségeket védhetjük ki, de a közérzetünkön is sokat javíthatunk.

Közeledik a karácsony, melyre a készülődés pénztárcánkat és idegeinket, majd az ünnepi lakoma végigkóstolása emésztőrendszerünket terheli meg, méghozzá szokatlan mértékben.

Tüsszögés, orrdugulás, csalánkiütés, kivörösödés – e szokásos allergiás tünetek ellenére előfordul, hogy a teszt eredménye negatív lesz, a panaszok mégsem múlnak, sőt erősödnek. Érdemes ilyenkor szemügyre venni étrendünket, mivel az „álallergiát” enzimhiány is okozhatja!

Az év leghosszabb ünnepi időszaka előtt állunk, melyet a hideg idő miatt többnyire zárt térben, és a hagyományok miatt ünnepi asztal mellett töltünk, evéssel-ivással. Többet hízhatunk ilyenkor, mint más időszakban hetek-hónapok alatt, de gyakoribbak az emésztési panaszok, puffadás, teltségérzet és a gyomorrontás is. Akár megelőzésként, akár utólagos kúraként is segítenek a megfelelő gyógynövényekből készült teák. Lássuk, melyek ezek!

Minden fajta élelmiszer, amit napi szinten fogyasztunk, biokémiai reakciókat hoz létre a szervezetünkben. Ezáltal némelyik felgyorsítja az öregedési folyamatot, mások viszont segítenek az öregedés elleni küzdelemben.

A korai öregedés a rossz egészségi állapot terméke! Rohanó világunkban kevés idő jut arra, hogy olyat tehessünk, ami meghosszabbíthatja életünket. Minél tovább figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk jelzéseit, „biológiai óránk” annál gyorsabban ketyeg.

Kutatók már évekkel ezelőtt szoros összefüggést találtak a manapság elterjedt rostszegény táplálkozás, a székrekedés és a vastagbélben kialakuló elfajulások között, melyek gyakorisága egyre növekszik. A bélrendszerben lerakódott – sokszor évtizedes – salakanyagok rontják az emésztést, a felszívódást, ezzel is gyengítik az immunrendszert, ráadásul táptalajt képeznek az ártalmas baktériumok, kórokozók számára. Ezt a veszélyes állapotot érdemes mielőbb megszüntetni!