A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint, a mozgáshiány majdnem kétszer annyi ember halálát okozhatja, mint az elhízás. Aki tehát sport helyett a fotelben ül, nemcsak egészségét, de életét is veszélyezteti!
Talán nincs is olyan felnőtt, aki soha ne tapasztalta volna meg a hát- vagy derékfájdalom kellemetlenségeit. Tekintsük át a leggyakoribb kiváltó okokat és a kezelési lehetőségeket!
Egy 2016. májusi kutatásból kiderült: a magyar felnőttek 76%-a él együtt valamilyen mozgásszervi fájdalommal, s azt nagyrészt tablettákkal igyekeznek enyhíteni. Honfitársaink ilyen panaszokra, marékszámra eszik a gyógyszereket, amivel jelentősen megterhelik szervezetüket, és sajnos csak kevesen nyitottak a kíméletesebb megoldások kipróbálására.
Az emberek általában természetesnek veszik, hogy az idősek csoszognak, hajlott háttal járnak, nem tudnak felegyenesedni, kezüket a magasba emelni, a földre lehajolni, vagy esetleg leguggolni. Valóban így kell ennek lennie?
Nyáron még azok is többet mozognak, akik az év többi részét nagyrészt a tévé előtt a fotelben vagy az irodában ülve töltik. Sokan a szabadság néhány napja alatt akarják behozni egész éves lemaradásukat a sport terén. A hamarjában elkezdett edzés azonban igen gyakran sérüléshez vezet. Vajon miért?
A fájdalom – akár akut, akár krónikus – még a legszebb vakációt is tönkreteheti. Bár a cél a fájdalmak kialakulásának megelőzése lenne, ám ismerünk olyan fájdalomcsillapító technikákat, melyek a kialakult állapotban is viszonylag gyors, jelentős enyhülést hozhatnak.
Az életkor előrehaladtával az ülő életmód, az apró sérülések, deformitások, az egyenetlen terhelés következtében a porcok rugalmassága csökken és arthrosis (osteoarthrosis) alakulhat ki. Glükózamin bevitelével ez a folyamat megelőzhető, illetve kialakulása lassítható. Így csökkenthető, illetve elhagyható a fájdalomcsillapítók hosszú távú alkalmazása, vagy akár az ortopédiai műtét is megelőzhető.
Egy hirtelen rossz mozdulat, tartós, egyenlőtlen terhelés miatti kopás, gyulladás, elesés vagy sportsérülés eredményeként nem ritka, hogy le kell mondanunk a mozgásról, mely nemcsak az egészség, de sokaknak az öröm vagy a siker forrása is. Lássuk, melyek a leggyakrabban sérülő ízületeink, s hogyan óvhatjuk meg őket!
Az immunerősítést szolgáló vitaminok, étrend-kiegészítők mellett, szervezetünk ellenállóbbá tételének tartós és természetes módja a rendszeres testedzés, mely bizonyítottan még a tumorok kialakulásának valószínűségét is csökkenti. Az inaktív embereknek ugyanakkor, kétszer annyi esélyük van például a szívbetegségekre, mint aktívan mozgóknak.
Fiatalok és idősek körében egyaránt gyakran jelentkező panasz a nyak, derék, váll és térd fájdalma. A következőkben megtudhatjuk, mit tegyünk, hogy az említett fájdalmakat megelőzzük. Vajon táplálkozásunk hogyan befolyásolja a tünetek kialakulását?
Tavasz közeledtével, amint javul az idő, sokan belevágnak a szabadtéri sportokba, főként a futóedzésekbe, amelyek azonban felkészülés nélkül akár sérülésekhez is vezethetnek. Tekintsük át, mire kell figyelnünk, hogy a sport valóban örömet és testünk épülését szolgálja!
Különféle betegségek megelőzésére, gyógyítására, illetve rehabilitációjára számos mozgásterápiás módszert ismerünk. Ide tartozik például a gyógytorna mellett a manuálterápia, a víz alatti torna, az úszás, kerékpározás, kocogás, sőt még a tánc is. Ennek alapján mindenki kedvére és az állapotához igazodó szakorvosi javallat szerint választhat testhezálló mozgásformát.
A gyógyászatban és a kozmetikában, krémekben is felhasználható egyes nemesfémek jótékony hatása, például az arany és a réz alkalmazása kolloid formában történik.
Az egyre hidegebb időjárás, a rövidülő nappalok és hosszabb sötét órák könnyen szorongáshoz, sőt akár depresszióhoz vezethetnek. Hangulatunkat nassolás helyett a testmozgás antidepresszáns hatásával hosszabb távon is javíthatjuk!
Síelés, korcsolyázás, snowboardozás, szánkózás, sőt még téli hóban, jeges utakon való kirándulás, kocogás közben is előfordulhatnak sérülések, balesetek, különösen, ha felkészülés nélkül kezdünk neki a téli testedzésnek, sportnak. Ne feledjük: az egész éves mozgáshiányt nem lehet egyetlen hét síeléssel bepótolni!
A világ lakosságának kb. 20%-a szenved krónikus fájdalomban, egyharmaduknak saját maguk mindennapos ellátását is akadályozza a fájdalom. A rendszeres testmozgás, wellness életforma és érzelmi kapcsolataink ápolása mellett bizonyos alternatív módszerekkel is sokat tehetünk a fájdalom enyhítésére.
Idősebb korban gyakrabban, de sokszor fiatalabbaknál is jelentkeznek olyan mozgásszervi, ízületi fájdalmak, melyeket akár gyulladás, akár túlterhelés vagy épp a mozgásszegény életmód okoz. Leginkább pihentetnénk fájó testrészünket, de idővel azt tapasztaljuk, hogy egyre nehezebben mozog. Mit tegyünk ilyen esetben?
A főleg nagyízületeket – térd, csípő – érintő kopásos betegségek gyakorisága világszerte növekszik. Összefüggésbe hozható ez a fejlett országokban a születéskor várható élettartam növekedésével, a népesség elöregedésével, ami általános jelenség. A betegség több mint egyszerű porckopás: a teljes ízület érintett és gyulladásos folyamat is kíséri.
Sokak visszatérő problémája a kellemetlen lábfájdalom, mely olykor akár mozgásképtelenséget is okozhat. Amennyiben a panasz pár napon belül nem javul, úgy érdemes utánajárni, mi okozhatja a gondot.
Kutatások szerint, nem ritka, hogy a lábfájdalmak okát nem az adott területen kell keresni, mivel kisugárzó fájdalomról van szó. Amikor a vizsgálatok során már minden lehetséges okot kizártunk, érdemes a gerincet is górcső alá venni, mivel gyakran annak problémája okozza a kellemetlenséget.
Az ízületi fájdalom sokak mindennapjait nehezíti meg, akár idősek, akár fiatalok. Ide tartoznak a sportolók is, akiknek pontosan tudniuk kell, hogy egy kisebb megerőltetés vagy komolyabb sérülés után mit és mennyit edzhetnek. Mindenki számára fontos tudni, hogy ő maga hogyan javíthatja állapotát, csökkentheti fájdalmát.
A nyak, derék, váll, térd vagy az ujjak ízületeinek fájdalmával a 40 év feletti korosztály nagy része szembesül. Érdemes tehát röviden összefoglalnunk a szinte népbetegségnek számító porckopás okait megelőzésének és kezelésének lehetőségeit.
Szinte mindenki, de főként az idősebbek számára ismerős az érzés, amikor ízületeik olykor recsegnek-ropognak. Több elmélet kapcsolódik ahhoz, hogy vajon egészséges, vagy inkább kóros, de bárhogy is legyen, fontos tudnunk, hogy a térd vagy a váll ropogásának hátterében porckopás is állhat, melyet megfelelő módszerekkel bizonyos mértékig megelőzhetünk, fékezhetünk, enyhíthetünk.
Mindenhol azt halljuk, hogy az egészségben eltöltött hosszú élethez nélkülözhetetlen a napi, de legalább heti 2-3 kiadós edzés, testmozgás. De mit sportoljon az, akinek már rossz az állóképessége, idősebb, esetleg túlsúlyos vagy mozgászervi problémával él?
Térdünk a legemberibb testrészünk, hiszen a két lábon járás miatt felszabadult kezeink használata tette lehetővé agyunk fejlődését. Az emberi térd, talán azért, mert még csak 3 millió éves, nagyon sérülékeny, bonyolult szerkezet. Idősebb korban, vagy kevés mozgás, hatására a térdízület gyengül, a térd instabillá, sérülékennyé válik. A térdízületi kopások egyik gyakori oka a többszöri, nem szakszerűen kezelt térdsérülés.
A mondás szerint „ötven felett, ha arra ébred, hogy nem fáj semmije, lehet, hogy meghalt”. Idősödve, valóban egyre többen tapasztalnak mozgásszervi, ízületi fájdalmakat, melyeket akár gyulladás, akár túlterhelés vagy épp mozgásszegény életmód okozhat. Nagy kérdés, hogy vajon mivel teszünk jót, ha mozgatjuk, vagy inkább pihentetjük fájó testrészünket?
Sokan szeretnének e kettő közül csak egyet választani – kinek melyik megy jobban – és amellett letenni voksukat. De – ahogy az egyre inkább beépül a köztudatba is – önmagában egyik sem állja meg a helyét!
Különféle betegségek megelőzésére, gyógyítására, illetve rehabilitációjára számos mozgásterápiás módszert alkalmazunk. Ide tartozik a közismert gyógytorna mellett a manuálterápia, a víz alatti torna, az úszás, a kerékpározás, gyógylovaglás, kocogás, sőt még a tánc is. Így ki-ki kedvére és az állapotához igazodó szakorvosi javallat alapján választhat testhezálló mozgásformát.
