Prevenció és terápia

Banálisnak tűnő, pár napos nátha? Hiába várunk, nem akar elmúlni? Sőt, egyre rosszabb, egyre jobban fáj a fejünk, pláne, ha előre hajolunk, s mintha lázasak is lennénk? Hogyan lehet eljutni az egyszerű megfázástól, náthától egy életveszélyes agyhártyagyulladásig?

Egész társadalmunk a jutalmazás és büntetés rendszerére épül. A gyerekeket már kicsi kortól hol jutalom kilátásba helyezésével, hol fenyegetéssel próbáljuk rendrakásra, tanulásra, jó szereplésre motiválni, mivel azt hisszük: teljesítményt csak így lehet kihozni bárkiből.

Menedzser lét és egészség, első hallásra paradoxonnak tűnik, mintha két, egymásnak ellentmondó fogalom lennének. Képzeletünkben azonnal megjelenik egy túlhajszolt, stresszes, karikás szemű, kialvatlan, állandó rohanásban élő öltönyös vagy kiskosztümös felső vezető képe, akiről már az első pillanatban is nehezen hisszük el, hogy ilyen életmód mellett van ideje, energiája még az egészségével is foglalkoznia. Pedig nem ártana…

Sokan tapasztalták már, hogy erejük végén járnak, mind fizikailag, mind lelkileg, szellemileg túlterhelték magukat. Ilyenkor a hosszú távú megoldást csak az életmódbeli változtatások jelenthetik.

Az utóbbi 30 év kutatási eredményei megmutatták, hogy a létfontosságú mikroelemek hatásának megítéléséhez nem elég tudnunk, hogy milyen mennyiségben fordulnak elő az ételben, italban, étrend-kiegészítőben, azt is tudnunk kell, hogy a mikroelem milyen kémiai vegyületéről van szó, hiszen ez alapvetően meghatározza hatását, viselkedését az élő szervezetben.

Közismert, hogy az UV-sugárzás veszélyezteti a szem egészségét, ma már gyakorlatilag nélkülözhetetlen a jó minőségű napszemüveg, főként azoknak, akiknek szeme az átlagnál nagyobb veszélynek van kitéve. Kik ők?

A nyári időszakban főként a vízi sportok, a strandolás következtében alakulhatnak ki fülbetegségek, fertőzések, de – ahogyan egész évben – ilyenkor is érdemes betartani a fültisztítás szabályait. A problémák elkerüléséhez szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni.

Amint beköszönt a nyár, ugrásszerűen növekszik a nőgyógyászati rendeléseken a hüvelyi panaszokkal, fertőzésekkel jelentkező hölgyek száma. Ha a strandszezonra nemcsak új fürdőruhával készülünk, hanem betartunk néhány fontos alapszabályt is, akkor nem kell lemondanunk a strandolás öröméről.

A Hashimoto thyreoditis a pajzsmirigy autoimmun eredetű megbetegedése. Tünetei kezdetben annyira szerteágazók, hogy a betegeket hipochondriával is vádolják.

Az utóbbi években számos nemzetközi tanulmányból kiderült, hogy az omega-3 zsírsavak – különösen az EPA és a DHA – melyek nagy mennyiségben találhatók a hidegvízi, mélytengeri halak húsában – nélkülözhetetlenek a gyermekek egészséges fejlődéséhez.

Becslések szerint a felnőtt lakosság 30-40%-a hordozza a herpesz vírust, kinél több, kinél kevesebb panaszt okozva. Mitől függ kiújulása? Hogyan előzhetjük meg? Milyen kezelési módok közül választhatunk?

Az immunrendszer és a kórokozók viszonya az emberi társadalmak fejlődésében jelentős szerepet tölt be. Az európaiak a távoli kontinensek meghódítását nem annyira fegyvereiknek, hanem a behurcolt betegségeknek köszönhették.

A téli – kora tavaszi nedves, hideg időszakban újra gyakoribbá válnak a megfázások, fertőzések, melyeket szeretnénk megúszni, ám gyakran épp apróságokkal, mindennapi szokásainkkal ártunk a legtöbbet. Mit tegyünk, és mit ne, hogy könnyebben átvészeljük a náthás, influenzás időszakot?

A B-vitaminok fontos élettani szerepet töltenek be egészségünk megőrzésében. Mivel vízben oldódnak és szervezetünkben nem raktározódnak, ezért lényeges odafigyelnünk, hogy változatos, kiegyensúlyozott étrenddel és szükség esetén az étrend kiegészítésével gondoskodjunk arról, hogy szervezetünk nap, mint nap hozzájusson ezekhez az értékes tápanyagokhoz.

A nyirkos, fagy nélküli, ám hideg időben szinte akadálytalanul terjednek a betegséget okozó vírusok, melyek cseppfertőzéssel, a légutakon keresztül jutnak be szervezetünkbe, hogy aztán ott szaporodásnak induljanak. A betegség megelőzése érdekében egyrészt gondoskodnunk kell saját védekező rendszerünk erősítéséről, másrészt valahogy meg kell akadályoznunk a vírusok bejutását szervezetünkbe. A kérdés: hogyan?

A szakma és a laikusok egyaránt vitáznak arról, hogy a láz káros, avagy hasznos. Jelen írásunkban ennek eldöntéséhez próbálunk támpontokat nyújtani.

A téli – kora tavaszi időszakban gyakran elhúzódó köhögés keserítheti mindennapjainkat. A legtöbben nem, vagy csak súlyos panaszok esetén fordulnak orvoshoz, a tüneteket házilag igyekeznek enyhíteni, megszüntetni anélkül, hogy tényleges kiváltó okára fény derülne.

A fokhagymáról sokaknak a vele fűszerezett hús, vagy a fokhagymás pirítós illata jut eszébe, pedig régen – pestistől a megfázásig – mindenre kipróbálták e gyógyító növényt. Néhány dologban talán tévedtek a középkori orvosok és regényírók: például, igazi vámpírok hiányában, a vámpírokra gyakorolt hatására sincs tudományos bizonyítékunk.

A Pittsburg Common Cold Study-ban a kutatók több száz személy vizsgálata alapján megállapították, hogy a tartós munkahelyi nehézségek, az állandósult családi konfliktusok, vagy a szoros érzelmi kapcsolatok zavara 4-szeresére növeli a benáthásodás veszélyét.

A téli időszakban gyakori náthás, meghűléses tüneteket hajlamosak vagyunk félvállról venni, pedig az elhúzódó panaszok komoly szövődményekkel járhatnak.

Az utóbbi időben a D-vitamin a tudományos világ érdeklődésének középpontjába került – már inkább hormonnak, mint vitaminnak tekintik, mely számtalan élettani folyamatot szabályoz, s hiányának súlyos következményei vannak.

Az őszi-téli időszakban a kisgyermekek gyakran panaszkodnak fülfájásra, melynek kezelését komolyan kell vennünk, még ha – kicsik esetében – ez komoly nehézségekbe és érthető ellenállásba is ütközik a gyermekek részéről.

A stockholmi székhelyű ECDC (European Centre for Desease Prevention and Control) legfrissebb jelentése szerint, az antibiotikum rezisztencia ma már jelentős európai és globális közegészségügyi probléma. Ennek oka nagyrészt az antibiotikumok helytelen alkalmazása. Az érintett betegek számára sajnos korlátozottak a kezelés lehetőségei.

A szaunázás a téli hidegben nemcsak kellemes, de hasznos időtöltés is, mivel a thermo-hatás hideg zuhannyal váltakozva, kitűnő értorna és edzi immunrendszerünket, ráadásul még a vírusokat is elűzheti.

Az ünnepek alatt jelentkező nátha, köhögés, tüsszögés, hörghurut nem feltétlenül megfázás vagy fertőzés jele. Ha a tünetek évről-évre ilyenkor jelentkeznek vagy erősödnek, allergiára is gyanakodhatunk.

A felső légúti betegségek és húgyúti fertőzések kapcsán gyakran halljuk a panaszt: „megfáztam”. Általában a hidegnek, a huzatnak tulajdonítunk megbetegítő szerepet. Ez egészen egyszerűen nem igaz! A hidegnek – legyen az levegő, víz vagy bármely más halmazállapotú közeg – a fagyáson kívül nincs egyéb kóroki szerepe. Nem lehet megfázni!

A kellemes, napsütéses „vénasszonyok” nyara után, amint hűvösebbre és csapadékosabbra fordul az idő, egyre gyakoribbá válnak a hurutos, náthás megbetegedések. A nátha annyira hétköznapi jelenség, hogy nem is törődünk vele, pedig ha elhanyagoljuk, komoly szövődmények forrásává válhat.

A munkahelyi hatékonyság visszaesésének, a betegállományok gyakorisági növekedésének nem csak fizikai okai lehetnek, az egyik leginkább veszélyeztető tényező az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek. E téren munkahelyi egészségfejlesztéssel is komoly eredményeket érhetünk el.

Lassan mindenkiben tudatosul, hogy a stressztől agyvérzést, infarktust, depressziót, cukorbetegséget, magas vérnyomást és még egy sor pszichoszomatikus betegséget lehet kapni. Ám vannak, akik kevésbé szokványos módon reagálnak a feszültségre: „minden ok nélkül” köhögnek, éjjel a fogukat csikorgatják, vagy rémálmaik vannak.