Prevenció és terápia

A bélrendszer állapota, a bélflóra összetételének zavarai szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával, az allergiákkal és az asztmával. A bélflóra alapvető szerepet játszik a nyálkahártya-immunitás, ezen belül is a légúti tolerancia kialakulásában.

A téli hónapok alatt és után immunrendszerünk gyakran kerül mélypontra, de ezt nem lehet csupán a hideg rovására írni, hiszen civilizált létformánkhoz kapcsolódóan számtalan egyéb ok is hozzájárul ehhez – ilyen többek közt a helytelen táplálkozás, a nagyfokú stressz, a mozgásszegény életmód és persze vírusokban bővelkedő környezetünk. Talán ha jobban értenénk, hogy nap mint nap milyen hihetetlen teljesítményt nyújt „belső orvosunk”, jobban becsülnénk és támogatnánk munkáját.

A COVID-19 járvánnyal kapcsolatban 2 év alatt szerzett tapasztalatok alapján láthattuk, hogy a megbetegedési és halálozási kockázat az életkorral exponenciálisan nő. Ennek magyarázata nem a szokásos „öregedő, legyengült szervezet” séma, hiszen nem az életévek, hanem konkrétan az immunrendszer öregedése, hatékonyságának csökkenése jelenti a kulcsot.

A gyermekek és felnőttek körében végzett nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D-vitamin ellátottsága nem megfelelő. Számos kórkép, melyeket civilizációs betegségeknek is nevezhetünk – ilyenek például a szív-érrendszeri problémák, bizonyos ráktípusok, allergiák, egyes autoimmun betegségek – összefügghetnek a szervezet alacsony D-vitamin szintjével. Szintén a hiányállapot jelei lehetnek például a napfényhiányos időszakban gyakoribbá váló vírusos vagy bakteriális légúti fertőzések.

Áfonya, szeder, fekete cseresznye, kékszőlő (s a belőle készült vörösbor), citrusfélék, alma, petrezselyem, lestyán, brokkoli, saláták és más zöldlevelű zöldségek, paradicsom, hagymafélék… – mit tudnak ezek a növények? Mire képes ez a színkavalkád?

A szívizomgyulladás elvileg egy ritka betegség, ami jellemzően vírusfertőzések, így akár a COVID-19 szövődményeként is kialakulhat.

A folyamatos tünetes COVID-19-megbetegedést és a poszt-COVID-19-szindrómát, mely a megfertőződés után 12 héttel is fennáll, együttesen long-COVID-szindrómának, azaz hosszú COVID-19-nek nevezzük. Bár a koronavírus-fertőzésből a felépülés sokaknál csak néhány napig tart, vannak azonban, akiknél a folyamat sokkal tovább fennáll, függetlenül a tüneteik súlyosságától.

Idén – az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve – a stressz bizonyult a szív-érrendszeri betegségek legerősebb rizikófaktorának; derül ki egy friss kutatásból.

A közelmúlt tudományos eredményei pozitív információkkal szolgálnak azoknak, akik szívesen fordulnak a természethez, ha immunrendszerük védelméről van szó.

Eltöprengtem, milyen békésen, gyanútlanul éltünk a koronavírus-járvány előtt. Legfeljebb izgalmas, tudományos sci-finek tűnhetett mindaz, amit tavaly február óta kisebb-nagyobb intenzitással megélünk. Sok az ellentmondó információ, egy viszont teljesen biztos: az egészség értéke megnőtt, megőrzése nagyobb figyelmet kap, mint valaha.

A nyár végi, kora őszi időszak bővelkedik finom és egészséges gyümölcsökben, zöldségekben. Ezeket – az ízélmény mellett – sokan egészségvédő célzattal is fogyasztják, ám elsősorban a vitamintartalomra koncentrálnak, nem is gondolva arra, milyen sok más egészséges összetevő rejlik bennük.

Vitamint szedni hosszú távú befektetés, de csak akkor térül meg, ha életmódunkkal nem tesszük tönkre a hatást.

A koronavírus-fertőzés átvészelése megviselheti a szervezetet, ezért bizonyos mértékben természetes, ha fáradtságot tapasztalunk, de ha terhelhetőségünk heteken, hónapokon át sem javul, érdemes kivizsgáltatnunk, hogy valójában poszt-covid vagy egyéb betegség áll-e ennek hátterében.

Korunk népbetegsége a mikrobiom egyensúlyának felborulása – ezt az állapotot diszbiózisnak nevezzük. A mikrobiom pedig a testünkön és testüregeinkben lakó mikroszervezetek 100 ezer milliárdos népességű életközössége. Nehéz elképzelni, hogy testünknek ennyi „lakója” van. Kellenek ők egyáltalán nekünk? Vajon ők használnak minket vagy mi őket?

A járványhelyzet miatt egyre többen küzdenek a szorongás és a stressz tüneteivel. A fel nem dolgozott belső feszültségek a légúti betegségek tüneteit is felerősítik, sőt az immunrendszer működését is gyengítik!

Koronavírus-fertőzést követően a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező egyének is gyakran számolnak be hirtelen kialakuló ízérzés- és szaglásvesztésről. Ez a fertőzés lezajlását követően legtöbbször két hét alatt megszűnik, de hosszabb ideig, akár hetekig is tarthat, sőt az esetek egy részében megmaradhat.

A COVID-19-fertőzésen átesett személyek közel fele számolt be arról, hogy a betegség alatt rosszabbodott a korábban is meglévő fülcsengése. Szakemberek szerint a kedvezőtlen hatás nemcsak a vírusfertőzés, hanem a járvány miatt gyökeresen megváltozott életmód következménye is lehet.

Sok kutatás hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a SARS-CoV-2 fertőzöttekben gasztrointesztinális tünetek is megjelennek, a betegség súlyosabb lefolyására számíthatunk. Ugyanakkor a tünetmentes fertőzötteknél is lehet aktív fertőzés a bélben – székletük még a gyógyulás, s a negatív teszt után is fertőzőképes maradhat.

Köhögés, tüsszögés, nátha, láz… – egy évvel ezelőtt ezek még teljesen ártalmatlan tünetnek számítottak, ám most, a pandémia idején komoly pánikra ad okot, ha valamelyiket magunkon vagy környezetünkben valakin észleljük. Nem árt tudnunk, hogyan különböztethetjük meg az egyes betegségeket és melyik esetén mit tegyünk.

A koronavírus kapcsán számos kérdés merül fel a krónikus betegséggel, immunhiánnyal vagy autoimmun betegséggel élők részéről, melyeket érdemes tisztáznunk.

A közelmúltban megnövekedett az érdeklődés az olyan, könnyen beszerezhető hatóanyagok iránt, melyeket a szakértők hatékonynak találtak a COVID-19 fertőzéssel szembeni védekezés szempontjából. Az ősz folyamán slágertémának számító, könnyedén hozzáférhető D-vitamin térhódítása után újabb, eddig teljesen más arcáról ismert hatóanyagról tudtunk meg olyan érdekességeket, amelyek egészségünk javára válhatnak.

Védekezőrendszerünk folyamatos terhelésnek van kitéve, testünk folyton küzd a káros környezeti hatások ellen, különösen most, a hűvös tél végi időben, az egészségünket fenyegető vírusfertőzések közepette. Ez kimerítheti immunrendszerünket, és megjelennek az alacsony életerő, az „ódzsasz” szimptómái.

A gyermekek jelentős része rendszeresen jár közösségbe, ráadásul a fertőzések könnyebben terjednek közöttük, mint a felnőtt lakosság körében. Milyen tüneteket figyeljünk esetükben? Miben tér el a COVID-19-fertőzés lezajlása a felnőttek és a gyerekek esetében?

A köztudatban elterjedt vélemény szerint a koronavírus gyerekeknél teljesen ártalmatlan, ám ez nem minden esetben igaz!

Vajon miért van az, hogy egyesek az őszi-téli hűvös időben egyik fertőzésből a másikba esnek, míg mások a járvány, a frontok, a hideg, eső és köd dacára is egészségesek? Azért mert egyeseknek túl gyenge, másoknak viszont stabil és erős az immunrendszerük – ettől függően betegeskednek vagy makkegészségesek. Ne bízzuk a véletlenre! Mi magunk is sokat tehetünk ellenálló képességünk támogatásáért!

Ha arra kérnénk a kedves olvasót, gondoljon egy vitaminra, vajon melyiket választaná? A többség vélhetően azonnal a C-vitaminra asszociálna, ami érthető, hiszen az aszkorbinsav valóban nélkülözhetetlen, emellett természetes forrásból is viszonylag könnyen hozzáférhető anyag. Mondhatni: a C-vitamin alapvitamin, melynek minden háztartás polcán ott a helye! Eszünkbe jut esetleg egy másik vitamin is a hűvös, borongós időben?

Az eddigi adatok alapján a koronavírus-fertőzés elsősorban az idősebb, krónikus betegségben szenvedők esetében jelent fokozott veszélyt. Szülőként mégis aggódunk, hiszen a gyerekközösségekben gyorsan terjednek a fertőzések.

Az idei évet sok szempontból átírta a koronavírus-járvány, de az allergének nem várnak, nem kerülnek el bennünket idén sem! Változik-e az allergiák kezelése a vírushelyzetre tekintettel?

A WHO összegyűjtötte az utóbbi hónapok során a koronavírussal kapcsolatban kialakult leggyakoribb tévhiteket. Az egyik tévedésnek már több száz halálos áldozata volt, pedig csak a „néphagyományt” követve igyekeztek védekezni a fertőzés ellen.