Prevenció és terápia

A köztudatban elterjedt vélemény szerint a koronavírus gyerekeknél teljesen ártalmatlan, ám ez nem minden esetben igaz!

Vajon miért van az, hogy egyesek az őszi-téli hűvös időben egyik fertőzésből a másikba esnek, míg mások a járvány, a frontok, a hideg, eső és köd dacára is egészségesek? Azért mert egyeseknek túl gyenge, másoknak viszont stabil és erős az immunrendszerük – ettől függően betegeskednek vagy makkegészségesek. Ne bízzuk a véletlenre! Mi magunk is sokat tehetünk ellenálló képességünk támogatásáért!

Ha arra kérnénk a kedves olvasót, gondoljon egy vitaminra, vajon melyiket választaná? A többség vélhetően azonnal a C-vitaminra asszociálna, ami érthető, hiszen az aszkorbinsav valóban nélkülözhetetlen, emellett természetes forrásból is viszonylag könnyen hozzáférhető anyag. Mondhatni: a C-vitamin alapvitamin, melynek minden háztartás polcán ott a helye! Eszünkbe jut esetleg egy másik vitamin is a hűvös, borongós időben?

Az eddigi adatok alapján a koronavírus-fertőzés elsősorban az idősebb, krónikus betegségben szenvedők esetében jelent fokozott veszélyt. Szülőként mégis aggódunk, hiszen a gyerekközösségekben gyorsan terjednek a fertőzések.

Az idei évet sok szempontból átírta a koronavírus-járvány, de az allergének nem várnak, nem kerülnek el bennünket idén sem! Változik-e az allergiák kezelése a vírushelyzetre tekintettel?

A WHO összegyűjtötte az utóbbi hónapok során a koronavírussal kapcsolatban kialakult leggyakoribb tévhiteket. Az egyik tévedésnek már több száz halálos áldozata volt, pedig csak a „néphagyományt” követve igyekeztek védekezni a fertőzés ellen.

A jelenlegi helyzet még a viszonylag higgadt embereket is szorongással töltheti el, a napközbeni feszültségtől emelkedhet a vérnyomás, sokan panaszolják, hogy éjszaka is erős szívdobogásra ébrednek.

A koronavírus szempontjából a krónikus betegek és az idősek mellett a dohányosok is fokozott veszélyben vannak. Ha eddig nem tettük, most igazán érdemes rászánni magunkat a leszokásra, melynek jótékony hatásai már 2-3 nap után érezhetően javítják a légzési funkciót, a tüdő működését.

A fogantatás pillanatától kezdve számos változás megy végbe a szervezetben, melyek gyakran bőrproblémákat is eredményeznek. A hormonális hatásra végbemenő kötőszöveti változások egyike a striák megjelenése, amit könnyebb megelőzni, mint kezelni.

Sok esetben az alsó végtagi visszeres tágulatok a terhesség során alakulnak ki. Jó hír, hogy ezek egy része szülést követően elmúlik.

A nők hormonháztartása a pubertástól a menstruációs ciklusokon és a terhességen át egészen a menopauzáig folyton változik. Kutatók komoly összefüggést találtak e változások és az ínygyulladás között, így a hölgyek jobban teszik, ha folyton készenlétben tartják a fogkefét, fogkrémet.

A várandósság vége felé gyakori, hogy a kismamánál vashiány, vérszegénység alakul ki, ami enyhébb esetben a fáradékonyságon, gyakoribb fejfájáson kívül más problémát nem okoz. Ám ha már a terhesség kezdete óta fennáll, akkor feltétlenül kezelni kell, ugyanis – friss tanulmányok szerint – a koraterhességi vashiányos vérszegénység összefüggésbe hozható a gyermek későbbi figyelemzavarával, hiperaktivitásával, sőt, autizmusával is!

Felmérések szerint a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő vitaminpótlásra! A hiány már gyermekkorban riasztó méreteket ölt, és hozzájárul számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához is.

Ebben az időszakban sokan szenvednek köhögéstől, torokfájástól, tüsszögéstől vagy épp láztól. A tünetek hátterében több betegség is állhat, ezek jellegzetes tüneteit és a köztük lévő különbségeket gyűjtöttük össze.

A tél végi hideg időben nemcsak a megfázás és az influenza kockázata nő meg, de a felfázásé is, de hogyan is függ össze a hideg és a felfázás?

A hideg tél során meggyöngült immunrendszer és az aktív kórokozók találkozásakor gyakran egyértelmű, melyik lesz a győztes. Ilyenkor érdemes az indokolt orvosi vizsgálatok mellett segítségül hívnunk a természetes gyógymódokat is.

A téli nedves, hideg időszakban újra gyakoribbá válnak a meghűléses betegségek, melyeket szeretnénk megúszni, ám gyakran épp apróságokkal, mindennapi szokásainkkal ártunk a legtöbbet. Mit tegyünk, és mit ne, hogy könnyebben átvészeljük a náthás, influenzás időszakot?

A felső légúti fertőzések és az influenza menetrend szerint aratnak a téli hónapokban – a gazdaságnak több tízmilliárdos kárt, a betegeknek pedig szenvedést és gyakran komoly szövődményeket okozva. A védekezést illetően még napjainkban is számos téves nézet van a köztudatban.

A köztudatban a köhögést egy olyan betegségnek tartják, melyet bármi módon, de azonnal meg kell szüntetni. A köhögés annyiban hasznos, hogy elősegíti a légutak öntisztulását, ráadásul önmagában nem is betegség, hanem inkább tünet, melyet érdemes komolyan venni, és a kiváltó okait felfedezni és kezelni.

Télen sokan tapasztalhatják, hogy a légúti fertőzés vagy influenza szövődményeként nehezen múló, elhúzódó köhögés, hörghurut alakul ki. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.

Hűvös időben a gyerekközösségekben visszatérő panasz a nátha, melyet torokfájás és pár napon belül fülfájás, fülgyulladás is követhet. Tekintsük át röviden ennek okait és a megelőzés lehetőségeit!

Még messze a téli időszak, amikor a gyakori vírusfertőzések gégegyulladást, a hangszálakat megerőltető tartós köhögést okoznak. Még szép, napos idő van, a gyerek alig került vissza a közösségbe, máris rekedt. Ki érti ezt?

A parlagfű pollenkoncentrációja továbbra is nagyon magas, emellett az allergiások, asztmások panaszai a magas páratartalom hatására is felerősödhetnek. Ne feledjük, az esők után növekvő gombaspóra-koncentráció is megnehezítheti a mindennapokat.

Nagyrészt óvodásoknál, de néha kisiskolásoknál is jelentkezik a közösségbe kerülés után az orr- és garatmandulák visszatérő gyulladása. A komolyabb beavatkozások mindkét esetben megfontolandók: egyrészt az orrmandulák mérete korral csökken, így számos panasz kezelés nélkül is elmúlik; másrészt a garatmandulák jelentős védőfunkciót töltenek be, így különösen az első életévek során fontosak az immunrendszer számára.

A nyári strandolás során elszenvedett felfázások, fertőzések nemcsak a hólyagot, de a vesét is érinthetik. A vesék kiválasztó-képességének csökkenését azonban egyéb tényezők is előidézhetik. A vesebetegség alattomosan terjedő kór: látványos tünete már csak késői fázisban van. A vesék egészségének megőrzése ugyanakkor a hosszú élet záloga is lehet!

A fertőzés általában még gyermekkorban történik, s felnőtt korára a lakosság kb. 30–40%-a már hordozza a herpesz vírus valamely fajtáját, mely végérvényesen befészkeli magát az idegsejtekbe és dúcokba, s onnan – többféle kiváltó ok miatt – igen könnyen és gyorsan aktiválódhat.

A májusi borús, esős időben igazán keveset láttuk a napot, így nyár elején bőrünk és szemünk UV-védelme nem tűnik központi kérdésnek. Bár „leégni” még nem nagyon volt módunk, de szemünket – a márciusi-áprilisi napfényes heteket is beleszámítva – már hónapok óta ostromolja az egyre erősödő UV-sugárzás. Tapasztalhatjuk, hogy még a fátyolfelhőkön átszűrődő napsugarak is hunyorgásra kényszerítenek. Fontos tudnunk, hogy szemünk károsodását leginkább csak megelőzni tudjuk, visszafordítani sokkal kevésbé.

Születésünktől kezdve életünk egyetlen pillanatát sem töltjük steril körülmények között. Szervezetünket, életműködéseinket támogató és veszélyeztető mikroorganizmusok milliói közepette telnek napjaink. Ezek – immunrendszerünk által fenntartott – dinamikus egyensúlya dönt egészségről vagy betegségről.

Ha végignézünk a történelmen, a legtöbb ember úgy halt meg, hogy nem a rák, nem a szívbetegség vagy más civilizációs kór lett a végzetük, hanem valamilyen kisebb-nagyobb sérülés okozta fertőzés. Megmarta őket egy vadállat, menekülés közben felhorzsolta egy szikla, felöklelte egy bika, meglőtték a csatában, munka közben összezúzta a kezüket egy gép még az ipari forradalom idején… Aztán jött egy fertőzés és elvitte őket.