Balogh Éva egy igazi, mai elfoglalt 42 éves nő. Helyt áll a munkahelyén, a családjában anyaként és társként egyaránt. Mindemellett a CM3-nak köszönhetően még saját magára is oda tud figyelni, és végre túlsúly nélkül tud a tükörbe nézni.
Nos, frissítsük fel az emlékezetünket, mielőtt belevágunk a témába! Az előző lapszámból megtudhattuk, hogy a leptin az energia biztosításáért felelős vezérhormon, amit a fehér zsírsejtek gyártanak. Miért is fontos annyira számunkra a leptin?
Mi a fontosabb? Saját egészségünk, testi-lelki egyensúlyunk, vagy a különféle elvárásoknak való feltétlen megfelelés? Ez a 21. század egyik alapkérdése.
Mi köze vajon májunknak és epénknek az öregedéshez? Elhihetjük-e hogy a májban lévő epekövek a jó egészség, a fiatalság és a vitalitás megőrzésének legfőbb gátjai?
Egészségi problémáink jó része összefügg a táplálkozással, a pihenés és aktivitás minőségével és arányával, a mindenkori stessz-szinttel, önmagunkhoz és az élethez való hozzáállásunkkal, s előbbiek összefüggésében, az emésztőrendszer állapotával, mely alapvetően befolyásolja immunrendszerünk működését. E rendszerben speciális helyet foglal el a mértékletes sport, a testmozgás, amely egyrészt pihenés a léleknek, az idegrendszernek, másrészt aktivitás a test minden része, szövete, sejtje szempontjából.
Mindannyian tudjuk, hogy nincsenek csodák: a tartós karcsúság titka az egészséges táplálkozás és a sok mozgás – egy életen át. Ha a zöldségek-gyümölcsök fogyasztása teljesen természetes módon beépül az étrendbe, akárcsak a napi 30 perc séta vagy torna, nagy baj nem lehet.
A zsírraktározás evolúciós, létfenntartó ösztön, és ez soha nem fog változni! Ez biztosította fennmaradásunkat a legzordabb életkörülmények között is! A több tízezer évvel ezelőtti életfeltételek, környezetünk, táplálkozási és mozgási szokásaink jelentősen megváltoztak, de testünk ösztönös reakciói a régiek, sajnos nem követték a változásokat. Szervezetünk nem számol azzal, hogy van egy hűtőszekrény, amiből bármikor élelemhez juthatunk, felesleges tehát testen belül, zsírpárnákban raktározni. Mondhatnánk: a hardver a régi, a szoftver új, és nem nagyon kompatibilisek!
Mindannyian tudjuk, hogy nincsenek csodák: a tartós karcsúság titka az egészséges táplálkozás és a sok mozgás – egy életen át. Ha a zöldségek-gyümölcsök fogyasztása teljesen természetes módon beépül az étrendbe, akárcsak a napi 30 perc séta vagy torna, nagy baj nem lehet.
A túlsúly olyan jelentős egészségügyi és társadalmi probléma, amely – statisztikai adatok szerint – a dohányzást követően, a civilizációs betegségek második legnagyobb rizikófaktora. Az elhízással kapcsolatos legfőbb betegségek a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az érelzáródások és a cukorbetegség, annak minden következményével.
A nyugati világ elhízás-járványa egybeesik a mesterséges édesítőszerek elterjedésével. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a mesterséges édesítőszerek nem csökkentik, hanem növelik az emberek étvágyát.
A fogyás már-már megszállottsággá vált, s a „tömeg” által idealizált kép hatására, sokan irreális elvárásoknak akarnak megfelelni. Több tucat módszert kipróbálnak, melyek valamire még jók is lehetnek, de a fogyókúra sikere mégis elmarad.
Az elhízás oka nem egyszerűen falánkság, a dolog ennél bonyolultabb. Az emberi szervezetben olyan problémákat idéz elő a tipikus „nyugati étrend”, amitől annak lelkes követői törvényszerűen elhíznak.
A kávézás szertatása több ezer éves múltra tekint vissza. A XX. században az orvosok magas vérnyomásra hivatkozva lebeszéltek a kávéról, manapság pedig egyre többen ajánlják cukorbetegség és fogyókúra kapcsán. Akkor most igyuk, vagy ne igyuk?
Aki dohányzik, gyógyszert szed, takarítás során vegyszerekkel érintkezik, városi szennyezett levegőben éli életét, esetleg még gyorséttermi, vagy készételeket is fogyaszt, annak zsírszövetei méreganyag-raktárként is funkcionálnak. Fogyókúra esetén a felszabaduló mérgek a vérkeringésbe kerülve rossz közérzetet, számos panaszt okozhatnak. Fordítsuk meg ezért a sorrendet: előbb méregtelenítés, aztán fogyókúra!
Ki lehet jelenteni, hogy az elhízás összefügg a meddőséggel, különösen, ha a testsúlyproblémák miatt úgynevezett PCOS (policisztás ovárium szindróma) is kialakul. Tekintsük át az összefüggéseket és a megoldási lehetőségeket!
A böjt az élet része, a megújulást szolgálja. A méregtelenítés hatására könnyebben megszabadulhatunk a tél folyamán lerakódott zsírpárnáktól, közérzetünk javul és számos betegség gyógyulását is elősegíthetjük. Lássuk, hogyan lehet szenvedés nélkül, eredményesen böjtölni!
Az egészséges szervezetben a szervek és testfolyadékok szigorúan szabályozott sav-bázis egyensúlya bizonyos betegségek következtében megváltozhat, ami tovább gyarapítja a panaszok számát.
A normál élelmi rostok kedvező hatása az emésztési folyamatokra már régóta közismert tény. A gond csak az volt eddig: hogyan lehet megoldani a napi elégséges bevitelt. A primbiotikummal azonban, már ez sem jelent többé problémát.
Tavasz közeledtével sokan villámsebességgel szeretnének megszabadulni a fölös kilóktól, ezért különféle gyorsdiétákat, csodamódszereket választanak. Ezekkel azonban nem csak a pénztárcájukat, hanem a szervezetüket is erősen megterhelik, a hatás pedig szinte sohasem tartós.
Német kutatóorvosok állítása szerint, magas rosttartalmú gabonafélék és magnézium rendszeres fogyasztásával csökkenthető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata.
Hiába pihen, mégis fáradt? Munkahelyén lassúnak, lustának tartják? Szégyelli, hogy folyton álmossággal küzd? Hiába sportol, alig eszik, mégis gyors ütemben hízik? Lehet, hogy a problémákért nem a falánkság és lustaság felelős!
A Harvard kutatói egyértelmű bizonyítékokat találtak arra, hogy a rendszeres mozgás jelentősen csökkenti a 2-es típusú diabétesz kockázatát. Pontosan mit jelent a rendszeresség és milyen mozgástípusok válthatnak be leginkább?
Gyakorló orvosként azt tapasztalnom, hogy a cukorbetegség gyógyításának alapelvei az utóbbi két évtizedben semmit sem változtak, a kezelési ajánlások nem segítenek a betegeken, a diéták előírásai értelmetlenek és hatástalanok. Látva a táplálkozástudomány eredményeit, elengedhetetlené vált a szemléletváltás.
Sokan elkeseredetten szembesülnek azzal, milyen kétségbeejtően kevés kalóriát éget el egy órai futás, kerékpározás, aerobic, és utána meg olyan éhes lesz az ember, hogy többet eszik meg, mint amennyit elégetett. A csak sportolással való fogyás – mítosz, amit a nyugati étrend védelmezői találtak ki a tömeges elhízás magyarázatára.
Az elmúlt 2,5 millió év során az ember vadon termő növényekből és vadon élő állatokból álló, rendkívül változatos, rostban gazdag étrenden élt. A Texas államban talált 10 000 éves lelet napi 100-250 gramm mennyiségű rostfogyasztásról tanúskodik. Ma az ennek töredékét, napi 20 grammot fogyasztót már a „rostdús étrenden élők” kategóriájába sorolják. Így felgyorsult volna az emberi evolúció?
