Dietetika

A test és az elme egészséges működése extrém módon függ a megfelelő emésztéstől. A rossz emésztés járványszerű probléma, amit a gyomorsavlekötők eladási statisztikái, illetve az epe- és vakbélműtétek gyakorisága kellően illusztrál. Hiába vesszük meg a legjobb, sőt legdrágább ételt, mégis betegek vagyunk. Hogyan történhet ez?

Mi magyarok, híresek vagyunk pesszimizmusunkról, így különösen jellemzőek ránk a stresszel, szorongással összefüggő panaszok. Szorongani pedig még a legoptimálisabb helyzetben is lehet – annak minden következményével – ha nem tanuljuk meg megfelelően kezelni esetleges nehézségeinket.

Kevesen gondolnak arra, hogy a belekben lehet hangulatunk javításának és a mentális egészségnek a kulcsa!

Mai rohanó világunkban a stressz már szinte a mindennapok részévé vált. Cikkemben olyan táplálkozási praktikákat gyűjtöttem össze, melyekkel mégis közelebb kerülhetünk a nyugodtabb élethez.

A köztudatban általában csak a rostok mechanikai, székletlazító hatása ismert, s figyelmen kívül hagyjuk kulcsszerepét az emberi bélrendszerben élő több trillió mikroba tápanyagellátásában. De miért etessük őket?

Mi köze a gluténérzékenységnek az IBS-hez és az I. típusú cukorbetegséghez?

Úton, útfélen azt halljuk, hogy iktassunk be étkezésünkbe minél több zöldséget és gyümölcsöt, ezt tehát nem kell sem ismételnünk, sem magyaráznunk. De miért nyersen?

Napjainkban egyre többen panaszkodnak hasfájásra, puffadásra, emésztési problémákra. Az allergiákhoz hasonlóan a különböző ételintoleranciával összefüggő panaszok terén is emelkedik az esetek száma. Egyre több vizsgálat kutatja a táplálkozás szerepét a betegségek kialakulásában, ám jelenleg még igen sok a kérdőjel e téren.

A gyógynövények többféle módon segíthetnek a fogyókúrában: meggyorsíthatják az anyagcserét, elősegíthetik a vizelethajtást, mérsékelhetik a puffadást, csökkenthetik az étvágyat. Fontos a megterhelő időszakban az immunrendszer támogatása is.

Az 1995-ben Amerikában megalapított „Böjtközpont” hangsúlyozza, hogy a böjt nem egyenlő az éhezéssel! Megszabadít a súlyfölöslegtől, megtisztítja a szervezetet a méreganyagoktól, javítja az energiafelhasználást, növeli a szellemi frissességet, emellett segít józanabbul látni a világot.

Végre itt a tavasz, a természet megújulásának ideje. Ilyenkor sokkal jobb a kedvünk és minden feladatunkat könnyebben megoldjuk. A legjobb időszak ez a fogyókúrára, hiszen ilyenkor a környezetünk is az újjászületésről szól. Merítsen erőt és lendületet a melengető napsugarakból és vágjon bele azonnal! Szabaduljon meg a télen felszedett plusz kilóktól, hogy bátran felvehesse a tavaszi ruháit!

Sokan azt hiszik, hogy azért buknak bele a különböző fogyókúrákba, mert hiányzik belőlük a kitartás. Pedig az igazság az, hogy pusztán akaraterővel nehéz lefogyni: ha huzamosabb ideig éhesen állunk fel az asztaltól, egyszer csak besokall a szervezetünk, és bár nem áll szándékunkban, mégis felrúgjuk a diétát.

Köztudott, hogy az elfogyasztott ételekben található tápanyagoknak csak egy részét képes szervezetünk hasznosítani. Ugyanez vonatkozik az étrend-kiegészítőként bevett vitaminokra és ásványi anyagokra is: a 100%-nak csak kisebb-nagyobb hányada szívódik fel. Mit tehetnénk, hogy minél kevésbé vesszenek kárba az értékes anyagok, s szervezetünkben ne alakuljon ki hiányállapot?

Miért alakulhat ki hiányállapot a rendszeres vitamin- és ásványianyag fogyasztás ellenére? Hogyan segíthetjük a hasznosulást?

Hogyan vehetné rá szervezetét arra, hogy kezdje el feldolgozni az elraktározott zsírtartalékait? Mit tehet azért, hogy csökkenjen az éhségérzete? Ismerje meg az eredményes súlycsökkenés két legfontosabb elemét, a mennyiségi és minőségi táplálkozás lényegét!

A máj, epehólyag, nyombél és hasnyálmirigy szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Tökéletesen kiegyensúlyozott együttműködésüknek köszönhető a jó emésztés. Gyakran nehéz eldönteni, hogy a rossz közérzet, fáradtság, puffadás, emésztési panaszok hátterében éppen melyik szerv „meghibásodása” állhat. Nem árt tehát, ha röviden áttekintjük az összefüggéseket, hiszen gyakran a legkisebb – az epe – okozza a legnagyobb bajt.

Vannak olyan betegségek, melyek tünetei gyakran összetéveszthetők egy másik betegséggel, így előfordulhat, hogy a pácienseket téves diagnózis alapján kezelik. Korunk egyik legmegtévesztőbb betegsége a gyomorsav hiány, amely komoly, lavinaszerű egészségügyi problémákhoz vezethet.

Sokan érzik úgy, hogy az ötödik X után már esélyük sincs a fogyásra, hiszen a korábban jól működő diéták ekkor már eredménytelennek tűnnek. Valóban igaz lenne, hogy idősebb korban már csak szigorú koplalással szabadulhatunk meg a zavaró feleslegtől?

Számtalan tévhit kering a köztudatban egyes ételek által kiváltott tünetekről, szervezetünkre gyakorolt hatásukról. Ezek közül szeretnénk néhányat röviden áttekinteni, tisztázni.

Puffadás? Hasmenés? Orrfolyás? Bőrkiütés? Mindezek lehetnek a étel-allergia és az étel-intolerancia (ételérzékenység) tünetei is. Miben különböznek mégis?

Májunk az egyik legnagyobb és legfontosabb szervünk, melyet a folyamatos és – jó esetben – nagy mennyiségű epetermelés miatt, akár legnagyobb külső elválasztású mirigyünknek is tekinthetünk. Ha tudnánk, hogy a zsíremésztés mellett milyen kiemelkedő, életet és egészséget védő szerepe van az epének, jobban odafigyelnénk rá, és támogatnánk normál működését.

Balogh Éva egy igazi, mai elfoglalt 42 éves nő. Helyt áll a munkahelyén, a családjában anyaként és társként egyaránt. Mindemellett a CM3-nak köszönhetően még saját magára is oda tud figyelni, és végre túlsúly nélkül tud a tükörbe nézni.

Nos, frissítsük fel az emlékezetünket, mielőtt belevágunk a témába! Az előző lapszámból megtudhattuk, hogy a leptin az energia biztosításáért felelős vezérhormon, amit a fehér zsírsejtek gyártanak. Miért is fontos annyira számunkra a leptin?

Mi a fontosabb? Saját egészségünk, testi-lelki egyensúlyunk, vagy a különféle elvárásoknak való feltétlen megfelelés? Ez a 21. század egyik alapkérdése.

Mi köze vajon májunknak és epénknek az öregedéshez? Elhihetjük-e hogy a májban lévő epekövek a jó egészség, a fiatalság és a vitalitás megőrzésének legfőbb gátjai?

Egészségi problémáink jó része összefügg a táplálkozással, a pihenés és aktivitás minőségével és arányával, a mindenkori stessz-szinttel, önmagunkhoz és az élethez való hozzáállásunkkal, s előbbiek összefüggésében, az emésztőrendszer állapotával, mely alapvetően befolyásolja immunrendszerünk működését. E rendszerben speciális helyet foglal el a mértékletes sport, a testmozgás, amely egyrészt pihenés a léleknek, az idegrendszernek, másrészt aktivitás a test minden része, szövete, sejtje szempontjából.

Mindannyian tudjuk, hogy nincsenek csodák: a tartós karcsúság titka az egészséges táplálkozás és a sok mozgás – egy életen át. Ha a zöldségek-gyümölcsök fogyasztása teljesen természetes módon beépül az étrendbe, akárcsak a napi 30 perc séta vagy torna, nagy baj nem lehet.

A zsírraktározás evolúciós, létfenntartó ösztön, és ez soha nem fog változni! Ez biztosította fennmaradásunkat a legzordabb életkörülmények között is! A több tízezer évvel ezelőtti életfeltételek, környezetünk, táplálkozási és mozgási szokásaink jelentősen megváltoztak, de testünk ösztönös reakciói a régiek, sajnos nem követték a változásokat. Szervezetünk nem számol azzal, hogy van egy hűtőszekrény, amiből bármikor élelemhez juthatunk, felesleges tehát testen belül, zsírpárnákban raktározni. Mondhatnánk: a hardver a régi, a szoftver új, és nem nagyon kompatibilisek!

Mindannyian tudjuk, hogy nincsenek csodák: a tartós karcsúság titka az egészséges táplálkozás és a sok mozgás – egy életen át. Ha a zöldségek-gyümölcsök fogyasztása teljesen természetes módon beépül az étrendbe, akárcsak a napi 30 perc séta vagy torna, nagy baj nem lehet.

A túlsúly olyan jelentős egészségügyi és társadalmi probléma, amely – statisztikai adatok szerint – a dohányzást követően, a civilizációs betegségek második legnagyobb rizikófaktora. Az elhízással kapcsolatos legfőbb betegségek a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az érelzáródások és a cukorbetegség, annak minden következményével.