Hiába pihen, mégis fáradt? Munkahelyén lassúnak, lustának tartják? Szégyelli, hogy folyton álmossággal küzd? Hiába sportol, alig eszik, mégis gyors ütemben hízik? Lehet, hogy a problémákért nem a falánkság és lustaság felelős!
A Harvard kutatói egyértelmű bizonyítékokat találtak arra, hogy a rendszeres mozgás jelentősen csökkenti a 2-es típusú diabétesz kockázatát. Pontosan mit jelent a rendszeresség és milyen mozgástípusok válthatnak be leginkább?
Gyakorló orvosként azt tapasztalnom, hogy a cukorbetegség gyógyításának alapelvei az utóbbi két évtizedben semmit sem változtak, a kezelési ajánlások nem segítenek a betegeken, a diéták előírásai értelmetlenek és hatástalanok. Látva a táplálkozástudomány eredményeit, elengedhetetlené vált a szemléletváltás.
Sokan elkeseredetten szembesülnek azzal, milyen kétségbeejtően kevés kalóriát éget el egy órai futás, kerékpározás, aerobic, és utána meg olyan éhes lesz az ember, hogy többet eszik meg, mint amennyit elégetett. A csak sportolással való fogyás – mítosz, amit a nyugati étrend védelmezői találtak ki a tömeges elhízás magyarázatára.
Az elmúlt 2,5 millió év során az ember vadon termő növényekből és vadon élő állatokból álló, rendkívül változatos, rostban gazdag étrenden élt. A Texas államban talált 10 000 éves lelet napi 100-250 gramm mennyiségű rostfogyasztásról tanúskodik. Ma az ennek töredékét, napi 20 grammot fogyasztót már a „rostdús étrenden élők” kategóriájába sorolják. Így felgyorsult volna az emberi evolúció?
Itt az ősz, sok ezer kisgyermek indul el a biztonságos szülői házból idegen környezetbe, óvodába, iskolába. Az új környezet, sok idegen ember, a fokozott elvárások óhatatlanul szorongást váltanak ki a kicsikben. Szorongás, gombóc a torokban, gyomorgörcs, hasfájás, székrekedés. Hány reggel indul így a kisgyermekes családokban?
Sok ember azt hiszi, hogy epekövek csak az epében vannak, pedig a májban lényegesen több képződik belőlük. Betegek ezreit kezeltem 30 éves pályafutásom alatt, s tanúsíthatom, hogy valamennyinek jelentős számú kő volt a májában. Valójában a májban lévő epekövek a jó egészség, fiatalság és vitalitás megőrzésének legfőbb gátjai.
Nehézlégzés, mellkasi szorítás, égő érzés a has felső részén… A felsorolt tünetek könnyen összetéveszthetők a szívinfarktus jeleivel, ám sok esetben nem kardiológiai betegség áll a panaszok hátterében, hanem a GERD, közismertebb nevén reflux, a gyomor betegsége, melynek kialakulásában az egészségtelen táplálkozás a főbűnös.
Az agyműködés javításával kapcsolatban eszünkbe juthat a keresztrejtvényfejtés, egy új nyelv megtanulása, több alvás, esetleg több omega-3 zsírsav fogyasztása, de kinek jutnának eszébe a belei? Pedig hangulatunk javításának és a mentális egészségnek a kulcsa a belekben lehet.
Dr. F. Batmaghelidj évekkel ezelőtt magyarul is megjelent „A tested vízért kiált” c. könyve sajnos nem juthatott el minden ember kezébe, ezért még sokan önkéntesen szomjaznak, hordozzák testükben az egyre szaporodó méreganyagokat, a felesleges kilókat, miközben életükben az egészség helyét fokozatosan átveszi a betegség.
Szervezetünk tiszta, működőképes állapotának fenntartásához elengedhetetlen a méregtelenítésben, salaktalanításban résztvevő szervek „rendeltetésszerű” funkciójának megőrzése, annak megfelelő támogatása. Mit kell ehhez tennünk? Elegendő folyadékpótlással már mindent megoldottunk?
A sócsökkentés több évtizedes közegészségügyi erőltetése nem csak a szívhalálozást növelte meg, hanem fokozta az emberek depresszió- és cukorbetegség kockázatát is. Mára világossá vált, hogy a sószegény táplálkozás kifejezetten ártalmas.
Táplálékunk minden lenyelt falatja a nyelőcsövön, s a gyomron keresztül perisztaltikus mozgás révén kerül a bélrendszerbe. Sajnos gyomrunk egy idő után akkor is üríti, ha nem emésztődött meg kellően, elégtelen rágás, evés közbeni ivás, rossz ételtársítás, vagy még inkább, fogyasztásuk helytelen sorrendje miatt. A réteges emésztés, az ételek eltérő emésztési idejének figyelmen kívül hagyása igen kellemetlen panaszokat okoz!
Régóta csodáljuk a mediterrán népek egészségi állapotát: egész Európában náluk a legkevesebb a szív- és érrendszeri halálozás, a legkisebb a II. típusú diabétesz gyakorisága, a legritkább az elhízott fiatalok aránya. Vajon mit tesznek másként, mint mi?
Darázsderék nyárra? Igen, ez sokak vágya! A túlsúlytól csak a kitartóak tudnak fogyókúrával megszabadulni. Ráadásul a visszafogott étkezés nemcsak éhezési tünetekkel kínozza a próbálkozót, de gyorsabban elfárad, el is gyengül, s ilyenkor jön a nassolás, ami tönkreteszi az addigi fáradozás eredményét.
Hétmilliárdan élünk a Földön. Ezen belül, Ön, Kedves Olvasó melyik nemhez, korosztályhoz, anyagcsere típushoz tartozik? Milyen a fizikai és szellemi állapota, erőnléte, leterheltsége és egészsége? Ezek alapján a sok irányzat, módszer, jó tanács és javallat közül melyik az Ön számára megfelelő életmód és étrend?
Célszerű, ha a várandós és szoptató kismamák étrendje kiegyensúlyozott, különösebb diétáktól mentes, mivel az hiányállapotot idézhet elő, ami károsíthatja a magzat normális fejlődését. Emellett néhány speciális tápanyaggal csökkenthetjük születendő gyermekünk hajlamát az elhízásra, allergiára, asztmára, a későbbi cukorbetegségre.
Talán hihetetlenül hangzik, de testünkben minden pillanatban több baktérium mozog, mint ahány ember a Földön valaha is élt – hússzor annyian vannak, mint ahány sejtből felépül szervezetünk. Ha házigazdaként jól bánunk velük, PREbiotikumokkal etetjük őket, és PRIMbiotikummal állandóan hidratált környezetet biztosítunk részükre, hálából erős immunvédelmet nyújtanak számunkra, megóvnak az elhízástól, szabadidejükben pedig létfontosságú anyagokat állítanak elő részünkre.
Tavaszi nagytakarítás idején ne csak a függönyt mossuk ki! Tegyük ugyanezt szervezetünkkel, hiszen közérzetünket, erőnlétünket, immunrendszerünk működését nem az ablak csillogása, hanem sokkal inkább emésztő rendszerünk tisztasága, bélflóránk állapota határozza meg.
Hölgyeknél minden tavasszal égető probléma a télen felszedett kilók eltüntetése, mely a zsírpárnák vékonyítása mellett, a kedvünket is jobbá teszi. Diéta esetén azonban kerüljük a koplalást, mely szervezetünk védekező rendszerét aktiválná. Hívjuk inkább segítségül a gyógynövényeket!
Mai ismereteink szerint, az ún. civilizációs betegségek, allergiák és autoimmun gyulladásos folyamatok megelőzésében döntő szerep jut a csecsemőkori ún. környezeti antigén-ingereknek.
Megfigyelték, hogy a grönlandi eszkimók körében – zsírban gazdag étrendjük ellenére – ritkább a koszorúér-betegségből eredő halálozás. Kiderült, hogy ennek oka az omega-3 zsírsavakban gazdag, halakból, fókából és bálnából álló étrend.
Sokan azt hiszik, hogy azért buknak bele a fogyókúrákba, mert hiányzik belőlük a kitartás, pedig az igazság az, hogy pusztán akaraterővel nem lehet lefogyni!
Új étkezési stílus terjed az USA-ban, amely keletről, a buddhista szerzetesektől ered, de már az egyetemek falai közé is beszivárgott, sőt a Google dolgozói is kipróbálták, mivel jelenleg ezt tekintik az elhízás elleni küzdelem utolsó mentsvárának.
Az agyunk és bélrendszerünk működése közötti kölcsönhatás ékes bizonyítékát adják az irritábilis bél szindrómában szenvedők, akik fokozott érzékenységgel bírnak a bélpanaszok fájdalomkénti megélése, illetve a pszichés panaszok emésztőrendszeri következményeit illetően. Hazánkban mintegy másfél millió IBS-beteg napi szinten érzékeli, hogy a bélcsatornának „önálló idegrendszere” van.
Bikini-diéta, kéthetes szuperdiéta, 10 nap alatt 8 kiló… sokan pillanatok alatt szeretnének megszabadulni fölösleges kilóiktól, amikor egy jeles napon jól kell kinézni. Ezek a diéták, szuper-kúrák azonban nem csak gyors visszahízást eredményezhetnek, de az egészséget is veszélyeztetik. Keressünk tehát hosszú távú megoldást!
A bélflóra vizsgálatai magyarázatot adnak arra, miért sovány az egyik ember ugyanazon az étrenden, amitől a másik elhízik. Ezek szerint az „örökött” hízáshajlam nem más, mint öröklött bélflóra?
Fogyókúrás csodareceptek jönnek, majd idővel kimennek a divatból, minden notórius fogyókúrázó tanú erre. A káposztaleves-diéta viszont nem veszített népszerűségéből az idők folyamán, valamiért örökéletűnek tűnik…
