Gyógyító természet

Gyuri bácsi, 6,2 a cukrom – panaszolja egy középkorú nő. – Nem cukor az még kedves, csak cukorka – vigasztalja az öreg. Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember javasasszony nagymamájától örökölte tudását és gyógyteái receptjét, melyeket aztán továbbfejlesztett. Györgyteáját immár 10 éve ismeri és használja a hazai cukorbeteg társadalom.

A krómot a sportolók, a testépítők, a II. típusú cukorbetegségben szenvedők és a fogyókúrázók, mint étrend-kiegészítő készítmények hatóanyagát már több mint húsz éve ismerik és használják szerte a világon.

Testünk valamennyi sejtje tartalmaz lecitint, amely szabályozza a sejtlégzést, a sejtanyagcserét és az ingerületvezetést, sőt az emberi agy egynegyede is a lecitint alkotó foszfolipidekből áll.

A székrekedés az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri probléma, amely főleg nők és idősek körében fordul elő. A legfőbb kiváltó tényezők, az életmód és az étrend megváltoztatásán túl esetenként hashajtók adására is szükség lehet. A számunkra legmegfelelőbb módszer kiválasztása érdekében tekintsük át a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.

Mai rohanó világunkban – még ha észre sem vesszük –, de mindannyiunk szervezetét fokozott megterhelés éri. A csökkent energiaszint, a kimerültség, erőtlenség, a feszültség, a nyugtalanság, türelmetlenség, a félelmek, szorongások, majd a depresszió vagy az agresszivitás mind-mind a hosszantartó stressz folyamatának „kilométerkövei”. Amennyiben ez az állapot tartóssá válik, szinte elkerülhetetlen a komoly szervi betegségek, károsodások (pl. szív-, és érrendszer vagy az immunrendszer terén) kialakulása. Vegyük sorra, hogy milyen gyógynövényeket hívhatunk segítségül!

A stressz korunk egyik elkerülhetetlen velejárója, egyben sok betegség előidézője. Lássuk, miben segíthetnek a természet kincsei.

A kristálykoponyákat a világ egyik legnagyobb misztériumaként tartják számon. A legtöbb ősi kristálykoponyát a XIX. században fedezték fel Mexikóban és Közép-Amerikában, de mi, hétköznapi emberek, még most, a XXI. században sem tudtuk igazán megfejteni, hogy valójában kik és milyen céllal készítették őket.

A cápaporcra, Dr. I. William Lane „A cápa sosem rákos” című, magyar nyelven is megjelent könyve hívta fel a figyelmet 1992-ben. Elmélete szerint, a porcos-halak rendjébe tartozó cápánál azért olyan kicsi a daganatos megbetegedésének száma, mert a porc nem tartalmaz vérereket, melyek tápanyaggal és oxigénnel láthatnák el a daganat-kezdeményeket.

A teafa nemzetség mintegy 150 tagja - kevés kivétellel - Délkelet-Ázsia, Ausztrália, illetve a Csendes-óceáni szigetek mocsaras, sós talajú tengerparti területein él. Girbe-gurba törzsű fa, vagy bokorfa, lehajló ágakkal, füzérben nyíló virágokkal, melynek porzói feltűnőek, hosszan kiállnak. Örökzöld, lándzsás levelei erősen aromás illatúak.

Ennyiszer ver egy ember szíve 70 év alatt. Naponta 100 000-szer, közben 9000 liter vért pumpál ereinkbe, hogy oxigént és tápanyagot juttasson 300 billió sejtünkbe.

Az allergiától, asztmától szenvedők gyakran túlzásokba esnek, csak, hogy tüneteiktől szabaduljanak. Így kerülnek ki a lakásból a nagyitól örökölt, szívünknek oly kedves szőnyegek, cseréljük az ágyneműt atka- és allergia-mentesre, vagy szerzünk be méregdrága légtisztító berendezést. A megoldás azonban ennél sokkal egyszerűbb.

Végre itt a nyár, eljött a vakáció ideje! Sokunk útra kerekedik, hogy kipihenje a munka fáradalmait. Szabadságunk örömöt, pihenést és kikapcsolódást hoz számunkra, ugyanakkor számos olyan veszélyforrást is jelent, amelyre nem árt már előzetesen felkészülni.

A népies nevén „macskakarom"-ként ismert lián a közel 6000 növényt számláló Rubiaceae (buzérfélék) növénycsaládba tartozik. Akár 20-22méter magasra is képes megnőni, kis ágacskái elágazódásánál jellegzetesen elhegyesedő, karomszerű képződmény található, erről nyerte a perui indiánok kö-rében a macskakarom nevet. Ehhez a családhoz tartozik többek között a malária ellenes kinafa, a köhögéscsillapító ipecacuana, és az egyik legnépszerűbb élvezeti szer, a kávé is.

Közkedvelt zöldségfélénk, amely alacsony kalóriatartalma és kellemes íze miatt a fogyó- és méregtelenítő kúrák elmaradhatatlan részét képezi. Serkenti az emésztőnedvek termelődését és a bélműködést. C-vitamin, kálium, foszfor, szilícium és élelmi rostok mellett nagy mennyiségben tartalmaz egy igen értékes anyagot, a likopint, melynek élénkpiros színét is köszönheti.

Abban állt nálunk a nagyanyám főzte gyógytea, minden nap. Az én nagyanyám gyógyító asszony volt, hozzá fordult a városszéli kis közösség minden apró és nagy bajával. Nálunk minden nap ott állt a tűzhely szélén a frissen főzött tea, hol ilyen, hol olyan füvekből készítve. Ittuk, ha fájt a hasunk, a torkunk, ha megfáztunk.

Tavasszal a természet megújhodása idején az emberben is megjelenik egy benső vágy, hogy mind testileg, mind lelkileg megtisztuljon. Ilyenkor van itt az ideje, hogy a szervezet salaktalanítása révén újra erősnek, fittnek és szépnek érezzük magunkat.

A máriatövis a mediterránum jellegzetes gyógynövénye, termésének gyógyhatását már ókori szerzők is feljegyezték. Májbetegségek esetén való alkalmazásáról már 1755–ből ismertek az adatok, de a növény iránti érdeklődés a XX. század 30–as éveitől vált igazán intenzívvé.

Férfinak lenni ma egyre nehezebb, hiszen az elvárások a munkahelyen, a családban szinte emberfelettivé nőnek, és ez kihat az egészségre is. A feszültség pedig negatív hatással van a fogamzóképességre.

A merevedési zavarok az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak. Az erectilis dysfunctio (ED) a WHO vizsgálati eredményei szerint ugyanis korfüggő. Az adatokból kiderül, hogy a 40 éves korosztályt már 40%-ban, míg a 70 éveseket már 70%-os mértékben érinti ez a probléma. Az öregedés folyamán a súlyos mértékű ED előfordulása sokszorozódik meg, míg az enyhe és a közepes fokú ED tekintetében nem ilyen nagy a különbség.

A teázás kellemes, évezredes szertartása hazánkban is egyre inkább tért hódít. Gombamód szaporodnak fővárosunkban a teaházak, teaboltok, sőt a kisebb-nagyobb városokban is egyre több helyen vásárolhatunk, fogyaszthatunk minőségi szálas teát. A mai ember tudatosan, tudományos alapon választhatja az egészségesebb táplálkozást és italfogyasztást. Egy levél forrázata a csészében - mi lehet ennél egyszerűbb, tisztább?

Egykor a messzi Kanadában az Ojibwa indiánok híres gyógyítói észak-amerika gyógyfüveiből olyan orvosságot készítettek, „amely megtisztítja a testet, és ismét harmóniába hozza azt a Nagy Szellemmel”. Az ősi, eredeti teakeveréket a múlt század elején Rene Caisse kanadai nővér tette közismerté. Később együtt dolgozott a híres Dr. Charles Brusch- csal, John F. Kennedy orvosával, akivel közösen tökéletesítették FlorEssence a receptúráját.

A fekete nadálytő (Symphytum officinale L. Boraginaceae) „növényi csontkovács”-ként is ismert gyógynövény a humán- és állatgyógyászatban egyaránt. Leginkább a növény gyökerét használják – gyakran friss állapotban is –, de a levelek is előfordulnak feldolgozott készítmények formájában.

A gránátalmát (Punica granatum) Ázsiában és a Közel-Keleten évezredeken át nagy becsben tartották spirituális és egészségügyi szempontból egyaránt. Már az ókorban is szellemi-testi erősítő élet-elixírként tisztelték.

Földgolyónkon több olyan népcsoport is él, akiknél szinte teljesen ismeretlen a rákbetegség. Ezt a tényt az általuk naponta fogyasztott nagyobb mennyiségű sárgabarack magbélnek tulajdonítják. Ismert, hogy a sárgabarack magja egyebek mellett B17-vitamint is tartalmaz. Ifj. Ernst Theodor Krebs biokémikus magas szintű elismerésben részesült a B15- és B17-vitaminok területén végzett kutatási eredményeiért. Egyik publikációjának hiteles fordításából az alábbiakban egy rövid kivonatot közlünk.

A tenger, ahol az élet kezdődött, értékes anyagok hatalmas tárháza. 500 000 növény- és állatfaj, ebben 25 000 különböző alga, melyek közül mindössze 30 fajtát hasznosítunk.

Az algákban az élethez szükséges, szinte minden anyag megtalálható, természetes egyensúlyba rendezve. Egyetlen mesterséges vitaminokkal, ásványi anyagokkal ellátott étrend-kiegészítő sem tudja utánozni ezt a természet-alkotta összhangot.

Minket, magyarokat valaha régen sámánok, javasasszonyok, füvesemberek, csontkovácsok gyógyítottak. Őseink úgy tartották, hogy minden kérdésükre választ találnak a természetben. A saját kárukon, s a maguk hasznára megtapasztalták, hogy mi mire jó. Az orvostudomány fejlődésével, főként a múlt század közepétől a gyógyfüvekkel való gyógyítás előbb csak gyanússá, később – mint kuruzslás – néhol már üldözendővé vált.