Az utóbbi években számos nemzetközi tanulmányból kiderült, hogy az omega-3 zsírsavak – különösen az EPA és a DHA – melyek nagy mennyiségben találhatók a hidegvízi, mélytengeri halak húsában – nélkülözhetetlenek a gyermekek egészséges fejlődéséhez.
Becslések szerint a felnőtt lakosság 30-40%-a hordozza a herpesz vírust, kinél több, kinél kevesebb panaszt okozva. Mitől függ kiújulása? Hogyan előzhetjük meg? Milyen kezelési módok közül választhatunk?
Az immunrendszer és a kórokozók viszonya az emberi társadalmak fejlődésében jelentős szerepet tölt be. Az európaiak a távoli kontinensek meghódítását nem annyira fegyvereiknek, hanem a behurcolt betegségeknek köszönhették.
A téli – kora tavaszi nedves, hideg időszakban újra gyakoribbá válnak a megfázások, fertőzések, melyeket szeretnénk megúszni, ám gyakran épp apróságokkal, mindennapi szokásainkkal ártunk a legtöbbet. Mit tegyünk, és mit ne, hogy könnyebben átvészeljük a náthás, influenzás időszakot?
A B-vitaminok fontos élettani szerepet töltenek be egészségünk megőrzésében. Mivel vízben oldódnak és szervezetünkben nem raktározódnak, ezért lényeges odafigyelnünk, hogy változatos, kiegyensúlyozott étrenddel és szükség esetén az étrend kiegészítésével gondoskodjunk arról, hogy szervezetünk nap, mint nap hozzájusson ezekhez az értékes tápanyagokhoz.
A nyirkos, fagy nélküli, ám hideg időben szinte akadálytalanul terjednek a betegséget okozó vírusok, melyek cseppfertőzéssel, a légutakon keresztül jutnak be szervezetünkbe, hogy aztán ott szaporodásnak induljanak. A betegség megelőzése érdekében egyrészt gondoskodnunk kell saját védekező rendszerünk erősítéséről, másrészt valahogy meg kell akadályoznunk a vírusok bejutását szervezetünkbe. A kérdés: hogyan?
A téli – kora tavaszi időszakban gyakran elhúzódó köhögés keserítheti mindennapjainkat. A legtöbben nem, vagy csak súlyos panaszok esetén fordulnak orvoshoz, a tüneteket házilag igyekeznek enyhíteni, megszüntetni anélkül, hogy tényleges kiváltó okára fény derülne.
A fokhagymáról sokaknak a vele fűszerezett hús, vagy a fokhagymás pirítós illata jut eszébe, pedig régen – pestistől a megfázásig – mindenre kipróbálták e gyógyító növényt. Néhány dologban talán tévedtek a középkori orvosok és regényírók: például, igazi vámpírok hiányában, a vámpírokra gyakorolt hatására sincs tudományos bizonyítékunk.
A Pittsburg Common Cold Study-ban a kutatók több száz személy vizsgálata alapján megállapították, hogy a tartós munkahelyi nehézségek, az állandósult családi konfliktusok, vagy a szoros érzelmi kapcsolatok zavara 4-szeresére növeli a benáthásodás veszélyét.
A téli időszakban gyakori náthás, meghűléses tüneteket hajlamosak vagyunk félvállról venni, pedig az elhúzódó panaszok komoly szövődményekkel járhatnak.
Az utóbbi időben a D-vitamin a tudományos világ érdeklődésének középpontjába került – már inkább hormonnak, mint vitaminnak tekintik, mely számtalan élettani folyamatot szabályoz, s hiányának súlyos következményei vannak.
Az őszi-téli időszakban a kisgyermekek gyakran panaszkodnak fülfájásra, melynek kezelését komolyan kell vennünk, még ha – kicsik esetében – ez komoly nehézségekbe és érthető ellenállásba is ütközik a gyermekek részéről.
A stockholmi székhelyű ECDC (European Centre for Desease Prevention and Control) legfrissebb jelentése szerint, az antibiotikum rezisztencia ma már jelentős európai és globális közegészségügyi probléma. Ennek oka nagyrészt az antibiotikumok helytelen alkalmazása. Az érintett betegek számára sajnos korlátozottak a kezelés lehetőségei.
A szaunázás a téli hidegben nemcsak kellemes, de hasznos időtöltés is, mivel a thermo-hatás hideg zuhannyal váltakozva, kitűnő értorna és edzi immunrendszerünket, ráadásul még a vírusokat is elűzheti.
Az ünnepek alatt jelentkező nátha, köhögés, tüsszögés, hörghurut nem feltétlenül megfázás vagy fertőzés jele. Ha a tünetek évről-évre ilyenkor jelentkeznek vagy erősödnek, allergiára is gyanakodhatunk.
A felső légúti betegségek és húgyúti fertőzések kapcsán gyakran halljuk a panaszt: „megfáztam”. Általában a hidegnek, a huzatnak tulajdonítunk megbetegítő szerepet. Ez egészen egyszerűen nem igaz! A hidegnek – legyen az levegő, víz vagy bármely más halmazállapotú közeg – a fagyáson kívül nincs egyéb kóroki szerepe. Nem lehet megfázni!
A kellemes, napsütéses „vénasszonyok” nyara után, amint hűvösebbre és csapadékosabbra fordul az idő, egyre gyakoribbá válnak a hurutos, náthás megbetegedések. A nátha annyira hétköznapi jelenség, hogy nem is törődünk vele, pedig ha elhanyagoljuk, komoly szövődmények forrásává válhat.
A munkahelyi hatékonyság visszaesésének, a betegállományok gyakorisági növekedésének nem csak fizikai okai lehetnek, az egyik leginkább veszélyeztető tényező az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek. E téren munkahelyi egészségfejlesztéssel is komoly eredményeket érhetünk el.
Lassan mindenkiben tudatosul, hogy a stressztől agyvérzést, infarktust, depressziót, cukorbetegséget, magas vérnyomást és még egy sor pszichoszomatikus betegséget lehet kapni. Ám vannak, akik kevésbé szokványos módon reagálnak a feszültségre: „minden ok nélkül” köhögnek, éjjel a fogukat csikorgatják, vagy rémálmaik vannak.
Így kellene telnie a hétköznapoknak, de sajnos sokan azt vallják, hogy egy nap 24 órából és egy éjszakából áll. Ez a felfogás előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy a 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás már teljesen kimarad életünkből, és 24 órában dolgozunk, jár az agyunk, nem tudunk elszakadni a munkahelyi feladatoktól, kihívásoktól.
Ismert, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly és a cukorbetegség, mind növelik az érelmeszesedés, ezáltal a szívinfarktus, agyi infarktus és az érelmeszesedés rizikóját. Mára az is bizonyítást nyert, hogy a stressz az egyik legkomolyabb kockázatnövelő tényező.
A magyar származású tudós, Selye János úttörő munkássága ráirányította figyelmünket a stressz meghatározó szerepére életünkben. Végletesen leegyszerűsítve: ha túl sok és állandósult a stressz, akár életünket is veszélyeztető testi-lelki betegségek forrása lehet. Túl kevés stressz esetén pedig motiválatlanná válhatunk.
Az egészséges szervezetet három irányból éri támadás nap, mint nap: elsavasodás, méreganyagok felgyülemlése a szervezetben és ennek következtében, az immunrendszer gyengülése. Mindhárom probléma már az ipari forradalom óta fennáll, és a mai legsikeresebb készítmények, módszerek a régi, jól bevált, évszázadok óta használt metódusokon alapulnak – természetesen a mai kor követelményei, igényei szerint továbbfejlesztve.
A nyári melegben még kellemetlenebb tüneteket okozhat a visszérbetegség, mely különösen a nőket és az álló foglalkozásúakat érinti. Ha a megelőzéssel már elkéstünk, legalább a kezeléssel ne késlekedjünk, mert a kezeletlen betegség szövődményekhez vezethet.
A világ hatalmas, és gyönyörű, tele hívogató látványosságokkal, megismerni való csodákkal. Távoli helyekre eljuthatunk repülővel, vonattal, autóval, de közelről megérinteni, belekóstolni, a természet részévé válni csak gyalog, esetleg kerékpárral lehet. Mindez viszont csak rugalmas ízületekkel, egészséges, jól ápolt lábakkal lehetséges!
Bár hazánk a világ élvonalába tartozik a szívbetegek ellátása és rehabilitációja terén, sokan még mindig veszélyesnek tartják szívbetegség esetén, vagy a szívinfarktus utáni időszakban a fizikai aktivitást. Vajon ágynyugalom vagy testmozgás kell a szívbetegeknek?
A téli időszakban gyakori légúti megbetegedések jellegzetes tünete a köhögés. Amennyiben a panaszok hosszabb időn át elhúzódnak, a meghűlés és fertőzés mellett egyéb tényezők is állhatnak a háttérben.
A hideg időjárás és a rövid, borús nappalok bárkit könnyen lehangolttá tehetnek. A mindennapokban átélt stressz további kihívást jelent immunrendszerünk számára, tekintsük hát át, hogyan vészelhetjük át könnyebben ezt az időszakot!
Télen a fényhiány és a hideg miatt nehezebben tűrjük a feszültséget. A gyakori stressz által a szervezetben előidézett alacsony fokú gyulladás a téli hideggel párosulva támadást indít ízületeink ellen is.
