Prevenció és terápia

Így kellene telnie a hétköznapoknak, de sajnos sokan azt vallják, hogy egy nap 24 órából és egy éjszakából áll. Ez a felfogás előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy a 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás már teljesen kimarad életünkből, és 24 órában dolgozunk, jár az agyunk, nem tudunk elszakadni a munkahelyi feladatoktól, kihívásoktól.

Ismert, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly és a cukorbetegség, mind növelik az érelmeszesedés, ezáltal a szívinfarktus, agyi infarktus és az érelmeszesedés rizikóját. Mára az is bizonyítást nyert, hogy a stressz az egyik legkomolyabb kockázatnövelő tényező.

A magyar származású tudós, Selye János úttörő munkássága ráirányította figyelmünket a stressz meghatározó szerepére életünkben. Végletesen leegyszerűsítve: ha túl sok és állandósult a stressz, akár életünket is veszélyeztető testi-lelki betegségek forrása lehet. Túl kevés stressz esetén pedig motiválatlanná válhatunk.

Az egészséges szervezetet három irányból éri támadás nap, mint nap: elsavasodás, méreganyagok felgyülemlése a szervezetben és ennek következtében, az immunrendszer gyengülése. Mindhárom probléma már az ipari forradalom óta fennáll, és a mai legsikeresebb készítmények, módszerek a régi, jól bevált, évszázadok óta használt metódusokon alapulnak – természetesen a mai kor követelményei, igényei szerint továbbfejlesztve.

A nyári melegben még kellemetlenebb tüneteket okozhat a visszérbetegség, mely különösen a nőket és az álló foglalkozásúakat érinti. Ha a megelőzéssel már elkéstünk, legalább a kezeléssel ne késlekedjünk, mert a kezeletlen betegség szövődményekhez vezethet.

A világ hatalmas, és gyönyörű, tele hívogató látványosságokkal, megismerni való csodákkal. Távoli helyekre eljuthatunk repülővel, vonattal, autóval, de közelről megérinteni, belekóstolni, a természet részévé válni csak gyalog, esetleg kerékpárral lehet. Mindez viszont csak rugalmas ízületekkel, egészséges, jól ápolt lábakkal lehetséges!

Bár hazánk a világ élvonalába tartozik a szívbetegek ellátása és rehabilitációja terén, sokan még mindig veszélyesnek tartják szívbetegség esetén, vagy a szívinfarktus utáni időszakban a fizikai aktivitást. Vajon ágynyugalom vagy testmozgás kell a szívbetegeknek?

A téli időszakban gyakori légúti megbetegedések jellegzetes tünete a köhögés. Amennyiben a panaszok hosszabb időn át elhúzódnak, a meghűlés és fertőzés mellett egyéb tényezők is állhatnak a háttérben.

A hideg időjárás és a rövid, borús nappalok bárkit könnyen lehangolttá tehetnek. A mindennapokban átélt stressz további kihívást jelent immunrendszerünk számára, tekintsük hát át, hogyan vészelhetjük át könnyebben ezt az időszakot!

Télen a fényhiány és a hideg miatt nehezebben tűrjük a feszültséget. A gyakori stressz által a szervezetben előidézett alacsony fokú gyulladás a téli hideggel párosulva támadást indít ízületeink ellen is.

A TCM, azaz a Hagyományos Kínai Orvoslás szerint, a megfázás sok más betegség – akár influenza – kiindulópontja is lehet, hiszen legyengíti természetes védekező rendszerünket. Lássuk, hogyan védekeznek ellene keleti módszerekkel!

Az angol gyógyszerészek pár évvel ezelőtti kongresszusán Kim Munro egy idősek körében folytatott vizsgálat alapján kijelentette: a szedett gyógyszereknek csak 16%-ban volt terápiás hasznuk, a beteg idősek 84%-ában negatív vagy semmilyen hatással nem bírtak.

Az ájurvéda 3 alapvető természeti elvet – a Váta, Pitta, Kapha dósát – különböztet meg. A testi-lelki-szellemi egészség feltétele, hogy a dósákat egyensúlyban tartsuk. Kérdés, hogy milyen módon?

A még gyönyörű napsütéses novemberi reggelen, már érezni lehet a tél illatát, ez pedig jelzi, hogy ideje felkészíteni szervezetünket hidegebb időkre. Egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen az erős, kiválóan működő immunrendszer, s a legjobb mód a betegségek elkerülésére az elővigyázatosság.

Bizonyára ritkán gondolunk fejünkre úgy, mint a hangképzésben és hallásban fontos szerepet játszó rezonátorra. E feladatot a fejben lévő üregek – arc-, homloküreg és orr-melléküregek – töltik be, melyek létezése csak megfázás, nátha során jelentkező fájdalom esetén tudatosul.

Az őszi-téli időszakban amúgy is gyakori légúti megbetegedések kockázatát tovább növelhetik a zárt szobalevegőben feldúsuló szennyeződések, melyek az arra érzékenyeknél önmagukban is légúti panaszokat, allergiát válthatnak ki.

A csontritkulást sokáig a menopauzán átesett nők betegségének gondolták, de mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a férfiakat is érinti. Ma Magyarországon kb. 600 ezer nőnél és 300 ezer férfinél diagnosztizáltak csontritkulást. A betegséggel összefüggő csonttörések száma pedig évi 80 ezerre tehető.

Bolland és mtsi. ez évben publikált legújabb vizsgálatai szerint, a természetes életmódot, a megfelelő D- és K2-vitamin ellátottságot és a testmozgást nem lehet mesterségesen fokozott kalciumbevitellel kiváltani, ezért érdemes újraértékelni a csontritkulás miatti kalciumpótlás eddigi gyakorlatát.

Az európai lakosság háromnegyedének szervezetében nincs elegendő mennyiségű D-vitamin, ezért 40 ország kutatói szorgalmazzák a közvélemény tájékoztatását a vitaminnal kapcsolatos ismeretekről.

Az elhanyagolt szájhigiénia a fogászati betegségek mellett éppolyan jelentősen növeli a tüdőgyulladás, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt, a demencia, az elbutulás kialakulásának kockázatát. Ezek az összefüggések sajnos még nincsenek benne a köztudatban.

Különösen a nők, az idősek, és a gyengébb immunrendszerű, más betegségekkel is küzdő emberek viselik nehezen a mostanság igen gyakran változó időjárási frontokat. Mit tehetünk a kellemetlen tünetek csökkentése érdekében?

Ma Magyarország az átlagos várható élettartam tekintetében – európai összehasonlításban – az utolsók közé tartozik. A korai halandóság magas aránya különösen a férfiak esetében súlyos probléma. A hagyományos kínai orvoslás szerint, az öregedés és korai halandóság egyik legfőbb oka a vese energiájának kimerülése.

Tudta, hogy egy 55 kilós emberből kb. 33 kg pusztán víz? Vagyis mi, emberek, úgy vagyunk „összerakva”, hogy szervezetünk 60-70%-át teszi ki a bennünk lévő víz. Gyakran elfelejtjük, hogy nincs bennünk „víztározó”, mint például a tevében, így folyamatosan pótolnunk kell a folyadékot, méghozzá tiszta vízből.

A nyári fürdőzések kapcsán, a természetes és mesterséges vizekben élő kórokozók kellemetlen alhasi panaszokat okozhatnak, melyek a fertőzést követően napokkal, hetekkel később is jelentkezhetnek.

A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó tüneteket okozhat. Hogyan diagnosztizálunk? Hogyan kezelünk?

A nyári utazások során gyakran tapasztalhatunk kellemetlen emésztési panaszokat, hasmenést. Mindez nem csak az egyes külföldi országok higiéniás viszonyai miatt, de az utazással együtt járó stressz kapcsán is előfordulhat. Ugyanezt tapasztalhatják a vizsgázók, felvételizők, szintén a szorongás, a feszült idegállapot eredményeként.

Az immunrendszer és a kórokozók viszonya az emberi társadalmak fejlődésében jelentős szerepet tölt be. Az európaiak a távoli kontinensek meghódítását nem annyira fegyvereiknek, hanem a behurcolt betegségeknek köszönhették.

A téli időszak két leggyakoribb betegsége a „megfázás” és az influenza. A tünetek sok esetben hasonlóak, éppen ezért nehéz meghatároznunk, mely esetekben válasszuk a mézes teát, s mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz.