Az őszi-téli időszakban a kisgyermekek gyakran panaszkodnak fülfájásra, melynek kezelését komolyan kell vennünk, még ha – kicsik esetében – ez komoly nehézségekbe és érthető ellenállásba is ütközik a gyermekek részéről.
A stockholmi székhelyű ECDC (European Centre for Desease Prevention and Control) legfrissebb jelentése szerint, az antibiotikum rezisztencia ma már jelentős európai és globális közegészségügyi probléma. Ennek oka nagyrészt az antibiotikumok helytelen alkalmazása. Az érintett betegek számára sajnos korlátozottak a kezelés lehetőségei.
A szaunázás a téli hidegben nemcsak kellemes, de hasznos időtöltés is, mivel a thermo-hatás hideg zuhannyal váltakozva, kitűnő értorna és edzi immunrendszerünket, ráadásul még a vírusokat is elűzheti.
Az ünnepek alatt jelentkező nátha, köhögés, tüsszögés, hörghurut nem feltétlenül megfázás vagy fertőzés jele. Ha a tünetek évről-évre ilyenkor jelentkeznek vagy erősödnek, allergiára is gyanakodhatunk.
A felső légúti betegségek és húgyúti fertőzések kapcsán gyakran halljuk a panaszt: „megfáztam”. Általában a hidegnek, a huzatnak tulajdonítunk megbetegítő szerepet. Ez egészen egyszerűen nem igaz! A hidegnek – legyen az levegő, víz vagy bármely más halmazállapotú közeg – a fagyáson kívül nincs egyéb kóroki szerepe. Nem lehet megfázni!
A kellemes, napsütéses „vénasszonyok” nyara után, amint hűvösebbre és csapadékosabbra fordul az idő, egyre gyakoribbá válnak a hurutos, náthás megbetegedések. A nátha annyira hétköznapi jelenség, hogy nem is törődünk vele, pedig ha elhanyagoljuk, komoly szövődmények forrásává válhat.
A munkahelyi hatékonyság visszaesésének, a betegállományok gyakorisági növekedésének nem csak fizikai okai lehetnek, az egyik leginkább veszélyeztető tényező az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek. E téren munkahelyi egészségfejlesztéssel is komoly eredményeket érhetünk el.
Lassan mindenkiben tudatosul, hogy a stressztől agyvérzést, infarktust, depressziót, cukorbetegséget, magas vérnyomást és még egy sor pszichoszomatikus betegséget lehet kapni. Ám vannak, akik kevésbé szokványos módon reagálnak a feszültségre: „minden ok nélkül” köhögnek, éjjel a fogukat csikorgatják, vagy rémálmaik vannak.
Így kellene telnie a hétköznapoknak, de sajnos sokan azt vallják, hogy egy nap 24 órából és egy éjszakából áll. Ez a felfogás előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy a 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás már teljesen kimarad életünkből, és 24 órában dolgozunk, jár az agyunk, nem tudunk elszakadni a munkahelyi feladatoktól, kihívásoktól.
Ismert, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly és a cukorbetegség, mind növelik az érelmeszesedés, ezáltal a szívinfarktus, agyi infarktus és az érelmeszesedés rizikóját. Mára az is bizonyítást nyert, hogy a stressz az egyik legkomolyabb kockázatnövelő tényező.
A magyar származású tudós, Selye János úttörő munkássága ráirányította figyelmünket a stressz meghatározó szerepére életünkben. Végletesen leegyszerűsítve: ha túl sok és állandósult a stressz, akár életünket is veszélyeztető testi-lelki betegségek forrása lehet. Túl kevés stressz esetén pedig motiválatlanná válhatunk.
Az egészséges szervezetet három irányból éri támadás nap, mint nap: elsavasodás, méreganyagok felgyülemlése a szervezetben és ennek következtében, az immunrendszer gyengülése. Mindhárom probléma már az ipari forradalom óta fennáll, és a mai legsikeresebb készítmények, módszerek a régi, jól bevált, évszázadok óta használt metódusokon alapulnak – természetesen a mai kor követelményei, igényei szerint továbbfejlesztve.
A nyári melegben még kellemetlenebb tüneteket okozhat a visszérbetegség, mely különösen a nőket és az álló foglalkozásúakat érinti. Ha a megelőzéssel már elkéstünk, legalább a kezeléssel ne késlekedjünk, mert a kezeletlen betegség szövődményekhez vezethet.
A világ hatalmas, és gyönyörű, tele hívogató látványosságokkal, megismerni való csodákkal. Távoli helyekre eljuthatunk repülővel, vonattal, autóval, de közelről megérinteni, belekóstolni, a természet részévé válni csak gyalog, esetleg kerékpárral lehet. Mindez viszont csak rugalmas ízületekkel, egészséges, jól ápolt lábakkal lehetséges!
Bár hazánk a világ élvonalába tartozik a szívbetegek ellátása és rehabilitációja terén, sokan még mindig veszélyesnek tartják szívbetegség esetén, vagy a szívinfarktus utáni időszakban a fizikai aktivitást. Vajon ágynyugalom vagy testmozgás kell a szívbetegeknek?
A téli időszakban gyakori légúti megbetegedések jellegzetes tünete a köhögés. Amennyiben a panaszok hosszabb időn át elhúzódnak, a meghűlés és fertőzés mellett egyéb tényezők is állhatnak a háttérben.
A hideg időjárás és a rövid, borús nappalok bárkit könnyen lehangolttá tehetnek. A mindennapokban átélt stressz további kihívást jelent immunrendszerünk számára, tekintsük hát át, hogyan vészelhetjük át könnyebben ezt az időszakot!
Télen a fényhiány és a hideg miatt nehezebben tűrjük a feszültséget. A gyakori stressz által a szervezetben előidézett alacsony fokú gyulladás a téli hideggel párosulva támadást indít ízületeink ellen is.
A TCM, azaz a Hagyományos Kínai Orvoslás szerint, a megfázás sok más betegség – akár influenza – kiindulópontja is lehet, hiszen legyengíti természetes védekező rendszerünket. Lássuk, hogyan védekeznek ellene keleti módszerekkel!
Az angol gyógyszerészek pár évvel ezelőtti kongresszusán Kim Munro egy idősek körében folytatott vizsgálat alapján kijelentette: a szedett gyógyszereknek csak 16%-ban volt terápiás hasznuk, a beteg idősek 84%-ában negatív vagy semmilyen hatással nem bírtak.
Az ájurvéda 3 alapvető természeti elvet – a Váta, Pitta, Kapha dósát – különböztet meg. A testi-lelki-szellemi egészség feltétele, hogy a dósákat egyensúlyban tartsuk. Kérdés, hogy milyen módon?
A még gyönyörű napsütéses novemberi reggelen, már érezni lehet a tél illatát, ez pedig jelzi, hogy ideje felkészíteni szervezetünket hidegebb időkre. Egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen az erős, kiválóan működő immunrendszer, s a legjobb mód a betegségek elkerülésére az elővigyázatosság.
Bizonyára ritkán gondolunk fejünkre úgy, mint a hangképzésben és hallásban fontos szerepet játszó rezonátorra. E feladatot a fejben lévő üregek – arc-, homloküreg és orr-melléküregek – töltik be, melyek létezése csak megfázás, nátha során jelentkező fájdalom esetén tudatosul.
Az őszi-téli időszakban amúgy is gyakori légúti megbetegedések kockázatát tovább növelhetik a zárt szobalevegőben feldúsuló szennyeződések, melyek az arra érzékenyeknél önmagukban is légúti panaszokat, allergiát válthatnak ki.
A csontritkulást sokáig a menopauzán átesett nők betegségének gondolták, de mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a férfiakat is érinti. Ma Magyarországon kb. 600 ezer nőnél és 300 ezer férfinél diagnosztizáltak csontritkulást. A betegséggel összefüggő csonttörések száma pedig évi 80 ezerre tehető.
Bolland és mtsi. ez évben publikált legújabb vizsgálatai szerint, a természetes életmódot, a megfelelő D- és K2-vitamin ellátottságot és a testmozgást nem lehet mesterségesen fokozott kalciumbevitellel kiváltani, ezért érdemes újraértékelni a csontritkulás miatti kalciumpótlás eddigi gyakorlatát.
Az európai lakosság háromnegyedének szervezetében nincs elegendő mennyiségű D-vitamin, ezért 40 ország kutatói szorgalmazzák a közvélemény tájékoztatását a vitaminnal kapcsolatos ismeretekről.
Az elhanyagolt szájhigiénia a fogászati betegségek mellett éppolyan jelentősen növeli a tüdőgyulladás, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt, a demencia, az elbutulás kialakulásának kockázatát. Ezek az összefüggések sajnos még nincsenek benne a köztudatban.
Különösen a nők, az idősek, és a gyengébb immunrendszerű, más betegségekkel is küzdő emberek viselik nehezen a mostanság igen gyakran változó időjárási frontokat. Mit tehetünk a kellemetlen tünetek csökkentése érdekében?
Ma Magyarország az átlagos várható élettartam tekintetében – európai összehasonlításban – az utolsók közé tartozik. A korai halandóság magas aránya különösen a férfiak esetében súlyos probléma. A hagyományos kínai orvoslás szerint, az öregedés és korai halandóság egyik legfőbb oka a vese energiájának kimerülése.
