Prevenció és terápia

A TCM, azaz a Hagyományos Kínai Orvoslás szerint, a megfázás sok más betegség – akár influenza – kiindulópontja is lehet, hiszen legyengíti természetes védekező rendszerünket. Lássuk, hogyan védekeznek ellene keleti módszerekkel!
Az angol gyógyszerészek pár évvel ezelőtti kongresszusán Kim Munro egy idősek körében folytatott vizsgálat alapján kijelentette: a szedett gyógyszereknek csak 16%-ban volt terápiás hasznuk, a beteg idősek 84%-ában negatív vagy semmilyen hatással nem bírtak.
A még gyönyörű napsütéses novemberi reggelen, már érezni lehet a tél illatát, ez pedig jelzi, hogy ideje felkészíteni szervezetünket hidegebb időkre. Egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen az erős, kiválóan működő immunrendszer, s a legjobb mód a betegségek elkerülésére az elővigyázatosság.
Bizonyára ritkán gondolunk fejünkre úgy, mint a hangképzésben és hallásban fontos szerepet játszó rezonátorra. E feladatot a fejben lévő üregek – arc-, homloküreg és orr-melléküregek – töltik be, melyek létezése csak megfázás, nátha során jelentkező fájdalom esetén tudatosul.
Az őszi-téli időszakban amúgy is gyakori légúti megbetegedések kockázatát tovább növelhetik a zárt szobalevegőben feldúsuló szennyeződések, melyek az arra érzékenyeknél önmagukban is légúti panaszokat, allergiát válthatnak ki.
A csontritkulást sokáig a menopauzán átesett nők betegségének gondolták, de mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a férfiakat is érinti. Ma Magyarországon kb. 600 ezer nőnél és 300 ezer férfinél diagnosztizáltak csontritkulást. A betegséggel összefüggő csonttörések száma pedig évi 80 ezerre tehető.
Bolland és mtsi. ez évben publikált legújabb vizsgálatai szerint, a természetes életmódot, a megfelelő D- és K2-vitamin ellátottságot és a testmozgást nem lehet mesterségesen fokozott kalciumbevitellel kiváltani, ezért érdemes újraértékelni a csontritkulás miatti kalciumpótlás eddigi gyakorlatát.
Az európai lakosság háromnegyedének szervezetében nincs elegendő mennyiségű D-vitamin, ezért 40 ország kutatói szorgalmazzák a közvélemény tájékoztatását a vitaminnal kapcsolatos ismeretekről.
Az elhanyagolt szájhigiénia a fogászati betegségek mellett éppolyan jelentősen növeli a tüdőgyulladás, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt, a demencia, az elbutulás kialakulásának kockázatát. Ezek az összefüggések sajnos még nincsenek benne a köztudatban.
Ma Magyarország az átlagos várható élettartam tekintetében – európai összehasonlításban – az utolsók közé tartozik. A korai halandóság magas aránya különösen a férfiak esetében súlyos probléma. A hagyományos kínai orvoslás szerint, az öregedés és korai halandóság egyik legfőbb oka a vese energiájának kimerülése.
Tudta, hogy egy 55 kilós emberből kb. 33 kg pusztán víz? Vagyis mi, emberek, úgy vagyunk „összerakva”, hogy szervezetünk 60-70%-át teszi ki a bennünk lévő víz. Gyakran elfelejtjük, hogy nincs bennünk „víztározó”, mint például a tevében, így folyamatosan pótolnunk kell a folyadékot, méghozzá tiszta vízből.
A nyári fürdőzések kapcsán, a természetes és mesterséges vizekben élő kórokozók kellemetlen alhasi panaszokat okozhatnak, melyek a fertőzést követően napokkal, hetekkel később is jelentkezhetnek.
A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó tüneteket okozhat. Hogyan diagnosztizálunk? Hogyan kezelünk?
A nem kellő tisztaságú fürdővizek nemcsak a hólyagban, hanem a hüvelyben is fertőzést okozhatnak. A megbetegedést egysejtű élőlények (pl. a Trichomonas vaginalis), gombák (pl. Candida albicans) is előidézhetik. A tünetek – viszketés, égő érzés, törmelékes fehérfolyást – kezelése egyszerű, ám a gyakran visszatérő, krónikussá váló panaszok megszüntetése már kevésbé könnyű.
A nyári utazások során gyakran tapasztalhatunk kellemetlen emésztési panaszokat, hasmenést. Mindez nem csak az egyes külföldi országok higiéniás viszonyai miatt, de az utazással együtt járó stressz kapcsán is előfordulhat. Ugyanezt tapasztalhatják a vizsgázók, felvételizők, szintén a szorongás, a feszült idegállapot eredményeként.
Az immunrendszer és a kórokozók viszonya az emberi társadalmak fejlődésében jelentős szerepet tölt be. Az európaiak a távoli kontinensek meghódítását nem annyira fegyvereiknek, hanem a behurcolt betegségeknek köszönhették.
A téli időszak két leggyakoribb betegsége a „megfázás” és az influenza. A tünetek sok esetben hasonlóak, éppen ezért nehéz meghatároznunk, mely esetekben válasszuk a mézes teát, s mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz.
Minden történelmi korban a „teremtés koronáinak” rendíthetetlenül erősnek, egészségesnek és teherbírónak kellett lennie (vagy látszania), ezért ők maguk is az utolsó pillanatig leplezték, ha ez épp nem volt így. Talán emiatt, a férfiak egészsége még manapság sem kapja meg az őt megillető figyelmet, gondoskodást.
Az Amerikai Egészségügyi és Szociális Minisztérium kampányában a nők figyelmét igyekszik felhívni a férfiakat veszélyeztető kockázati tényezőkre, mivel adataik szerint ők azok, akik a legtöbbet tehetik az erősebbik nem egészségéért.
Laboratóriumi kutatásaim során ismerkedtem meg a mikrobiális cellulózzal, ezt később elsődleges azaz primbiotikumnak neveztem el. Akkoriban még csak arról volt tudomásom, hogy a belőle készült gél ehető és egyedülállóan magas vízmegkötő tulajdonságú. Azért figyeltem fel erre a tényre, mert kutatói pályafutásom folyamán az élő sejtek által kötött vízzel foglalkoztam.
A télvégi időszakban a vitaminok és étrend-kiegészítők szedésén túl, érdemes figyelmet szentelnünk a probiotikumok fogyasztására is. A hasznos baktériumok ugyanis nemcsak immunrendszerünket stabilizálják, de segítenek az esetleges antibiotikus kezelés következményeinek elhárításában, sőt akár bőrproblémáink vagy rossz leheletünk megszüntetésében is.
Az állatokéval ellentétben, a mi szervezetünk nem képes a C-vitamin előállítására. Így azt táplálkozással és étrend-kiegészítőkkel tudjuk szervezetünkbe juttatni. De mennyire van belőle valójában szükségünk?
A legtöbb kórokozó cseppfertőzéssel, azaz a belélegzett levegő útján jut be szervezetünkbe. Megbetegszünk-e vagy sem? – Mindez immunrendszerünk hatékonyságán múlik. Az első védelmi vonalat manduláink képezik, nem csoda hát, hogy az első panaszok gyakran a torok-garat területén jelentkeznek. Ne a mandulák gyors eltávolításával kezdjük! Erősítsük inkább védekező rendszerünket!
Az őszi hideg, nedves idő beköszöntével, gyakrabban, könnyebben megfázunk, ám a tünetek nagy részét mégis inkább a bakteriális és vírusos fertőzések okozzák. A légúti fertőzések leggyakoribb tünete a köhögés, mely nemcsak banális fertőzés, de tüdőgyulladás jele is lehet. A köztudatban számos tévhit kering ezzel kapcsolatban, melyeket érdemes tisztáznunk.
Gyakran és fájdalmasan vizel? Akkor Önnek talán egy viszonylag ritka, ám kezelhető és kezelendő betegsége van: a hólyagfal ismeretlen eredetű, nem baktérium okozta gyulladása.
A GFK LHS HealthCare felmérése szerint, a legtöbben csak 60 éves kor felett törődnek az egészségmegőrzéssel, de rendszeres szűrővizsgálatokra még ennek a korosztálynak is csak 65%-a jár. A nálunk luxusnak számító egészségmegőrző programokat, testedzéseket még kevesebben végzik, pedig például az inkontinencia tudatos életmóddal, otthoni rendszeres tornával elkerülhető.
Statisztikák szerint, a nők közel 80%-a élete során legalább egyszer átesik az ún. „felfázásos” tüneteken. Ez az egyik leggyakoribb urológiai megbetegedés, a húgyhólyag-gyulladás, melyet valójában nem felfázás, hanem a hólyagba bejutott kórokozók, baktériumok idéznek elő. Hogyan előzhetjük meg, illetve kezelhetjük e kellemetlen panaszokat?

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

ParaMedica
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.