Dietetika

Tudta, hogy a nassolás jó hatással is lehet egészségünkre? Pláne, ha nem veszélyes, hizlaló, hanem egészséges finomságokkal és mértékletesen tesszük! A tél végi vitaminszegény időszakban a legjobb választás, ha sütemény helyett olajos magvakat ropogtatunk vagy aszalt, szárított gyümölcsöket majszolunk.

Még aki egész éven át figyel az étkezésére, az ünnepek alatt az is „kirúg a hámból”. A következmény pedig általában gyomorfájás, telítettségérzés, gyomorégés, puffadás, energiahiány, ólmos fáradtság, rossz közérzet. Ilyenkor vagy szenvedünk, vagy bekapunk valamilyen gyógyszert, pedig természetes megoldások is léteznek.

Szervezetünk az élettani folyamatok során savakat „termel”. Mindez fokozódik fizikai megterhelés, túlzott sportolás, rendszeres stressz és egészségtelen, savasító élelmiszerek (sok hús, tojás, tejtermék, könnyen oldódó szénhidrát – pl. cukor, fehérliszt) fogyasztásának hatására. Milyen panaszokhoz vezethet a túlzott elsavasodás, és mit tehetünk ellene?

A karácsonyi diéta kapcsán jutott eszembe, milyen nehéz a diabétesszel együtt élni! A cukorbeteg élete csupa tilalomfa. Nem ehet azt, amit, akkor, amikor és amennyit akar.

Az inzulinrezisztencia (IR) – a cukorbetegség „előszobája” – mára sajnos már népbetegségnek számít. Kezeletlen esetben diabéteszhez és számtalan szövődményhez vezethet. Kezdetben sokan teljesen panaszmentek, így nincs is tudomásuk állapotukról.

Manapság a környezetszennyezéssel együtt saját testünket is egyre inkább szennyezzük, így mind nagyobb kihívás elé állítjuk májunkat a veszélyes, káros anyagok megsemmisítése, eltávolítása terén, érdemes tehát segítenünk létfontosságú munkáját.

Manapság egyre többen száműzik étrendjükből a gabonaféléket. Egyesek pusztán testsúlyukra tekintettel, szénhidrátcsökkentés céljából mellőzik a pékáruk és tészták fogyasztását, mások viszont lisztérzékenység, gluténérzékenység vagy búzaallergia miatt. A glutén amellett, hogy jelentősen lassíthatja a fogyást, valóban az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat.

A fermentálás az emberiség egyik legősibb tartósítási módszere. Ennek a mikroorganizmusok által elvégzett „előemésztésnek” köszönhetően a fermentált élelmiszerek könnyebben hozzáférhetővé teszik számunkra a bennük található értékes tápanyagokat, és segítik emésztésünket is.

A táplálékallergia aluldiagnosztizált betegség. Nemzetközi felmérések szerint, az európai lakosság 6-8%-a valamilyen táplálékra igazoltan allergiás, de ennél jóval nagyobb azok száma, akiknek rendszeresen gyomor-bélrendszeri panaszai vannak bizonyos ételek fogyasztása után, de nem fordulnak orvoshoz, hanem egyedül küzdenek a panaszokkal.

Lassan alig találkozunk olyan emberrel, aki ne panaszkodna fáradékonyságra, alvászavarra és kellemetlen hasi tünetekre. A mindennapi szorongás, a stresszhelyzetek fokozzák a hasi panaszokat: puffadás, fájdalom, a székelési szokások megváltozása uralja a képet. A betegek számos vizsgálaton esnek át, de csak a negatív leletek halmozódnak, miközben aggodalmaik fokozódnak. Többféle diétával, gyógyszerrel kísérleteznek, de nem sok sikerrel.

Napjainkban megdöbbentően sokan küszködnek emésztési problémákkal. Mindenki tudja, hogy emésztésünk nagyban függ attól, hogy mit eszünk. Ideje tehát megismerkednünk a FODMAP-okkal, melyek az arra érzékenyeknél emésztési problémák egész sorát okozzák.

Manapság egymásnak igencsak ellentmondó információözön zúdul ránk a zsírokkal, olajokkal kapcsolatban. Sokan az elhízásért – tévesen – a zsírokat okolják, és messze elkerülik őket, pedig fogyasztásuk a legújabb kutatások szerint, nélkülözhetetlen az egészséghez. Nem mindegy azonban, milyen zsiradékot választunk, és hogyan használjuk!

A Trends in Endocrinology & Metabolism című szaklapban nemrég jelent meg a Harvard és a Yale Egyetemek kutatóinak tudományos áttekintése a fruktóz egészségre gyakorolt hatásairól. Az eredmények igen meglepőek, hiszen eddig azt hittük, hogy a fruktóz az „egészségesebb” édesítőszerek közé tartozik…

Jól dokumentált humán vizsgálatok sora igazolja, hogy a szervezet megfelelő króm-ellátása csökkenti a 2-es típusú diabétesz és szövődményei, illetve a metabolikus szindróma előfordulását. E hatást természetesen befolyásolják a táplálkozási szokások, az életkor, a testmozgás és még sok egyéb életmód-tényező. A megnövelt krómbevitelt kalóriaszegény diétával és megfelelő testmozgással kiegészítve, segíti a testsúly csökkentését is.

A táplálkozási szokások – a jó és rossz családi minták egyaránt – nagyrészt gyermekkorban rögzülnek, és alapvetően befolyásolják a felnőttkori egészségi állapotot is. Nem túlzás az állítani, hogy alapvetően itt gyökereznek a későbbiekben kialakuló életmód-betegségek, például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, sőt a szív-érrendszeri megbetegedések egy része is.

A csábító villámfogyókúrás módszerek különleges recepteket sorolnak, napok alatti fogyást ígérnek, de említést sem tesznek arról, hogy pozitív energiamérleg esetén a fogyás lehetetlen. Még a fogyasztó ételek „ledolgozásához” is adott mennyiségű testmozgás, sport szükséges, s mi történik, ha beindul a jojó-effektus, lassul az anyagcsere, vagy hormonális okok nehezítik a karcsúság hosszú távú megőrzését?

Dohányzik? Gyógyszert szed? Gyakran érintkezik háztartási tisztítószerekkel, vegyszerekkel, kipufogógázzal? Szokott-e tartósított, ízfokozott, színezett, adalékokkal dúsított ételeket enni? Ha igen, akkor szervezete zsírszövetei méreganyag-raktárként is funkcionálnak. Egy gyors fogyókúra esetén, a felszabaduló mérgek a vérkeringésbe kerülnének, ezért meg kell fordítanunk a sorrendet: előbb méregtelenítés, és csak aztán fogyókúra!

A jóga hagyománya szerint, az egészség egyik kulcsa a belek állapotában rejlik. Matuzsálem, a bibliai ősatya, Noé nagyapja, ki állítólag 969 évet élt, mondta: „Tartsd a fejedet hidegen, a lábaidat melegen, a beleidet pedig tisztán! Ez a hosszú élet titka!”.

Szervezetünk harmonikus működését nemcsak a külső környezetből bejutó toxinok veszélyeztetik, hanem a saját bélflóránk részét képező – esetleg ott elszaporodott – káros baktériumok által termelt mérgező anyagok is. Az egészséges bélflóra az emberi szervezet egyik legfontosabb gátja a fertőzésekkel szemben. Ennek felborult egyensúlyára hívja fel a figyelmet a manapság egyre gyakoribb irritábilis bélszindróma is.

Az irritábilis bélszindróma a szervezet sérült energia-gazdálkodásának emésztőrendszeri „segélykiáltása”. Az irritációt lelki terhek, párkapcsolati zavarok, céltalanság, létbizonytalanság, természetellenes táplálkozás, tartós kialvatlanság, illetve minden olyan lelki és fizikális behatás okozhatja, amely tartósan meghaladja a szervezet kompenzáló-képességét.

Sokan a fogyást tévesen a súlycsökkenéssel azonosítják, pedig intenzív fogyókúrák esetén a jó alakunkat biztosító izomzat gyorsabban épül le, mint az egészségünket is veszélyeztető zsírpárnák.

Hazánkban a felnőttek 97%-a fogyókúrázik vagy már rendelkezik fogyókúrás tapasztalatokkal – derült ki az Kutatócentrum reprezentatív kutatásából, ami a táplálkozás, sport és a fogyókúra számos tényezőjére terjedt ki. Nagyon sokan fogyókúráznak, mégis túlsúlyos vagy kórosan elhízott a felnőtt lakosság 67%-a. Vajon miért?

Modern korunk jelensége, hogy folyamatosan küzdünk plusz kilókkal, amelynek hátterében számos ok húzódhat meg. Elég, ha egy kicsit elhanyagoljuk a rendszeres testmozgást, netán életünk egy nehezebb időszakát éljük, melyben az evés örömforrásként szolgál, vagy egyszerűen több időt töltünk el a számítógép előtt, elhanyagolva a szabadtéri tevékenységeket.

A kismamák étrendje nemcsak a saját egészségük, de a magzat optimális fejlődése, majd szoptatás alatt a kisgyermek szükségleteinek maradéktalan kielégítése miatt is rendkívül fontos. Nem hiányozhat semmi!

A hideg téli hónapok alatt általában nagyobb mennyiségű, magasabb kalória tartalmú táplálékot fogyasztunk, pedig a fűtött helyiségekbe zárva még az átlagosnál is kevesebbet mozgunk. Ennek eredménye a felesleges kilók mellett, a fáradtság, rossz hangulat, energiahiány, változó közérzet és az emésztési panaszok. Mindez jelzés arra, hogy ideje megkezdenünk tisztító kúránkat, hogy tavaszra, Húsvétra már jó formában legyünk.

A krónikus székrekedés népbetegségnek számít, egyes statisztikák szerint a nők 35, a férfiak 10%-a százaléka hajlamos szorulásra, idős korban pedig az előfordulás megsokszorozódik. Az emberek negyede csaknem rendszeresen hashajtót szed. Mit tehetünk, hogy megkönnyítsük a dolgunkat?

A rostfogyasztás nemcsak a székrekedés megelőzésében fontos, de hozzájárul az egészséges bélflóra megőrzéséhez és számos betegség megelőzéséhez is. Akik elegendő rostot esznek, azoknál ritkábban alakul ki például cukorbetegség, magas koleszterinszint, magas vérnyomás, sőt bélrendszeri daganat is.

A bélflóra összetételének zavarai, amelyek az antibiotikum használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze, szoros kapcsolatot mutatnak a különféle típusú allergiákkal. Felmerül tehát a kérdés: vajon a bélflóra az immunrendszer egyik nagy szabályozója?

A téli táplálkozás során önmagában a fokozott vitamin utánpótlás nem elegendő! Érdemes nagyobb gondot fordítanunk emésztőrendszerünk jó működésére is, hiszen ezzel nemcsak a téli betegségeket védhetjük ki, de a közérzetünkön is sokat javíthatunk.

Tudta, hogy a nassolás jó hatással is lehet egészségünkre? Pláne, ha mértékletesen és a megfelelő alapanyaggal tesszük! A legjobb választás a téli időszakban a vitamin-raktárak feltöltésére az olajos magvak, valamint az aszalt és szárított gyümölcsök.