A Michigan Egyetem kutatói szerint a jó szex lehet az egészséges, hosszú élet egyik titka. A szex, az egészség, a szépség és fiatalosság, illetve a hosszú élet összefüggéseit vizsgáló tanulmány a Science című lapban jelent meg.
Az erősebbik nem tagjai – érthető módon – nem szívesen beszélnek a férfiasságukat érintő problémákról, így orvoshoz is nehezen fordulnak, pedig az alacsony tesztoszteronszint a testi tünetek mellett az életminőséget is jelentősen ronthatja.
Az idősödő férfiaknál gyakori a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, mely optimális esetben nem okoz komoly gondot, ám a kezdetben enyhe tünetek idővel súlyosbodhatnak!
Napjainkban egyre több párnak kell hónapokat, sőt éveket várnia a családalapításra, mert különféle okok miatt késik a gyermekáldás. Ilyen esetekben érdemes a nőnek nőgyógyászati, a férfinak andrológiai vizsgálaton részt vennie, hogy kiderüljön, vajon mi is áll a teherbeesés útjában.
Nem csak nyáron, ősszel is bőkezűen bánik velünk a természet! Gondoljunk csak a kökényre, csipkebogyóra, csonthéjasokra vagy – kicsit férfiasabb vizekre evezve – a szőlőre vagy a tökfélékre. Hogy ez utóbbiaknak mi köze a férfiakhoz, hamarosan kiderül.
A hétköznapi rohanás, küzdelmek, stressz közepette teljesen kimerülünk, és pihenésre alig van módunk. Az őszi hűvös időben kellemes kikapcsolódást jelenthet egy illatos, meleg fürdő akár otthon, akár valamely gyógyfürdőben, wellness központban. A pihenés és feltöltődés mellett azonban törekedjünk arra, hogy csak szép élményekkel, ne pedig kellemetlen panaszokkal, fertőzésekkel térjünk haza!
Napjainkban a stressz elől igen nehéz elmenekülni. Ki így, ki úgy próbálkozik, és biztos benne, hogy legalábbi a nyári szabadságát nyugodtan töltheti, majd a strandon felbosszantja magát, hogy milyen drága lett a lángos vagy halálra idegesíti a közelében szünet nélkül, hangosan horkoló napfürdőző.
Az erősebbik nem tagjai rendszerint nem szívesen beszélnek egészségügyi gondjaikról, ahogy az őket érő hétköznapi stresszről sem, úgy a férfiasság terén elszenvedett kudarcokról sem.
Sokan krónikus stresszben élünk, melynek eredményeként megemelkedik az adrenalin és kortizol hormonszintünk – utóbbi magas szintje negatívan hat a pajzsmirigyműködésre is. Stressz hatására ugyanis esik a pajzsmirigyhormonok szintje, pedig a stresszes helyzetekben éppen hogy több pajzsmirigyhormonra lenne szükségünk.
A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha nem tudja, hogy stressz, pánikszindróma vagy szívprobléma okozza-e a panaszt. Nagyon fontos tehát különbséget tennünk az egyes tünetek között.
Napjainkban az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve a stressz bizonyult a szív-érrendszeri betegségek legerősebb rizikófaktorának. Egy nemrég készült kutatásban – érdekes módon – a nők, és közülük is a fiatalabbak vallották magukat nagyobb arányban stresszesnek.
Ahogy a számítógépnek van memóriája, melynek segítségével végzi a feladatait, hasonló módon működik az emberi elme is: az embernek van valamennyi energiája, figyelme arra, hogy működtesse az életét, végezze a feladatait.
Sokan azonnal ennivaló után nyúlnak, ha szomorúak, ha haragosak vagy ha nem tudják kezelni a rájuk zúduló stresszt. Szerencsére van kiút a stresszevésből, ám ehhez nem az evési szokásokon, hanem a stresszkezelés mikéntjén kell változtatni.
Napjaink egyre gyorsuló élettempója, a fokozódó követelmények, sokak számára folyamatos stresszt jelentenek. Mindez hosszabb távon nemcsak betegségek kialakulásához, hanem sejtjeink gyorsabb öregedéséhez is vezet. A folyamat azonban gátolható, hiszen bizonyított tény, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek és a gének szintjén is tetten érhető!
Sokaknak nincs egyéb vágya, mint hogy végre pihenhessen, aludhasson, lazíthasson, s ne kelljen folyton „vigyázban állnia”, problémákat és feladatokat megoldania, elvárásokat teljesítenie, ahogyan ezt teszi az egész év során. Most végre aludhatna, de valamiért nem tud!
Sokak számára az jelenti a pihenést, feltöltődést, ha kiszakadhatnak a megszokott hétköznapok világából, és máshol, másokkal, másként tölthetnek el néhány napot, hetet.
Sokan vágynak rá, hogy átlépjék saját korlátaikat, meghaladják eddigi maximális teljesítményüket, s ezzel bizonyítsanak másoknak vagy még inkább önmaguknak. A nyári szabadságok talán több időt, lehetőséget biztosítanak az ilyen „csúcsélmények” megéléséhez is.
Néha aggasztó híreket hallhatunk egyes fesztiválokról. Sokan drogtanyaként, szeszfőzdeként jellemzik ezeket a kulturális eseményeket. A fiatalok számára mégis fontos szórakozási, kikapcsolódási forma, ráadásul a rossz minták mellett hasznos tapasztalatokat is szerezhetnek ott.
A tavaszi-nyári időszakra általában magasabb fokú szexuális aktivitás jellemző. Amennyiben csökken a libidó, elsőként a túlterheltségre, fáradtságra, a stresszes, gondokkal teli hétköznapokra fogjuk, kevésbé merül fel valamilyen egészségi probléma gyanúja, csak akkor gondolunk erre, amikor a helyzet a nyári szabadság, a hosszabb pihenés alatt sem változik.
Fáradtság, fásultság, enerváltság: sajnos sokak számára – korosztálytól függetlenül – ismerősen csengenek ezek a fogalmak. Így élni mindennapjainkat nem egyszerű: e tényezők hátráltatnak bennünket mindennapi teendőink elvégzésében, ráadásul kedvünket, hozzáállásunkat is jelentősen befolyásolják. Nem csoda tehát, hogy a fáradtság „ellenszerének” kutatása (laikus és tudományos körökben egyaránt) a fontos és népszerű témák közé tartozik.
Egy családi nyaralás annál komolyabb előkészületeket igényel, minél többen, minél távolabbra és minél hosszabb időre megyünk. Minél kevesebb fontos dolgot hagyunk otthon, annál felhőtlenebb lesz a pihenés.
Hacsak nem otthon töltjük a nyarat, mindenképp el kell jutnunk valamilyen közlekedési eszközzel a vakáció helyszínére. Ez egyeseknek élmény, másoknak viszont megpróbáltatás. Íme néhány egyszerű tanács az ún. „utazási betegség” megelőzésére!
Amennyiben vízparti nyaralást tervezünk gyerekekkel, egészen más dolgokra kell felkészülnünk, mintha a hegyekben táboroznánk, kirándulnánk. Lássuk, mi mindenre kell figyelnünk, hogy a vakáció felhőtlen és kellemetlenségektől mentes legyen!
Másoknak lehetnek gondjaik a teherbe eséssel, de velem ilyen nem történhet! – a legtöbb nő így gondolkodik, ám sajnos, igen sokan tévednek. A gyermekáldás napjainkban egyre több párnak csak orvosi segítséggel, beavatkozással sikerül, ráadásul ma Magyarországon minden 4. terhesség vetéléssel végződik. Ha a várandósság már hosszabb ideje nem jön létre, a nők többsége „bepánikol”, ami tovább rontja a helyzetet, hiszen épp kiegyensúlyozottságra, nyugalomra és tervszerű felkészülésre lenne szükség.
Az inzulinrezisztencia napjainkban sok nőt érint, tünetei között szerepel a túlsúly, fokozott szőrösödés, aknék, meddőség és a menstruációs zavarok. A javasolt „hármas kezelés” (diéta, mozgás, gyógyszer) sokaknál mégsem eredményes, mivel az IR-hez gyakran más hormonális zavarok is társulnak.
Akár szeretne teherbe esni, akár nem, fontos, hogy mindenképp vizsgáltassa ki magát, ha a ciklusa eltér a normálistól, mert akár súlyos betegséget is jelezhet!
A pajzsmirigy pillangó alakú kis szerv, melynek hormonjai (T3, T4) szinte az egész szervezet működésére hatással vannak. Befolyásolják többek között az anyagcserét, az endokrin rendszert, és működészavaruk többféle betegség, rendellenesség – így akár meddőség, vetélés – okozója is lehet.
Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen emelkedik az allergiás betegek száma. Ez a probléma már a magyar lakosság harmadát érinti. Azokban a családokban, ahol bármilyen allergiás betegség előfordult már, ott gyermekvállalásnál a megelőzéssel kapcsolatos teendők nem a születéstől, hanem a már fogantatástól kezdődnek.
Az anyukák többsége aggódva figyeli, eleget eszik-e, megfelelően gyarapodik-e a baba. Csecsemőkorban gyakori panasz a hasfájás, az étkezések utáni „bukás”, illetve a nagyobb mennyiségű nyálzás is, melynek többféle oka lehet.
