Fókuszban

Nehéz kivonni magunkat a mindennapi stressz alól, pedig tudjuk, hogy az nemcsak pszichés, hanem fizikai rombolással is jár. A kezeletlen feszültség úgy betegít meg, hogy szinte észre sem vesszük!

A sokak által tapasztalatból is ismert gyomoridegesség hátterében általában nem testi, hanem lelki panaszok állnak: az érintett folyamatos stresszben él, vagy olyan mentális terhet cipel, amivel nem tud megbirkózni. A tüneteket néha nem könnyű megkülönböztetni egy egyszerű gyomorrontástól, s a megoldás sem mindig gyors és egyszerű.

Az őszi időszakban egyre többet tartózkodunk zárt térben, egyre több időt töltünk a munkahelyen, egyre több ember társaságában – akiket nem is mind mi választunk magunknak. Ráadásul egyre több stressz éri szervezetünket. A külvilág hatásai pedig szervezetünk belsejében is jelentős változásokat generálnak.

Korábbi kutatások szerint egy átlagos felnőtt naponta legalább 11 percet tölt idegeskedéssel. A krónikus stressz pedig akár 5,5 évvel is megrövidítheti életünket. Nincs menekvés? Vajon észrevesszük-e, amikor a feszültség már egészségünket, életünket romboló mértéket ölt?

A koronavírus miatt hosszú hónapokig tartó elszigeteltség sokféle változást hozott életünkben, még a mikrobiomunk is megváltozott. Emiatt most egy hosszabb autós kirándulás, nyaralás során elfogyasztott – más által készített – étel is hasonló hatást gyakorolhat mikrobáinkra, mintha távoli úticélok egzotikus konyháinak különlegességeit kóstolgatnánk.

Mi mindenre kell felkészülnünk, hogy nyaralásunk felhőtlen és kellemetlenségektől mentes legyen? Hogyan előzhetjük meg vagy kezelhetjük a váratlan eseményeket?

Sokan túl vannak már az első babás, kisgyermekes nyaraláson, s felkészülten várják az előttük álló vakációt, de vannak, akik ezen a nyáron kelnek először útra kisgyermekkel. Számukra különösen hasznos lehet az alábbi útravaló.

Strandolás helyett hegyet mászni kevésbé vonzó dolog, ám a változékony, hűvösebb idő kifejezetten kedvez a természetjáróknak, a „bakancsos sportnak. Érdemes azonban előre felkészülnünk néhány váratlan eseményre, nehézségre is. Tekintsük át tehát, mi az, ami nem maradhat ki a hátizsákból, hogy ne érjen meglepetés!

A koronavírus-járvány alaposan átalakította kapcsolattartási formáinkat a magánélet és a munka terén egyaránt. Mindez – talán az óvodások kivételével – már az összes korosztályt érinti, sújtja. De mi is a bajunk a videokonferenciákkal, a netes családi és baráti csevegésekkel, virtuális találkozókkal?

Ezekben a hetekben sokan tapasztalhatnak fáradtságot, romló szellemi és fizikai teljesítményt, s szinte azonnal a koronavírus-fertőzésre vagy azon átesve a szövődményekre gyanakodhatunk. A COVID mellett azonban szintén csökkent terhelhetőséget okozhatnak egyes szívproblémák, illetve a vashiányos vérszegénység vagy egyszerűen az évek múlása.

Az a széleskörű pusztítás, amit a Covid-19 az emberi szervezetben okoz, egyre inkább arra ösztönzi a kutatókat, hogy az új koronavírusnak az érrendszerre gyakorolt romboló hatására fókuszáljanak.

Ne csak azért fogyókúrázz, diétázz, hogy szebb legyél, hanem, hogy erősebb legyen az immunrendszered és normál módon működjön az anyagcseréd! Mivel kezd? Vastagbél salaktalanítással, májméregtelenítéssel, fehérje-, rost- és vitamindús étkezéssel!

A koronavírus-fertőzés az esetek többségében – 80% körül – enyhe tünetekkel zajlik. Súlyosabb, kórházi kezelést is igénylő tünetek főként az idősebb vagy a krónikus – elsősorban magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel élő – betegek és az elhízottak körében fordulnak elő.

A koronavírus-fertőzés rövid és hosszú távú hatásairól szinte napról napra derülnek ki új információk. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy a vírusfertőzésből felépült pácienseknél akár hetekkel, hónapokkal később is jelentkezhetnek a szívkárosodás tünetei.

Már a koronavírus-fertőzés második hullámából is sokan felépültek, de jelentős azok száma, akik a „gyógyulást” követő hetekben, hónapokban sem nyerik vissza korábbi egészségüket, erőnlétüket; az ő hétköznapjaikat továbbra is különféle tünetek kísérik.

Kedves Olvasó! E kérdés megítélése egyénenként változó, a döntést Önre bízzuk!

Koronavírus-ügyben még mindig sok a bizonytalanság, számtalan kérdés foglalkoztatja az embereket, melyekre nincs mindig egyértelmű válasz. Ismerünk-e már minden jellemző tünetet? Többször is elkaphatjuk-e a fertőzést? Számíthatunk-e hosszan tartó védettségre, immunitásra?

Az új típusú koronavírus megmutatta, hogy a vírusfertőzéseket komolyan kell vennünk, s a jövőben ez még fontosabb lesz. Fokozottan kell védenünk és táplálnunk azokat a létfontosságú sejtszervecskéket, a mitokondriumokat, melyek nemcsak a szervezet minimálfunkcióit tartják fenn, hanem veszély esetén – amilyen ez a járvány is – valóban meg is védenek minket!

A vitaminok közül a C-vitamin azért különleges számunkra, mert – az állatokéval ellentétben – az emberi szervezet nem képes előállítani. Emiatt csak táplálkozással és étrend-kiegészítőkkel tudjuk testünkbe juttatni.

Az idősebbek és a súlyos krónikus betegséggel élők mellett a daganatos betegek is fokozott kockázatnak vannak kitéve a koronavírus járvány miatt. Mire kell figyelniük és milyen plusz segítséget kaphatnak?

Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján már ismerjük a 2020-ban világjárvánnyá duzzadó koronavírus-fertőzés elsődleges tüneteit. Az influenzához hasonlóan a betegek lázra, fáradtságra panaszkodnak, gyakori náluk a száraz köhögés, nehézlégzés, a végtagi fájdalmak. Az eddig bejelentett esetek alapján, Magyarországon a fertőzöttek 7%-a hunyt el, így az érintettek 93%-a joggal érezhette, hogy a tünetek megszűnése után a veszély elhárult. A legfrissebb tudományos eredmények azonban korántsem ennyire biztatók.

A hasfájás igen gyakori panasz – pontos okának kiderítése gyakran okoz nehézséget a kezelőorvosnak, hiszen a hasüregben igen sok szerv foglal helyet. Ráadásul az alhasi panaszok, a méh, a hüvely és a petefészkek gyulladása is járhat hasba sugárzó fájdalommal, sőt a szívinfarktust is kísérheti gyomorfájdalom, nem is beszélve a stressz okozta változatos tünetegyüttesről.

A stressz a 20–21. század betegsége. Stressz-szindróma, menedzserbetegség, pánikroham, számos furcsa, megmagyarázhatatlan tünet – mi vár azokra, akik ezekkel orvoshoz fordulnak, és mi az, amit saját maguk is megtehetünk gyógyulásunk érdekében?

A megfeszített munka után sokan tapasztalhatták nyáron, hogy milyen nehéz pihenni, kikapcsolódni, ha közben görcsben van a gyomrunk. A nyugati világban a munkahelyi és magánéleti stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi problémát. A stressz és az azzal való megküzdés képessége mérhető, így a kimutatott veszélyeztetettség ellen célzott lépéseket tehetünk.

Kedves Olvasó! Reméljük, mindenkinek jól telt a nyara, módjuk volt kicsit pihenni, kikapcsolódni, feltöltekezni energiával, élményekkel és boldogságmorzsákkal az előttünk álló őszi-téli időszakra, mely sok kérdőjelet tartogat.

A szabadidő jobban boldogít, mint a pénz? Több vizsgálat bizonyítja, hogy ez így van minden életkorban és nagyrészt minden élethelyzetben.

Nehéz iskola- vagy munkanapok során alig várjuk az estét, hét közben a hétvégét, egész éven át a nyári szabadságot, hogy végre eltűnhessünk valahová, minél messzebb. Vajon mi elől igyekszünk menekülni? Ez nem egyéb, mint a munka, az állandó teher, a mindennapi rutin. Tisztában vagyunk-e vele, hogy konkrétan mi az, amit a nyári szabadság idején regeneráltunk, újrateremtettünk vagy legalábbis ezt kellett volna tennünk?

Számos statisztika szerint az egészségkárosító tényezők között – főként az ún. „fejlett” országokban – vezető helyet foglal el a stressz. Milyen módszereket ajánl az ayurvéda évezredes bölcsessége a stressz kezelésére és szervezetünk egészséges egyensúlyának helyreállítására?

Március közepe óta – a klímaváltozással összefüggő szélsőséges időjárási viszonyok közepette – átmenetileg már többször volt részünk nyárra emlékeztető melegben, de most már végre hivatalosan is itt a nyár, a szabadság, pihenés, nyaralás, kirándulás, fürdőzés, csodás napfény, s egyben a leégés, a hőguta, az elviselhetetlen kánikula időszaka is. Van tehát, aki alig várta, s van, aki már a végét várja.