Prevenció és terápia

Számos tudományos vizsgálat utal arra, hogy a lakosság D-vitamin ellátottsága nem megfelelő. Olyan civilizációs betegségek, mint például a szív-érrendszeri problémák, bizonyos ráktípusok, allergiák, egyes autoimmun betegségek összefügghetnek a szervezet alacsony D-vitamin szintjével.

Az ünnepek közeledtével egyre szaporodnak a teendők, ezzel párhuzamosan erőtartalékaink pedig fogynak. Egyre kimerültebben várjuk, hogy a feladatok végére érjünk, és végre átadhassuk magunkat a pihenésnek – vagy ha időközben még meg is betegedtünk, akkor a gyógyulásnak, felépülésnek. Már abból is erőt meríthetünk, ha előre átgondoljuk, milyen kényeztető, regeneráló programokkal fogjuk meglepni magunkat az ünnepek során, akár otthoni körülmények között is.

A kínai nyelvben és hagyományban a „Ling zhi” néven ismert Ganoderma lucidumot, avagy pecsétviaszgombát a „szellemi potencia gyógynövényének” tartják, amely a sikert, a jólétet, az isteni erőt és a hosszú életet szimbolizálja. Mivel szolgált rá e hírnévre a tetszetős megjelenésű gombafajta?

Ahogy hidegebbre fordul az idő, az sokaknál különböző egészségügyi problémákat von maga után. Itt sajnos nemcsak a megfázásra és az influenzára kell gondolni, hanem az olyan betegségekre is, mint a pajzsmirigyzavarok, ugyanis a téli hónapokban az érintettek állapota gyakran romlik.

Egyre több szakértő veti fel az utóbbi időben, hogy a COVID-19-fertőzés szövődményeként tüdőfibrózisban szenvedő betegek körében megnövekedett a tüdőrák előfordulása. Mindez a világjárvány nyomán milliókat érinthet, olyanokat is, akik soha nem dohányoztak.

A nyári szezon egyre többeket csábít fürdőzésre, sokan látogatják a standokat és a melegvizes fürdőhelyeket. A pihenés és kikapcsolódás után azonban egyesek – főleg hölgyek – nemcsak élményekkel térnek haza, hanem kellemetlen tüneteket is tapasztalnak.

Sokan, főként nők tapasztalnak a nyári strandolások, fürdőzések kapcsán „felfázásos” tüneteket. Ezekért valójában a vízből a hólyagba bejutott kórokozók felelősek. Mit tehetünk a megelőzés és a gyors gyógyulás érdekében?

Ha valaki épp felfázással, vagyis húgyúti fertőzéssel küzd, az alábbi étel- és italféleségeket ajánlatos kerülnie.

A nyári hőségben nemcsak a sport, de a hétköznapi munka során is rossz közérzetet, teljesítménycsökkenést és panaszokat okozhat a dehidráció. Hogyan veszítünk folyadékot és miként helyes pótolni?

Tudjuk, hogy a nyári hőség a szívünket is megterheli, szívritmuszavart, alacsony vérnyomást, szélsőséges esetben ájulást is okozhat. Hogyan enyhíthetjük a kánikula okozta panaszokat?

Hosszú utazás alatt a tartós mozdulatlanság korra és egészségi állapotra való tekintet nélkül mindenkinél a vérkeringés lelassulásához vezet az alsó végtagokban, ami komoly kockázatokkal járhat. Vajon kik veszélyeztetettek a leginkább és hogyan előzhetjük meg a bajt?

Ha kisgyerekekkel utazunk, fordítsunk külön figyelmet a csípések elkerülésére! A darázs- és méhcsípés ugyanis súlyos allergiás reakciót is kiválthat!

A nyári időszakban a strandolás kellemetlen velejárója lehet az ún. „úszófül”, mely különösen gyermekek, fiatalok és gyakran úszó felnőttek körében fordul elő. Röviden összefoglaljuk e panaszok megelőzési és kezelési lehetőségeit.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2013 óta évről évre egy újabb gyógynövényre irányítja a figyelmet az ÉV GYÓGYNÖVÉNYE kiválasztásával, hogy az adott növénnyel kapcsolatos ismeretek, a hatásával, alkalmazásával összefüggő fontosabb információk az érdeklődők széles köréhez jussanak el.

Az öregedés lassítása nem a ráncok eltüntetésén, hanem az immunrendszer fiatalon tartásán múlik. Csak annyira fiatal, amennyire az immunrendszere az!

Ez a számos szervünket beborító szövet – a maga kb. 600 m2 felületével – jelentős szerepet játszik abban, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Amíg hatékonyan és feltűnésmentesen végzi a dolgát, nem is gondolunk bele, mi mindent köszönhetünk a nyálkahártyáknak.

A bélrendszer állapota, a bélflóra összetételének zavarai szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával, az allergiákkal és az asztmával. A bélflóra alapvető szerepet játszik a nyálkahártya-immunitás, ezen belül is a légúti tolerancia kialakulásában.

A téli hónapok alatt és után immunrendszerünk gyakran kerül mélypontra, de ezt nem lehet csupán a hideg rovására írni, hiszen civilizált létformánkhoz kapcsolódóan számtalan egyéb ok is hozzájárul ehhez – ilyen többek közt a helytelen táplálkozás, a nagyfokú stressz, a mozgásszegény életmód és persze vírusokban bővelkedő környezetünk. Talán ha jobban értenénk, hogy nap mint nap milyen hihetetlen teljesítményt nyújt „belső orvosunk”, jobban becsülnénk és támogatnánk munkáját.

A COVID-19 járvánnyal kapcsolatban 2 év alatt szerzett tapasztalatok alapján láthattuk, hogy a megbetegedési és halálozási kockázat az életkorral exponenciálisan nő. Ennek magyarázata nem a szokásos „öregedő, legyengült szervezet” séma, hiszen nem az életévek, hanem konkrétan az immunrendszer öregedése, hatékonyságának csökkenése jelenti a kulcsot.

A gyermekek és felnőttek körében végzett nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D-vitamin ellátottsága nem megfelelő. Számos kórkép, melyeket civilizációs betegségeknek is nevezhetünk – ilyenek például a szív-érrendszeri problémák, bizonyos ráktípusok, allergiák, egyes autoimmun betegségek – összefügghetnek a szervezet alacsony D-vitamin szintjével. Szintén a hiányállapot jelei lehetnek például a napfényhiányos időszakban gyakoribbá váló vírusos vagy bakteriális légúti fertőzések.

Áfonya, szeder, fekete cseresznye, kékszőlő (s a belőle készült vörösbor), citrusfélék, alma, petrezselyem, lestyán, brokkoli, saláták és más zöldlevelű zöldségek, paradicsom, hagymafélék… – mit tudnak ezek a növények? Mire képes ez a színkavalkád?

A szívizomgyulladás elvileg egy ritka betegség, ami jellemzően vírusfertőzések, így akár a COVID-19 szövődményeként is kialakulhat.

A folyamatos tünetes COVID-19-megbetegedést és a poszt-COVID-19-szindrómát, mely a megfertőződés után 12 héttel is fennáll, együttesen long-COVID-szindrómának, azaz hosszú COVID-19-nek nevezzük. Bár a koronavírus-fertőzésből a felépülés sokaknál csak néhány napig tart, vannak azonban, akiknél a folyamat sokkal tovább fennáll, függetlenül a tüneteik súlyosságától.

Idén – az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve – a stressz bizonyult a szív-érrendszeri betegségek legerősebb rizikófaktorának; derül ki egy friss kutatásból.

A közelmúlt tudományos eredményei pozitív információkkal szolgálnak azoknak, akik szívesen fordulnak a természethez, ha immunrendszerük védelméről van szó.

Eltöprengtem, milyen békésen, gyanútlanul éltünk a koronavírus-járvány előtt. Legfeljebb izgalmas, tudományos sci-finek tűnhetett mindaz, amit tavaly február óta kisebb-nagyobb intenzitással megélünk. Sok az ellentmondó információ, egy viszont teljesen biztos: az egészség értéke megnőtt, megőrzése nagyobb figyelmet kap, mint valaha.

A nyár végi, kora őszi időszak bővelkedik finom és egészséges gyümölcsökben, zöldségekben. Ezeket – az ízélmény mellett – sokan egészségvédő célzattal is fogyasztják, ám elsősorban a vitamintartalomra koncentrálnak, nem is gondolva arra, milyen sok más egészséges összetevő rejlik bennük.

Vitamint szedni hosszú távú befektetés, de csak akkor térül meg, ha életmódunkkal nem tesszük tönkre a hatást.

A koronavírus-fertőzés átvészelése megviselheti a szervezetet, ezért bizonyos mértékben természetes, ha fáradtságot tapasztalunk, de ha terhelhetőségünk heteken, hónapokon át sem javul, érdemes kivizsgáltatnunk, hogy valójában poszt-covid vagy egyéb betegség áll-e ennek hátterében.

Korunk népbetegsége a mikrobiom egyensúlyának felborulása – ezt az állapotot diszbiózisnak nevezzük. A mikrobiom pedig a testünkön és testüregeinkben lakó mikroszervezetek 100 ezer milliárdos népességű életközössége. Nehéz elképzelni, hogy testünknek ennyi „lakója” van. Kellenek ők egyáltalán nekünk? Vajon ők használnak minket vagy mi őket?