Prevenció és terápia

A legtöbb kórokozó cseppfertőzéssel, azaz a belélegzett levegő útján jut be szervezetünkbe. Megbetegszünk-e vagy sem? Mindez immunrendszerünk hatékonyságán múlik. Az első védelmi vonalat manduláink képezik. Panaszok esetén a kezelést ne a mandulák gyors eltávolításával kezdjük! Erősítsük inkább védekezőrendszerünket!

Életünk kényelmesebbé vált, csökkent a napközbeni mozgás és fizikai terhelés mennyisége. Ennek azonban sajnos ára van! A megváltozott életmódunk következtében kialakuló számos „civilizációs” betegség egyike a fájdalmas panaszokat okozó aranyér. Lássuk, mit tehetünk a kezelése érdekében?

Vitathatatlan, hogy a szexualitás a mindennapi élet szerves része, épp ezért okozhat lelki és párkapcsolati gondokat, ha az egyik fél hosszabb ideig hárítja azt. Mindez a felek elhidegüléséhez is vezethet, pedig akár jól kezelhető hormonális probléma is állhat az összebújások hiányának hátterében. Lássuk, melyek ezek!

A húgyúti fertőzés – közismert nevén felfázás – gyakrabban érinti a nőket, ráadásul sokaknál a panaszok rendszeresen kiújulnak. Mit lehet tenni a tényleges gyógyulás érdekében?

Napjainkban a szervezetben zajló rejtett, krónikus gyulladásokat és az ezeket kiváltó bakteriális, virális, parazitás és gombás fertőzéseket tekintik a fizikai és szellemi hanyatlás (és így az öregedés) egyik legfőbb okának.

A Yale Egyetem új vizsgálata szerint a beoltottak és a Covid-fertőzöttek is elkaphatják a jelenleg „uralkodó”, sokkal fertőzőbb variánsokat. Egy fertőzöttel való hosszabb kontaktus 4-5-szörösére emelheti a megbetegedés valószínűségét. Így nem az egészségesek, hanem sokkal inkább a fertőzöttek felelőssége a tényleges elkülönülés, megfelelő távolságtartás és szükség szerint a maszkhasználat, mások védelme érdekében.

Augusztusban még az Eris néven „elhíresült” COVID-változat vezette a ranglistát és okozott növekvő számú, de enyhébb tünetekkel járó fertőzést. Szeptember folyamán azonban egyre több országban átvette helyét a viharos sebességgel terjedő újabb variáns. Lássuk, mit várhatunk tőle, vajon mit tud a Pirola?

Nyár elején úgy tűnt, végre magunk mögött hagytuk a COVID-korszakot, és elegendő már „csak” a fertőzés és oltások nyomán kialakult panaszok, egészségkárosodások kezelésével, enyhítésével foglalkoznunk. Napjainkban sem csökken ugyanis azok száma, akik a vírusfertőzést követően kialakult változatos poszt-COVID-tünetektől, nehezen gyógyítható krónikus betegségektől szenvednek.

A poszt-Covid panaszok kapcsán érdemes felelevenítenünk, hogyan enyhíthetjük a koronavírus-fertőzéssel vagy a védőoltással szervezetünkbe került tüskefehérjék hatásait.

A koronavírus-pandémia elmúlt évei után nyáron az élet végre visszatért a normál kerékvágásba, s mi is visszatérhettünk megszokott életmódunkhoz bezártság, maszk és egyéb korlátozások nélkül. Július óta azonban újabb COVID-hírek jönnek: új variáns, gyorsabb terjedés, növekvő esetszámok. Mi vár ránk ősszel? Újabb COVID-hullám?

A COVID-19-járvány sok mindenre megtanította a világot, sokat elvett, és helyette adott: újszerű tapasztalatokat, tudást – melyet a jövőben esetleg felhasználhatunk –, és változást az emberek gondolkodásában, talán értékrendjében is. Így, hogy a világ legtöbb részén látják a pandémia végét, már visszatekinthetünk elmúlt 3 évünkre.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ légúti megbetegedés figyelőszolgálatának adatai szerint, hazánkban még mindig magas, de fokozatosan csökken a légúti fertőzés tüneteivel orvoshoz fordulók száma. A szomszédos Ausztriában viszont rohamosan terjed egy új koronavírus-variáns, legyenek tehát elővigyázatosak az oda utazók!

Amikor valamilyen fertőzés vagy krónikus gyulladás zajlik a szervezetben, annak – az aktuális tüneteken túl – jól kimutatható nyoma van: a vérképben a gyulladás mértékéről árulkodik a CRP-érték.

Kellemetlen közérzet, folytonos fáradtság, gyengeség, fejfájás… Vajon milyen vírusfertőzés lehet ez? Körülöttem sokan betegek, köhögnek, lázasak, fáj a fejük, ezek szerint most én kerültem sorra? Na, de hol a láz? Lehet, hogy mégis másról van szó?

A vörös szőlőben, a hagymában, almában, paprikában, paradicsomban, bogyós gyümölcsökben és például a bodzavirágban megtalálható kesernyés ízű antioxidáns flavonoid, a kvercetin mélyreható kutatások tárgyát képezte az utóbbi években. Kiderült, hogy alkalmazása előnyös lehet a sejtburjánzással járó állapotokban, szívbetegségekben, köszvényben, ízületi vagy akár felső légúti gyulladásban szenvedők számára is. A hatásait megismerők, kipróbálók körében keresettsége rohamosan növekszik – a szakértők szerint feltétlen kapjon helyet szükség esetére a „házipatikában”!

Az utóbbi időben az emberek fokozottan keresik azokat a természetes hatóanyagokat, amelyek jótékony hatással lehetnek az egészségükre. Így került fókuszba az egyik leghatékonyabb növényi komponens, a quercetin nevű flavonoid is, melynek eddig nem ismert, új tulajdonságaira derítettek fényt az elmúlt időszak tudományos kutatásai.

Az RSV-ről (Respiratory Syncytial Virus) korábban viszonylag kevés szó esett, pedig az amerikai Centers for Disease Control and Prevention adatai* szerint kétéves koráig szinte minden gyermek átesik ezen a fertőzésen és az általa okozott légúti betegségen. Főleg a kisgyermekeket és az időseket támadja meg, tünetei igen hasonlóak az influenza és a COVID-19 esetében megismertekhez.

Pár évtizeddel ezelőtt a tél valóban fogcsikorgatóan hideg volt, nem léphettünk ki az utcára meleg sapka, sál, kesztyű, csizma nélkül. Az időjárás azóta sokat szelídült, ahogy a szülői intelmek is: ma már annak is örülhetünk, ha sikerül a kamaszlányt lebeszélni télen a haspólóról vagy a nyurga 16 éves megtalálja a cipzárt a kabáton. De vajon tényleg a hideg az oka a tél végén gyakori megbetegedéseknek?

Meghűlés és különféle vírusos vagy bakteriális légúti fertőzések esetében az első jellemző tünet általában a nátha, orrdugulás, melyhez időnként fülfájás, sőt középfül- vagy arcüreggyulladás is kapcsolódhat.

Tüdőgyulladás akár egy enyhe megfázásból is kialakulhat, ám semmiképp ne vegyük félvállról, mert akár súlyos következményekkel is járhat.

A téli, tél végi időszakban szervezetünk vitaminokkal való ellátottsága gyakran csökken a szükséges szint alá. Ennek jele lehet többek közt a fáradtság, fásultság, az energiahiány és a légúti fertőzések ismétlődése.

A COVID-19-járvány elmúlt 2 évében a maszkviselés, távolságtartás és egyéb hatások miatt veszítettek intenzitásukból a szezonális influenzajárványok. Immunrendszerünk hatékonysága is csökkent, így most fogékonyabbak lehetünk a fertőzésekre, melyek különösen a gyerekeket és a nagyszülőket veszélyeztetik. Mit tehetünk a védelmük érdekében?

Vizsgálatok szerint a szükségesnél kevesebbet alvók szervezetében a vírusok leküzdéséhez nélkülözhetetlen fehérvérsejtek működése csökken. Alváshiány, kimerültség esetén emelkedik a stresszhormon (kortizol) szintje, ami az immunrendszerben gyulladásos választ provokál, ennek tartós fennállása a szövetek károsodásához vezet. Mindez az év végi hajrában a felnőttek mellett a gyerekekre is igaz, figyeljünk tehát oda rájuk!

A köhögést a köztudatban olyan betegségnek tartják, melyet bármi módon, de azonnal meg kell szüntetni. Pedig önmagában nem is betegség, hanem inkább tünet, melyet érdemes komolyan venni!

A téli időszakban sokan szenvednek torokfájástól, tüsszögéstől vagy épp láztól. A tünetek hátterében több betegség is állhat. Lássuk, mivel állunk szemben!

Melegen öltözz, nehogy megfázz – hallottuk szüleinktől, nagyszüleinktől, és gyakran még manapság is közvetlenül a hideghatással azonosítjuk a náthával, köhögéssel járó tüneteket. Vajon mennyi ennek az igazságtartalma?

Számos tudományos vizsgálat utal arra, hogy a lakosság D-vitamin ellátottsága nem megfelelő. Olyan civilizációs betegségek, mint például a szív-érrendszeri problémák, bizonyos ráktípusok, allergiák, egyes autoimmun betegségek összefügghetnek a szervezet alacsony D-vitamin szintjével.

Az ünnepek közeledtével egyre szaporodnak a teendők, ezzel párhuzamosan erőtartalékaink pedig fogynak. Egyre kimerültebben várjuk, hogy a feladatok végére érjünk, és végre átadhassuk magunkat a pihenésnek – vagy ha időközben még meg is betegedtünk, akkor a gyógyulásnak, felépülésnek. Már abból is erőt meríthetünk, ha előre átgondoljuk, milyen kényeztető, regeneráló programokkal fogjuk meglepni magunkat az ünnepek során, akár otthoni körülmények között is.

A kínai nyelvben és hagyományban a „Ling zhi” néven ismert Ganoderma lucidumot, avagy pecsétviaszgombát a „szellemi potencia gyógynövényének” tartják, amely a sikert, a jólétet, az isteni erőt és a hosszú életet szimbolizálja. Mivel szolgált rá e hírnévre a tetszetős megjelenésű gombafajta?

Ahogy hidegebbre fordul az idő, az sokaknál különböző egészségügyi problémákat von maga után. Itt sajnos nemcsak a megfázásra és az influenzára kell gondolni, hanem az olyan betegségekre is, mint a pajzsmirigyzavarok, ugyanis a téli hónapokban az érintettek állapota gyakran romlik.