Gyógyító természet

A gyógynövények felhasználása egyidős az emberiséggel. Korabeli leletek bizonyítják, hogy már az ősember is ismerte és alkalmazta őket különféle célokra.

A kamaszkorhoz és a várandóssághoz hasonlóan a menopauza is óriási hormonális változásokkal jár, ami sok esetben kellemetlen tüneteket is okoz. Íme néhány gyógynövény, melyekkel enyhíthetjük a panaszokat!

Ha szeretnénk közelebbről megismerni az életünket fenntartó, támogató ásványokat, kezdjük a „gyökereknél”, azzal az évmilliárdok óta tartó folyamattal, melynek későbbi eredményeként az emberi élet a növényi, állati majd az ősemberi formákon keresztül eljutott a mai állapotokig.

Aki szereti a mézédes, zamatos szőlőt, az most örül, hogy végre beérett az a néhány fürt a kiskertben vagy hogy kedvére válogathat a piacon a szőlőtől roskadozó asztalokról. A szőlő nemcsak finom, hanem köztudottan egészséges is: számos vitamin (A-, B-, C-, E-, K-), ásványi anyag, polifenol és antioxidáns található benne.

A fizioterápia egyik formája a balneoterápia, mely a gyógyvizeket használja fel kezelésre gyógyfürdő, ivókúra és belégzés (inhaláció) formájában. A különféle összetételű gyógyvizek pozitív ingerként hatnak a szervezetre, mozgósítják annak védekezőképességét, segítik a gyógyulást, illetve az egészség megőrzését.

Számos nyilatkozatot olvashatunk a vitaminok veszélyességéről, fölöslegességéről, arról, hogy szedésük csupán luxus, épeszű ember jól elvan nélkülük. Mégis sokan látnak reményt a C- és a D-vitaminban, nem minden alap nélkül.

Amikor friss, rostban gazdag, színes gyümölcsöket és zöldségeket eszünk, bizonyára elégedettek vagyunk, hogy milyen finomságokat fogyasztottunk, jól laktunk, ráadásul ma is tettünk valamit az egészségünkért. Keveseknek jut eszébe (mikor egy harsogó hagymába harap vagy vörösbort kortyol), hogy most éppen „harcol” – akár a száján éktelenkedő herpesz, akár az erősödő allergiás tünetek vagy valamilyen vírus ellen.

Ha megkérdeznénk valakit, hogy egészséges-e gyümölcsöket fogyasztani, akkor valószínűleg tízből tíz ember igennel felelne. Ha arról érdeklődnénk, hogy miért tesz nekünk jót a gyümölcs, vélhetően a legtöbben a vitaminoknak tulajdonítanák a dicsőséget, ami azonban csak részben igaz. A növényeket felépítő vegyületekről, a flavonoidokról egyre több szó esik mind a tudományos, mind a szakirányú hétköznapi értekezésekben.

Immunrendszerünk folyamatos terhelésnek van kitéve mai rohanó világunk hétköznapjai során. Gyakran dugóban ücsörgünk és szívjuk a szmogot, esetleg épp egy repülőgépen lélegezzük be a vírusokat, száguldunk át az időzónákon, vagy folyamatos vegyi terhelés éri a szervezetünket – otthonunkban és munkahelyünkön – a szintetikus textilek, a festékgőzök és tisztítószerek révén – mindezek a modern élet velejárói.

A klorofillt a növények vérének is nevezik, mivel molekulaszerkezete nagyon hasonlít a hemoglobinéhoz, annyi a különbség, hogy a hemoglobin vasat, a klorofill molekula pedig magnéziumot tartalmaz. A klorofill fogyasztása kifejezetten előnyös az emberi szervezet számára, hozzájárul az egészség hosszú távú megőrzéséhez.

Egyre többen vannak, akik a környezeti szempontokon túlmenően saját és családjuk érdekében próbálják vegyszermentessé tenni háztartásukat. Az egyszerű, „zöld”, újra felfedezett eljárásoknak egyéb előnyei is vannak, például olcsóbbak és nem váltanak ki allergiás reakciókat.

Célunk, hogy Naturcleaning életfilozófiánkkal és környezetbarát termékeinkkel hozzájáruljunk a tiszta, egészséges otthon és munkakörnyezet kialakításához, miközben a lehető legkevesebb teret vonjuk el az élővilágtól és folyamatosan csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.

A természet gyógyító erejét vizsgálták korábban a Peninsula Orvosi Egyetem kutatói az életerő és a mentális állapot alakulásának tekintetében, különféle sportokat végző emberek körében. Az összehasonlítás alapját az képezte, hogy a vizsgált személyek zárt helyen, edzőteremben, avagy kinn a szabadban végezték a testmozgást.

Piros, rózsaszín, sárga, zöld, kék, fekete…, igen, van egy gyümölcsünk, ami ennyi színárnyalatban létezik! Savanykás, édes, illatos, muskotályos… – hát, az ízvilággal már sokat segítettünk, hogy kitalálják, melyik az a gyümölcs, mely a pici apró szemektől a közepes, tömött, illetve a laza, óriási fürtökig, gazdagon terem évről évre, legtöbbünk nagy örömére!

Hideg téli esték, baráti beszélgetések kedvelt itala a Dél-Afrikából származó rooibos tea. Gyönyörű szép rubin vörös színével hívja fel magára a figyelmet, szinte kínálja magát…

A repce Magyarországon a második legnagyobb területen termesztett olajnövény. Magjából préselik a hidegen sajtolt repcemagolajat, mely e ragyogó sárga virágú növény szépségével ajándékozza meg annak fogyasztóját.

Ugye, jó lenne sokáig élni? Az is jó lenne, ha idős korunkat – testi erőnket, egészségünket és szellemi frissességünket is megőrizve – aktív, hasznos tevékenységgel tölthetnénk, nem pedig a gyógyszerek számolgatásával. Legfőbb élettani mutatóink sajnos még mindig rosszabbak, mint osztrák szomszédainké, így bőven akad még tennivalónk e téren is!

Bőrünk állapota híven tükrözi mindenkori egészségi állapotunkat. Belső szerveink betegsége, működési zavara nyomot hagy bőrünkön, s ugyanez fordítva is igaz: a bőrünket érő ingerek jelentős hatást gyakorolnak idegrendszerünkre, immun-működésünkre és egész szervezetünk állapotára.

Manapság egyre népszerűbbek a lúgosító diéták, méregtelenítő eljárások, speciális étrendek, ivókúrák, böjtök, melyek évente néhány alkalommal, főként az évszakváltások időszakában aktuálisak.

A téli hidegben immunrendszerünkre fokozott feladat hárul, s meghálálja, ha munkáját egészséges táplálkozással, vitaminok és ásványi anyagok bőséges bevitelével segítjük. A C-vitaminnak például kiemelt jelentősége van ebben az időszakban. A hazánkban termő gyógynövények közül talán a csipkebogyó és a homoktövis bővelkedik a leginkább benne. E két értékes növényt sokféle módon hasznosíthatjuk, fogyaszthatjuk.

Elcsépeltnek tűnhet a téma, miszerint az egészséges életmód és a magas vitamin, egyéb fitovegyületek bevitele segít bennünket a rák leküzdésében. A kritikus olvasónak talán igaza is lehet, ám attól még a betegségek száma nem csökken. Ebben a cikkben szeretnénk rávilágítani a daganatos megbetegedések számát csökkentő flavonoidok szerepére.

A dió az emberiség egyik legrégebbi tápláléka. Archeológiai leletek tanúsága szerint Perzsiában Kr.e. 7000-ben már ismerték és termesztették. Az ókori rómaiak a termékenység szimbólumaként becsülték, míg a görögök gyógyszerként is nagyra tartották. Ahogy a szív alakú paradicsom a szívet erősíti, úgy az agyra emlékeztető formájú dióbél az agyat is fényesíti!

A D-vitaminról egyre többen tudják, hogy hiánya felelős lehet az őszi-téli időszakban gyakoribb megbetegedéseknek, azonban kevesebbet lehet hallani arról, hogy – a vas, cink és réz mellett – a szelén is fontos eszköze lehet a fertőzések elleni védelemnek.

A Kapj rá! elnevezésű kampányt a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága indította el a magyarországi halfogyasztás ösztönzése céljából, hogy ezzel is csökkenthessék a rendkívül gyakori szív-érrendszeri betegségek előfordulását és súlyosságát.

A nyár a test, lélek és szellem feltöltődése. Az évszak kínálta bőség vitaminokból, napfényből, friss levegőből és élményekből igazi pihés, egyben felkészülés az őszi, téli hónapok kihívásaira.

Hétköznapi megállapítás, hogy a mai ember „stresszes”. Sokféle megoldásra váró feladatot kell megoldania, rengeteg információt kell értékelnie, a bizonytalansági tényezők özöne zúdul rá.

Alig ért véget a nyár, máris fejest ugrottunk a munkába, és fogyasztjuk a nyár során feltöltött energiaraktárainkat. Legyünk résen, tegyünk időben azért, nehogy kiapadjanak!

Korunk civilizációs betegségei széles társadalmi rétegeket érintenek. A szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek és a túlsúly egyre gyakoribb problémát jelentenek. Ezen betegségek kialakulásának okai gyakran a táplálkozásunkra és az életmódunkra vezethetők vissza Ha szeretnénk egészségesek maradni, táplálkozásunkba olyan anyagokat kell „becsempészni”, melyek védik érrendszerünket, semlegesítik a szabadgyökök romboló hatását, illetve hozzájárulhatnak a testtömeg csökkenéséhez.

Hétköznapi életünk során a gyakori, vagy tűrőképességünket meghaladó stressz, a folyamatos lelki és testi igénybevétel neuro-vegetatív panaszokat idézhet elő. Ennek egyik tünete lehet a szív „elfáradása”, ami légszomjjal, általános gyengeséggel párosulva, idősebb korban gyakrabban jelentkezik.

Hosszú évek óta dobogósak vagyunk Európa elhízottsági mutatóiban (rendre a harmadik helyen). A felnőttek közt minden második ember elhízott, ezen belül 21,4 százalékunk túlsúlyos. A túlsúlynak és az abból adódó szív- és érrendszeri problémáknak a hátterében pedig igen gyakran az elégtelen rostbevitel áll.