Mozgásterápia

Világszerte növekszik a főleg nagyízületeket érintő (térd, csípő) kopásos betegségek gyakorisága. Ez összefüggésbe hozható a fejlett országokban a születéskor várható élettartam növekedésével, a népesség elöregedésével, ami általános jelenség. Mindez nem ok arra, hogy lemondjunk a mozgásról, hiszen a mozgás, maga az élet!

Tavasszal sokan belevágnak a szabadtéri sportokba, főként a futóedzésekbe, amelyek azonban felkészülés nélkül akár sérülésekhez is vezethetnek. Tekintsük át, mire kell figyelnünk, hogy a sport valóban örömet és testünk épülését szolgálja!

Felmérések szerint, a 45 év alattiak mindennapi tevékenységét leginkább a derékfájás korlátozza. Ez a második leggyakoribb ok, amiért orvoshoz mennek. Minden pillanatban a magyar népesség 4-5%-a – csaknem félmillió ember – szenved derékfájdalomtól.

Hogyan segíthetünk mindennapi hát-, derék-, térd-, boka-, váll-, esetleg nyakfájdalmunkon, íngyulladáson, ízületi fájdalmakon, sportsérülésen, vagy rándulás, ficam esetében egy gyógyszer- és hatóanyagmentes, egyszerű tapasszal?

Az emberi test legnagyobb szerve a bőr, amely kapcsolatot teremt a külvilág és a belső miliő között. Dúsan át van szőve apró hajszál- és nyirokerekkel, idegvégződésekkel, és – a keleti filozófiák szerint – a bőr alatti kötőszövet létfontosságú energiapályáival, az ún. meridiánokkal. A bőr megjelenése híven tükrözi az egész szervezet mindenkori állapotát.

Manapság az egészségügyi panaszok jó része összefügg a szervezetben valahol kialakult akut, vagy még inkább krónikusan elhúzódó gyulladással. A tüneteket alig okozó, tartós, alacsony szintű gyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. Ma már egy egyszerű vérvizsgálattal (CRP) kideríthető, zajlik-e gyulladás, van-e góc a szervezetben, illetve a kezelés eredménye, a gyógyulás üteme is nyomon követhetővé válik.

Mitől lesz az örökmozgó kisgyerekből, fájós derekú felnőtt, majd bottal, görnyedten vánszorgó aggastyán? Beszűkülő mozgáskészségünkön minden életkorban lehetőségünk van javítani. A kérdés csak az, hogyan, és mikor fogunk végre hozzá.

Amerikában 25 éven felül – becslések szerint – 27 millió embert érint, de hazánkban is népbetegségnek számít a porckopás, mely főként a térdeket érinti. A mozgáskor jelentkező fájdalom jelentős életminőség-romlást okoz, érdemes tehát ismernünk okait, megelőzésének és kezelésének lehetőségeit.

Azok a nők, akiket csontritkulással diagnosztizálnak, hajlamosak azt gondolni, hogy ettől kezdve minden mozgásfajtától óvakodniuk kell, mert így előzhetik meg legkönnyebben a csonttöréseket. A valóság azonban éppen az ellenkezője!

Létezik-e hatásos mozgásforma a krónikus hát- és derékfájdalom ellen, vagy csakis a mozgásszegény életmódba menekülhetnek a fájdalommal élők?

Egyre többen tudják, hogy a kurkuma nemcsak fűszer, hanem egy csodagyógyszer, mivel kiderült, hogy hatékonyan csökkent minden gyulladást, sőt a daganatos betegségek minden fázisában segítséget jelenthet.

A hosszú téli hónapok után, sokan hirtelen elhatározással vágnak bele a szabadtéri edzésekbe. Van, akit a tavaszi napsütés hevít, s van, akit fölös kilói leadásának vágya csábít testmozgásra, ám gyakran elfelejtik, hogy a sérülések elkerüléséhez néhány fontos szabályt be kell tartaniuk.

A gyógytorna, a masszázs és a balneoterápia – azaz a fizioterápia különböző formái – mind pozitív ingerként hatnak a szervezetre, mozgósítják annak védekező és ellenálló képességét. Bár nem oki terápia, mégis nélkülözhetetlen kiegészítője a gyógyító kezeléseknek.

A legtöbb ember azért kezd el mozogni, mert fogyni szeretne. A mozgásnak azonban a fogyás mellett számos értékes, egészségmegőrző, betegség-gyógyító hatása ismert. Jelentős javulást tapasztalhatnánk, ha a mozgást az életmód-orvoslás részeként, receptre írnák fel nekünk.

Az Environmental Science and Technology című lapban publikált kutatásban, 833 felnőtt mozgási szokásait vizsgálták. A szabadtéren és a beltéren sportolók fizikai és mentális állapotának összehasonlítása meglepő eredményeket hozott.

A WHO szerint a világon évente legalább kétmillióan halnak meg pusztán a testi inaktivitás miatt. Aki túl sokat pihen, a szó legszorosabb értelmében: berozsdásodik. A cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegedések, a rák és a demencia, az ízületi panaszok és a csontritkulás mind-mind kapcsolatba hozhatók a mozgáshiánnyal.

Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a fizikai aktivitás nemcsak az optimális testtömeg megtartását szolgálja, hanem javítja a csontok mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Soha nem késő elkezdeni! A testedzés bármely életkorban befolyásolja a fogyókúra sikerét, és megakadályozhatja a csontvesztést, a tartós mozgáshiány viszont egyaránt vezethet elhízáshoz és csontritkuláshoz.

Egy bizonyos kor felett – ez leginkább 40 év – igen sokan közelről megismerkednek a térdfájdalom érzésével. A legújabb amerikai kutatások szerint, az ún. osteoarthritis kockázatát erősen csökkenthetjük rendszeres, mértékletes sporttal.

A civilizáció fejlődésével, egyre kevesebb mozgás jellemzi életünket. Egyre ritkábban látjuk, hogy a gyerekek szabadidejükben fociznak, szaladgálnak. Később a számítógépes ülő munka és a folyamatos pszichés túlterhelés tovább rontja a helyzetet. Hogyan javíthatnánk ezen?

Az emberiség utóbbi 100 éve példátlan eltávolodás attól, amihez évmilliókon keresztül alkalmazkodott. Ahogy az állatkertben fogvatartott, mozgásszabadságától megfosztott állat is életben marad (ám gyakran elveszíti szaporodóképességét), úgy tengeti életét modern körülményei kalickájába zárva az ember is – rácstól rácsig róva a köröket.

Amerikai szakemberek szerint, sokan azért nem sportolnak, mert nem találnak kedvükre való mozgásformát. Ha a személyiségükkel össze nem egyeztethető edzésfajtát választanak, nem csoda, hogy sikerélmény hiányában, kitartásuk gyorsan alábbhagy, inkább lemondanak a fittségről, és visszaülnek a fotelba.

Tapasztalatom szerint, sokan azért idegenkednek a futástól, mert nem tudnak igazán jól futni, pedig manapság a futás már egyáltalán nem szégyen, inkább nagyon is hasznos. Akiknek előző cikkemmel sikerült kedvet csinálnom hozzá, azoknak most lépésről lépésre nyújtok útmutatást a gyakorláshoz.

Örvendetes, hogy egyre többek mindennapjainak válik szerves részévé a fittséget, egészséget és jó kedvet fenntartó testmozgás. Ne essünk azonban túlzásokba! Különösen a fiatalabb generáció tagjai hajlamosak túlbecsülni saját képességeiket, és – a fitneszmozgalom jegyében – nagy lelkesedéssel tönkretenni saját ízületeiket.

Futás? Jaj, csak azt ne! – kiáltanak fel sokan, ha a futás szóba kerül. És máris mesélik szörnyű élményeiket, a középiskolai futásokról. Ezzel nagy igazságra világítanak rá: meg kell szeretni a futást! De hogyan, ha már 100 méter után szúr az oldalunk, levegő után kapkodunk, és a rosszullét környékez? Tény, hogy csak abban leszünk kitartóak és eredményesek, ami örömet és sikerélményt jelent számunkra. Tegyük hát meg ennek érdekében az első lépéseket!

Kell a sport, hogyne kéne, ésszerű határok között rendkívül egészséges, hiszen segítségével megelőzhetők a szív-, érrendszeri betegedések, a diabétesz, sőt a depresszió is. Ne essünk azonban túlzásokba, mert az komoly és tartós egészségkárosodást is okozhat!

A közfelfogás szerint teljesen természetes, hogy az idősek csoszognak, hajlott háttal járnak, nem tudnak felegyenesedni, kezüket a magasba emelni, a földre lehajolni, vagy esetleg leguggolni. Valóban elkerülhetetlen ez?

Őselődünk döbbenten szemlélné a mai nő életstílusát, de a természeti népek ugyancsak csodálkoznának azon, hogy a „modern” nő kosztümöt öltve elmegy otthonról, a gyerekeket beadja a megőrzőbe, este rendel egy doboz ételt, és időközönként beugrik egy kondi-terembe súlyokat emelgetni, hogy a legszexisebb alakját elérje.

Német kutatóorvosok szerint a rendszeres testedzés segíthet távol tartani a szénanátha okozta kellemetlen tüsszögést, orrfolyást és egyéb tüneteket.

Az ízületi betegségek sorában a térdízület artrózisa - gyakoriság szempontjából - a második helyen áll a csípőízület megbetegedései után. A térd alaki elváltozásával, porcpusztulásával, kopásával jár, amely kezdetben csak indítási, majd később terhelésre jelentkező térdkörüli fájdalomban, mozgás-korlátozottságban nyilvánul meg.