Prevenció és terápia

Sok minden kerül a mindennapokban a bőrünkre: játszótéri piszok, a saját izzadságunk, por, korom és még sorolhatnánk. Esténként azonban mindezt lemossuk egy jó zuhanyzással, mielőtt belebújunk a tiszta, öblítőtől illatozó pizsamába. Ugye, milyen jó érzés? Mikor másnap pöttyök jelennek meg rajtunk, betudjuk az új testápolónak vagy a szokatlan ételnek, amit a sarki kínainál ettünk. Aztán csak nem akar múlni az irritáció. Meghallgatjuk a kolléganők és a szomszédasszony tanácsait, majd végül elmegyünk a bőrgyógyászhoz, aki mosószer-allergiát állapít meg. És így fordul visszájára a frissen mosott ruha által okozott jó érzés…

Nem kell ahhoz téli hideg, sokan a nyári melegben és a szeles őszi időben is gyakran köhögnek, krákognak, fáj a torkuk, rekedt a hangjuk, megszólalás előtt köszörülni kell a torkukat. Másoknak viszont, látszólag ok nélkül, szokásává válik a krákogás, s van, aki szeretné, de nem tudja abbahagyni – ilyenkor már máshol kell keresnünk a kiváltó okokat.

Az orrfújás és az orrcsepp kézenfekvő megoldás lehet, ha esetenként orrlégzésünk akadályozott, azaz eldugult az orrunk. Ám bizonyos esetekben a megoldáshoz ennél jóval többre van szükség, ha nem akarjuk hosszan elszenvedni e panaszokat, melyeket különösen a gyermekek viselnek rosszul.

Felmérések szerint az emberek többsége a szükségesnél lényegesen kevesebb folyadékot fogyaszt, szinte önkéntesen szomjazik! A következmény: betegségek tömege, melyekre a víz lenne a legolcsóbb gyógymód!

A nyári melegben - tartva a rosszullétektől - alig mernek kimozdulni otthonról azok, akik vérnyomásproblémákkal küzdenek. Vajon a gyógyszerek szedése mellett mi magunk mit tehetünk a megelőzés és a panaszok enyhítése érdekében?

A nyári kánikula beköszöntével a visszeres panaszok fokozódnak, mivel a melegtől az erek kitágulnak és már minimális billentyű elégtelenség is panaszt tud okozni: fokozza a vénás pangást, így gyakran lábduzzanattal is jár. Kialakulása bizonyos életmódi elemekkel részben megelőzhető, részben lassítható.

A visszérbetegségekben a gyógynövények szerepe többrétű: egyes gyógynövények erősítik a vénákat, mások gyulladáscsökkentők vagy éppen vérhígítók, melyek akadályozzák a vérrögök kialakulását. Íme, közülük néhány!

Tévhit, hogy megfázni csak hideg időben lehet! Íme, a nyári megfázás 5 leggyakoribb oka.

A szervezetünkben élő jótékony baktériumokról sokat hallunk, azt is tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. De mi köze valójában a bélrendszernek az egészségünkhöz, és miért fontos már csecsemőkortól kezdődően figyelmet fordítani a megfelelő táplálkozásra?

Évszakváltáskor, tavasszal és ősszel különösen sokan tapasztalják meg a gyomorégés kellemetlenségeit. Az újra és újra kiújuló reflux, esetleg fekély sok kellemetlenség és fájdalom forrása lehet, ezért megfelelő kezelést igényelnek.

A WHO adatai szerint a világ népességének csaknem negyede szenved vérszegénységben, minden második érintettnél vashiányos vérszegénységről beszélhetünk, ami az alultápláltság egyik leggyakoribb formája. Mindez nagyrészt a helytelen csecsemő és gyermekkori táplálásnak köszönhető.

Régen vége a télnek, itt a napsütéses tavasz, és sokan még mindig köhögnek, krákognak, pedig már az influenza szezont is magunk mögött hagytuk. Ahhoz, hogy megfelelően kezelni tudjuk, fontos lenne kiderítenünk, mi is okozza a visszatérő, kellemetlen panaszokat.

Bár egyre melegszik az idő, de a tavaszi változékony időjárás miatt még mindig könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok azonban összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel. Nem árt tehát tudnunk, mi a kettő közti különbség.

A jóga hagyománya szerint az egészség egyik kulcsa a belek állapotában rejlik. Matuzsálem, a bibliai ősatya, Noé nagyapja nevéhez fűződik a mondás: „Tartsd a fejedet hidegen, a lábaidat melegen, a beleidet pedig tisztán! Ez a hosszú élet titka!”.

A hideg téli hónapok alatt általában nagyobb mennyiségű, magasabb kalória tartalmú táplálékot fogyasztottunk, pedig a fűtött helyiségekbe zárva még az átlagosnál is kevesebbet mozogtunk. Ennek eredménye lehet a felesleges kilók mellett a fáradtság, rossz hangulat, energiahiány, változó közérzet és az emésztési panaszok. Mindez jelzés arra, hogy ideje megkezdenünk tél végi tisztító kúránkat, hogy Húsvétra már jó formában legyünk.

Most, hogy a lakosság lassan szakítóban van a cukorral, és új szerelmi kapcsolatra lép a zsírokkal – melyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be többek között az agy egészségi állapotában, a hormontermelésben és a hasi zsír csökkentésében – egyre többen szembesülnek vele, hogy hiányzó vagy „ellustult” epehólyagjuk miatt képtelenek azt megemészteni. Ráadásul az epe nemcsak a zsírok lebontásában, hanem az egész szervezet méregtelenítésében is jelentős, ám alulértékelt szerepet játszik. Az Öné vajon működik még?

A bőr legnagyobb kiválasztó szervünk, így a test belső méregtelenítése mellett nagyon fontos elvégeznünk annak tél végi, tavaszi „nagytakarítását”, hiszen állandóan ki van téve a külső szennyeződések káros hatásainak, és a szervezetben felszabaduló toxinok egy része is a bőrön keresztül távozik a szervezetből.

A téli időszak – a karácsony mellett – a nátha, tüsszögés, torokfájás és a tömeges óvodai-iskolai hiányzások ideje. Szinte nincs olyan kisgyerekes család, ahol a hideg időben ne fordulna elő néhányszor nátha, influenza vagy egyéb vírusfertőzés, ami a gyerekek minden korosztályát érintő, leggyakoribb légúti panaszokat okozza.

A köhögést a köztudatban olyan betegségnek tartják, melyet bármi módon, de azonnal meg kell szüntetni. Pedig önmagában nem is betegség, hanem inkább tünet, melyet érdemes komolyan venni. Hátterében a megfázástól a komolyabb bajokig sokféle ok állhat, ám a „krákogás” lehet a feszültség levezetésének eszköze is.

Alig kezdődött el a tél, körülöttünk máris sokan köhögnek, gyakori a hurutos, náthás megbetegedés. Indokolt esetben a panaszokkal forduljunk orvoshoz, egyébként pedig otthon is hatékonyan kúrálhatjuk magunkat a „természet erejével”, gyógynövényekkel és illóolajokkal, lássunk erre néhány példát!

Száraznak és égőnek érzi a szemét? Nincs egyedül! A látásromlás mellett a szemszárazság az egyik leggyakoribb panasz, amivel szemorvoshoz fordulunk. Tekintsük át a leggyakoribb okokat, illetve a diagnosztikai és kezelési lehetőségeket!

Az élet minden területén egyensúlyra törekszünk. Ma már ismert, hogy a jótékony baktériumoknak meghatározó szerepük van az immunrendszer működésében, egészségünk fenntartásában, vagy a megbillent egészség helyreállításában. De észrevesszük-e egyáltalán az egyensúly felborulását?

A mandulák immunrendszerünk fontos részei, melyek az első védelmi vonalat képezik a kórokozók ellen, ezért nem is szabad indokolatlanul megválni tőlük, segítsük regenerálódásukat, mivel a műtét csak a legutolsó megoldás lehet.

A hideg időben gyakran köhögünk, krákogunk, van, hogy rekedt a hangunk, megszólalás előtt köszörülni kell a torkunkat, másoknak a környezetet zavaró szokásává válik a krákogás, s van, aki szeretné, de nem tudja abbahagyni – ilyenkor már máshol kell keresnünk a kiváltó okokat.

Tessék adni valamit köhögésre! – igen gyakran hangzik el ilyen kérés a patikában, melyet nehéz teljesíteni, mivel a köhögés különböző típusaira más és más készítmény szükséges. A betegség folyamán legtöbbször változik is a köhögés típusa, ráadásul más kell nappalra és más éjszakára. Mindez bonyolultnak tűnhet, ezért szenteljünk pár percet a részletekre.

Ahogy az idő hűvösebbre fordul, egyre többen panaszkodnak torokfájásra, pedig azt nem a hideg, hanem döntően vírusok okozzák, ám lehet bakteriális eredetű is. A tünetek enyhítésére az első napokban bevethetjük a házi praktikákat is, de ha a panaszok nem múlnak, sőt erősödnek, forduljunk inkább orvoshoz!

A vakáció, a szabadságok idejének elmúltával már észrevehetően rövidülnek a nappalok, s a hűvös esték és reggelek jelzik: feltartóztathatatlanul közeleg az ősz. Egyre kevesebb fény, egyre hosszabb éjszakák, több borús, ködös nappal vár ránk, ami hatással van az ember hangulatára. Sokakon úrrá lesz az őszi fáradtság, ám az ilyenkor gyakori álmosság, levertség hátterében egy ennél lényegesebb dolog is áll.

Az immunrendszer szervezetünknek a külső-belső negatív hatásokkal, például fertőzésekkel szembeni védekezésében résztvevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Egyes körülmények és saját szokásaink is gátolhatják annak egészséges működését. Lássuk, melyek ezek!

Bizonyos kutatások azt mutatják, hogy a gyermekkori stressz úgy alakítja át az agy természetes stresszrendszerét, hogy az akkor is gyulladásfokozó molekulákat termel, amikor nincs külső stresszforrás, és ez egy depresszióra hajlamosabb agyat eredményez. Ez a depresszióval összefüggő gyulladás a szervezet egészét érintheti, ami a teljes élettartam során egészségi problémákat okozhat.

Az állandó rohanás, túlterheltség miatt gyakran tapasztalunk fáradtságot, gyengeséget, napközbeni álmosságot, esetleg fejfájást, ám ha mindehhez még karikás szemek, sápadt bőr és nyálkahártyák, hajhullás, töredező körmök, vörös nyelv és tenyér, szájzug berepedezés, kisebb megterheléskor heves szívdobogásérzés, esetleg szédülés vagy immungyengeség tünetei közül több is jelentkezik, akkor a problémát nem tudjuk egyszerűen kialudni, mert lehet, hogy vérszegénység áll a hátterében.