Prevenció és terápia

Elorebocsátom, hogy a cikk címe nem keverendő össze az immunerősítéssel, mely a hozzárendelt, megoldandó feladat nélkül szükségtelen. Az immunrendszer állandó erősítése, céltalan „csúcsrajáratása” fölöslegesen megterheli az egész szervezetet, így a világon semmi értelme, pont ellentétes hatást érünk el vele.

A legtöbb kórokozó cseppfertőzéssel, azaz a belélegzett levegő útján jut be szervezetünkbe. Megbetegszünk-e vagy sem? – Mindez immunrendszerünk hatékonyságán múlik. Az első védelmi vonalat manduláink képezik, nem csoda hát, hogy az első panaszok gyakran a torok-garat területén jelentkeznek. Ne a mandulák gyors eltávolításával kezdjük! Erősítsük inkább védekező rendszerünket!

Az influenzát egyértelműen vírus okozza. Vírusok ellen pedig egyetlen eszközünk van: a saját immunrendszerünk. A gyógyulás tehát – minden külső hókusz-pókusz ellenére, belülről fakad. A magunk részéről három dolgot tehetünk: egyik a megelőzés, másik immunrendszerünk „harcképességének” fenntartása, harmadik pedig az ún. terápia, mely – jelen esetben – a tünetek enyhítését célozza, tekintsük át, hogyan.

Élettani szempontból az alkalmankénti köhögésnek fontos szerepe van abban, hogy tüdőnk megtisztulhasson a szennyeződésektől, lerakódásoktól, melyek egyébként fertőzést okozhatnának. Az elhúzódó, erős köhögés azonban komolyabb problémákat is jelezhet, melyek kivizsgálást igényelnek.

A hűvös, nyirkos idő beköszöntével, egyre gyakoribbá válnak a hurutos, náthás megbetegedések. Maga a nátha annyira hétköznapi panasz, hogy gyakran nem is törődünk vele, pedig némi odafigyeléssel megelőzhetnénk, ráadásul elhanyagolt esetben, komoly szövődményekkel is járhat.

Nagy szerencséje van annak, aki megússza a telet nátha nélkül, különösen igaz ez a gyermekekre. Bár könnyű kis betegség ez, a következménye azonban akár tartós halláscsökkenés is lehet.

Megfázás vagy influenza szövődményeként is jelentkezhet az elhúzódó köhögéssel járó hörghurut. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.

Az ősz és a hűvösebb, nedvesebb idő beálltával megnő a felfázás esélye. Akinek hajlama van a hólyaghurutra, az tudja, mennyire kell vigyáznia, hiszen a krónikus hólyaghuruton nem segítenek a gyógyszerek, ám vannak jól bevált, természetes alternatívák is.

Hogyan előzzük meg a betegség kialakulását? Gyakran feltesszük e kérdést, de még mielőtt elhamarkodott, sablonos válasszal (pl. „erősítsük az immunrendszerünket”) lezárnánk a témát, GONDOLKODJUNK!

Az őszi-téli időszakban gyakori vírusos eredetű megbetegedések megelőzése mellett a szelén több súlyos, népbetegségnek is számító kórkép megelőzésében és kezelésében is alkalmazható.

Napjainkban sokan panaszkodnak állandó fáradtságra, ami hosszabb távon a teljes kimerültség érzéséhez is vezethet. A fizikai teljesítőképesség csökkenését főként azok a családos nők tapasztalják, akik munkájuk elvégzése mellett gyermekeket nevelnek és férjükről is gondoskodnak. Elsőként alváshiányra gyanakszanak, ám az elegendő pihenés ellenére is fennálló kimerültség esetén, az okokat talán máshol kellene keresni.

Középkorú, pajzsmirigybeteg nő jelentkezett be hozzám fokozódó fáradékonyság és feledékenység panaszokkal. Bár ezek gyakori problémák, történetéből kiderül, hogy mégsem vehetjük őket félvállról.

Kutatások szerint a magas vérnyomás következményei nemcsak az időseket, hanem a fiatalabb korosztályt is érinthetik – kezeletlen esetben náluk is megkezdődhet a mentális hanyatlás.

A fejfájás korunk egyik népbetegsége. Becslések szerint Magyarországon kb. egymillió migrénes van, de ennél is nagyobb azok száma, akik egyéb visszatérő fejfájástól szenvednek. A krónikus fejfájás kezelése nagy kihívást jelent – magában foglalja a gyógyszeres, a pszichoterápiás és az alternatív gyógymódokat is.

Évszaktól függetlenül, a mindennapos higiénéhez hozzátartozik a fül tisztántartása is. A fülkagylóban megjelenő fülzsír látványa ápolatlan benyomást kelt, eltávolítása azonban problémák forrásává válhat.

Az nyári időszakban gyakori probléma az ún. „úszófül”. Elsősorban gyerekek vagy gyakran úszó felnőttek körében fordul elő, neve is innen ered. Röviden összefoglaljuk a betegség megelőzési és kezelési lehetőségeit.

Kevesen tudják, hogy a szemet érő fénykárosodás életünk során halmozódik, azaz a szemünket érő sugárzásmennyiség összeadódik. Ne tekintsük ezért a napszemüveget divatcikknek, hiszen a kisgyerekeknek éppúgy szüksége van rá, mint az időseknek. Fogyasszunk emellett minél több „szemvédő” táplálékot!

Nyáron az egész évet a fotelben, a tv előtt töltő emberek is többet mozognak. Sokan a szabadság néhány napja alatt akarják behozni egész éves lemaradásukat a sport terén. Nagy lelkesedéssel kezdik az edzést, ami igen gyakran sérüléshez vezet. Vajon miért?

A sportolók és a reumatikus, ízületi problémákkal küzdők a kén tartalmú MSM krémeket gyulladáscsökkentő, regeneráló hatásuk miatt ismerik és használják. Cikkünkből kiderül, hogyan hasznosíthatjuk kozmetikai területen bőrünk szépségének és épségének megőrzésére.

Aki azt gondolja, csak a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás jelent veszélyt a májra, az téved. Az elhízás és az inzulinrezisztencia ebből a szempontból sokkal veszélyesebb, mint azt korábban gondolták.

A jód a pajzsmirigy által termelt tiroxin és trijódtironin hormonok építőeleme, melyeknek mintegy 65%-át alkotja. Ezek szükségesek normális fizikai, érzelmi és szellemi aktivitásunkhoz. Fontos szerepük van az elektromágneses és radioaktív sugárzások egészségkárosító hatásainak csökkentésében is.

A tél végén „menetrendszerűen” jelentkező influenzajárvány kapcsán számos tévhit kering a köztudatban, ezért érdemes tisztáznunk néhány ezzel kapcsolatos alapvető tényt.

Fertőző megbetegedések alkalmával a kórokozók hol enyhébb, hol súlyosabb tüneteket produkálnak. Legyőzésükhöz döntő jelentőségű az immunrendszer mindenkori állapota, melyet gyógynövényekkel, a belőlük készült főzettel, teával javíthatunk.

A középfülgyulladás okozója lehet vírus vagy baktérium. A fertőzés forrása gyakran más betegség, például nátha, influenza vagy allergia, amely az orrjáratok és a torok duzzanatát okozza.

A téli, kora tavaszi időszakban általában felerősödnek a vesével, húgyhólyaggal kapcsolatos panaszok, főleg azoknál, akik érzékenyebbek a hideg, nyirkos időjárásra. Az ismétlődő felfázással, hólyaghuruttal bajlódókat ilyenkor gyakrabban kínozzák a kellemetlen tünetek.

A mai élelmi anyagok fogyasztásával a vitaminok nem vihetők be szükséges mennyiségben a szervezetbe. Ez olyan elemi tény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni semmilyen étrend megtervezésekor!

A datolya a történelem során egész civilizációkat tartott el: a sivatagi törzsek számára egy kis datolya és némi tevetej gyakran hónapokig elegendő volt az élethez, vajon miért nem szenvedtek hiánybetegségben?

Most télen, a betegségek elkerülése érdekében – napfény és friss gyümölcsök hiányában – különösen fontos, hogy immunrendszerünket megfelelő készítményekkel, kellő mennyiségű és összetételű vitaminnal támogassuk. Tényleg kellenek a vitaminok?

A hideg idő beköszöntével egyre nagyobb számban megjelenő felső légúti megbetegedések ellen a hagyományos kínai orvoslás (TCM) immunerősítéssel védekezik. Ezt támogatja többek között a „száraz tüdő” megelőzése, a hosszú ideig főzött hús- és hallevesek, a fehér húsú és a savanyú gyümölcsök fogyasztása, illetve az, hogy ne öltözzünk túl melegen.

Földünkön a víz élet és halál ura. Van, amikor jégeső, árvíz vagy szökőár formájában pusztít, emellett viszont részt vesz a természetben az élet örök körforgásában, megteremtve a létfeltételeket növény, állat és ember számára egyaránt. Tudjuk: víz nélkül nincs élet, manapság viszont egyre nagyobb kérdés, hogy milyen vizet iszunk?